Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-09 / 150. szám
az aláírások’» befizetések e’jelentés óta is növekedtek, minálunk is tétetett le azóta két alapítvány (Csapody Pál és Mocsáry András uraké) ’s némelly apróbb aláírások. — Illy karban lévén az egyesület pénzereje, a’ választmány javasló, hogy habár tág mezőre ’s nagy pénzerőre számított munkálati tervét azonnal egészen eszközlésbe nem veheti is: mind az által czéljainak valósításához, a’ mennyire lehet, mindjárt gyakorlatilag hozzá fogjon; annyival inkább, mivel a’ munkálati terv már előre olly fokozatosan volt készítve , hogy ne lenne az egyesület kénytelen semmit nem tenni, mivelhogy mindent még nem tehet. És pedig kettős lévén a’ kitűzött czél, t. i. a’ hasznos ismeretek terjesztése általában ’s különösen a’ honi mísipar emelése, a’ teendőket is együtt egyszerre mind a’ két irányban vélte megkezdendőknek, a’ minthogy a’ választmány véleménye el is fogadtatván, határozatta lön : 1) Eszközölje a’ választmány, még ez idén augustusi vásár alatt, az első magyar iparműkiállitást; szólítsa fel minden honi hírlapok által hazánk gyárnokait, technicusait, kézműveseit, mesterembereit, hogy az iparműkiállitásra jeles müveket küldjenek be. Készíttessen egyszersmind emlékjeleket a’ legjelesebb müvek kitüntetésére szolgálandókat. — 2) Vegye a’ választmány a’ lehetségig eszközlésbe a’ hasznos ismereteknek népszerű nyelven írott értekezéskék általi terjesztését, ’s e’ végett szerezze be a’ szükséges előkészületeket. — 3) Tegyen lépéseket egy népszerű folyóirat kiadásához megkivántatott előzmények kinyerésére, melly folyóirat honunk természettudományi , ethnographiai, földleirási, statisticai, historai nevezetességeinek közlésen kívül az iparág mezején történő haladásokat, uj szerszámokat’s javításokat megismertesse, honunk műiparának statisticáját adja, kéz- és gyármüveseinket a’ fogyasztó közönséggel folytonos érintkezésben tartsa, a’ beküldendő iparmüveket ’s az egyesület középpont munkálkodását szakadatlanul ismertesse , szóval az egyesületnek orgánuma ’s honunk legtávolabbi vidékeivel is közvetitője legyen. (4) A’hasznos ismeretek terjesztésének ’s a’ nép életébe juttatásának legsikeresebb eszközei a’ fiók-egyesületek leendvén, azon útmutatást, melly ezek keletkezésének könnyítésére választmányilag kidolgoztatott, a’ casinóknak, olvasó-társaságoknak, ’s népesebb mezővárosok elöljáróinak megküldje, ’s azokat a’költségbe alig kerülő fiók-egyesületek létesítésére egyenkit felszólítsa. Ezen fiók-egyesületeknek minden nyomtatvány, mit az egyesület kiadand, ingyen fog kiszolgáltatni, az egyesület tagjainak kiállítási költségén , különben az értekezéskék füzetenkint mintegy 5 pengő krjával, a’ folyóirat félévi folyama pedig (ha létre jöhet), hetenkint egy ívet postán küldve körülbelől, 1 ft 30 krlával pengőben fog árultatni. Ezek által az egyesület életének olly jeleit reméli adni, melly a’közrészvét gyarapodását kiérdemelvén, módot nyujtani munkálkodását a’ megállapított terv többi részeire is kiterjeszteni, nevezetesen állandó szállás fogadásával olvasó teremet nyitni, a’ szerszárógyűjteményt megkezdeni, ’s a’ mesterinasok iskoláját megindítani; melly utóbbinak lehetőleg még hasonlókép ez idén megnyitása iránti tervkészítés a’ választmányra bízatott; valamint az is, hogy annak idejében alapszabályok mellett minden gyűjtő nevét, ki a’ hozá küldött aláírási ívnek el nem fogadását ki nem jelentette, sorszám szerint kinyomassa, ’s neve után vagy az általa gyűjtött aláírásokat név szerint kitétesse, vagy pedig megjegyeztesse, hogy semmit sem gyűjtött, avvagy ívét be nem küldötte; ez levén a’ számadásnak legtisztább neme, mellyet az egyesület pártfogóinak nyújthat. Ezek e’ szerint elhatároztatván, az egyesület, az alapszabályok értelmében, választáshoz fogott. Mindenek előtt az egyesület elnökéül három évre közakarattal gróf Batthyány Lajos ő maga kéretett meg, ’s a’ közgyűlésen elnöklött Bezerédj István ur megbizatott, hogy az egyesület ő méltósága országszerte tisztelt személye iránti közbizodalmának lelkes hazafiuságába vetett reményeinek a’ tisztelt grófnál tolmácsa lenni szíveskednék, kinek is másnapi közgyűlésen tett jelentéséből örömmel értette az egyesület, hogy ő méltósága az egyesület elnökségét szives készséggel elvállalá. A’ választottság pedig (melly a’ választottsági igazgatót s’ aligazgatót a’ maga kebeléből választandja) szótöbbség szerint ekként alakult: Balogh Pál, b. Eötvös Józs., Szentkirályi Mór., Fáy Andr., Kossuth Laj., Nyáry Pál, Rosty Albert, Landerer Lajos, Lukács Móricz, gr. Iláday Gedeon, Antal Mihály, Bezerédj István , Bloch Móricz, Trefort Ágoston , Luka Sándor, Szilágyi István, Forster Lajos Vilmos, Meszlenyi Rudolf, Pulszky Ferencz , dr. Gall Lajos, Zsedényi Eduard, gr. Serényi László, Záborszky Alajos, Fényes Elek, gr. Forgách Lajos, gr. Zichy Ödön, Aigner Ferencz, Heniszmann Imre, Jakobsohn I., Nagy József, Zojcsák József, Frankenburg Adolf, Irinyi Ján., Csanády Ferencz, Kajdár Miklós, Kunewalder I., id. Zeyk Dániel, Andrássy József, Kanicz Emánuel, Glacz János. — Ügyvéd: Simon Florent (ki e’ hivatalnak ingyen viselését ajánlani szives volt). Jegyző: Vajda Péter. A’pénztárnokságra nézve, miután Antal Mihály úr az egyesület közsajnálatára végkép lemondott, csőd határoztaték. A’ pénztárnok fizetése 300 pft; kívántatik tőle 4000 pftnyi értékbiztositás (cautio), ’s a’ magokat jelentendők közül a’ választás jövő augustusban történendik. Adakozóitok a’ vakok pesti intézetére májusban : Károlyi István ur egy könyvnyomtatási számadás-öszvegből 8 frt; Naiszer Ferencz pesti lakos legatuma 1 ft; Herczeg Katalin pesti lakos legatuma 2 frt; n. Mihálkovich József ur legatuma 20 frt; n. Novák József cs. kir. nyugalmazott őrnagy legatuma 80 frt; összesen 111 frt pengő pénzben . Az intézet uj házának fölépítésére: Kendelényi Károly táblabiró ur három darab aranyat : 13 frt 30 kr.; n. Csongrád megye 91 frt 28 kr.; Felső- Eőri Pyrker László ur egri érsek ő exja 100 frt; n. kikindai váltságos kerület 100 frt; Némethy Sámuel táblabiró ur 10 ft; összesen 314 frt 58 kr. pengőben. — Gömöry Károly m.k., intézeti pénztárnok. A’ hamburgi égettek számára újabban Benkovics Eduard ur 1, Mocsáry András ur 10, ’s Wimmer felsőlői evang. lelkész ur szinte 10, — ez utóbbi a’ steyri égettek számára hasonlókép 10 pengő forintot adakoztak. Pesti vásár. A’ múlt számunkban közlött vásári hirek óta — mellyek általában az egész vásárra ’s különösen a’honi termékekre nézve nem igen kedvező eredményeket jóssanak — a’ vásár, jelesül a’ a’ gyapjúra nézve , tetemesen javult; mert a’ múlt hét vége felé nagyobb mennyiségekben érkezett a’ gyapjú Pestre, azonnal az e’ czikk körüli mozgás is élénkebbön, ’s kivált a’ közönséges neműnek, mellynek árát a’ tulajdonosok mázsánkint 3, sőt 4 fttal is alábbszálltták , nagy és gyors kelete volt. Ez árcsökkenést leginkább az utolsó boroszlói gyapjúvásárról érkezett csüggesztő híreknek tulajdoníthatni, mellyek szerint ott a’ gyapjúnak olly rész kelete volt, hogy az oda vitt 60,000 mázsára rugó gyapjúból 6000 mázsa is alig adalék el, ámbár ára az előbbihez képest átmérőleg mázsánkint 10 tallérral vala alábbszállítva. Jövő lapunkban , ha helyt nyerhetünk , a’ vásári árjegyzéket közlendjünk. ILO futtatás, JOOO arany díj. A’ pesti lóverseny-gyepen, múlt vasárnap jun. 5-ikén került sorra az ezer aranyas versenydíj, melly tét ’s bánatpénz által mintegy 1375 aranyig növekedett. Ebből az első dist 1275 aranyat Bethmann Sándor ur nyeré. Ki ez ? fogják olvasóink kérdezni, olvasván e’ nevet, melly eddig a’ pesti gyepen elő nem fordult. — Bethmann ur egy frankfurti gazdag banquier, kiről itt azt hírlik, hogy megvett három derék futó lovat 30,000 frton, és kezébe adá egy idomárnak, mondván: ,,menj velők, járd el a’ continens versenyeit, szedd össze a’ nyerni-méltó dijakat, nekem adsza belőlük 25 száztélit, a’ többit tartsd meg bérül ’s tartásul.“ — És az ügyes idomár elment nem tudom hány verseny-térre, fölszedé a’ nyerni-méltó díjakat, és hírét hallván a’ Pesten nyerhető ezer aranynak, kocsira ülteté lovait (valóban azt mondják, Gönyőig kocsin jöttek), és jőve, és látott és győzött; és fölszedé holmi aprólékos száz aranyos dijakon kivül az 1275 aranyost is. — ,,Ugy kell neki, minek játszik“ — szokták mondani. — A’ verseny érdekes volt. Nézők számosan, köztük az éjszakamerikai szabad statusoknak a’ bécsi udvarnál levő követe is. Erdélyi oszággyűlés. (A’ szélbeli katonaság ügyében hozott orsz. határozat vége.) A’ második, és a’ katonáskodó székely nemzet kebelében létező kiváltságos városok, úgymint: Kézdi-Vásárhely, Sepsi-Szent-György, Illyefalva , Bereczk és Csíkszeredára nézve felküldendő alázatos feliratban, hivatkozva általánosan mindazokra, mellyek az első alázatos feliratban elősoroltattak, részletesen fejeztessenek ki a’ következendők: a) A’ fenemlített taxalis városoknak katonáskodás alá tett vettetésök által nemcsak azon törvények, mellyek a’ székelységet érdeklőleg az első alázatos feliratban elősoroltattak, hanem a’ Compilata Constitutio 3-ik része 8-ik czime 6-ik czikke is megsértetett, mivel kiváltságaikban megcsonkíttattak, mellyekben az 1791-ki 14-ik czikk tiszta rendszabása ellenére legális állapotokba vissza nem helyheztettek, melly legális állapoton nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy ők a’ mostani fegyver viselése súlyától fölmentesítve, azon taxafizetés mellett, mellyet kiváltságuk értelmében adni tartoztak, élelmök megszerzésére ’s tételök fentarthatására nézve olly annyira szükséges kereskedést és mesterségeket szabadon folytathassák, melly által mind az egész hazára, mind a’ kincstárra nézve szembetűnő haszon háramlanék. — b) A’ kiváltságos székely városoknak a’ katonáskodás alóli fölmentésök és törvényes állapotokba való helyheztetésök iránt a’ KK. és RR. hol törvényhozás, hol felirat utján több rendbeli lépéseket tettek; ilylyenek: az 1791-ki 67-ik, 1792-ki 15-ik és 1809-ki 1-ső törvényjavaslatok, hasonlók az 1794/5-beli országgyűlési jegyzőkönyv 198-ik, 418-ik 428-ik és nevezetesen a’ 440-ik lapokon látható végzések, melly az utolsóbb lapon is ki van fejezve és több ott felhozott törvényekkel támogatva, mikép a’ felemlített székely taxás városoknak sorsa mind kiváltságleveleiknél, mind mesterség és kereskedés szempontjából, mind pedig egyéb tekintetekből különböző a’ több nemes székelyek állapotától. — Alázatos hódoló tisztelettel keressék meg annálfogva ő felsége, hogy a’ székely kiváltságos városokat — a’ törvények tiszta értelmében — ’s közelebbről 1791-ben keletkezett 14-ik törvényezikk tiszta rendszabályánál fogva törvényes és kiváltságos állapotukba visszahelyheztetni méltóztassék. — A’ harmadik alázatos feliratban pedig a’ szélbeli katonáskodás alá szorított adományos és czímeres nemeseknek , bojoroknak törvényes nemesi szabadságukba leendő visszahelyeztetésök és az oláh szelbeli ezeredeknek leszállítása ismételve sürgettessék, hivatkozva mindazon sérelmekre, mellyek az 1838-ki és jelenlegi külön a’ nemes székely nemzetet érdeklő alázatos feliratban — e’ tárgyra vonatkozólag — felfejtettek ’s még orvoslást nem nyertek. E’ sérelmek mind a’ személy, mind a’ vagyon bátorságát illetőleg itt is úgy, mint a’ nemes székely nemzet kebelében léteznek, ’s mint a’ feudális rendszernek kártékony következményei, legkisebb kétséget nem szenvednek; — ezúttal sem mellőzhetvén el a’ KK. és RR. annak nyilvánítását, hogy a’ Comp. Constitutio 2. r. l.tit. 5. art. 24-ik pontja ’s ezzel egybehangzólag a’ leopoldi kötéslevél 10-ik pontja tiszta értelmek ellenére történt a’ szélbeli katonáknak országgyűlés és ennek megegyezésén kivüli felállítása, melly sérelem — az oláh ezeredekre vonatkozólag — annál inkább nyomja az országot, mivel ez által a’ törvényhatóságok köre csonkíttatott, a’ fiscus fekvő javai elidegeníttettek, az ország adója ’s kincstár jövedelme kevesíttetett; ennélfogva egy egészen uj és soha ezen alakban nem létezett katonai rendszer keletkezett, melly a’ nemzeti kiváltságot sérti, ’s melly által a’ képviseleti szerkezet lényegesen félegesedett. —Egyébiránt a’ mi ezen kegyelmes királyi leiratnak azon ágát illeti, mellyben a’ nemeseknek a’ katonáskodás terhe alóli kimenekülésökre a’ productio útja rendeltetik, ezt a’ KK. és RR. törvényes alapossággal bírónak el nem ismerhetik, mivel a’ törvényellenesen behozott szolgálati teher megszüntetése olly úthoz vagyon kötve, melly igen sok akadályokat foglal magában. E’ nehézségeket ha szinte valaki eloszlatni nem tudná is, abból nem lehet azon törvényes következést hozni, hogy tulajdon birtokától szolgálatokat is tegyen, melylyekkel törvény értelmében nem tartozik, miután világos, hogy a’ productio útja csak az adó alól menekedhetésre nyittatott meg; mit bizonyít az is, hogy az illyen perekben az alperes mindenkor azon adófizető közönség, mellynek kebelében a’ producálni kívánó személy lakik. — Ez alkalommal fedeztessék föl azon tetemes sérelem is , miszerint a’ főhaditanács által — az elégtevő hatalom kijátszásával — mindazok, kik 1779-ben, 1784-ben és közelebbi időkben is ő felsége által törvényesen nemes embereknek ítéltettek, mind ez ideig fegyver alatt tartatnak, jóllehet ő felsége mostani k.k. leiratában is kinyilatkoztatni méltóztatott, hogy erre nézve szükséges rendeléseit az illető helyekre megtette légyen. — Mind ezen okoknál fogva alázatos tisztelettel keressék meg ő felsége, hogy mindazon czimeres és adományos nemeseket és bojorokat, kik törvényellenesen fegyverviselés* terhe alá vettettek, annyival inkább minden productio nélkül az alól minél előbb mentesíteni méltóztassék, mivel azoknak nevök és számuk az ezred előtt is tudva vagyon. — Berekesztőleg mind a’ három feliratban alázatosan keressék meg ő felsége, hogy kiadandó kedvező válaszát még ezen országgyűlésnek leküldeni méltóztassék. — Ennek folytában Csíkszék köve a Mikó Mihály a’ k. leirat e’ kifejezése ellen : ,,No bies item possessionatos et lege immunes militiae limitaneae adscriptos, in quantum nobilitatem suam praescripta via productionali edocuerunt etc. etc., ad statum legalis immunitatis dimittendos etc. etc. dispositimus“ — a’menynyiben ezen kifejezésből, összevetve a’ kegyelmes leirat egyébiránti foglalatával, ’s különösen azon részével, melly a’ székely katonaság fölmentését megtagadja, — az a’ következés vonathatnék, mintha lenne a’ székelységnek egy része, melly nem volna lege immunisés possessionatus, ’s a’ mennyiben ez jövendőben netalán a’ székelység akármellyik classisának törvényszerinti immunitását és possessionátusságát hozhatná kétség vagy bármelly homály alá, úgy szinte e’ kifejezésnek minden névvel nevezhető következményei ellen ünnepélyes ellenmondást tőn, ’s jegyzőkönyvbe kiváná iktattatni, mellyhez marosszéki követ