Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-09-18 / 75. szám

alkotmány ’s nemzeti történettan szempontjából is igaz, a’ mit gr. Sztáray mond, hogy a magyar nemességnek beligazgatási terhektöli mentessége abnormis és igazsággal ellenkező. Ila e’ részben sikerülend eloszlatni a’ balveleményt, a’kiegyenlí­tés nem lesz nehéz; mert e’ kérdésben legalább a törvényhozás bizonynyal tenni fog, mihelyt a’ köz­vélemény akarni fog. A’ folyó 1841-ik évi September hó 26-kan a po­zsonyi lóverseny, ugyanazon September hó 27-ken pedig a’ lókiállitás és megjutalmaztatás fog tartatni. — Költ Pozsonyban, September 10-kén 1841. Magyar gazdasági - egy­es­ület - válasz­tottsági ülés. A’ magy. gazd. egyesület kormány­zó választottsága aug. 29-be­n d. e. a’ n. casinoban egyesületi elnök Károlyi György gróf előlülése alatt ’s számos választottsági és r. tag jelenletében ülést tartott, melly alkalommal: I. A’ szőlőművelési szak­osztály jelentése következtében a) köszönettel fo­gadtatott Bazalicza Mátyás nyitra-pereszlényi pleba­­nus ur ajánlata, melly szerint az országos szőlőisko­lában hiányzó Nyitra megyei szőlőfajok vesszeinek megküldetését igéré. b) Minthogy az érintett szőlő­iskolában egy megye osztálytáblája sem foglalja magában teljesen ugyanazon vármegye szőlőfajai­­nak mindenikét, a’ meglevő fajok lajstroma egy tárgyismerő ’s részvétteljes azon vidéki férfiúval kö­­zöltetni ’s ugyanaz felszólittatni rendeltetett, hogy a’ hiányzó fajokat szinte megküldeni szíveskedjék. c) Határoztatott, hogy azon fajoknak idei szaporlata, mellyet a’ szőlőiskola nélkülözhet, miután azoknak lajstroma ’s árjegyzéke hírlapokban közzé fogott té­tetni, adassék el. d) A’szőlőiskolai hajlék, borház és pincze szüksége naponkint sürgetősb lévén, annak még az őszszel megkezdendő építtetése elrendelte­tett. e) A’ szőlőiskolai termés, minthogy vele addig, mig az egyesületnek korlátolt helyzeténél fogva sem pinczéje sem edényei ’s egyéb szükséges készületei nincsenek, próbákat sem tehetni, legnagyobb rész­ben szinte el fog adatni. f) Azon hazafiaknak, kik a’ szőlőiskola átvizsgálásául ’s a’ fajok elrendezésének megkezdésére honunk távolabb vidékeiről buzgók valának ide fáradni, köszönetet szavazott a’ válasz­­tottság. — II. A’ kertészeti szakosztály jelentésére következők határoztattak: a) A’ két hazában isme­retes e’ szakbeli tárgyismerők és kedvelők, főleg pe­dig a’ lelkipásztorok felszólittatni rendeltettek, hogy a’ kertészet és gyümölcsfatenyésztési szakosztály munkálódásiban minél élénkebb és sikeresb részt ve­gyenek, ’s a’ gyümölcsfatenyésztést, nemesítést és szaporítást vidékükön tettleg is elősegíteni ipar­kodjanak. b) Azon hazafiak, kiknek köztudomásra jelesebb gyümölcsfaiskoláik vannak, fel fognak szó­­littatni, hogy fanövendékeiknek lajstromát ’s árjegy­zékét koronkint küldjék be az egyesületnek, misze­rint azok a’ közönség által itt mindenkor megtekin­tethetvén, a’jófajta gyümölcsfák az illetők által an­nál könnyebben megszereztethessenek, 's ekkér a' gyümölcstenyésztés annál gyorsabban terjedjen; fel fognak továbbá szólittatni, ’s ezennel felszólittatnak arra is, hogy gyümölcseik terméséből évenkint mu­tatványokat legyenek szívesek beküldeni az egyesü­let gyümölcskiállitására. c) A’ fiókegyesületeknek különösen ajánltatik , hogy a’ gyümölcsfatenyésztés minél gyorsabb terjedéséül helybeli faiskolákat ipar­kodjanak hatáskörükben alkotni addig is, mig az egyesület olly állapotba fog jutni, hogy Budapesten egy országos gyümölcsfaiskolát alapíthasson. d) Minthogy a’ szakosztály jelentése szerint is való, mikép a’ gyümölcsfatermesz­tés hazánkbani terjedé­sének legnagyobb akadálya köznépünk indolentiája és erkölcstelensége, ennek minél sikeresb zabolázá­­sául azon óhajtását rendelé a’ választottság közé té­tetni , vajha az imént alkotott üdvös mezei­ rendőrségi törvények olly toldalékkal pótoltatnának a’ legköze­lebbi országgyűlésen, hogy azon helyeken, hol az élő­lákon ejtett sérelem bűntettese ki nem puhatoltatha­­tik, a’ tulajdonost maga a’község in solidum tartozzék kártalanítani. — Ezek után III. az egyesület örökíté­séül következő, újabban költ alapítványok jelentettek be, mellyek szerint Élez Imre gr. 500 pfrtot, Lumni­­czer József tb. ’s jószágigazgató ur 200 pfrtot, Mank Sándor ur 200 pfrtot, Móth Endre tb. ’s jószágigaz­gató ur 200 pftot, Niczky Sándor tb. ur 200 pftot, Pe­­jachevich Ferdinánd gr. 200 pftot, Szögyényi László cs. kir. kamarás és m. kir. udv. cancellariai tanácsos ur 200 pftot, Szunyogh Jenő Trencsén várm­. szolga­­biró ur 200 pírt, Sillman László Trencsén várm. fő­­hadiadószedő ur 200 pfrtot, Ürményi János cs. kir. kamarás és tábornok ur 600 pfrtot, a’ váli urad. tiszt­ség helyett Örményi Ferencz val. belső titkos taná­csos ur ő excja 200 pártot, Zay Károly gr. 200 pártot valának szívesek tőkéül kötelezni, ’s ezekért a’ tisz­telt alapítóknak, valamint szíves közbenjárásukért Móth Endre, Katona F­erencz ügy viselő uraknak is, köszönetét nyilvánítja a’ választottság. — IV. Ren­des tagokká következő hazafiak jelentettek be: Ál­­gyay Leopold, Balassa Antal báró, Bánhidy Antal k. tanácsos, Blaskovics Pál k. kapitány ’s megyei tábla­­bíró, Bazalicza Mátyás nyitra-pereszlényi plebános, Fiáth István tb., Glacz János Arad megyei főmérnök ’s tb., Kappel Fridrik pesti vál. polgár ’s nagykeres­kedő, Karika Pál, a’ körösi tanodában természettan’s gazdaságtud. r. oktatója, Lipp Procop jószágigazga­­tó, Obersteiner Antal jószágbérlő, Ramszauer Fe­rencz urad. gazdatiszt , Richter Alajos a’ praemonst. rend jászai prépostja (2 részv.), pápai casino nevében Stettner György nyilv. oktató, Perlaky Károly tb. ’s jószágigazgató, Salamon Lajos tb., Schönborn Fe­rencz gr. (2 részv.), Semsey Lajos cs. k. kamarás, Stand Imre, herczeg Esterházy urad. tiszttartó, Vitéz György tb., kiknek a’ választottság szinte köszöne­tét rendelé kijelenteni, valamint szíves közbenjáru­­lásukért Bérczy Lajos egyes, ügyviselő, Szentimrey György Abauj megyei aljegyző, Glacz János, Vargha Lajos uraknak is. (Folytatása a’ jövő számban.) Megyei dolgok. Pest megye közelebb múlt közgyűléséből még három tárgyat kell említenünk. 1) Felolvastatván Csanád vármegyének levele, mellyben értesíti a’ megye rendeit, hogy a’ jövő országgyűlésen mind azon törvények eltörlését inditványozandja, mellyek­­nél fogva az esztergomi érsekek a’ királyi táblához birónevezési jogot gyakorolnak; a’ RK és RB ezen levelet az országgyűlési tárgyakkal foglalkodásra megbízott választmányhoz utasították olly végre , hogy arra nézve, ha megegyezik e a’jól rendezett bí­ráskodás kivánatival, hogy az ország főtörvényszé­keinél ülő némelly birák az országnak egyes főtiszt­viselői által neveztessenek ? általános elv tekinteté­ből kimerítő véleményt adjon*).(2) Lapjaink 49-ik számában volt említve, miképen is Pest megye ren­del a’ ezéhek ügyében a’ nm. helyt, tanácshoz olly értelemben írtak fel , hogy a’ ezéhek kártékony egyedáruságának kedvezni nem akarván, pártfogá­sukat a’ mellőzhetlen törvényes kötelesség hatá­rán túl terjeszteni nem fogják, azért hát meg­nyugodnak ugyan abban , mig a’ törvényhozás mást nem rendel — hogy a’ nem czéhbeli mes­teremberek a’ czéhek kiváltságos szabadalmai­val (minő például a’ legényeknek mesterekké szabaditása ’sz.eff.) ne élhessenek, de a’ czéhbe­li kiváltságnak olly magyarázatában, hogy kívüle kézi mesterséggel akárki is kenyerét becsületes szorgalommal ne kereshesse, megegyezni nem tud­ván, az úgynevezett kontárokat élelemkereseti sza­badságukban pártfogolandják. A’ mikoron is em­lítésbe jővén, hogy a’ ezéheknek illy élelemke­­reset-gátló egyedárusága sehol sem fordul elő na­gyobb mértékben, mint as Pest városában, indítvány létetett, hogy mivel ennek nyomasztó súlyát legin­kább a’ termesztők éreznék, ’s igy a’ dolog a’ nemes megyét közelebbről érdekelné, kéretnék meg Pest városa, hogy ezen visszaélést törvényhatósági hatal­mával szüntesse meg; ha pedig e’ megkeresésnek s­i­kere nem lenne, a’ nm. h. tanácshoz fölterjesztés ha­­tároztassék. A’ RK és RR e’nézetekben közértelem­mel osztoztak, hogy azonban eljárásuk siikerét biz­tosíthassák, az indítványozót oda utasítók, hogy a’ legközelebbi közgyűlésen egyes tevőleges adatot ter­­jeszszen elő.—Ezek a’ júniusi közgyűlésben ekkér történvén, most (sept. 7.) felolvastatott Hajós mező­városában lakozó asztalosok, kádárok, kovácsok és lakatosok számára kiadott kegyelmes czéhbeli pri­vilégium. Melly midőn kihirdettetnék a’ KK és RR által, szokott óvással , elfogadtatott , különö­sen a’ privilégium 23-ik czikkére nézve , melly a’ kontároknak (Stöhrer) meg nem szenvedésé­ről szól, a’ megye rendeinek fentebb említett el­vei nyomán világosan kijelenteni határoztatott , hogy annak örve alatt élelme keresésének módjában senki ne gátoltassék. Erre nézve a’ júniusi köz­gyűlésen tett indítvány folytában az élelemkereset­­gátló egyedáruság Pest városábani divatozásának bélyegző példájául előterjesztetett, miképen G. L. nevű sütőmester, miután 34 évig mint czéh­beli tag mesterségét a’ Therézia-városban gyakorlot­ta, nyugalomra óhajtván vonulni, mesteri jogát fiára kívánta átruházni, a’ mit a’ czéhtől csak igen tetemes taxafizetés mellett nyerhetett meg 1837. táján; minél­fogva fia most a’ József-városban (’s igy a’ városnak egészen más részén) űzi mesterségét; azonban az 1838-ki árvíz az öreg­­nek mindkét házát, mellynek jövedelméből élhetni remélt, lerontván, ez most egészen élelem nélkül maradt; minélfogva mesterségét az előbbi helyen folytatni kívánná, nehogy éhen veszszen, hacsak fia irgalomból nem tengetendi; de bár itt már azon ürügy sem forog fen, mellyel a’ ezéhek szükségessége rendesen védelmeztetik, t. i. hogy a’ mesterségben­ járatosságról meg kell győ­ződni, miután a’ kérdéses sütőmester 34 évi folyto­nos gyakorlat által jártasságát eléggé bebizonyította, ’s 34 évig czéhbeli mesterember is volt; ámbár to­vábbá a’ szenvedett nagy szerencsétlenségnél fogva még az emberiség tekintete is mellette szól, mind a’ mellett a’ helybeli sütőezék ellenzése miatt nem ké­pes reá menni, hogy mindennapi kenyerét becsülete­sen kereshesse. És pedig ez az egyedáru­ság gyako­­roltatik a’ legelső szükségek közé tartozó kenyérsü­tés dolgában! Mennyire növekedett 20—25 év óta Pest városának népessége, ’s mégis ennyi idő alatt egyetlenegygyel sem szaporodott a’ sütőmesterek testülete ; a’ közönségnek nagy kárával. — Elő­terjesztetett egy másik eset is (nem panaszké­pen, hanem csak tudomásul). — Herczeg Gras­­salkovich ő n.méltóságának Gödöllőn szegődött bé­res kéményseprője van, ki a’ herczeg épűleteire az egész környéken gondot visel; ez nem rég bejött Pestre, a’ herczeg itteni házánál kötelességét telje­sítendő; és a’helybeli kéményseprők ezédmestere a’ herczeg béres cselédjét elfogató, ’s fogság­ra vetteté , ’s midőn másnap elereszteni kény­­telenittetnék, jövendőre is hasonlóval fenyegető­zött.­­ Ezen előterjesztések folytában felolvas­tatott nemes László Boldizsár férfiszabó folya­modása , mellyben előterjeszti , hogy a’ czéhbeli privilégiumban foglalt szabályok ellenére (azok szerint a’ mesterré-tétel taxája csak 25 váltófo­rint , ’s minden napi díjak, minden vendéglési zsa­rolások tiltva vannak) olly mindenféle költségek, zsarlások köttetnek a’ mesterré-avattatáshoz, mi­nélfogva ámbár több évi fáradalom után szerencsés volt a’ nm. helyt, tanácstól rendelést nyerni, hogy a’ pesti szabóczéh mesterei közé felvétessék , még’s szegénysége miatt a’ czéhbeli elöljárók tömérdek kö­veteléseit ki nem elégíthetvén, élelemkeresésében maiglan gátoltatik. — Ezen előterjesztések folytában Zlinszky János középponti főszolgabírónak megha­gyatott, hogy ns László Boldizsárt előterjeszté­sének bebizonyítására szólitsa fel, G. L. is, ha ez nála e’ végett jelenkeznék, hallgassa ki, ’s a’ tapasztalandókról jelentést tegyen. Általában pedig úgy az előadott esetekből, mint a’ köztudomásból az tetszvén ki, hogy a’ czéhbeli szabadalmazó-levelek­­ben nyilván tilalmazott zsarolások ’s a’ mesterré­ té­­telnek minden kigondolható ürügy alatti akadályozá­sai gyakorlatban nagyon is divatoznak: a’ szolgabi­­ráknak meghagyaték, tegyenek az egész megyében szoros vizsgálatot, hogy a’ czéhek gyakorlati élete az elméleti szabályok rendeletétől mennyire tér el? miszerint a’ jövő országgyűlésére e’ gyakorlati ada­tok is a’ ezéhek eltörlését támogató egyéb okokhoz följegyeztethessenek. ( 3) Emlékezni fognak a’ Pesti Hírlap tisztelt olvasói azon felszólításra, mellyet lapjaink 62-ik számában a’ Duna bal ’s jobb partján tervezett vasutak ügyében, az illető egyesü­letek igazgató választmányaihoz intéztünk. E’ felszó­lításra a­ középponti vagyis Duna-balparti vasúttár­saság ideiglenes választmányától olly nyilatkozat ér­kezett hozzánk, miszerint a’ választmány nem vél e’ felszólításnak hírlapok utjáni igazolás által megfelel­hetni; azonban kötelességének ismeri a’ vállalkozók­nak úgy ezél valamint eljárása tekintetében a’ részt­vevő közönség megnyugtatására kijelenteni, hogy minden e’ tárgyra vonatkozó fejtegetések a’ nemes megyéknek immár elejökbe terjesztettek, 's hogy a’ vállalkozók még mindig a’ legtisztább hazafiui buzga­lomtól lelkesítve, e’ vállalat roppant fontosságát egész terjedelmében méltatják, és semmi áldozattól vissza nem borzadva, az óhajtott czél elérésére szi­lárd állandósággal törekszenek *). — A’ Pesti hírlapban! felszólításra vonatkozó fejtegetés, melly e’ nyilatkozatban emlittetik, és Pest vármegye köz­gyűlésén valósággal elő is fordult. Ugyanis Hegedűs Zsigmond ur, azon részvényes társa­ság részéről, melly a’ Duna-balparti vasútnak ké­szíttetését tűzte ki czéljául, a’ társaság által ez ideig tett előlépéseket tárgyazó 14 darab okiratokat azzal a’ kérelemmel mutatta be,­ hogy azok szoros vizsgá­lat alá vétetvén, a’ közönség meggyőzethessék, mi­szerint az érdeklett társaság maga részéről minden törvényes kötelességeit ez ideig teljesítette , és tel­jesítő.) Js ezután is, ha szándékának kivitelében az eddig el­be gördített nehézségekhez hasonló akadá­lyok nem fogják hátráltatni, és az i­lyenek elmellőz­­hetése végett igen czélirányosnak vélné, ha az 1836- ik esztendei XXV-ik­­.czikkelynek legszigorúbb fo­­ganatositása végett ő cs. kir. felsége megkéretnék. Mire a’ Kir. és RR. fájdalmukat fejezvén ki az iránt, hogy az idézett törvényczikkelytől várt nemzeti re­mények mindakkorig nem teljesültek, miután még folyamodó Hegedűs Zsigmond úr némelly körülmé­nyeket szóval előterjesztett, mellyekkel világosan oda látszott czélozni, hogy e’ vállalat felakad­ásának kulcsa a’ budapesti álló­ hid ’s gőzhajótársaság ér­dekeinek k­valitásában fekszik, olly tartalmú végzés keletkezett, hogy midőn az 1836-ik észt. országgyű­lésen jelen volt rendek, a’ haza közjavát és keres­­ i) A­’ nógrádi és baranyai közgyűlésekről tett jelentésűikben a/, e’ tárgyiéli hiányt ekképen kell kipótolni: Nógrád­ija» Csanád indítványa, mint még idő előtti, ’s minthogy a’ jelen korszak vallásos állásában némi viszon­tort­ásnak tekintethetnék, el nem fogadtatván, egyszerűn tudomásul vetetett. Bar­any­ában pedig viszhangra épen nem ta­lált.­­— S z c r­k. *) Óhajtanak, hogy a’ jobbparti vasút ügyében hasonló nyilat­kozást hallhatnánk; azonban meg kell vallanunk, hogy az­­ótai tapasztalásaink még inkább megerősítettek hiedel­münkben, mellyet ez ügyre nézve lapjaink 02-ik számában kimondottunk. •— S­z­e r­k. 630

Next