Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)
1842-07-10 / 159. szám
„szűz“ vállaikon inkább elviselik azon szégyenbélyeget, hogy ők — kik az alkotmány legtöbb jogaiban részesültek — terheit csak a’ legszegényebbek vállaira tolják, ’s ezeknek állapotján segíteni nem akarnak , még akkor sem, ha ez által a’ nemzet erősödnék, még akkor sem, midőn ezt nemcsak az igazság követeli — mert mit gondol ezzel a’ szívtelen?— de még az okosság is megkívánja. Ha ezek után azt kérdezik tőlünk, miképen kívánnék mi az ország igazgatását és kormányát elrendeztetni? akkor nyíltan megvalljuk, hogy középités által erős, a’ nemzet többségének nézeteit képviselő ministeriumot óhajtunk a’kormány élén, melly a’ földművelés, ipar, kereskedés és nevelés érdekeit szintúgy ismerje és védje, mint a’ belső közigazgatásét; — közös törvényt, törvényelőtti egyenlőséget ’s törvénykezési egységet az ország minden részeiben és minden lakóinak,— s e’ mellett kifejlett, önkormányzású törvényhatóságokat ’s helyhatóságokat. — Magyarország azonban ezen állapottól még távol van. — Pulszky Ferencz. Fővárosi újdonságok. Szóltunk már többször a’ hajóhidnál történni szokott visszaélésekről, ’s mi különben sem szokásunk, nem épen szerfelett kíméletesen. Mégis e’ napokban L- J. budai vámellenőrtől levelet kapunk azon észrevétellel, hogy, miután az efféle rendetlenségek annyira gyakoriak és szigorú megrovást érdemlők, ez azonban a’ hírlapokban vagy épen nem, vagy csak igen kíméletesen történik, felhivatva érzi magát a’ szerkesztőségnek pár botrányos adattal szolgálni, azokat utóbb többekkel is megtoldandó. No, ha már egy vámellenőr is elveszti phlegmáját, képzelhetni, milly gyönyörű dolgok történnek naphosszában annál a’ hajóhidnál ! Halljuk! Egyik szép ünnepnap estvéjén a’ pesti lakosok nagy számmal sereglettek vissza a’ budai hegyekből, ’s a’ hidfőnél annyira összetolultak, hogy a’ hintók alig mozoghattak, ’s legfontosabb haladás mellett is az agyontipratástól lehete tartani. Mégis az olly igen gyakran megrovott ’s durva jellemekről annyira ismeretes bérkocsisok, a’ hídról még jóformán ki sem érve, lovaik közé vagdalván, a’ csoportosuló sokaság közé hajtanak, ’s csak valami istencsudának köszönhetni, hogy a’jobbra balra elsodrottak közül néhányan éltöket nem veszték. A’ bérkocsisok ezen embertelen durvaságát már az uraságok kocsisai is utánozzák, kik ha egyébkor tán az egész városban csak lépdelve hordozzák uraságukat, a’hídfőknél mindig sebesen szoknak hajtani , szégyennek tartván elsőbbségi érzetükben, hogy izmos lovaik a’ bámészkodó sokaság mellett lassabban ballagjanak el, mint a’ bérkocsisok szecskán hízott hombárjai. Így történt, hogy ugyanaz nap egy urasági kocsis a’ budai részeni hidfőnél egy szegény inasgyermeket elsodratott, kinek lábain a’ nehéz hintó kerekei keresztülmentek. A’ gyermek szívreható sikoltások és jajgatások közt feküdt a' földön, ’s a’ kocsi dörögve hajtott fel a’ várhegyen. A’ sokaság körülfogá a’ gyermeket, mig néhányan az ácsorgó rendőrt unszolák, vitesse haza atyjához. Mit szóljunk a’ szülők keserveiről elbénult gyermekük látásán! Nem akarjuk kifesteni a’képet, nehogy bizonyos urak, kik azzal kérkednek, hogy nekik kevés ész mellett csepp szív sem jutott, ismét nevetségessé tegyék fölhevülésünket embertársaink valódi szerencsétlenségén. Lehet, hogy ez a’ fontolva haladás egyik főelve! — Remélhetni ugyan, hogy amaz embertelen lezsarló érdemlett büntetését ki nem kerüli, de ki fogja ez által az eltipratott nyomoréknak ép tagjait visszaadni vagy kiállott fájdalmait nem-történtekké tenni, vagy a’ jövendő, minden érzékeny kebelt fellázító hasonló eseteknek elhárítását eszközleni? Uraim, rendőr uraim! ne álljanak olly sokan ben a’ hídon egy csoportban, mint bizonyos állatok, ha esőt éreznek; hiszen a’ nép, ott a’ karfázott gyalogúton, eltipratás félelme nélkül mehet, egy pár hévajkodó kocsist pedig meginteni, egy is elég; — hanem sétáljanak ki a’ hídfőkhöz, hol az átmenő és jövő nép összeelegyedik, kocsik robognak, szekerek megállittatnak ’stb. Itt kell lármázni , és rendet csinálni ’s néha a’ tilalomnak nagyobb súlyadás tekintetéből a’ mogyorófapálczákat (természetesen csak a’ levegőben) suhogtatni ’stb. Egy emberélet csak érdemel egy kis fáradságot és szemesebb figyelmet! — Mivel már a’ hídnál ’s pedig a’ budai hidfőnél vagyunk , méltassuk kis figyelemre azon helyet is, melly a’ dunaparti sort, a’ hídtól kezdve, egészen le a’ rudasfürdőig elfoglalja. Ezen része a’ városnak éjjel nappal a’ leglátogatottabbik, ’s ez okból, meg a’ lakosok alkalmatlansága ’s igazságos boszonkodására szolgáló botrányok kikerülése végett, szigorúbb politiai fenyítéket és felvigyázatot is követel. A’ biztosok, kik azt tartván, hogy az és az embernek ellensége, nem igen szeretik a’ sö itétséget; néha ugyan, amúgy elvétve, meg-megfordulnak, de egy barátságos kézszoritás után csakhamar ismét eltűnnek; mert nem is volna tanácsos mást tenni, miután itt salva guardia gyanánt mindig bizonyos Dupuis-erejű fogdmegek czirkálnak, kik előtt még egy városi biztosnak sincs illendő respectusa. Sok okat hallottunk mi, nem csak egészségüket elmirigylett, hanem életeket is veszélyeztetett áldozatokról, miről azonban ezúttal szólni nem lehet. Annyi azonban hiteles adatok szerint bizonyos és szorosabb vizsgálat után ki is sülne, hogy e’ tájékon a’ legtöbb orgazdák vannak. Álljon csak valaki korán reggel, midőn a’ vámosok még szundikálnak ’s a’ városi őrök még egyszer megfordulnak fekhelyükön, a’ hidfőhöz,’s látni fogja, mint surrannak ki, hónuk alatt különféle nyalábokat vivén , e’ gyanús helyek ajtainál a’ tolvajok ’s egyéb ezen tisztes castához tartozó rongyos hősök, kik prédájokkal vagy az eladás végett rájok bizott holmival Pestre sietnek, ’s onnét csak későn estve, ha holdvilág nincs’s az egynéhány lámpa kiégett, térnek vissza. Hatóságok! kiknek kezeikben a’ tehetség és hatalom, fordítsátok ide egész figyelmeteket, ’s hány szüle, hány becsületes polgár áldandja neveteket!!------A’ pesti oldalon , épen a’ dunapart melletti úgynevezett molnártón keresztül visz egy bürü, melly egy a’ deszkazsiliphez szögezett alig néhány arasznyi széles gerendából áll, ’s ezen naponta több száz ember megy keresztül, kiket itt is valóban csak a’ gondviselés őriz a’ szerencsétlenségtől. Igen jó volna , a’ gerendákkal nem gazdálkodni, mert egyszer csak mégis történhetnék ám valami, miről aztán könnyen a’ rendőrséget lehetne okozni. Tegnap a’ szédülésig keskeny és ingadozó talpon pár dajkát láttunk átmenni ölben vitt csecsemőkkel: lelkünk önkénytelenül megborzadott a’ történhető szerencsétlenség előtt! Uraim, vagy csináltassunk becsületesebb átmenetet, vagy ne ereszszünk át ezen senkit. — Ez alkalommal láttuk, hogy a’ dunábani meztelen fürdés elleni tilalommal nem igen sokat törődnek; hiszen elég, ha a’ tilalom, a’ három ölnyi magasságra tolt fatáblán áll; minek még felügyelni, valljon ügyet e valaki arra? Bizony furcsán vagyunk mi ezen táblás tilalmakkal: alig húsz lépésnyire lakunktól áll egy hasonló tilalompózna, mellyen magyarul olvashatni: „Hier ist strengstens verboten, Mist abzuladen“, ’s körülötte mintegy satyrául atyafiságos egyességben tornyosulnak a’szemét-, ganéj-és cserhéjhalmok. — A’ fürdést említve, nem hallgathatjuk el, hogy egyik úszóiskolában, ámbár Kubinyinak tavai történt szomorú halála következtében rendőrileg megtiltatott, azokban ételt és italt árulgatni, ezt megtartani senkinek eszébe nem jut. Árulnak biz ott mindent, mi csak a’ gyomrot terhelni, a’ főt elkábítani képes, ’s ha aztán valami szerencsétlenség történik — hja! akkor ki nem fogyunk nemde ? a’ sok mentegetőzés és szépítések és simításokból ! — A’ pesti lövésztársulat igazgatósága, tekintetbe vévén a’ közönség mulatságát, f. hó 14-dikén ’s minden ezutánra következő csütörtökön az itteni polg. lövészépületben egy úgynevezett gyakorlati tárcsalövést fog tartani, mellyhez mindenki hivatalos. Nagyobb részvét és kényelem végett Kimer József ar elegendő lőcsövekről fog gondoskodni, melylyek mindenki által 3 pengő krajczárnyi díjért, ideszámítván a’ töltést is, használtathatnak. Ugyanezen díjért ’s a’ szokott lőpénz letétele mellett a’ vasárnapi jutalomlövésekben is résztvehetni. Új élvezet kínálkozik tehát városunk lakosainak, kik hihetőleg számosan fognak e’ mulatságban részt venni. Csak néhány hivatlan vendégeket, mint például a’ lövészépület körül mindig összegyűlni szokott liba-, récze- és pulykasereget, mellyhez változatosság kedvéért néhány sertés és kecske is szokott csatlakozni, lehetne onnan kimustrálni, mert az ezek által okozott rondaság a’ hely látogatását — főkép finomabb szaglásunknak — nem igen teszi ajánlkozóvá, ’s aztán milly könnyen megeshetik, hogy némelly lövész ur a’ tárcsa helyett valamelly liba fejébe lő , ’s kész a’ kár és a’ perpatvar! — Feltűnőbb újdonságul a’ nemz. színpad daljátékai sorában említjük a’Templárius‘ czímű már háromszor jó sikerrel adatott komoly operát; irta Marini, olaszból fordította Ney Ferencz, zenéjét szerzette Nicolai Otto. E’ zenemű egyike azoknak,mellyek több ízbeni hallás után mindig kedvesbekké lesznek, ’s noha themáit ’s a’kidolgozás modorát nem mondhatni épen mindenütt eredetieknek, azok mégis olly valami kedveltető színezettel bírnak, hogy szívesen óhajtják élvezésüket. Mint egyáltalán, úgy itt is, az olasz zenészetet mélység nem bélyegzi, de sok helyen meglepő erő fejüikt ki harmóniáiban ; a’ lágy és szende jellemzetek pedig mindig igen szerencsésen vannak végigszőve, ’s az érzelmek lyrai eleme kitünőleg I uralkodik ömlengő melódiáin. Különös figyelmet érdemel Brian (a’templarius) éneke az első felvonásban ’s ennek végjelenete, ugyszinte a’ második felvonás kettős dala, Brian és Rebekka közt, végre a’ harmadik felvonás hatos dala karkisérettel ’s í a’ végjelenet. A’ fordító ügyesen iparkodott megfelelni feladatának; a’ nyelv, mennyire észrevehetők, j elég sima és gördülékeny, ’s nem igen hallottunk, mi ,különben olly gyakran szokott történni, kivált olaszból fordított dalművekben, rövid szótagokat kellemetlenül hosszú hangokra nyúttatni. Reméljük, hogy ezen opera kedvelt repertoiidarab lesz színpadunkon. — Gerber Károly pesti könyvárusnál rövid idő múlva megjelenend illy czímű érdekes munka: „Taktika, vagy a’tanácskozó politicai gyülekezetek ügyfolyamának theoriája.“ Bentham után francziából Gindery János. Magyar alkotmányos életünkből merített ’s a’ jövő országgyűlésre is vonatkozó jegyzetekkel bővítve. — A’ napsötétség szerencsésen elmúlt : a’ pestiek erősen készültek rá, miután már a’ „Tageblatt“-ból értették, hogy ezen sötétség Magyarországban felette kedvezőleg fog mutatkozni. Tehát mégis van sötétség, Irinyi uram!minden „nincs sötétség többé“ hirdetései ellenére is; látni, hogy hibásan számolt kegyed ds imánkra! Calderoni opticus a’ sötétség előtti napokban több száz darab közönséges színes üveget adogatott el drága áron , . tud ő bánni a’ mi kedves pestünkkel; a’ sötétedés napján pedig korán reggel a’ puttonyos aszszonyok sajtárban árulták a’ dunavizet, mellyben az egész sötétedési phasisokat látni lehetett. Vive l’ industrie! Azt is mondják, hogy a’ csengeri és tyukodi hősök a’ sötétség tisztelgéséül fényes küldöttséget küldtek a’ megfontolva haladó urakhoz. — A’ hamburgi égettek számára újabban adakoztak. Dr. Gross Ferencz 2 ft, Blasy Lajos 1 ft, Zs. A. 1 ft, Csicsmanczay Pál 2 ft, a’ tata-tóvárosi casino 12 ft. pp. — Üszveg a’ már közlőttekkel együtt 91 pft. Megyei dolgok: Turóczból, junius 26. Folyó hó 11-kén kisgyülést tartánk, mellynek inditó tárgya volt: újonnan kinevezett főispánunk ő magnak a’ megye közönségéhez i. h. 6-ról latinul irt levele, hogy miután évnegyedes gyűlésünk e’ hó 15-re tűzetett ki, ő maga ez alkalommal meg fogja tartani bevezetését (introductionem) a’ főispáni székbe. Ennek következésében két küldöttség rendeltetett ki, hogy egyike Kostyánban, másika pedig székesházunknál tegye magyar szónoklattal ő magának az üdvözlő tisztelgést. — Olvastatott ezután nádor ő fenségének levele, mellyben a’ gyújtogatok ellen kért rögtönitélő hatóságunkat ismét egy évre megadja. E’ levél, nemzeti nyelven íratott ’s harsány éljent aratott, ’s egyik igen tisztelt táblabiránk indítványára fesztelenül oda birá a’Ret, ő fenségének örömérzetinket jelenteni, hogy nemzetiségünket e’ dicső lépéssel is szilárdítani méltóztatik. — Évnegyedes közgyűlésünk folyó hó lókén véve kezdetét. Első nap részesültünk ujdon nevezett főispánunk ő magnak e’ megye kormányzói székébe lett bevezetési ünnepélyében, és ez ünnepély a’ szokásos népszerűségből azon sajátszerűségével tünteté ki magát, hogy ő misága az édes hon nyelvével élvén beszédeiben, vidor lelkesedéssel fakadt ki már az első hang megrendülésénél a’ RR. rokon öröme, ’s ismételt éljenhangoztatással tolmácsoltaték. — Olvastatott másnap, múlt évnegyedes közgyűlésünk jegyzőkönyve, és hallók a’ szatmári palinodialis levélre következett határozatot olly színezetben , hogy Szatmárnak az alkotmány fentartására irányzott eme’ lépése (?) örvendetes tudomásul szolgál megyénk Reinek; és kelt szó, mely a’határozat történeti folyama nyomán csak egyszerű tudomással kívánta a’ halotti közlést örökíteni; és e’ szó némi keserűtlen ellenszó mellett nem hangzott el a’ pusztában. — Többi közérdekübb tárgyaink im ezek: 1. Prónay Gábor báró székesházunk szűkéről a’ bevezetési ünnepélynél újonnan meggyőződvén, czélszerűbb elrendezése ’s tágításáról még 1840-ben elfogadott ’s több czélravezető határozatokkal kisért indítványát olly nyilatkozással uyitá meg, miszerint Pesten épitési tervet készíttet, ’s azt a’BBnek bemutatandja, mi is szives részvéttel fogadtatván, uj határozatokkal bővíttetett meg. — 2. Ugyanazon báró lelkesen kiemelé Deák Ferencz országos érdemeit ’s a’ tiszteletet, mellyel e’ nagy honfi iránt mindenki a’ hazában viseltetik, és kifejezé a’ forró vágyat őt miénknek is közelebbről mondhatni, mit legdíszesebben az által tarta elérhetőnek, ha a’ RR. főispánjok ő aghoz járulnak , hogy érzelmeikhez saját érzelmeit is párositni ’s igy a’ rendithetlen hazafi homlokát megyénk táblabirói füzérével egylelküleg övezni méltoztassék; — ’s ez lelkes éljenek közt határozatba ment.— 3. Varasd vmegyének bizonyos örökösödési tárgyban latinul irt levele fölött többen nyilvániták — ellenvélemény-nyilatkozat nélkül —törvényes nézetekkel támogatott nehezteléseket, és nem tudák összeegyeztetni, mint vallhatják magokat testvéreinknek, kik tettlegesen magtagadják a’ közanyától a’ nedvet, melly egyedül képes életét biztosítani. — 4. Pártolást nyert Varasának ismét latin levele , a’ török birodalomnak magyar koronához tartozott részeiben nyomasztó üldözés alatt sintődő kereszténytársaink tárgyában.1 5. Küldöttségileg terveztetett tisztválasztási rendezkedésünk következő elvek szerint határoztatott el: a) választási jog egyedül a’nemesi kiváltsággal nyilvánosan bíróknak engedtetik, nevezetesen: a’ beszterczei megyés püspöknek, esztergomi szent Tamás perjelének, mint e’ megyében dézmát húzóknak; a’római cath. plebánusoknak és helyetteseiknek; a’magyar egyetemnek, mint a’ zinováraljai uradalom urának, egy voks. szab. kir. Kör- 482