Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-06-02 / 148. szám

kír. városok országgyűlési szavazatát tárgyazó körlevele e’ napokban érkezett hozzánk. — Mi, kik a’ városi követek országgyűlési lealázó helyzetének osztályosai valánk, a’tárgy fontosságának érzetében , remegő kezekkel nyúltunk a’ küldött irományhoz, ’s miután rajta figyelemmel végigmentünk, a’ felcsigázott érzelemnek zajos ostromában eszméletlenül ejtettük el. — A’ körlevél tartalmához csillapuló érzelmeink jelen, higgadtabb állapotában hozzászólani, mulaszthatlan polgári kötelességünknek ismerjük. Sopron városa bel-é s kültanácsa, egye’ részben megbízott küldöttségnek velünk szinte közlött tudósítása nyomán, a’ városi követek országgyűlési állásának ’s az ország harmadik rende által felhozott ellenvetések fejtegetésének előbocsátásával inditványkép egyértelműleg javasolja, „hogy a’ kir. városok a’ jövő országgyűlésre követeket küldjenek ugyan, de olly utasítással, miszerint ha azoknak a’ megyei követekkel egyenlő teljes szavazatjog a’ kerületi ülésekben nem adatik, ’s mindjárt az első országos ülésben — az e’ végre minden más tárgy fölvétele előtt teendő jelentésre—világosan kimondott szavakkal meg nem állapittatik, akkor óvás mellett az országgyűlést azonnal hagyják el, ’stb. — Ki a’ javaslatba hozott lépéstől figyelmét meg nem vonja , ’s főleg annak kivitelét ’s azon körülményt, miszerint a’ történhetők teljes bizonytalansága miatt eredményeit közelitőleg sem lehet kiszámítani, fontolóra veszi, aligha fogja tagadhatni, hogy a’ tervezett gyógyszer a’ különben igen-igen súlyos bajnál is veszélyesebb.— Nem akarunk ez úttal, országgyűlési nyomasztó állásunk nemző okait taglalva, a’ halomra gyűlt bajnak eredetéig visszamenni, ’s ez okból megkíméljük minmagunkat annak fejtegetésétől, miképen késő ébredésünk buzgalmában feledjük, hogy országgyűlési szavazatunk elejtésében a’ városi képviselőknek ’s megbízóiknak is van tetemes osztályrészük; — hogy a’ kerületi üléseknek mi voltunk még nem régiben elszánt ostromlói ’s elhagyói; — hogy, hol ’s mikép állanánk most, ha a’ megkezdett lépéseket követjük vala. — Az eddigi tapasztalás megtanithata bennünket, hogy szavazatunkat csupán ott, hol azt elejtők , a’ követi táblánál a’KK. és RR. teremében, találhatjuk meg, és biztosan másutt sehol sem ’stb.— Egyedül csak azon észrevételre szorítkozunk, hogy a’ javaslott lépés honunk jelen elválasztó időszakában nem csak helyén kívüli; de mivel csupán mint legvégső eszköz volna némileg igazolható, minden egyéb gyógyszer megkisértése után a’ reménynek nehezen kijelelhető határán túl jöhetne csak alkalmazásba. Egyetlen feladásunk jelenleg — ha szabad ezen életkérdésben igénytelen véleményét a’ városi polgárság olly tagjának is nyilvánitni, ki a’ gyengébbek végsorában áll — egyetlen feladásunk: mielőtt a’ „ hubicont “ átlépnők, a’ választási jognak polgártársainkkal testvéri megosztása iránt a’ törvényszabta után mindent elkövetni, ’s ez által országgyűlési követeink szózatának azon nyomatékot megszerezni, mellynek hiánya okozá leginkább minden eddigi lépéseink sikertelenségét. — A’ helyett tehát, hogy — Hetényi kint — *) „kopott vágásunkból kitérni, avult rendszerünkről lemondani, ezeket újakkal, jobbakkal felváltani“ nem akarván, országgyűlési helyzetünk emelésére a’ javaslott lépést megtennők, — a’ k. városok belrendezését ne csak ne ellenezzük— mint a’soproni javaslatban érintetik—mert ez a’ negatív nem-ellenzés vagy annyit tenne, mint belrendezést szent Heverdes napjára halasztani; vagy ha önjavunkra mások által mégis létesittetnék, legfölebb a’ tutelaris állapotnak nem igen irigylendő dicsőségében osztakozhatnánk, hanem minden más tárgy előtt a’ czélba veendő elrendezést sürgessük, és pedig ne csak általánosságban , hanem határozottan mondjuk ki, mennyiben ’s miben óhajtjuk a’ rendezést. A’ kor kivánati tudvák ’s e’ lapok több számaiban is közölvék, sőt egy-két városban, főleg választott községeik által, némelly töredékes részletekben már megkísértve is vannnak; valamint köztudomásúak az ellevetések is , mellyek szavazatunk ellen görditetnek; — azért ne áltassuk magunkat, polgártársaink tovább is eddigi álokoskodásinkkal, mellyekre a’ közvélemény alkotmányunk nyomán ítéletét rég kimondá; hanem keblünk tisztasága ’s ügyünk igazságánál fogva tartózkodás nélkül mondjuk ki mindenek előtt, hogy a’nyilvánosságot hatósági eljárásunknál óhajtjuk; a’ polgári jogok kizárólagos gyakorlatában egyedáruskodni nem kívánunk! — hisz nekünk privilegiált polgároknak is fáj , hogy még a’ jelen műveltebb korban is némelly természeti jogok gyakorlatától is el vagyunk zárva; — különösen pedig jelentsük ki, hogy a’választási jogban törvényesen meghatározandó szabályok mellett , a’ polgárság részesítését nem csak veszélytelennek , hanem elkerülhetetlen szükségnek ismerjük! — Ez, uraim! nem annyit tesz — mint néh Honi városunk befolyásáról, nemzetünk kifejlődésére, és eli— nosbulásáral irt, a’ magyar tudós társ által jutalmazott, ’s 1841-ik évben kiadott történet-tudományi pálya munka, — melly jóakaróink (?) összezavarják —hogy az öszszes polgárság a’ tanácskozásokban egyenes részt vegyen, minden ügyekben személyenkint szavazzon, mint a’ nemesség, ’s hogy e’ szerint a’ megyékben látható visszaéléseket ki nem kerülendjük; — csupán képviseleti rendszer ez, mellyet alkotmányunk szelleme lényegileg megkíván ,.,’stb. ’S ha ezeket kimondottuk, belszerkezetünknek a’ legközelebbi országgyűlésen eszközlendő elintézése iránt a’ szükséges lépéseket megtettük, ’s mindezek után is az eddigi halogató rendszer követését tapasztalnunk kellene, *) — mit azonban a’ mi hozzájárultunk mellett nem hiszünk, hinnünk nem szabad, mert akkor lelkesebbeink tiszta lelkületében kétkednénk; — akkor, igen csak akkor hagyhatnék oda az országgyűlést, mellynek törvényhozása a’zalai lelkes követjelentés szerint „százados mulasztását“ helyrehozni ezután is késnék; akkor mi is Kossuth után kérdezhetnők: „És mellyik részen van a’ jog, fölemelt fővel nézni föl oda, a’ hol Astrea mérlegében a’ népek sorsa fölméretik ?! — Midőn azonban a’ soproni körlevéllel nem egyező véleményünket őszintén ’s a’ czél minél biztoelérhetése végett tartózkodás nélkül kimondók, kötelességünknek ismerjük személyes ’s elvbarátink nevében is köszönetünket ’s örömünket Sopron városának körlevele iránt nyilvánítani, melly bennünket a’ tárgyról értekezni ’s azt hivatalos tárgyalás alá venni, mintegy kényszerít; —ugyszinte nem tartjuk czélszerűnek, elhallgatni hogy a’ javaslat támogatására felhozott okok ’s állítások alkalmazásában, ’s az ezekbőli következtetésekben legnagyobb részt egyet nem érthetünk; — a’ Pesti Hírlapra való hivatkozást, melly neheztetőleg ’s mintegy olly kétes színben történik, mintha e’ lap szerkesztőjének kezeiben volna a’ királyi városok szavazata, ’s ezt a’ szerkesztő lényegileg ellenezné, épen helyén kívülinek találjuk, ’s pedig annyival inkább, mert a’ Pesti Hírlap szerkesztőjének e’ tárgyróli fejtegetései világosan ellenkezőt tanúsítnak. Ezek azon nézet-töredékek, mellyeket a’ soproni javaslat iránt előlegesen addig is, mig a’ hatóságunk által rendelt választmánynak e’ tárgybani eleveit ’s a’ hozandó végzéseket közzé tehetjük, a’ nyilvánosság útján is közölhetőknek ’s birálat alá bocsátandóknak lenni gondoltuk. — Volnának még némelly tárgyak hatósági életünkből közlendők, de ezeket, minthogy az országgyűlési szavazat fontossága figyelmünket egészen 's kizárólag igényli, ezúttal elhalasztjuk’stb. — ZomborcsevicsF. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Franczhonban az ellenzékpárt ezekben állapította meg „programmját“ a’ legközelebbi választásokra nézve: „Megakarjátok — mond a’ választókhoz — e’ kamarát alárendelt haszonlesőktől tisztítani, kik minden cabinetnek bókolnak, hogy hivatalt nyerhessenek ? vijátok ki az incompatibilitás elvét, melly épen az igazgatási főhivatalokat nyilvánítja a’ képviselőséggel meg nem férhetőknek; minél fogva az előmozdítottak a’ ministereknek mitsem használnak, mert nem leend helyek a’ kamarában. Szabadabbá akarjátok tenni a’ választó testületeket? vijátok ki a’ választási jognak a’ kapacitásokrai kiterjesztését. A’sajtón akartok segíteni? mentsétek föl a’nyomtatókat felelőség alól, mellyet az ügynök úgyis visel, és a’ merények (attentat ) szoros értelmezése által vegyétek el a’ sajtópereket a’pakkamarától.“ Lissaboni levelek írják máj 1é-kéről, hogy az angliávali kereskedési szerződés megkötésének elhalasztása Éjszak-Portugalliában nagy ingerültséget okozott. Azon hit kezdett terjedni, hogy a’szerződés sohasem jövend létre, holott az aláírás csak május végéig halasztatott.—A’ kinézések a’ tartományokban cortes-választás tekintetében a’ kormányra nézve igen jók. — Egy, a’kormány által legújabban nevezett biztosság a’ portugál vámbérjegyzéket át fogja vizsgálni, melly a’ kereskedési szerződésnek egyik kiegészitő czikkét teendi. A’ porosz tartományi rendek választmányainak öszszejövetelétől, melly Berlinbe augustus hónapra van határozva, sokat remél a’ közönség. Hírlik hogy a’ legfontosabb kérdések fognak véleményezés végett a’ gyülekezetekbe terjesztetni. A’ király akarja minden tartományi követek véleményét hallani, a’ nyilvánosság és szóbeli eljárás, a’ sajtótörvény és censura, a’ vasutak, épületek ’s a’ házassági elválás iránti új törvény felett. Berlini tudósítások szerint a’ nehézségek, mellyekkel a’ „nagy Fridrik“ munkái kiadásában munkálkodó biztosságnak eddig küzdeni kellett, már nagyobbrészt legyőzvék, és igy remélhető, hogy a’ tudományos vállalat gyors léptekkel fog előrehaladni. A’ király 72,000 tallért adott nem rég az ügy előmozdítására olly ajánlattal, hogy szükség esetében többet is adand. — Hirlik, hogy a’ falusi porosz papok és iskolamesterek, kik jelennen csekély jövedelmük mellett a’ gazdasággal is vesződni kénytelenek, jövőre jobban el fognak láttatni szükségesekkel , hogy erejüket és idejüket az egyháznak és iskolának szentelhessék. A’ badeni országgyűlés máj. 23-kán a’ belügyministerium elnöke által trónbeszéd nélkül megnyittatott. Ezen országgyűlésnek feladatául a’ kormány a’ budget elintézését ’s a’ badeni vasútnak a’schweizi határokig előmozdítását tűzte ki. Minden egyéb a’jövő országgyűlésre fog halasztatni. Ki tudja, kedvezőbben ütnek e ki a’ választások akkor a’ kormányra nézve ? Konstantinápolyban részint a’ követségek személyzete , részint a’ kereskedésnél alkalmazott egyedek, között kik az ozmán fővárosban megtelepedtek, legújabb időben 300 evangelicus van, ezeknek vallásszükségeit a’ missionariusok többé ki nem elégítik , mint azt az iram vallás és catholica hitrel áttérés gyakoribb esetei bizonyíták, azért kérelmet intéztek a’porosz koronához, hogy eszközölné ki az engedelmet, miszerint az evangel, vallást a’ török fővárosban megalapíttathassék. FRANCZHON. A’ budget feletti általános tanácskozásban csak egy szónok szólalt fel forma végett a’ követkamarában; de ez hosszú beszédével: a’ takarékosságnak és rendnek a’ statusgazdálkodásbani szükségességéről , a’ kamarát majd kifárasztá. Az egyes czikkekből néhány, minden vitatkozás nélkül keresztülment, csak az igazságkiszolgáltatás költségeinél volt egy kis szóváltás az első folyamodást törvényszék tanácsosainak ’s a’ békebiráknak csekély fűzetése iránt? Szóba hozatott egyszersmind a’ Temps hírlap ügyében bírói eljárás, és kérdés létetett: miért a’ Globeval úgy nem bánt az országos ügyvéd, melly szinte aláírás nélkül jelent meg néhány hónap előtt? — Mind ezen vitatkozásoknak azonban semmi eredménye nem jön. — A’ vallás költségekre kerülvén a’ sor, Marchall lépett a’ szónokszékre. Panaszt emelt a’derűs beavatkozásai ellen, ’s elmondá, miként nem rég hallá, hogy egy pápai bullára történt hivatkozás , melly bulla a’ statustanácsban meg nem vizsgáltatott, és helyben nem hagyatott. Továbbá felvilágosítást kért a’ párisi érseknek egy pásztorlevele felett, mellyben illetlen kitételek foglaltatnak a’ spanyol kormány ellen, valamint ezen főpapnak a’ király névnapján mondott üdvözlő-beszéde felett is, mellynek — mond a’ szónok — felette botrányosnak kellett lenni, hogy azt a’ hivatalos lap nem közölte. Carné elismeré, hogy szerencsétlen dolog volna, ha a’ clerusnak valóban az lenne czélja, hogy magát az ország törvényei alól feloldozza, mert Franczhon politicai befolyása külföldre , szorosan összefügg vallásával. Igaz, hogy a’ franczia tagság a’ Spanyolországot érdeklő pápai ballát vissza nem utasította, de nem kell felejteni, hogy azon pártot, melly Spanyolhonban a’ vallásos szakadást leginkább ellenezte, francz pártnak szokták nevezni.—Dupin szinte vedé a’ papokat a’ mennyire az ellenök felhozott vádaknak nagy része alaptalan. „De egyszersmind — úgymond — a’ kormánynak is őrizkedni kell a’ túlságos engedékenységtől ’s a’ türelmetlenségnek fölserkentésétől. Az elveket szorosan fen kell tartani, nevezetesen, hogy Franczhonban egy bulla sem nyilvánosíttathatik, sem végre nem hajtathatik a’ kormány megegyezése nélkül; hogy a’ római udvarral csinyán kell bánni, ’s nem engedni annak valami előzményt, mellyre azután szüntelen kopogtathasson. Spanyolországban vallásreformot akartak, ezért a’ curia haragra lobbant, ’s azt schismának kárhoztatta. Mi köze ahoz Franczhonnak? Franczhon nem tartozik Spanyolország ellenében censori tisztet viselni; az pedig, hogy ünnepélyes imádságokat rendeljen országszerte az említett schisma eltávolításáért, titkos politicai beavatkozás volna a’ szomszéd nemzet ügyeibe. Mit mondtunk volna mi, ha a’ pápa a’ St. Germain l’ auxeroisi egyház elpusztításakor felhívta volna a’ kereszténységet, hogy imádkozzék a’ júliusi forradalom ellen? Illyféle imádságok nem puszta szavak, hanem cselekvésre kihívások.“ — Martin igyekezék megmutatni, hogy az érsek, midőn a’ vasárnapi munka eltiltásáról ’s a’ nevelési szabadságról említést ton a’ király előtt, jogával élt, valamint a’ status is jogával él, midőn az érsek kívánságát megvizsgálja. Ezekre Isambert ismét czáfodlag felelt; de sem ezen vitatkozás tovább nem folytattatott, sem Luneau indítványa az érsek 25,000 frank dijának 40,000 frankra emelése ellen el nem fogadtatott. Martin megemlíté, hogy a’ párisi érseknek évdíja a’ császárság ’s a’ restauratio alatt 100,000 frankból állott. Szóba hozatott az is, hogy az apácza zárdák szünet nélkül sza- *) Megbízásunk senkitől sem lévén, természetesen csak magunk nevében szólhatunk, ’s mégis fejünkkel mernénk jót állani, hogy csak történjenek ezek, a’ miket tisztelt levelezőnk gyakorlati bölcs tapintattal kijelől ’s a’ halogatástól bizonyosan nincs mit tartani; mert az igazságban bizonyos ellenállhatlak erő rejtezik; illy előzvények mellett pedig a’kir. városok ügye olly igazságosan, olly tisztán álland, hogy azzal szem közt nem akarni, halogatni morális lehetetlenség. Hiszen küldöttség már a’ múlt országgyűlésen is volt nevezve, ’s csak megóv isten bennünket hogy nem jövend közbe valami, mi a’ jövő országgyűlésnek a’ haladás ösvényére léptét eltérítené. — Szerk. 392