Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-23 / 267. szám
Abaujból. A Csereháti álnév alatti közlemények mindig érdekesebbekké válnak; élénk figyelem a’ közdolgok folyamata iránt, haladási elvek, bátor egyenesség és tiszta szándék jellemzik azokat, csak azon óhajtásunk van hátra, hogy az érdemes tudósitó névtelenül, vagy igaz neve alatt küldené közleményeit inkább , mint olly álnév alatt, melly alatt mások gyanittatnak. Miért nem küldik névtelenül azokat, ha csakugyan Csereháton lakik? vagy ha nem, miért e’ név alatt ? nem gondolhatjuk más czélját, mint azt, hogy kedve telik valakit Csereháton, olly személyes megtámadtatásoknak kitenni, mellyektöl maga elrejtezni jónak látja. Ez már csak azért sem szép dolog, mivel az érdemes tudósitó igen jól emlékezik azon ingerültségre, mellyet a’ Világ tudósitója ’s illetőleg szerkesztősége ellen közhatósági panaszban kifakadni tapasztalánk , és igen jól tudhatja azt, hogy mi még a’ journalistikai nyilvánosság szabadságával csak azóta kezdünk kibékülni , mióta értésünkre adatott, hogy a’ denuncialiók ideje lejárt, és az egyedül komoly képekben bölcseséget, igazságot, jogot igénylő, mysticismus nem pártoltatik. — Ámde az alkotmányos szabadság lelkével bíró magyar polgárnak nincs is mit félni a’ nyilvánosságtól, és ha még is fél, bátran mondhatjuk, hogy nem igaz után jár, vagy parányi személyes érdekecskéjén a’polgár jelleme felülemelkedni nem bir, nem tud; és hogy illy kis emberekvoltak nálunk bár kitűnöbb polgári állásokban is, a’ histtria bizonyságot tesz, és hogy naponkint kevesedik számuk , mióta a’ nyilvánosság szabadabb terére vonatnak, a’ tapasztalás mutatja; mondhatjuk azonban még most, hogy nyilvános életünk hajnala csak hasadni kezd, a’felkelő szép nap melegítő , nyájas kedvességü sugárai halkal ébresztgetik az alvókat, addig kedves Csereháti barátunk maradjunk az anonymitás védleple alatt — hasznosan murikálók mindig, és annak idejében eljövendök ! — Némelly dolgok vannak addig is előttünk, mellyeknek a’ nyilvánosság itélőszéke elébe idézését mellözhetlennek találjuk , leginkább azért, mivel e’ hibák káros következményeit naponkint érezzük, holott közigazgatásunk olly számos derék ifjú egyénekkel diszeskedik, kiknek mulasztásait inkább a’ vezérlet és tapasztalás hiányának kell tulajdonítanunk, miután minden idők históriája nyilván azt bizonyítja , hogy az ifjú kebel, melly tiszta vallásos elvektől áradoz, lelkét képesebb kiragadni, kiemelni az elődök hagyományos előitéletei, ’s rész szokásainak hináriból, mellyekböl sok öreg státusember bő tudománya jó szíve, és kitűnő polgári helyezete daczára kibontakozni nem tud. — Évek folytak el már a’ magyar státusélet felett az 1836-ki nevezetes országgyűlés óta, mellyen Abauj követei azt nyilvánították , hogy a’ jobbágytelken lakó nemesnek adózása nálunk régi gyakorlatban van , és kérdezhetjük bátran ; igaz e, hogy a’ nemes nálunk adózik a’ jobbágytelektöl, igaz e, hogy az illy telkek összeirattak? és bátran nemet mondhatunk, némelly egyes eseteket kivévén, mint például Büttös helységében, hol az I. rész 40-ik czíme erejénél fogva belső telket foglalt Zs. M. J. és P. testvéreken — bár ez esetet a’ megye sérelemnek találván, orvoslás végett országgyűlésre terjesztette — az adó, mi különös minden választások után meg szokott vétetni, holott számos nemességtől lakott mezővárosok vannak, mint a’magát földesurától megváltott Sepsi, Göncz ’stb. hol köztudomás szerint jobbágy telkek vannak, melylyekről azonban a’ nemest adóztatni senkinek eszébe sem jutott. — És az adó behajtása fölötti tanácskozás közben mi sokszor halljuk azt, hogy annak szorgalmazását az ország becsülete kivánja. Mondhatnék, hogy per analogiam a’ jobbágytelken lakó nemes adójának behajtását nem csak az ország becsülete, de a’ politicai okosság, a’ nemesnek önhaszna, az adózó nemetlennek kímélete, és minbecsületünk is kivánja , — és innen következett az is, hogy a’ házi adó fizetésének nálunk annyi, többnyire álarczos ellensége van; innen azon ismeretes isten bocsássa meg választmányi fölszabaditási tactikácska , mellyet anynyira láttunk ellenzeni azok által, kik a törvény végre nem hajtásáért felelősek volnának. — Évek folytak el az 1840-ki országgyűlés óta, midőn a’rendőrségi törvény meghozatott, és kérdezhetjük bátran: van e’ megyénkben egyetlen egy járás vagy osztályzat, hol ez üdvös törvény rendszabályai általánosan végrehajtattak volna? Mezei gazdaságunk most is a’régi zavarban van; kevetésinket felprédálják , veléinket legázolják, és nincs orvos, mert olly szolgabirák is találkoznak, mint kik elválasztatásuk óta, bár számtalanszor felkérettek, járásaikban birói képen meg sem jelentek. • Egyes cc-teket tudunk, midőn a’ tisztviselő különös kedvezése és bátorsága életet ad itt ott a’ törvénynek, mint például értésünkre esett, hogy V. J. főszolgabíró, ki az egész járásból mások hanyagsága miatt reá tóduló tömérdek foglalatosságai között is némelly helyeken a’ mezei rendőröket kiállította, fizetéseiket megrendelte, elosztotta, a’ s határbeli utak csinálására a’ birtokos nemességet is kötelezte, rendeleteit mindenütt személyes megjelenésével foganatba is vette — ámde ez csak kivétel mind személyre mind tárgyra nézve; a’ törvény teljesítése nem lehet concessio; ez szükségkép szoros kötelessége minden tisztviselőnek , különben a’ lelkesebb magát gyanúsításoknak , könnyen kiteheti; olly criticus körülmények között, melylyek illy üdvös törvények végrehajtását akadályozzák; a’ haza minden értelmes és loyális polgárának, különösen a’ közhatalommal meghízottaknak becsületökben áll kezet fogni; és ha már az említett törvények philosophiáját bővebb figyelemre veszszük, és meggondoljuk, hogy ezekkel a’ törvényhozásnak nemcsak nemzetgazdasági, mint inkább ama’ statuspoliticai czélja volt, hogy a’nemzeti egyesülést, a’magyar alkotmányos élet nélkülözhetlen föltételét egy közös kötelesség érzetében előmozdítsa, ’s az alkotmányt szilárdabb alapokra helyezze, kérdezhetjük bátran: valljon megfeleltek e haladási vagy bár conservativ elveiknek azok, kik nem hajtottak végre olly törvényeket, mellyeket kilencz millió nép több év óta tud és reménytelve naponkint — olvas? — Szabad legyen remélnünk, hogy érdemes alispánaink a’régi jó szokást fölelevenítvén, megyénk járásait rendesen látogatni fogják , a’ törvények végrehajtására felügyelendők, a’ panaszokat ki hallgatandók, és a’ tapasztalatlan tisztviselőt bölcs tanácsaikkal utasítandók ; mert a’ személyes vízitatiónak surrogatuma nincs; a’ panaszos levél közöltetik a’ bevádlottat, a’szóbeli nyilvános panasz pedig nem minden ember szába való. Szabad legyen remélnünk, hogy igen derék szolgabiráinknak, ismeretes egyetértése az érdeklett törvények mindenütt egyenlő végrehajtásában belendi fel legszebb dicsőségét, ők e czélra egymást becsületszavakkal is kötelezni fogják, mire őket az egész haza színe előtt polgári szabad szóval felhívjuk és kérjük. — Többen. Krasznából . jul. 6. Jun. 22-kén ’s azt követett napokban tartatott évnegyedes közgyűlésünk közkedvességü Kabos József alispánunk elnöklete alatt. Megnyitó beszédében e’ közgyűlés tárgyául különösen a’ tbirák választását tűzte ki, ’s a’ BRet komoly tanácskozás és rendtartásra hívta föl, kik is jogszerű intézkedését köztetszés’s éljenzéssel helyeselték. — Ezek után fölolvastatott 1) azon fökorm.széki rendelet, melly a’ fölemeltetett, ’s most leebb —de nem a’ régi szabályra — leszállított postabérlesi intézkedést foglalja magában, mellyre visszairatni rendeltetett, hogy miután a’Leopoldi hitlevél 18 ik pontja azt határozza : „ut postae remissa prius ad aulam nostram informatione a consilio status constituantur“ — ’s az 1791: 23 tcz. a’ postahivatalok jövedelmét a’ para fiscalitások közé sorozza, — nyilvános, hogy a’ felettöki rendelkezés közös az ország és fejedelem közt; továbbá bizonyos az is, hogy a’ magas postabér pangó kereskedésünket — mellynek emelése honunkban főirányul tűzetett ki — mennyire csökkenti;— ezen okoknál fogva tehát a’ k. kormányszék eszközölje ki azt, hogy a’ posták fölötti rendelkező,’ ezen ága is orsz.gyülésre halasztassék, ’s az erre megkívántabb pénzmennyiség az egész hon minden törvényhatóságai által közösen és aránylag viseltessék. — Ezt ugyan czélszerűnek látták a’Bt., de minthogy a’Leopoldi körlevél az adót tisztán meghatározza, azon kivül pedig— ha mi a’ katonaságra nézve szükséges költség kellene — a’ 12-ik pontban azt rendeli, hogy: ,,amore fidelium statuum et universae plebis sublevandae causa ex bonis regiis et fiscalibus, neonon salis et metallorum fodinis, tricesimis, decimis allaium“ — fölirás határozatott, miszerint ez az orsz.gyülésen hozassák szőnyegre. — 3 Tudtunkra adatott egy fökorm.széki rendelet által, miszerint egy erdélyi ifjúnak a’ bécsi orvosi gyakorlati egyetemnél 300 pftnyi évi segedelem és 60 pftnyi szállásbér rendeltetett az oltásból begyült pénztárból, mi jegyzőkönyvileg kifejezett köszönettel fogadtatott. ( 4) Olvastatott azon kir. leirat, melly a’ múlt évről a’ megyei írószerekre kiszabott pénzmennyiségen felül elköltött 9 pft és 30 kr a'megyei pénztárból megajánltatni kérő tisztségi fölirásunkra érkezett, ’s melly kérelmünket megtagadja, ’s az irószerekbeni takarékosságra int bennünket; mire visszairatni határoztatott, mikint azon 90 pftnyi mennyiség, melly ezelőtt fél századdal Írószerekre adatni határoztatott, mostan már illy írásos világban nem elég; mert maga a’főkormányszék is a’ mostani és azon időbeni íratása menyiségeit összevetve, könnyen átláthatná, hogy tízszer több írószerekre van szüksége, ’s igy az illy csekélységnek a’megyei házipénztárból megtagadása nem méltányos, ’s pedig annyival inkább, mivel az igen csekély fizetéssel ellátott tisztviselők tulajdon zsebükből kénytelenek mostan is az év nagyobb részére magokat kózerekkel ellátni, ’s ehez képest a’ fölösleg elköltött 9 ft megajánlása újabban is kéretik. ( 5) Hasonló leiratban a’ megyei mérnöki hivatal által Írószerekre kért pénz azon utasítással tagadtatott meg, hogy a’ mérnök a’szükséges írószereket a’ megyeiekre adatni szokott pénzből eszközölje magának kiadatni. Ott a’ megyétől megtagadtalik a’ pótlás, mellyet előlegezni kénytele sütetett, ’s itt azon mennyiséghez utasittatik, mellynek elégtelensége tetlegesen meg van mutatva. — 6)Mult közgyűlésünk némi határozatait helybe nem hagyó főkorm.széki észrevételek olvastattak, mire határoztatott, hogy a’ BR. határozataik mellett maradnak. ( 7) Olvastattak nádor ö fenségének magyar nyelven irt le- s velei, mellyekhez mellékelve a’ büntető rendszer és kat mai élelmezés tárgyaiban munkálkodott orsz. választmányok javaslatai elöleges tárgyalhatás végett megküldettek. E’leveleket szűnni nem akaró éljenek követek; részint mert most először vettünk őfenségétől magyar szerkezetű leveleket, részint pedig, mert a’valaházai visszakapcsolás iránt ismét reményeket ébresztettek bennünk. Mindkét tekintetből nádor ő fenségéhez köszönő fölirat határoztatott; ’s minthogy a’ javaslatok velünk egyenesen csak azért közöltettek, hogy azoknak törvénynyé alkotásában követeink által tevőleges részt vehessünk, ő felsége egysszersmind újra megkéretni határoztatott, hogy annak siető kieszközlésében közbenjárólag teljes erővel munkálni méltóztassék.— 8) Zarándnak miénkkel egy napon költ ’s követnen küldésről értesítő levele éljennel fogadtatván, a’ visszakapcsoltatás tárgyában eddigi tényeink tudatása ’s ís annak idejében utasításaink közlése megiratni határoztatott. — 9) Tolna és Bereg megyéknek felszólításunkra küldött’s pártoltatásunkat tudató leveleik „éljenek“ mellett tudomásul vétettek. ( 10) Elnökünktől a’ táblabirák választása tűzetvén ki, ezt megelőzőleg egy tisztelt tbiró K. L. a’ mnegyébeni 37 évi szolgálatja után annyival inkább kötelességének érezte a’közszolgálatról leköszönni, minthogy már helyét teljes igyekezettel betölteni iparkodó fiát a' RR. kegyébe ajánlhatja, ’s midőn erre a’ RR. figyelmét kiterjesztetni kérte , magát merőben kihagyatni kívánta. Melly nyilatkozatot érzékenyen vettek ugyan a’ RR., de a’ tisztelt táblabiró urnak , kinek érdemei számos közgyűlési jegyzőkönyvekben méltányoltatvák, lemondását el nem fogadták ; azonban a’ választás alkalmával rokonsági egybeütközéseknél fogva a’ RR. szavazata mégis úgy ütött ki, hogy a’ fiú nyerte el apja nélkülözhetlen táblabirói székét. Óhajtjuk azonban, hogy a’ közönségesen tisztelt apa és tbiró munkássága, tapasztaltsága és bő törvény ismerete, tölünk’s a’közügyektöl el ne vonultassék; annyiszor elismert érdemei méltánylásának pedig ha emlékezetünkön kivül ezutánra is jegyzőkönyvünk mindenkor tanúbizonyságot teend. — Majd scontrók jöttek szőnyegre, de menynyi küldöttségek, bizottmányok munkálatai kezdetiének vagy végezetlenek! nem említek többet háromnál: a) a’ nevelés és iskolák , b) a’ zilahi jogtanári székre tett adakozás, c) a’ restans régibb követi és irnoki díjakra a’tisztikar által beszedett, de be nem adott fizetések tisztába vétele iránt kinevezett bizottmányok munkálatai. Mennyire igénylik ezek a’ sietős eljárást. — És, uraim! azon kevesek , kik olly kedvetlenül hallották azon korm.széki rendeletet, melly az önkényeseken kívüli adózást a’nevezett pontokra is tiltja, mennyivel kedvetlenebből érezzük önkénytesen kiadott pénzünknek elvesztését, vagy nem azon czélra fordítását,mellyre adóztunk, vagy évekig való eltartóztatását azon czéltól, mellyre szántuk és kiadtuk. ’8 mindezt egy kis szeméremért, melly miatt álaljuk, szégyenljük siettetni száma látását azoknak, kiknek ezt tenni tolakodva is kötelességök lenne. — És határozatlan, hogy h’ jövő közgyűlésre minden bizottmányok eljárván rendeltetésökben , még jelentésüket akkorra beadják. — A’ közgyűlés óráját megelőző perczekben Kliegl javára is történt egy minden jóra buzgó alsz.biró Bt. által megindított aláírás utján 24 pft 40Sunyi mennyiségű segedelmezés, melly rögtön be is fizettetett; ezt, úgy hiszem, az érd. honfinak már csak azért is, mert csekélység, hamarébb fogják kezéhez szólaltathatni, mnd egyéb adományzásainkat. Áldás kövesse igyekezetét! — Falusi. Egyesül. Közintéz. Adakoz. Iskolai figyelmeztetés. Alólirt Szarvasra, az evang. iskolákba , a’ dicséretesen ismert Magda Pál helyébe tanítónak meghivatván, 's e' meghívást, mint a' hazának munkálkodni köteles és kész polgára elfogadván , tisztelettel jelentem a’ magyarhoni nagyérdemű öszves közönségnek, hogy f. évi septemberben megkezdem Szárvason,kizárólag nemzeti nyelvűnkön tartandó tanításaimat a’ természeti, philosophiai és szépirodalmi tudományokból, nemkülönben a’ magyar nyelvből és szépirodalomból. — Költ Pesten, jul. 19. 1843. — Vajda Péter. Figyelmeztetés ’s illetőleg felszólítás a honi gyümölcstenyésztés érdekében. Méltós. vásonkeöi gróf Zichy Miklós ur ritka hazafiusága múlt évben azon kellemes helyzetbe hozá a m. gazd. egyesületet, hogy az ország néhány jelesb gyümölcstenyésztést, példás törekvésök némi méltánylásául, érdempénzekkel tisztelheté meg; ’s kedves elégtételül szolgált az Egyesületnek már is értesülhetni, hogy e’ körülmény nem maradt némi hatás nélkül az illetők körében. Valamint pedig az Egyesületnek egyéb czélja nem lehetett, mint az érdem kitüntetése által (főleg a lelkészek és néptanítók sorában) másokat is hasonló törekvésre ösztönözni; úgy közhivatásának ’s édes kötelességének ismeri e’ pályán mindegyre nagyobb körben fejteni ki munkásságát, 's arányban a’ gyarapodó érdemmel nyitni folyvást nagyobb mezőt is a’ kitüntetéseknek. — Annálfogva az Egyesület a' f. 1843-ik évben tizenkét ezüst - érdempénzt óhajt kiosztani, feltevén, hogy illy számmal találkoznak e’ kitüntetésre érdemesek. A’ jelen nyilvános felszólítás tehát azon szives kérelemmel intéztetik a' megyei és városi közhatóságokhoz ’s gazdasági fiók-egyesületekhez , miszerint azokat , kik a’ gyümölcstenyésztés terjedtebb és rendszeresb üzésével nemcsak magánkörökben foglalkoznak, hanem mind faiskolák létesítése , mind ágak és csemeték osztogatása, ’s a’ köznépnek vagy iskolai ifjúságnak a’ gyümölcsfatenyésztésbeni oktatása által, ezen méltatlanul elhanyagolt ágát a’ mezei iparnak, az illető hatóság, vagy fiók kebelében emelni törekesznek , — kiszemelni, ’s a’ m. gazd. egyesületnek a’ folyó évi agusztus 15-ikéig az illető oklevelek és bizonyítványok kíséretében bejelenteni méltóztassanak.— Amúgy is magából értetődvén, hogy hasonló ajánlások alapjául egyedül valódi, és pedig tettekkel tanúsított érdem vétetik az érdempénzek kiosztásánál, mindazonáltal ez alkalommal is különös tekintettel azon jeles lelkészekre ’s buzgó néptanítókra leend az egyesület, kik a’ gyümölcstenyésztésben a’ tanuló ifjúságnak rendes elméleti és gyakorlati oktatást nyújtanak, ’s faiskolák által a’ nemesb és hasznosb gyömölcsök terjesztését előmozdítják. — Minden e’ tárgyban teendő jelentések és közlemények, mellyek magánúton küldetnének Pestre, a’ titoknoki hivatalban fogadtatnak el, melly is f. julius hava végéig a’ kecskeméti utszában Wenkheim b. n. 503. sz. alatti házában, azontúl pedig az üllői után a’ Köztelek szomszédságában álló gr. Károlyi házban található. — Pesten , julius 1-jén 1843.— Török János, egyesületi titoknok. A’ Pest megyei gazdasági tiók 130