Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)

1842-07-10 / 159. szám

„szűz“ vállaikon inkább elviselik azon szégyenbé­lyeget, hogy ő­k — kik az alkotmány legtöbb jogai­ban részesültek — terheit csak a’ legszegényebbek vállaira tolják, ’s ezeknek állapotján segíteni nem akarnak , még akkor sem, ha ez által a’ nemzet erő­södnék, még akkor sem, midőn ezt nemcsak az igaz­ság követeli — mert mit gondol ezzel a’ szívtelen?— de még az okosság is megkívánja. Ha ezek után azt kérdezik tőlünk, miképen kí­vánnék mi az ország igazgatását és kormányát el­­rendeztetni? akkor nyíltan megvalljuk, hogy közé­­pités által erős, a’ nemzet többségének nézeteit kép­viselő ministeriumot óhajtunk a’kormány élén, melly a’ földművelés, ipar, kereskedés és nevelés érde­keit szintúgy ismerje és védje, mint a’ belső közigaz­gatásét; — közös törvényt, törvényelőtti egyenlősé­get ’s törvénykezési egységet az ország minden ré­szeiben és minden lakóinak,— s e’ mellett kifejlett, önkormányzású törvényhatóságokat ’s helyhatóságo­kat. — Magyarország azonban ezen állapottól még távol van. — Pulszky Ferencz.­­ Fővárosi újdonságok. Szóltunk már többször a’ hajóhidnál történni szokott visszaélések­ről, ’s mi különben sem szokásunk, nem épen szer­felett kíméletesen. Mégis e’ napokban L- J. budai vámellenőrtől levelet kapunk azon észrevétellel, hogy, miután az efféle rendetlenségek annyira gyakoriak és szigorú megrovást érdemlők, ez azonban a’ hír­lapokban vagy épen nem, vagy csak igen kímélete­sen történik, felhivatva érzi magát a’ szerkesztőség­nek pár botrányos adattal szolgálni, azokat utóbb többekkel is megtoldandó. No, ha már egy vámel­lenőr is elveszti phlegmáját, képzelhetni, milly gyö­nyörű dolgok történnek naphosszában annál a’ hajó­hidnál ! Halljuk! Egyik szép ünnepnap estvéjén a’ pesti lakosok nagy számmal sereglettek vissza a’ budai hegyekből, ’s a’ hidfőnél annyira összetolultak, hogy a’ hintók alig mozoghattak, ’s legfontosabb ha­ladás mellett is az agyontipratástól lehete tartani. Mégis az olly igen gyakran megrovott ’s durva jelle­­mekről annyira ismeretes bérkocsisok, a’ hídról még jóformán ki sem érve, lovaik közé vagdalván, a’ csoportosuló sokaság közé hajtanak, ’s csak vala­mi istencsudának köszönhetni, hogy a’jobbra balra elsodrottak közül néhányan éltöket nem veszték. A’ bérkocsisok ezen embertelen durvaságát már az uraságok kocsisai is utánozzák, kik ha egyébkor tán az egész városban csak lépdelve hordozzák ura­ságukat, a’hídfőknél mindig sebesen szoknak haj­tani , szégyennek tartván elsőbbségi érzetükben, hogy izmos lovaik a’ bámészkodó sokaság mellett lassabban ballagjanak el, mint a’ bérkocsisok szecs­kán hízott hombárjai. Így történt, hogy ugyanaz nap egy urasági kocsis a’ budai részeni hidfőnél egy szegény inasgyermeket elsodratott, kinek lábain a’ nehéz hintó kerekei keresztülmentek. A’ gyermek szívreható sikoltások és jajgatások közt feküdt a' földön, ’s a’ kocsi dörögve hajtott fel a’ várhegyen. A’ sokaság körülfogá a’ gyermeket, mig néhányan az ácsorgó rendőrt unszolák, vitesse haza atyjához. Mit szóljunk a’ szülők keserveiről elbénult gyerme­kük látásán! Nem akarjuk kifesteni a’képet, ne­hogy bizonyos urak, kik azzal kérkednek, hogy nekik kevés ész mellett csepp szív sem jutott, is­mét nevetségessé tegyék fölhevülésünket embertár­saink valódi szerencsétlenségén. Lehet, hogy ez a’ fontolva haladás egyik főelve! — Remélhetni ugyan, hogy amaz embertelen lezsarló érdemlett büntetését ki nem kerüli, de ki fogja ez által az eltipratott nyo­moréknak ép tagjait visszaadni vagy kiállott fájdal­mait nem-történtekké tenni, vagy a’ jövendő, min­den érzékeny kebelt fellázító hasonló eseteknek el­hárítását eszközleni? Uraim, rendőr uraim! ne áll­janak olly sokan ben a’ hídon egy csoportban, mint bizonyos állatok, ha esőt éreznek; hiszen a’ nép, ott a’ karfázott gyalogúton, eltipratás félelme nélkül mehet, egy pár hévajkodó kocsist pedig meginteni, egy is elég; — hanem sétáljanak ki a’ hídfőkhöz, hol az átmenő és jövő nép összeelegyedik, kocsik robognak, szekerek megállittatnak ’stb. Itt kell lár­mázni , és rendet csinálni ’s néha a’ tilalomnak na­gyobb súlyadás tekintetéből a’ mogyorófapálczákat (természetesen csak a’ levegőben) suhogtatni ’stb. Egy emberélet csak érdemel egy kis fáradságot és szemesebb figyelmet! — Mivel már a’ hídnál ’s pedig a’ budai hidfőnél vagyunk , méltassuk kis figyelemre azon helyet is, melly a’ dunaparti sort, a’ hídtól kezdve, egészen le a’ rudasfürdőig elfoglalja. Ezen része a’ városnak éjjel nappal a’ leglátogatottabbik, ’s ez okból, meg a’ lakosok alkalmatlansága ’s igaz­ságos boszonkodására szolgáló botrányok kikerülé­se végett, szigorúbb politiai fenyítéket és felvigyáza­­­­tot is követel. A’ biztosok, kik azt tartván, hogy az­­ és az embernek ellensége, nem igen szeretik a’ sö­ i­tétséget; néha ugyan, amúgy elvétve, meg-megfordul­­nak, de egy barátságos kézszoritás után csakhamar ismét eltűnnek; mert nem is volna tanácsos mást tenni, miután itt salva guardia gyanánt mindig bizo­nyos Dupuis-erejű fogdmegek czirkálnak, kik előtt még egy városi biztosnak sincs illendő respectusa. Sok o­kat hallottunk mi, nem csak egészségüket elmirigylett, hanem életeket is veszélyeztetett áldozatokról, miről azonban ez­úttal szólni nem lehet. Annyi azonban hiteles adatok szerint bizonyos és szorosabb vizsgá­lat után ki is sülne, hogy e’ tájékon a’ legtöbb or­gazdák vannak. Álljon csak valaki korán reggel, midőn a’ vámosok még szundikálnak ’s a’ városi őrök még egyszer megfordulnak fekhelyükön, a’ hidfő­­höz,’s látni fogja, mint surrannak ki, hónuk alatt különféle nyalábokat vivén , e’ gyanús helyek ajtai­­nál a’ tolvajok ’s egyéb ezen tisztes castához tar­tozó rongyos hősök, kik prédájokkal vagy az eladás végett rájok bizott holmival Pestre sietnek, ’s onnét csak későn estve, ha holdvilág nincs’s az egyné­hány lámpa kiégett, térnek vissza. Hatóságok! kiknek kezeikben a’ tehetség és hatalom, fordítsá­tok ide egész figyelmeteket, ’s hány szüle, hány be­csületes polgár áldandja neveteket!!------A’ pesti oldalon , épen a’ dunapart melletti úgynevezett mol­nártón keresztül visz egy bürü, melly egy a’ desz­kazsiliphez szögezett alig néhány arasznyi széles ge­rendából áll, ’s ezen naponta több száz ember megy keresztül, kiket itt is valóban csak a’ gondvi­selés őriz a’ szerencsétlenségtől. Igen jó volna , a’ gerendákkal nem gazdálkodni, mert egyszer csak mégis történhetnék ám valami, miről aztán könnyen a’ rendőrséget lehetne okozni. Tegnap a’ szédülésig keskeny és ingadozó talpon pár dajkát láttunk át­menni ölben vitt csecsemőkkel: lelkünk ön­kénytelenül megborzadott a’ történhető szerencsétlen­ség előtt! Uraim, vagy csináltassunk becsületesebb átmenetet, vagy ne ereszszünk át ezen senkit. — Ez alkalommal láttuk, hogy a’ dunábani meztelen für­dés elleni tilalommal nem igen sokat törődnek; hi­szen elég, ha a’ tilalom, a’ három ölnyi magasság­ra tolt fatáblán áll; minek még felügyelni, valljon ügyet e valaki arra? Bizony furcsán vagyunk mi ezen táblás tilalmakkal: alig húsz lépésnyire lakunk­tól áll egy hasonló tilalompózna, mellyen magya­rul olvashatni: „Hier ist strengstens verboten, Mist abzuladen“, ’s körülötte mintegy satyrául atyafi­­ságos egyességben tornyosulnak a’szemét-, ganéj-és cserhéjhalmok. — A’ fürdést említve, nem hallgat­hatjuk el, hogy egyik úszóiskolában, ámbár Kubi­­nyinak tavai történt szomorú halála következtében rendőrileg megtiltatott, azokban ételt és italt árul­­gatni, ezt megtartani senkinek eszébe nem jut. Árul­nak biz ott mindent, mi csak a’ gyomrot terhelni, a’ főt elkábítani képes, ’s ha aztán valami szerencsét­lenség történik — hja! akkor ki nem fogyunk nem­de ? a’ sok mentegetőzés és szépítések és simítások­ból ! — A’ pesti lövésztársulat igazgatósága, tekin­tetbe vévén a’ közönség mulatságát, f. hó 14-dikén ’s minden ezutánra következő csütörtökön az itteni polg. lövészépületben egy úgynevezett gyakorlati tárcsalövést fog tartani, mellyhez mindenki hivata­los. Nagyobb részvét és kényelem végett Kimer Jó­zsef ar elegendő lőcsövekről fog gondoskodni, mely­­lyek mindenki által 3 pengő krajczárnyi díjért, ide­számítván a’ töltést is, használtathatnak. Ugyan­ezen díjért ’s a’ szokott lőpénz letétele mellett a’ va­sárnapi jutalomlövésekben is résztvehetni. Új élve­zet kínálkozik tehát városunk lakosainak, kik hihető­leg számosan fognak e’ mulatságban részt venni. Csak néhány hivatlan vendégeket, mint például a’ lövészépület körül mindig összegyűlni szokott liba-, récze- és pulykasereget, mellyhez változatosság kedvéért néhány sertés és kecske is szokott csatla­kozni, lehetne onnan kimustrálni, mert az ezek ál­tal okozott rondaság a’ hely látogatását — főkép fi­nomabb szaglásunknak — nem igen teszi ajánlkozó­vá, ’s aztán milly könnyen megeshetik, hogy némelly lövész ur a’ tárcsa helyett valamelly liba fejébe lő , ’s kész a’ kár és a’ perpatvar! — Feltűnőbb újdon­ságul a’ nemz. színpad daljátékai sorában említjük a’­­Templárius‘ czímű már háromszor jó siker­rel adatott komoly operát; irta Marini, olaszból fordította Ney Ferencz, zenéjét szerzette Nicolai Otto. E’ zenemű egyike azoknak,mellyek több ízbe­­ni hallás után mindig kedvesbekké lesznek, ’s noha themáit ’s a’kidolgozás modorát nem mondhatni épen mindenütt eredetieknek, azok mégis olly valami kedveltető színezettel bírnak, hogy szívesen óhajtják élvezésüket. Mint egyáltalán, úgy itt is, az olasz zené­szetet mélység nem bélyegzi, de sok helyen megle­pő erő fejüikt ki harmóniáiban ; a’ lágy és szende jel­­lemzetek pedig mindig igen szerencsésen vannak végigszőve, ’s az érzelmek lyrai eleme kitünőleg I uralkodik ömlengő melódiáin. Különös figyelmet ér­demel Brian (a’templarius) éneke az első felvo­­­­násban ’s ennek végjelenete, ugyszinte a’ második­­ felvonás kettős dala, Brian és Rebekka közt, vég­­­­re a’ harmadik felvonás hatos dala karkisérettel ’s í­­ a’ végjelenet. A’ fordító ügyesen iparkodott megfe­­­­lelni feladatának; a’ nyelv, mennyire észrevehetők, j­­ elég sima és gördülékeny, ’s nem igen hallottunk, mi ,­különben olly gyakran szokott történni, kivált olasz­ból fordított dalművekben, rövid szótagokat kelle­metlenül hosszú hangokra nyúttatni. Reméljük, hogy ezen opera kedvelt repertoiidarab lesz színpadun­kon. — Gerber Károly pesti könyvárusnál rövid idő múlva megjelenend illy czímű érdekes munka: „Tak­tika, vagy a’tanácskozó politicai gyülekezetek ügy­folyamának theoriája.“ Bentham után francziából Gindery János. Magyar alkotmányos életünkből merített ’s a’ jövő országgyűlésre is vonatkozó jegy­zetekkel bővítve. — A’ napsötétség szerencsésen el­múlt : a’ pestiek erősen készültek rá, miután már a’ „Tageblatt“-ból értették, hogy ezen sötétség Magyarországban felette kedvezőleg fog mutat­kozni. Tehát mégis va­n sötétség, Irinyi uram!min­den „nincs sötétség többé“ hirdetései ellenére is; látni, hogy hibásan számolt kegyed ds imánkra! Calde­­roni opticus a’ sötétség előtti napokban több száz darab közönséges színes üveget adogatott el drága áron , . tud ő bánni a’ mi kedves pestünkkel; a’ sö­tétedés napján pedig korán reggel a’ puttonyos asz­­szonyok sajtárban árulták a’ dunavizet, melly­ben az egész sötétedési phasisokat látni lehetett. Vive l’ in­­dustrie! Azt is mondják, hogy a’ csengeri és tyukodi hősök a’ sötétség tisztelgéséül fényes küldöttséget küldtek a’ megfontolva haladó urakhoz. — A’ hamburgi égettek számára újabban ada­koztak. Dr. Gross Ferencz 2 ft, Blasy Lajos 1 ft, Zs. A. 1 ft, Csicsmanczay Pál 2 ft, a’ tata-tóváro­­si casino 12 ft. p­p. — Üszveg a’ már közlőttekkel együtt 91 pft. Megyei dolgok: Turóczból, junius 26. Folyó hó 11-kén kisgyülést tartánk, mellynek inditó tárgya volt: újon­nan kinevezett főispánunk ő magnak a’ megye közön­ségéhez i. h. 6-ról latinul irt levele, hogy miután évnegyedes gyűlésünk e’ hó 15-re tűzetett ki, ő maga ez alkalommal meg fogja tartani bevezetését (intro­­ductionem) a’ főispáni székbe. Ennek következésé­ben két küldöttség rendeltetett ki, hogy egyike Kos­­tyánban, másika pedig székesházunknál tegye ma­gyar szónoklattal ő magának az üdvözlő tisztelgést. — Olvastatott ezután nádor ő fenségének levele, mellyben a’ gyújtogatok ellen kért rögtönitélő­ ható­­ságunkat ismét egy évre megadja. E’ levél, nemzeti nyelven íratott ’s harsány éljent aratott, ’s egyik igen tisztelt táblabiránk indítványára fesztelenül oda birá a’R­et, ő fenségének örömérzetinket jelenteni, hogy nemzetiségünket e’ dicső lépéssel is szilárdítani mél­­tóztatik. — Évnegyedes közgyűlésünk folyó hó ló­kén véve kezdetét. Első nap részesültünk ujdon ne­vezett főispánunk ő magnak e’ megye kormányzói székébe lett bevezetési ünnepélyében, és ez ünne­pély a’ szokásos népszerűségből azon sajátszerűsé­gével tünteté ki magát, hogy ő misága az édes hon nyelvével élvén beszédeiben, vidor lelkesedéssel fa­kadt ki már az első hang megrendülésénél a’ RR. rokon öröme, ’s ismételt éljenhangoztatással tolmá­­csoltaték. — Olvastatott másnap, múlt évnegyedes közgyűlésünk jegyzőkönyve, és hallók a’ szatmári palinodialis levélre következett határozatot olly szí­nezetben , hogy Szatmárnak az alkotmány fentartá­­sára irányzott eme’ lépése (?) örvendetes tudomásul szolgál megyénk R­einek; és kelt szó, mely a’hatá­rozat történeti folyama nyomán csak egyszerű tudo­mással kívánta a’ halotti közlést örökíteni; és e’ szó némi keserűtlen ellenszó mellett nem hangzott el a’ pusztában. — Többi közérdekübb tárgyaink im ezek: 1. Prónay Gábor báró székesházunk szűkéről a’ be­vezetési ünnepélynél újonnan meggyőződvén, czél­­szerűbb elrendezése ’s tágításáról még 1840-ben el­fogadott ’s több czélra­vezető határozatokkal kisért indítványát olly nyilatkozással uyitá meg, miszerint Pesten épitési tervet készíttet, ’s azt a’BBnek bemu­­tatandja, mi is szives részvéttel fogadtatván, uj ha­tározatokkal bővíttetett meg. — 2. Ugyanazon báró lelkesen kiemelé Deák Ferencz országos érdemeit ’s a’ tiszteletet, mellyel e’ nagy honfi iránt mindenki a’ hazában viseltetik, és kifejezé a’ forró vágyat őt mi­énknek is közelebbről mondhatni, mit legdíszesebben az által tarta elérhetőnek, ha a’ RR. főispánjok ő aghoz járulnak , hogy érzelmeikhez saját érzelmeit is párositni ’s igy a’ rendithetlen hazafi homlokát me­gyénk táblabirói füzérével egylelküleg övezni mél­­toztassék; — ’s ez lelkes éljenek közt határozatba ment.— 3. Varasd vmegyének bizonyos örökösödé­si tárgyban latinul irt levele fölött többen nyilvániták — ellenvélemény-nyilatkozat nélkül —törvényes né­zetekkel támogatott nehezteléseket, és nem tudák összeegyeztetni, mint vallhatják magokat testvéreink­nek, kik tettlegesen magtagadják a’ közanyától a’ nedvet, melly egyedül képes életét biztosítani. — 4. Pártolást nyert Varasának ismét latin levele , a’ tö­rök birodalomnak magyar koronához tartozott részei­ben nyomasztó üldözés alatt sintődő kereszténytár­­saink tárgyában.1 5. Küldöttségileg terveztetett tiszt­választási rendezkedésünk következő elvek szerint határoztatott el: a) választási jog egyedül a’ne­mesi kiváltsággal nyilvánosan bíróknak engedtetik, nevezetesen: a’ beszterczei megyés püspöknek, esz­tergomi szent Tamás perjelének, mint e’ megyében dézmát húzóknak; a’római cath­. plebánusoknak és helyetteseiknek; a’magyar egyetemnek, mint a’ zino­­váraljai uradalom urának, egy voks. szab. kir. Kör- 482

Next