Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-08-14 / 65. szám

gében 's bizonytalanságban levő , sorsát törvényes úton sürgeti és kéri befejeztetni? Én, ki a’ körülmé­nyeket ismerem, azt mondom: fájlalni és sirat­ni igen, de kárhoztatni nem. De ha csakugyan el kell a’ kárhoztatás pálczáját felettünk törni, nyúljon kebelébe a’ közlő- és javitó-társaság egyike, ’s kezdje a­ reformot azzal, hogy adjon számot azon becsülete lekötése mellett fölvett tetemes­ summák­ról, mellyeket hasonló futkosása által kiszipolyozott szülővárosa életeréből. — Vagy talán az fáj, hogy kegyelemkenyerét elvesztvén, csábitásait sokan ál­­tallátván, nadálykint nem szíhatja többé a’ város­nak még megmaradt nedvét? és adjon csak czimet is azon jótéteménynek, mellyben nem rég egy szív­es lélektelen társok részesült. Többekről is kérhet­nénk számot, és fogunk is. — Az alsó rész haszonbé­rét viselhetetlennek soha sem kiáltotta, de az ellen még csak szót sem emelt; minek legnyilvánságosabb jele az, hogy kegyelmes földesurainktól legközelebb is a’ jelenlegi haszonbért kérjük meghosszabittatni. — Népünk tudja, hogy a’ szabadság árát meg kell adni, de csak élhessen azzal, nyugodtan viseli a’ ve­le egybekötött terhet; minek folytában felhívom a’ köz­lő urat, jeleljen ki olly időpontot, mellyben az alsó rész haszonbére türhetlensége ellen panaszkodott, vagy — a’ choleralis évet kivéve — szerződött sum­máját a’ kitűzött időre le nem fizette volna. A’ fize­tésbeli pontosság pedig, úgy hiszem, ha nem sokra is, de egy kis rendre minden esetre mutat. — Ezeket városunkról általánosan megjegyezvén, mihelyt az említett lapban előadottaknak részenkinti taglalgatá­­sába bocsátkozik a’ közlő, kész leszek vele a’ gyep­re kiállani, ’s annálfogva még csupán az utóirásra teszek jegyzést. Hogy egyházi kerületünkhöz négy pengőforintos megrovatásunk iránt beadandó nyi­latkozatunk goromba nem volt, hivatkozom mind azokra, kik olvasták, ’s a’ közlő urat is bátran uta­sítom olvasására; és meg fog győződni, hogy abban minden gorombaság nélkül, csak az egyenes igazság a’ mai szellemben, a’ maga mezítlenségében volt fel­derítve; egyébiránt az általunk mélyen tisztelt Bor­bély Samu úr nem bízathatott meg „túri uraim ék“ illendőbb viseletre leendő utasítására, mivel érdek­lett feleletünk egyházi tanácsunk elébe nem is ter­jesztetett, hanem a’ tisztelt főszbizó és egyházi ül­nök úr, midőn vele közöltetett ’s bemutatására meg­kéretett, városunk iránt minden időben viseltetett egyenes és tiszta indulatából javaslotta, hogy az egy­házi gyűlés határozatának taglalásába nem ereszked­vén , esedezők módjára kérjük, a’ránk nem négy pengőírtos, hanem évi megnagyobbított ’s egyedül id­ező­ Turra vetett adózás megszüntetését; ’s ezt el is fogadtuk. — Takács János, Mező-túr városa fő­bírája: Hajdu-Dorog. A’ Pesti Hirlapf. évi 35-ik számában közöltetik, mikép a’ zempléni közgyű­lésen egy érdemes táblabiró által hitelesen előter­jesztetett, hogy a’ nemes Hajdúkerület egyik váro­sában, Dorogon , ámbár az egész község magyar, mégis a’ g. egyesült lelkész mind az isteni tisztelet­be , mind egyházi beszédekbe, mind iskolába a’ ma­gyar nyelv helyett az orosz-szláv nyelvet hozta be. Mire nézve a’ nemes Hajdúkerület hathatós ellenin­tézkedésre hivatalosan fel is szólittatott *). — Ezen vádat kötelességemnek tartom egész kiterjedésében alaptalannak és az igazsággal meg nem egyezőnek nyilatkoztatni. — Dorogon a’ lakosok, majd csak­nem minden m­ás nyelvet kirekesztőleg, egyedül a’ magyar nyelvet beszélik és értik. De a’ szomszéd­os Szabolcs megyében is, hol még ezelőtt 40—50 évvel számos helységekben a’ felekezetűnkhöz tartozók oroszul beszéltek, már most a’ természet törvényei rendes útján, mellynél fogva valamint a’ kisebb folyók a’ nagyokba folynak, úgy a’ kisebb számú lakosok a’ nagyobb számuak szokásait és nyelvét tulajdonukká teszik, — minden sértegető in­gerlés, vagy czélszerűtlen és csak elkeseredést okozható erőszakoltatás nélkül a’ magyar nyelvet annyira tulajdonukká tették, hogy ezenkívül — né­hány helységet kivéve — más nyelvet nem is érte­nek. Az egyházi beszédeknek az értelemre és szívre hatniok kellvén , a’ józan észnek utolsó szik­rájával tehetni­e tehát azt, olly nyelven, mellyet a’ hallgatók nem értenek ? És mégis ezen képtelenség egy nemes megye közgyűlésén rám is fogatik. Min­den esetre szomorú dolog; mert ha ezen érdemes táblabiró ezentúl is illy hitelességű jelentéseket te­­end, a’ nemes megye határozatit is tévutakra vezet­heti. — A’ mint tehát Dorogon egyházi beszédeink és tanitásaink egyedül magyarul tartatnak és tartat­hatnak ; úgy helybeli iskoláinkban minden tanulmá­nyok a’ növendékeknek csak magyar nyelven, mellyet egyedül értenek, adatnak elő; más nyelv pedig nem tanittatik, kivévén, hogy a’ felsőbb isko­lákba készülők a’ diák nyelv elemeiben is oktattat­­nak és gyakoroltatnak. Mivel azonban hazánk tör­vényei és k. királyi kiváltságok és rendelések által biztosított hitvallásos szertartásunkban nem csak a’ köz isteni tisztelet, minden osztályaiban, hanem még a’ szentségek kiszolgáltatása is már 900 esztendő leforgása alatt a’ hajdankori szlavón nyelven (vala­mint a’ r. catholicusoknál diákul) történik; a’ mellett pedig szertartásunkban az orgona és mindennemű muzsikai mű filos. a* köz isteni tisztelet ünnepélye* *e, díszesitése végett az ékesebb szavú növendé­­k­e , és kiknek különben is hajlandóságuk van, ' nurgicus könyveinknek olvashatására is taníttatn­ak; minek kötelesség elleni elhanyagolása csak a köz isteni tisztelet külső díszének botrányos csonku­­lását, a’ közbuzgóságnak káros és erkölcsi romlás­sal összekapcsolt meghűlését, sőt az annyira kár­­hozatos közönyösséget vonhatná maga után, mit tenni nem lehet, tenni nem tanácsos, nem szabad. — Ha iskolai növendékeink közül szertartási buzgó­­ságuktól indíttatva, a’ lythurgicus hajdankori szla­vón nyelvvel megismerkedni óhajtanának, őket ab­ba bevezetni pásztori kötelességemnek tartanám; hiszen ezenkívül is ,,quot quis linguas callet, tot ho­mines valet“; és ha minden egyed elmondhatja ma­gáról: „ea, quae scimus, sunt minima pars eorum, quae ignoramus“, ez nagy részint a’ különböző nyelvekre is alkalmazható. Ismeretekben gyönyör­ködő ember, ki csak egy nyelvet ért, szivemből mondom, szánakodásom tárgya; mert a’ mint egy nyelvet újonnan megtanulunk , mindannyiszor az is­mereteknek egy új világa tűnik föl előttünk. Azért tehát, hogy ismereteink gyarapítására francziául, vagy más nyelvet tanulunk, sem gallo- sem más mániával nem vádoltathatunk; sem a’ porosz királyt, mert Berlinben, sem a’ franczia parliamentet, mert a’ minister előterjesztésére a’ párisi Collége de Francéban a’ szláv literaturának nyilvános tanitó­­széket és leczkéket alapítottak, panszlávoknak jó­zan észszel bizonyosan nem mondhatni. — Korunk­nak , a’ magas köröktől kezdve lefelé, a’ haladás, józan türelem, egyesülés ’s emberiség mindenütt jelszava, és mégis gyakran nem remélett gúnyokkal fűszerezett czikkekkel polgártársainknak úgyis szű­kén mért ártatlan életörömeibe epét szeretetlenül keverünk, különböző ajkúak és hitvallásnak ellen a’ gyülölség magvait hintegetjük — igy valósulni lát­juk , a’ mi már a’ hírlapokban is mondatott, hogy dobbal madarászunk, és a’ madarakat bottal h­aji­­gáljuk. Ces Philosophes aiment des tartars, pour être dispensé d’ aimer ses voisins. — Dorogi lelkész. KÜLFÖLDI NAPLÓ. A’ párisi fenyitőtörvényszék Ítéletet hozott a’ darmési per következtében elfogott communisták­­ második perében. Öten, egyenkint kézművesek, 14 naptól 6 hétig tartó börtönre ’s a’ perköltségek vise­lésére ítéltettek; társaságuk tiltottnak nyilvánittatik. Napoleon szobra aug. 15-kén fog Boulougneban fölszenteltetni. A’ három napi ünnepély programmja már megjelent. Thiers jelenleg Berlinben van szép nejével, ké­sőbb Bécset is meglátogatandó. Berlinben némelly ifjak politicai jelentésű éjjeli zenét akartak neki csi­­­­nálni, mellynél Becker hires ramnadala is énekeltet­­ tett volna; de a’ rendőrség ellenzé azt. Francziaország ’s Belgium közt kereskedési­­ szerződésről van szó, melly a’ franczia lapoknak­­ sok beszédre ad alkalmat. Különösen kikelnek ezek­­ Angliának hiresztelt befolyása ellen, melly Belgium függetlenségét korlátozná. A’ németalföldi kormány olly pályára kezd lépni, melly a’ felingerült bizalmatlanságot lecsillapitandja. A’ Teik der Wiyheid szerkesztője szabadságát visz­­szanyeré, ’s e’ dicséretes és okos rendszabály igen jól hatott a’ közvéleményre. Anglia és Spanyolország közt alkudozás kez­detett Fernando-Po és Annabona afrikai szigetekre nézve, mellyben az angolok ellen kitört ’s mind­inkább növekvő ingerültség zavart okozott. Fernan­do-Po sziget 45 angol mf. hosszú ’s 20 mf. széles, ’s igen alkalmas állomás volna, ha egészségtelen éghajlata nem állna ellent; ’s ezért szándékoznak az angolok a’ különben csekély értékű 8 angol mf. át­mérőjű Annabona szigetet is, mellynek levegője egészséges, szinte megvenni. A’ spanyol kir. gazda egy része, a’ Gaceta aug. 5-kei számában megjelent kormányrendelet által , feloszlattaték. A’ schweizi szövetséggyűlés 19-ik ülésében, aug. 6-kán, az aargaui kolostorügy fordulván elő, sok hallgatót vont oda. — 161/2 szóval az végezte­tett, hogy hét tagból álló bizottmány adjon a’ tárgy­ról ’s ahoz tartozó folyamodásokról tudósítást. A’ genfi tó partjáról aug. 7-ikéről azt írják, hogy ott az ekkorig virágzott mérsékletes szellem ’s val­lási béke napról napra tünedez, mióta a’ fővárosban lakó jesuiták befolyást nyernek a’ fiatal falusi pa­pokra. Ezek vasárnaponkint gyűléseket tartanak a’ templomokban, keresztjelet viselnek ’s a’ legszila­­jabb felekezetességet mutatják. Sőt már asszony­egyesületek is támadtak, ’s ezek közül egyik Salesban ellenszegült az uj lelkész bevezetésének. Hasonló FRANCZÍSON. Ledru­ Collin mansi követ politicai üldöztetése, választóihoz tartott beszéde miatt, igen viharos szél­vészt indított a’ párisi sajtóban, melly a’ ministereket egy kis komoly gondolkodásra bírhatja. A’ különbö­ző ellenzéki pártok lapjai egyenkint megtámadták ’s gyalázták a’ beszédet, mert mind ezen pártok fe­lett szigorú szemlét tartván, egyenkint rész alá azo­kat , de most annál egyezőbb erővel lázadtak fel a’ törvényszéki üldözés ellen. A’ Commerce igazán kellő, magas szempontúul fogja fel ez ügyet. ,,a’ kormány—úgy mond—midőn egy követet akar poli­ticai elvei miatt büntetni, mellyeket küldői előtt nyil­vánított, kik azon elveket az elválasztás által helye­selik, a’ fenálló jogok és hatóságok forrására vezeti a’ vizsgálat folyamát, ’s veszélyes lehetne a’ dolgok fenálló rendére nézve, ha nyílt esküttszék előtt for­dulna elő a’ kormány és a’ választók jogainak mére­­getése. A’ dolog zajt ütött, ’s nem valamelly jelen­­téstelen, rossz hírű ’s nevű emberről van szó; a’ ministerség maga megvallja, hogy a’jelöltnek be­széde mély sebet ütött rajta, melly annál inkább fáj, mert a’ szónokot önzés ’s más effélék szokott vádjai­val nem gyanúsíthatni.“—A’ vétség nem annyira a’ beszédben, mint azon körülményben kerestetik, hogy azt a’ szónok déli Franczhon minden szabadelmű lapjában azonnal kinyomatá. — A’ Moniteur ’s egyéb kormánylapok tagadják, hogy az angersi tör­vényszék eljárása ministeri rendeletből történt; de nem hihető, hogy az angersi törvényszék maga fejé­től magára merte volna vállalni egy követnek illy fontos kereset alá vonását, ’s az eljárás egészen Guizot úr szellemében történt. A’ cabinet azt remé­li, hogy ezáltal a’választást megsemmisíti, ’s az uj választásnál kedvezőbb eredményt eszközölhet.­­ Azonban a’ törvényszéki eljárás léptenkint halad előre; az angersi törvényszék már felszólitá a’ pári­si első birósági törvényszéket a’ vádlottnak kihall­gatására. Sok baloldali követ, bár Ledru-Collin be­szédét rosszalé, most ezen eljárásban a’ kamara sérelmét látván , nagy lármát készül ütni annak idejében. Már köz­kézen forog Humann ur körlevele a’ census ügyében, mellyet a’ hírlapok ’s közönség már unni kezdenek. — Az Utilitaire hírlap Toulouse­­ban ismét megjelent. A’ nemzeti őrség fegyvereinek átadása alkalmával egy puskában levelke találtatott illy felirásssal: „Lajos Fü­löpnek a’ háladatos nem­zeti őrség.“ — A’ legitimista lapok hasábjai tömvék a’ bordeauxi éggel történt baleset leírásával, ki lo­váról leesvén, magát megsebesité. Ez alkalommal a’ Temps úgy nyilatkozik, hogy ő a’ hgnek igen hosszú életet és számos maradékot kíván, ’s pedig azon okból, mert földi élete az 1830-iki monarchiát lényegében tartja fen, melly a’ népakaratból eredt uraság elve. A’ franczia belügyi ministerium hivatala, mostani lakását változtatván, Grenelle St. Germain utczába hordozkodik. Uj palotájához őrtorony van ragaszt­va, melly a’ városrész minden házainál magasabb, ’s középponti telegraph lesz. A’ belügyi minister egy intésére, kinek föl sem kell e’ miatt kelnie zsellye­­székéből, egész Franczhonban elterjeszti e' tele­graph a’ hiv. rendeleteket. SPANYOLHON. A’ senatus most tárgyalja a’ papi jószágok eladá­sát illető törvényt, mellyet a’ két indiai patriarchs élénken ellenzett, a’ jaeni püspök, Martinez de Ve* 130 *) A’ nemes Hajdúkerület vizsgálatának megnyugtató eredmé­nyét immár közlöttük : m­indazáltal meg nem tagadhatónak véltük egyenesen az illető lelkész úrtól eredő nyilatkozás fölvételét is. — Szer­k. 573 történt több helyen is, hol e’ gyűlések rendetlensé­get ’s a’ családok kebelében meghasonlást okoznak. A püspök még pártolni látszik illy merényeket; de annál nagyobb más részről az ellenhatás, a’ vallás iránti elhidegülés. Mexicóból írják, hogy Samara tábornok 1500 foederalistával V­eracruz közelébe nyomult. — Hay­­tiban Boyer elnök élete ellen összeesküvés történt s fedeztetett föl, de a­ vétkesek Port au Princeben hajóra ülvén, megmenekültek. Boss és Crozier kapitányok délpolusi merénylete­­elől április 12-éről érkeztek tudósítások Howart Tomiból, mellyek szerint „Erebus“ és „Terror“ ha­jók mintegy 100 tengermérföldnyi távolságra nyo­multak a’ déléji pólustól, azaz a’ déli szélességnek 78° 4', ’s a’ nyugati hosszúságnak 173° 12' alá, te­hát négy fokkal tovább, mint a’ hasonló czéllal ki­indult amerikai ’s franczia expeditiók. A’ továbbuta­zást el kelle halasztani egy tömérdek jégmező meg­jelenése miatt, melly 150 láb magasságban, 300 mér­­földnyi hosszúságban vonult kelet felé. A’ hajók jó állapotban tértek­ vissza Howart Townba, ’s ha a’jég enged, azonnal útra indulnak. (Courier.) A’ német vasutakon julius hónap folytában 646,014, ’s egész 1841-ik évben ekkorig 2,149,772 ember fordult meg;—úgymint a’ bécsbrünnin 20,967; a’ münchen-augsburgin 26,804; a’ mannheim-heidel­­bergin 30,923; a’ düsseldorf-elberfeldin 31,619; a’ nürnberg-furthin 35,525; a’ lipcsedresdain 36,568; a’ magdeburg-lipcsein 63,735 ; a’ berlin-pocsdámin 77,050; a’ mainz-frankfurtin 111,398; ’s a’ bécs­­győrin 181,425.

Next