Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-09 / 150. szám
bízott választmányhoz utasittattak.— 4) Fejérnek a’ gyorsírók iránti felszólítása pártoltatván, e’ részben nádor ö fenségéhez felírás határoztatott. — 5) Csanádnak levelére , mellyben tudósítást tesz, hogy egy keblebeli ügyvédnek itten keresztülvont nyilatkozását felhordott okainál fogva nem közölhette, visszairatik , hogy egy megye másik fölött nem bíráskodhatván , a’ BR. hasonló törvényhatóságtól oktatást el nem fogadnak. ( 6) Szinte Csanádnak a’ megyéjében keblezett Lajtény helység lakosai ’s itteni birtokos gr. Sz. közt egy sziget miatt fenforgó villongások tárgyában kelt azon iratára, hogy ha gr. Sz. az állítólagos elfoglalástól le nem tiltatik, a’ csanádmegyei szolgabiró erőnek erőveli ellenállásra utasittatott; a’ megyei RR., miután minden magános elfoglalások a’ törvények értelmében magános kereset útján lennének megboszulandók, úgy rendelkeztek , miképen a’ kérdéses birtokrésznek el- vagy nem foglalására erővel kirendelt Csanádi szolgabiró ellenébe szolgabirót állítani „nem“ fognak, mivel alkotmányos honunkban az igazság ellenséges ütközés nélkül is elérhető. ( 7) Torontál adózói évkönyvében új korszak kezdődik , mert a’ megye közönsége áthatva amaz örök igazságtól, hogy a’ki állomány jóvoltában részesül, terheiben is kell osztoznia, a’megyét körülövedző folyók töltéseinél tétetni szokott ingyen közmunkák általános megszüntetését, ’s ennekutána a’ töltések készítése terhében azokból hasznot húzó uradalmak ’s községek aránylagos részesülését elhatározó, melly aránynak a’ helyszinén tervekből, vagy mennyiben innét kivenni nem lehetne , élő tanuk hitalatti meghallgatásával leendő kidolgozására a’ Maros mentében Csekonics János , Tiszánál báró Gerliczy Vincze, Temesnél gr. Szapáry József, ’s az Ó-Beregnél Trifunátz János táblabirák elnökletei alatt választmányok neveztettek ki. ( 8) Másod alispánunk indítványára végeztetett, hogy az országos, úgymint nádori ’s koronaőri választásokba a’ követek, mielőtt a’ megyével a’ legmagasb kijelölést közölnék , de ne folyjanak, hanem valamint más tárgyakban , úgy ebben is küldőik utasításának bevárására köteleztessenek, melly végzés annak idejében leendő pártolás végett az ország minden megyéivel, ’s a’ szabad Jász-Kun , ’s a’ Hajdú kerületekkel közöltetni rendeltetett. — 9) Jövő évnegyedes törvényszékünk augustus 29-ik ’s azoknak végeztével September 9-ik napjára soronkivüli közgyűlés tűzetett ki. — Rónay Móricz: Grömörböl, május 28. Tisztválasztásunk máj. 24-dik ’s 25-dik napjain véghezment. Vajha kevesebb feláldozásával a’ néperkölcsnek ’s megyénk közcsendének! Túl kellene a’hirlap körén terjeszkednem, ha mind azon phasisokat, intrigue-kat, mellyeken egy kis idő alatt keresztülmentünk, körülményesen le akarnám irni. Béke és harcz, fegyverszünet és ismét harcz váltogatták politicai egünkön egymást. Mint egymástól elszakadt hadsereg, a’ sötét éjben egymást nem ismerve, ’s nem tudva, hogy azon egy hon mellett fogott fegyvert, azon egy zászló alatt esküdött hivséget, úgy mi — szenvedélyektől ragadtatva, ’s nem tekintve hogy mindnyájunk iránya, végczélja egy, tenni egynek kell — magunk közt keresők az ellenséget ’s rongálok egymás erejét szántszándékkal. Erkölcsöket áldoztunk, erényeket koczkáztattunk; feledve fölhevülésünkben, hogy szent czél mellett, szentségtelen eszközöket használni nem szabad. Nem mondhatom ugyan, hogy a’ vesztegetés daemona, most annyi zsákmánynyal tért volna vissza pokolhonába, mint máskor, de még is többet hurczolt el, mint reményiek, ’s mint kellett volna. Általános kívánok ez úttal maradni, mert részletekbe bocsátkozni nem egyéb, mint felkavarni ismét a’ szenvedélyek háborgó tengerét, melly úgyis eléggé űzte haragos játékát. ,Vannak órái a’szeszélyeknek. Ezek lefolytak. Én bízom a’ korlelkében, bízom megyénk őrködő geniusában,hogy azon közszellemet, melly szeretett megyémet hat év alatt vezérlelte , nem engedendi a’ szenvedélyek , a’ szeszélyek szilijei közt hajótörést szenvedni. Hiszem, hogy ezen kis politicai succussio nem leend más, mint egy kis földrengés, melly — ha imitt-amott épületeket döntött, ’s károkat tett is, az egészre nézve bő termés előjelensége. — Első alispánunk 2311 szavazó közül 1776 szavazattal , másod alispánunk — valamint a’ több hivatalok is — közfelkiáltással választattak meg. A’ tisztviselői kar névjegyzékét ide rekesztem. Végezetül kijelentem, hogy — noha megyém csendessége iránti féltékenységből, a’ részletes előadást ezúttal mellőzni kívántam: mindazáltal — ha kivántatni fog, vagy arra kényszerítve leszek— történeteink folyamát bővebben is előadni kész vagyok. Caedimus inque vicem praedemus crura sagittis.—Bodon Ábrahám. Az újdonválasztott tisztikar névsora itt következik: Első alispán: Draskóczy Sámuel; másodalispán: Szentmiklóssy Antal. Helyettes alispánok: Hubay Pál, Marton János, Bodon Antal, Madarassy Lajos. Főjegyző: Nagy Károly; aljegyzők: Hubay Bertalan, Ratkó Miklós, Győry Dá■iel; tiszteletbeliek: gróf Andrássy Emánuel, Szontagh Albert, Vörösmarty Ferencz, Bornemisza Sámuel, Csaplovics Sámuel, ifj. Kerepessy János, Kossuth Antal. Levéltárnok: Marikovszky Gábor; alispáni iktató: Nagy Sámuel. Házi főpénztár nők: Lakatos László. Hadi: Mumhárt János. Számvevő és pénztárnok: Kubinyi Márton. Aladószedő, felső járásban: Valkay György ; ratkai és kishonti járásban: Samariai József; serki és putnoki járásban: Kerepessy István. Főügyész: Csák Pál; alügyészek: Bodon Ábrahám, Somoskeőy István; tsztebek: Ján Márton, Gothárt Ferencz, Szuhay Mátyás, Beke Bálint, Smidt Ede, Lovcsányi Pál, Alatulay János, Vladár Antal, Szörcsei Antal, Lubik József, Abafy Ágoston, Hubay Sándor , Ujházy Dávid, Tomcsányi József, Valéter Eduárd, Szontagh Pál, Radványi Ágoston, Hubay László, Dapsy Gusztáv, Szontagh Miksa, Szerecsen Lajos. A’ felső járásban: főszolgabíró: Szontagh Gyula; tisztbeli főszbiró: Ötvös József; alszbirák: Ifj. Kirinyi János, Hámos Lajos; esküitek: Rudy József, Máriássy József, Török Dániel. Tsztbliek: Szerecsen Dénes, Meskó Károly, Mayer Lajos, Csiszár András, Faskó József. Ratkai járásban, főszbirá: Hevessy Bertalan; alszbirák: Szentmiklóssy Gusztáv, Sebe Rudolf. Esküdtek: Frenyó Rafael, Antóni Sámuel; tsztbirek: Szudy János, Gaál Dániel, Ján András. Kishonti járásban, főszbiró: Kubinyi Jenő; alszbirák: Széplaki Lajos, Rozsnay Károly; esküdtek : Rakovszky Gusztáv, Vályi Lajos; tsztbbrek : Ballus András, Pazár András, Hudoba Károly, Lehoczky József, Putnoky Lajos; Serki járásban főszbiró: Török Sándor; alszbirák: Kubinyi László, Madarassy István; ifj. Somoskeőy Ferencz; esküttek: Losonczi Ábrahám, Sélley József; tsztbeliek: Vörösmarty Károly, Fáy Gedeon, Ebeczky Zsigmond; putnoki járásban, főszbiró: Fáy Gusztáv; alszbirák: Hámos Antal, Vattay Pál, Vad András; esküttek: Héthi Sámuel, Istók Imre; tszbiek : Bata Bálint, Ragályi László, Sulyok Rudolf, Oroszlányi József, Barna László, Pongó József, Kossuth Vendel, Horváth Pál, Osváth Tamás, Rácz Sándor. — Csendbiztosok: Kriston Lajos főszbirói ranggal, Darvas Gábor, Márton László alszbirói ranggal. Borsodból, Miskolcz, jun. 4. Tisztválasztásunk megtörtént, és az eredmény? kis egér szülött hosszas és kínos küzdelmek után. — Emlékeztem már többször e’ lapban egy bizonyos pártról, érdekeiről ’s irányairól, melly párt éjjel és napot egygyé téve díszes működésében, Miskolcz városa biróválasztásától, darab ideig csaknem egyedül volt, mi a’ restaurationalis magyar vérnek frisitőt ’s az ujságvágynak táplálatot nyújtott. De a’ természet örök törvénye szerint az ellenhatás itt sem maradott el sokáig. Sokan, kik az érdeklett párt kikiáltott főnökét az óhajtott középponti szolgabiróságra több politicai szempontokból veszélyesnek találók, az eddigi mellett csakhamar lábra keltek. A’ forrongásnak ’s pártműködéseknek egyedüli szinpadja volt a’ közel 2000 szavazattal biró Miskolcz városa, mellyet különben is ez ügy legközelebb érdekelt. ’S valóban különös látvány volt, hogy mig a’ megyének vidékei — néhány adó kalandor szerencsétlen károgásán kívül — a’ legmélyebb csendben voltak, ’s az élet terhe alatt minden restaurationalis sympathiák nyugodtak, azalatt Miskolcz — hol a’ csábitgatásnak minden lehető nemet megkísértettek — eddig talán soha nem ért restaurationalis forradalmi lázban nyögött, ’s kicsinyben Párist ábrázolá. Egész polgári osztályzatok, különösen a’ műiparosak közűl jöttek egymással a’ keserültségig ellenséges viszonyba. A’ gyanusitgatásoknak , rágalmaknak ’s ezekkel a’ pasquil-literaturának minden kigondolható kerekei forgásba tétettek. — Miskolcz városának ezen önbirája feletti versenygése a’ megye jövendőjére nézve magában csekély jelentőséggel birt ugyan, és sokak által darab ideig egykedvüleg nézetett, de fontossága időről időre nőtt a’ szerint, a’ mint azzal különböző politicai czélzatok és személyes érdekek köttettek egybe, így az egyik párt teli torokkal kiáltá ellenfelére, hogy Palóczyt döntni törekszik *), a’ másik ellenben meg volt győződve, hogy ellenfelének győzedelmével Szemerénknek ’s néhány jelesb egyedeinknek jövőjét vész fenyegeti, ’s a’ ne- s potismus szörnyei előállanak. Mellyik fél tettei adtak e’ vádakra alaposabb okokat? Itt vitatni most nem czélom. Elég, hogy bár azokat nyiltan egyik sem illeszté magára, mégis mi ezt kölcsönösen hittük egymásról, ’s igy a’ középponti szolgabiróságra föllépett két egyedben politicai hitünk, ’s kedvelteink zászlóját tekintettük. Innen volt az, hogy bár szó sem volt alispánaink változásáról, a’ nemesség mégis — kivált épen Szemere Bertalan járásából — igen nagy számmal sereglett egybe a’ kitűzött határnapra; innen a’ nevetséges jelenet, hogy *) És volna ember Borsodban, ki Palóczynak felejthetlen érdemeit felejtni tudná ? — Szerk. — az alispánokat ’s főszolgabirákat nem is említve — egyedül a’ ’Sebe és „Soltész Nagy János“ neveket harsogtatá a’ nagy közönség. Az első azonban olly túlnyomósággal ’s kivált a’ megyei tágas teremben olly egyetemileg hangzott, hogy azt, midőn a’ sor rá került, főkormányzónk igazságszeretete szavazat nélkül is az igen nagy többség akaratának volt kénytelen nyilatkoztatni. — ’S igy a’ megyei értelmesség, mellynek e’ párt csaknem egészen birtokában volt, az ámitgatás és lélekvásárlás hatalmán felülemelkedve ragadván meg a’ győzedelmet, alkalmat nyert a’ megye jövendője fölött biztos és szabad kézzel rendelkezni, ’s a’rá kiáltott vádakat tettlegesen megczáfolni. — Első alispán lön e’ szerint a’ nép egyetemes akaratával Szathmári Király József; másod: Palóczy Lászó; főjegyzőkké neveztettek: Okolicsányi János és Rácz János; aljegyzőkké: Okolicsányi Emánuel és Török Sándor; tiszteletbeliekké: Szűcs Miklós, Bene József, Zsarnai György és Telegdi Pál; hadi pénztárnokká: Losonczy Károly; házi pénztárnokká: Dominkovics Lajos; aladószedők: Szalay Mihály és Visolyi Dániel; tiszti főügyészszé választatott: Bakó János; alü gyász ékké: 1. Bay Bertalan, 2. Bárány Farkas, 3.Herke Miklós;tiszteletbeliekké neveztettek: Rácsok István, Vadnay Barna, Bakos Antal, Szűcs Samu, Kassay Pál, Farkas Miklós, Miskolczy Ábrahám; fősz.biróvá választatott, a’miskolczi járásban: Gencsi László; albirákká: Bárány Bertalan, Vadnay Miksa, Visolyi Károly; az egri járásban: fősz.biróvá: Szemere Bertalan; albirákká: Paulikovics László, Szepessy Ferencz, Kandó Ferencz. A’ szentpéteri járásban: fősz.biróvá: Ragályi Károly; albirákká: Fodor Fer., Szentimrey László, Holló Ignácz. A’szendrei járásban fősz.biróvá: Gombos Miksa ; albirákká: Osváth Mihály, Okolicsányi Lajos, Losonczy András; középponti sz.bíróvá: ’Sebe József; r. esküttek, a’miskolczi járásban: Vadnay Bertalan, Molnár Zsigmond, Pásztor József, Dobozy Dániel; tsztelek: Vadnay Pál, Fróna Dániel, Eötvös Lajos, Dálnoki Nagy László, Nagy István; az egri járásban, r. esküttek: Fekete Mihály , Marton Károly, Szabó György; tiszt. Szathmáry Gábor, Barczikay János; szentpéteri járásban, r. esküttek: Farkas János, Vas István, Elek László; tiszt. Csomós Berta, Szrogh Imre; szendrei járásban, r. esküttek: Varnay Ferencz, Szalay Pál, Szép Sámuel; tiszt: Vattay Berta , Czekó Boldizsár; számvevő: Kiss László; várnagy: Orássy József; magtári biztosok: Bozsik István, Schlecktig István, Szűcs István, Boldogh Péter.— Folyama tisztválasztásunknak, minden előleges izgatás ’s ennek következtében gerjedt ingerültség mellett is, az összeütköző erők igen nagy aránytalansága miatt csendes volt. Szavazat csupán a’ szentpéteri járásbeli fősz.biró ’s egyik tiszt, alügyész választásánál történt; hol a’ választó elemek kissé vegyülvén, a’ többség kétesnek látszott. A’ titkos szavazatot egyedül az egri járásbeliek vitték keresztül; a’ többi járásoknál a’ tolakodás miatt kivihetlenné vált. De mind e’ mellett is — mint emlitém — csendesebb ’s békésebb tisztválasztásra alig emlékezünk. — Pest megye évnegyedes közgyűlése június 7-kén vette kezdetét. — Az első napot a’ kalocsai érseki uradalom, és Szentistván helysége lakosai közt fenforgó bizonyos úrbéri kérdés, öt uj szolgabirói hivatal rendszeritése, régi pénztárnoki bukásoknak helyrepótlása iránti intézkedés, ’s a’ kereskedési szabadságnak a’ szentendrei kereskedőczéh(n) egyedárulkodási szelleme elleni védelem húzták ki. — Második napon : tudósítás tétetvén az iránt, hogy a’ hg-primás azon birói intésre, melly által a’ törvényen újabb körlevele által elkövetett sértésnek helyrehozására az 1647: 14. t. sz. értelmében meginteték, a’ törvényes idő alatt semmit sem felelt: a’ megye rendei ugyanazon törvényczikk nyomán elhatározák, hogy a’ vegyesházasságtali áldásmegtagadásnak minden egyes eseteiben a’ megtagadó lelkészszel egyetemben a’ hg-primás is perbe fogassák. Tuti frutti. Polémia. Nos ce te ip sum. Azur, a’ kétszer névtelen „Világ“-nak meglehet actionariusa, meglehet vezére, meglehet mindene, csak (’s ezt becsült íjelül kívánjuk mondani) nem reális szerkesztője , mindenféle bokros foglalatosságai közt még arra is reá ér, hogy Knigge társalgási szabályait tanulgassa. Minő sikerrel, legalább a’ journalistica mezején, arra megfelelnek az irás szavai: „ex fructibus cognoscetis eum,“ „termékeiből megismeritek őt.“ — De az a’ különös, hogy Knigge-nek eme’ — ha istennek tetszik — nagy reményű tavitványa, szokott gúnyos modorában szemünkre veti, hogy nem valánk iránta polémiánkban eléggé simák, eléggé á lagnigge salomaiak. — Nem ám, uram ! ezt már magunk is kijelentettük, midőn azt mondok, hogy olvasóink e’ 410