Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-09-18 / 75. szám
alkotmány ’s nemzeti történettan szempontjából is igaz, a’ mit gr. Sztáray mond, hogy a magyar nemességnek beligazgatási terhektöli mentessége abnormis és igazsággal ellenkező. Ila e’ részben sikerülend eloszlatni a’ balveleményt, a’kiegyenlítés nem lesz nehéz; mert e’ kérdésben legalább a törvényhozás bizonynyal tenni fog, mihelyt a’ közvélemény akarni fog. A’ folyó 1841-ik évi September hó 26-kan a pozsonyi lóverseny, ugyanazon September hó 27-ken pedig a’ lókiállitás és megjutalmaztatás fog tartatni. — Költ Pozsonyban, September 10-kén 1841. Magyar gazdasági - egyesület - választottsági ülés. A’ magy. gazd. egyesület kormányzó választottsága aug. 29-ben d. e. a’ n. casinoban egyesületi elnök Károlyi György gróf előlülése alatt ’s számos választottsági és r. tag jelenletében ülést tartott, melly alkalommal: I. A’ szőlőművelési szakosztály jelentése következtében a) köszönettel fogadtatott Bazalicza Mátyás nyitra-pereszlényi plebanus ur ajánlata, melly szerint az országos szőlőiskolában hiányzó Nyitra megyei szőlőfajok vesszeinek megküldetését igéré. b) Minthogy az érintett szőlőiskolában egy megye osztálytáblája sem foglalja magában teljesen ugyanazon vármegye szőlőfajainak mindenikét, a’ meglevő fajok lajstroma egy tárgyismerő ’s részvétteljes azon vidéki férfiúval közöltetni ’s ugyanaz felszólittatni rendeltetett, hogy a’ hiányzó fajokat szinte megküldeni szíveskedjék. c) Határoztatott, hogy azon fajoknak idei szaporlata, mellyet a’ szőlőiskola nélkülözhet, miután azoknak lajstroma ’s árjegyzéke hírlapokban közzé fogott tétetni, adassék el. d) A’szőlőiskolai hajlék, borház és pincze szüksége naponkint sürgetősb lévén, annak még az őszszel megkezdendő építtetése elrendeltetett. e) A’ szőlőiskolai termés, minthogy vele addig, mig az egyesületnek korlátolt helyzeténél fogva sem pinczéje sem edényei ’s egyéb szükséges készületei nincsenek, próbákat sem tehetni, legnagyobb részben szinte el fog adatni. f) Azon hazafiaknak, kik a’ szőlőiskola átvizsgálásául ’s a’ fajok elrendezésének megkezdésére honunk távolabb vidékeiről buzgók valának ide fáradni, köszönetet szavazott a’ választottság. — II. A’ kertészeti szakosztály jelentésére következők határoztattak: a) A’ két hazában ismeretes e’ szakbeli tárgyismerők és kedvelők, főleg pedig a’ lelkipásztorok felszólittatni rendeltettek, hogy a’ kertészet és gyümölcsfatenyésztési szakosztály munkálódásiban minél élénkebb és sikeresb részt vegyenek, ’s a’ gyümölcsfatenyésztést, nemesítést és szaporítást vidékükön tettleg is elősegíteni iparkodjanak. b) Azon hazafiak, kiknek köztudomásra jelesebb gyümölcsfaiskoláik vannak, fel fognak szólittatni, hogy fanövendékeiknek lajstromát ’s árjegyzékét koronkint küldjék be az egyesületnek, miszerint azok a’ közönség által itt mindenkor megtekintethetvén, a’jófajta gyümölcsfák az illetők által annál könnyebben megszereztethessenek, 's ekkér a' gyümölcstenyésztés annál gyorsabban terjedjen; fel fognak továbbá szólittatni, ’s ezennel felszólittatnak arra is, hogy gyümölcseik terméséből évenkint mutatványokat legyenek szívesek beküldeni az egyesület gyümölcskiállitására. c) A’ fiókegyesületeknek különösen ajánltatik , hogy a’ gyümölcsfatenyésztés minél gyorsabb terjedéséül helybeli faiskolákat iparkodjanak hatáskörükben alkotni addig is, mig az egyesület olly állapotba fog jutni, hogy Budapesten egy országos gyümölcsfaiskolát alapíthasson. d) Minthogy a’ szakosztály jelentése szerint is való, mikép a’ gyümölcsfatermesztés hazánkbani terjedésének legnagyobb akadálya köznépünk indolentiája és erkölcstelensége, ennek minél sikeresb zabolázásául azon óhajtását rendelé a’ választottság közé tétetni , vajha az imént alkotott üdvös mezei rendőrségi törvények olly toldalékkal pótoltatnának a’ legközelebbi országgyűlésen, hogy azon helyeken, hol az élőlákon ejtett sérelem bűntettese ki nem puhatoltathatik, a’ tulajdonost maga a’község in solidum tartozzék kártalanítani. — Ezek után III. az egyesület örökítéséül következő, újabban költ alapítványok jelentettek be, mellyek szerint Élez Imre gr. 500 pfrtot, Lumniczer József tb. ’s jószágigazgató ur 200 pfrtot, Mank Sándor ur 200 pfrtot, Móth Endre tb. ’s jószágigazgató ur 200 pftot, Niczky Sándor tb. ur 200 pftot, Pejachevich Ferdinánd gr. 200 pftot, Szögyényi László cs. kir. kamarás és m. kir. udv. cancellariai tanácsos ur 200 pftot, Szunyogh Jenő Trencsén várm. szolgabiró ur 200 pírt, Sillman László Trencsén várm. főhadiadószedő ur 200 pfrtot, Ürményi János cs. kir. kamarás és tábornok ur 600 pfrtot, a’ váli urad. tisztség helyett Örményi Ferencz val. belső titkos tanácsos ur ő excja 200 pártot, Zay Károly gr. 200 pártot valának szívesek tőkéül kötelezni, ’s ezekért a’ tisztelt alapítóknak, valamint szíves közbenjárásukért Móth Endre, Katona Ferencz ügy viselő uraknak is, köszönetét nyilvánítja a’ választottság. — IV. Rendes tagokká következő hazafiak jelentettek be: Álgyay Leopold, Balassa Antal báró, Bánhidy Antal k. tanácsos, Blaskovics Pál k. kapitány ’s megyei táblabíró, Bazalicza Mátyás nyitra-pereszlényi plebános, Fiáth István tb., Glacz János Arad megyei főmérnök ’s tb., Kappel Fridrik pesti vál. polgár ’s nagykereskedő, Karika Pál, a’ körösi tanodában természettan’s gazdaságtud. r. oktatója, Lipp Procop jószágigazgató, Obersteiner Antal jószágbérlő, Ramszauer Ferencz urad. gazdatiszt , Richter Alajos a’ praemonst. rend jászai prépostja (2 részv.), pápai casino nevében Stettner György nyilv. oktató, Perlaky Károly tb. ’s jószágigazgató, Salamon Lajos tb., Schönborn Ferencz gr. (2 részv.), Semsey Lajos cs. k. kamarás, Stand Imre, herczeg Esterházy urad. tiszttartó, Vitéz György tb., kiknek a’ választottság szinte köszönetét rendelé kijelenteni, valamint szíves közbenjárulásukért Bérczy Lajos egyes, ügyviselő, Szentimrey György Abauj megyei aljegyző, Glacz János, Vargha Lajos uraknak is. (Folytatása a’ jövő számban.) Megyei dolgok. Pest megye közelebb múlt közgyűléséből még három tárgyat kell említenünk. 1) Felolvastatván Csanád vármegyének levele, mellyben értesíti a’ megye rendeit, hogy a’ jövő országgyűlésen mind azon törvények eltörlését inditványozandja, mellyeknél fogva az esztergomi érsekek a’ királyi táblához birónevezési jogot gyakorolnak; a’ RK és RB ezen levelet az országgyűlési tárgyakkal foglalkodásra megbízott választmányhoz utasították olly végre , hogy arra nézve, ha megegyezik e a’jól rendezett bíráskodás kivánatival, hogy az ország főtörvényszékeinél ülő némelly birák az országnak egyes főtisztviselői által neveztessenek ? általános elv tekintetéből kimerítő véleményt adjon*).(2) Lapjaink 49-ik számában volt említve, miképen is Pest megye rendel a’ ezéhek ügyében a’ nm. helyt, tanácshoz olly értelemben írtak fel , hogy a’ ezéhek kártékony egyedáruságának kedvezni nem akarván, pártfogásukat a’ mellőzhetlen törvényes kötelesség határán túl terjeszteni nem fogják, azért hát megnyugodnak ugyan abban , mig a’ törvényhozás mást nem rendel — hogy a’ nem czéhbeli mesteremberek a’ czéhek kiváltságos szabadalmaival (minő például a’ legényeknek mesterekké szabaditása ’sz.eff.) ne élhessenek, de a’ czéhbeli kiváltságnak olly magyarázatában, hogy kívüle kézi mesterséggel akárki is kenyerét becsületes szorgalommal ne kereshesse, megegyezni nem tudván, az úgynevezett kontárokat élelemkereseti szabadságukban pártfogolandják. A’ mikoron is említésbe jővén, hogy a’ ezéheknek illy élelemkereset-gátló egyedárusága sehol sem fordul elő nagyobb mértékben, mint as Pest városában, indítvány létetett, hogy mivel ennek nyomasztó súlyát leginkább a’ termesztők éreznék, ’s igy a’ dolog a’ nemes megyét közelebbről érdekelné, kéretnék meg Pest városa, hogy ezen visszaélést törvényhatósági hatalmával szüntesse meg; ha pedig e’ megkeresésnek sikere nem lenne, a’ nm. h. tanácshoz fölterjesztés határoztassék. A’ RK és RR e’nézetekben közértelemmel osztoztak, hogy azonban eljárásuk siikerét biztosíthassák, az indítványozót oda utasítók, hogy a’ legközelebbi közgyűlésen egyes tevőleges adatot terjeszszen elő.—Ezek a’ júniusi közgyűlésben ekkér történvén, most (sept. 7.) felolvastatott Hajós mezővárosában lakozó asztalosok, kádárok, kovácsok és lakatosok számára kiadott kegyelmes czéhbeli privilégium. Melly midőn kihirdettetnék a’ KK és RR által, szokott óvással , elfogadtatott , különösen a’ privilégium 23-ik czikkére nézve , melly a’ kontároknak (Stöhrer) meg nem szenvedéséről szól, a’ megye rendeinek fentebb említett elvei nyomán világosan kijelenteni határoztatott , hogy annak örve alatt élelme keresésének módjában senki ne gátoltassék. Erre nézve a’ júniusi közgyűlésen tett indítvány folytában az élelemkeresetgátló egyedáruság Pest városábani divatozásának bélyegző példájául előterjesztetett, miképen G. L. nevű sütőmester, miután 34 évig mint czéhbeli tag mesterségét a’ Therézia-városban gyakorlotta, nyugalomra óhajtván vonulni, mesteri jogát fiára kívánta átruházni, a’ mit a’ czéhtől csak igen tetemes taxafizetés mellett nyerhetett meg 1837. táján; minélfogva fia most a’ József-városban (’s igy a’ városnak egészen más részén) űzi mesterségét; azonban az 1838-ki árvíz az öregnek mindkét házát, mellynek jövedelméből élhetni remélt, lerontván, ez most egészen élelem nélkül maradt; minélfogva mesterségét az előbbi helyen folytatni kívánná, nehogy éhen veszszen, hacsak fia irgalomból nem tengetendi; de bár itt már azon ürügy sem forog fen, mellyel a’ ezéhek szükségessége rendesen védelmeztetik, t. i. hogy a’ mesterségben járatosságról meg kell győződni, miután a’ kérdéses sütőmester 34 évi folytonos gyakorlat által jártasságát eléggé bebizonyította, ’s 34 évig czéhbeli mesterember is volt; ámbár továbbá a’ szenvedett nagy szerencsétlenségnél fogva még az emberiség tekintete is mellette szól, mind a’ mellett a’ helybeli sütőezék ellenzése miatt nem képes reá menni, hogy mindennapi kenyerét becsületesen kereshesse. És pedig ez az egyedáruság gyakoroltatik a’ legelső szükségek közé tartozó kenyérsütés dolgában! Mennyire növekedett 20—25 év óta Pest városának népessége, ’s mégis ennyi idő alatt egyetlenegygyel sem szaporodott a’ sütőmesterek testülete ; a’ közönségnek nagy kárával. — Előterjesztetett egy másik eset is (nem panaszképen, hanem csak tudomásul). — Herczeg Grassalkovich ő n.méltóságának Gödöllőn szegődött béres kéményseprője van, ki a’ herczeg épűleteire az egész környéken gondot visel; ez nem rég bejött Pestre, a’ herczeg itteni házánál kötelességét teljesítendő; és a’helybeli kéményseprők ezédmestere a’ herczeg béres cselédjét elfogató, ’s fogságra vetteté , ’s midőn másnap elereszteni kénytelenittetnék, jövendőre is hasonlóval fenyegetőzött. Ezen előterjesztések folytában felolvastatott nemes László Boldizsár férfiszabó folyamodása , mellyben előterjeszti , hogy a’ czéhbeli privilégiumban foglalt szabályok ellenére (azok szerint a’ mesterré-tétel taxája csak 25 váltóforint , ’s minden napi díjak, minden vendéglési zsarolások tiltva vannak) olly mindenféle költségek, zsarlások köttetnek a’ mesterré-avattatáshoz, minélfogva ámbár több évi fáradalom után szerencsés volt a’ nm. helyt, tanácstól rendelést nyerni, hogy a’ pesti szabóczéh mesterei közé felvétessék , még’s szegénysége miatt a’ czéhbeli elöljárók tömérdek követeléseit ki nem elégíthetvén, élelemkeresésében maiglan gátoltatik. — Ezen előterjesztések folytában Zlinszky János középponti főszolgabírónak meghagyatott, hogy ns László Boldizsárt előterjesztésének bebizonyítására szólitsa fel, G. L. is, ha ez nála e’ végett jelenkeznék, hallgassa ki, ’s a’ tapasztalandókról jelentést tegyen. Általában pedig úgy az előadott esetekből, mint a’ köztudomásból az tetszvén ki, hogy a’ czéhbeli szabadalmazó-levelekben nyilván tilalmazott zsarolások ’s a’ mesterré tételnek minden kigondolható ürügy alatti akadályozásai gyakorlatban nagyon is divatoznak: a’ szolgabiráknak meghagyaték, tegyenek az egész megyében szoros vizsgálatot, hogy a’ czéhek gyakorlati élete az elméleti szabályok rendeletétől mennyire tér el? miszerint a’ jövő országgyűlésére e’ gyakorlati adatok is a’ ezéhek eltörlését támogató egyéb okokhoz följegyeztethessenek. ( 3) Emlékezni fognak a’ Pesti Hírlap tisztelt olvasói azon felszólításra, mellyet lapjaink 62-ik számában a’ Duna bal ’s jobb partján tervezett vasutak ügyében, az illető egyesületek igazgató választmányaihoz intéztünk. E’ felszólításra a középponti vagyis Duna-balparti vasúttársaság ideiglenes választmányától olly nyilatkozat érkezett hozzánk, miszerint a’ választmány nem vél e’ felszólításnak hírlapok utjáni igazolás által megfelelhetni; azonban kötelességének ismeri a’ vállalkozóknak úgy ezél valamint eljárása tekintetében a’ résztvevő közönség megnyugtatására kijelenteni, hogy minden e’ tárgyra vonatkozó fejtegetések a’ nemes megyéknek immár elejökbe terjesztettek, 's hogy a’ vállalkozók még mindig a’ legtisztább hazafiui buzgalomtól lelkesítve, e’ vállalat roppant fontosságát egész terjedelmében méltatják, és semmi áldozattól vissza nem borzadva, az óhajtott czél elérésére szilárd állandósággal törekszenek *). — A’ Pesti hírlapban! felszólításra vonatkozó fejtegetés, melly e’ nyilatkozatban emlittetik, és Pest vármegye közgyűlésén valósággal elő is fordult. Ugyanis Hegedűs Zsigmond ur, azon részvényes társaság részéről, melly a’ Duna-balparti vasútnak készíttetését tűzte ki czéljául, a’ társaság által ez ideig tett előlépéseket tárgyazó 14 darab okiratokat azzal a’ kérelemmel mutatta be, hogy azok szoros vizsgálat alá vétetvén, a’ közönség meggyőzethessék, miszerint az érdeklett társaság maga részéről minden törvényes kötelességeit ez ideig teljesítette , és teljesítő.) Js ezután is, ha szándékának kivitelében az eddig elbe gördített nehézségekhez hasonló akadályok nem fogják hátráltatni, és az ilyenek elmellőzhetése végett igen czélirányosnak vélné, ha az 1836- ik esztendei XXV-ik.czikkelynek legszigorúbb foganatositása végett ő cs. kir. felsége megkéretnék. Mire a’ Kir. és RR. fájdalmukat fejezvén ki az iránt, hogy az idézett törvényczikkelytől várt nemzeti remények mindakkorig nem teljesültek, miután még folyamodó Hegedűs Zsigmond úr némelly körülményeket szóval előterjesztett, mellyekkel világosan oda látszott czélozni, hogy e’ vállalat felakadásának kulcsa a’ budapesti álló hid ’s gőzhajótársaság érdekeinek kvalitásában fekszik, olly tartalmú végzés keletkezett, hogy midőn az 1836-ik észt. országgyűlésen jelen volt rendek, a’ haza közjavát és keres i) A’ nógrádi és baranyai közgyűlésekről tett jelentésűikben a/, e’ tárgyiéli hiányt ekképen kell kipótolni: Nógrádija» Csanád indítványa, mint még idő előtti, ’s minthogy a’ jelen korszak vallásos állásában némi viszontortásnak tekintethetnék, el nem fogadtatván, egyszerűn tudomásul vetetett. Baranyában pedig viszhangra épen nem talált.— S z c rk. *) Óhajtanak, hogy a’ jobbparti vasút ügyében hasonló nyilatkozást hallhatnánk; azonban meg kell vallanunk, hogy azótai tapasztalásaink még inkább megerősítettek hiedelmünkben, mellyet ez ügyre nézve lapjaink 02-ik számában kimondottunk. •— Sze rk. 630