Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-10-22 / 293. szám
Vasárnap 303. October 22. 1843. PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. __ Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Folyó évi October 1-je napjával kezdődött évnegyedi szokott előfizetés a* „Pesti Hírlapba, helyben 2 ft, 48 kr. postán küldve 3 ft 30 krjával e. p. még folyvást elfogadtatik. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk(A’ műipar akadályai és ellenszerek). Országgyűlés. Adakozások. Szíves felkérés. Jelentés az iparműkiállitási díjosztásról. Figyelmeztetés. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Bihar (a’ megye végzése ellenére tett fizetésből eredeti pénztárhiány; újabb bizodalmatlansági szavazat). Szathínár (az augustus 28-kán rendelt szavazatszedést megsemmisítő és királyi biztost rendelő királyi parancsok felolvastatnak , de követvisszahivás és új követválasztás rögtönöztetik). Rövid közlés Verőcze-és Liptóból. Királyi városok köréből: Szabadka (A’ pesti körlevéllel rokonszellemü határozatok). — Külföldi napló. Nagybritannia és Izland. Spanyolhon. Görögország. — Hivat. tudós. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ktnevezések. 6 cg. ’K ap. kir. felsége Kálosy Józsefet a’ magy.kir. udv. kamaránál tiszteletbeli titoknokot és Keszler János a’ cs. kir. köz udv. kamaránál tiszteletbeli fogalmazót a’ m. kir. udv. kamaránál valóságos titoknokokká legkegy. kinevezni méltóztatott. Vezérczikk. (A’ műipar akadályai és ellenszerek.) Az iparműkiállitásnak vége van. A’ közönség folytonos részvétével dicsekedhetett teremek, mellyekben az utolsó napon is 1750 ember hemzsegett, megürültenek, ’s a’ szemléjének öröm és bánat közt habozott érzelmei komoly elmélkedéssé változnak. — Miben pontosul össze a’ kétszeri iparműkiállitásból meríthetett tapasztalat? — Abban, hogy egyes igen jeles iparművesekben nem szűkölködünk, ’s a gyáripar egyes bimbóvirágai sem hiányzanak ; örvendeztetők, mint zöld pasis homoktengerben ; de általában véve azon magas és terjedt gyármunkásságot, melly a’ hon nyers termékeit értékesítse, melly nélkül a’ földművelésben még olly gazdag nemzet is csak egy félkarú óriáshoz hasonlít; ezen gyármunkásságot még teremtenünk kell. —És e’ tapasztalásból önkint azon kérdés fejlik ki, melyek hát a’ honi müipar felemelkedésének akadályai, ’s miként lehet azokat elhárítani? Boldog nemzet az , mellynél, midőn törvényhozásról, közintézkedésekről van szó, a’ törvényhozó hatalom előtt nyitva áll az összes nemzeti értelmesség tárháza. — Angolhon ezen állapotban van. E’ lapokban már említve volt, mikint ott a’ parliament választmányok szakértőket hallgatnak ki, ’s minden honpolgárnak joga van kihallgattatást követelni; majd a’ tapasztalásnak ’* gyakorlati ősméreteknek ekkint gyűjtögetett kincshalmaza közrebocsáttatik, az időszaki sajtó elmélkedéseinek tárgyul adatik; 's az ennyi adatok talapzatán emelkedett socialis meggyőződést a’ törvényhozó csak ezután alakítja törvénynyé. —És mi?ugyan mikint állottunk mi ekkorig e példához képest? A’ magas aristocratia, melly ép azért, mivel magas aristocratia, igen sok nemzetgazdasági ágakban természeténél fogva nem lehet szakértő; és a’ közép nemesség, melylyet iskoláin át latin nyelvvel ’s Werbőczyvel kínoztak; és a’ kisebb nemesség, melly még csak őseiről öröklött nemeslevelét sem mindig képes elolvasni; ezek valának a’ tényezők a’ törvényhozás ezerágazata munkálatiban. — A’ magyar törvényhozás philosophiája ekkorig azon eszmén sarkallott, hogy a’ ki nemes ember, az már nemes tövejénél fogva mindent tud, és minden érdeket patriarchaliter képvisel. Azonban, istennek hála s e’részben is javul az idő. A’ kereskedelmi választmány — a’ mint tudatik — első lépést ten megnyitni a’ nemzet javára a’ nemzeti értelmiség tárházát, midőn magán-tájékozása végett a’ nevezetesebb gyámokokat ’s kereskedőket a’ szakukba vágó kérdések iránt felvilágosításra kérte föl; ’s a’ kinek ezen feleletekbe betekinteni engedtetett, örömmel idvezlendi a’ polgári értelmesség jeleit; de megszégyenülve is fogja mondani: mi boldogtalan csillagzat uralkodott a’ magyar felett, hogy a’ közállomány jóvoltából ezen néposztályt mindekkorig kitagadná; sőt még csak a’ hon földének birhatására is érdemellennek proclamálná, mig a’ forintos csapatok, mellyeknek sokszor sejtelmük sincs a’ közállomány azon érdekeiről, miknek elméletét ’s gyakorlatát imen férfiak szálankint fejtik fel, mikint nők ezek az aranycsipkét, mig a’ forintos csapatok mondám Brennusiant vetik itt a’ mámor, amott a’ vak düh ’s felizgatott erőszak eldöntő súlyát a’ sors mérlegébe, mellyben e’ honnak jövendője libeg. A’ közügynek hasznos, olvasóinknak pedig kedves dolgot vélünk tenni, ha azon szakértő derék polgártársaink véleményei közül Valero I. A. pesti nagykereskedő és selyemszövetgyár-tulajdonos úr tanulságos véleményének általános részét lényeges kivonatban tisztelt olvasóinkkal közöljük. — Az iparegyesület igazgató választmányának egyik szakosztályában épen most foglalatoskodunk ugyan e’ tárgybáni véleményadással, egyszersmind a’ találmányok biztosítását czélzó rendszer javaslatával, miket, a’ mint elkészülnek , szintúgy nem késendünk a’ közönség tudomására juttatni. — Most az említett kivonat itt következik. A’ gyáripar felemelkedésének akadályai közé tartozik Magyarországon: 1. azon körülmény, hogy bérbe kapható alkalmas épületek nincsenek az országban; miből az következik, hogy a’ ki gyártáshoz akar fogni, mindenekelőtt tömérdek öszveg tőkepénzt kénytelen holt falakba verni gyümölcstelenül, mellyet, ha gyáripara forgalmába fordíthatott volna , sokkal könnyebben kiállhatja vala a’ versenyt azon ausztriai gyámokokkal, kik e’ részbeni szükségöket nagy részben bérlet által fedezik, tehát csak kamatja által azon pénznek, mellynek egész tőkéjét kénytelen a’ magyarországi gyámok műipara forgalmából kiszakítani, melly egész tőke kiváltképen gyümölcstelenül hever akkoron, midőn a’ conjuncturák tanácsossá teszik, hogy a’ gyámok erejét egy kissé összevonja, így például Valero I. A. ur 350 munkásra számított pesti selyemszövetgyárának felépitésébe 100,000 p. ftot volt kénytelen fektetni, a’ nélkül, hogy a’házban számára csak lakás is volna; ’s ezen 100,000 ft. puszta szállásbér fejében hever még akkor is, midőn a’ conjuncturák 350 munkás helyett talán csak 150-nek vagy 200-nak foglalatoskodtatását javasolják. 2. Az austriai gyámok, ha saját házat kényteleníttetik is építeni, bőven talál pénzt százról ötös kamatra, mig nálunk hatra is bajos találni. 3. A’ magyarországi gyámok kénytelen munkásait drága pénzen taníttatni, ’s munkára alkalmasokká tétetni; sőt attól kelletvén tartania, hogy ha őket elbocsátja, szükség esetében más alkalmas egyéneket nem kap, kénytelen őket olly kedvetlen körülmények közt is kitartani, midőn foglalatoskodtatásuk nyilvános veszteséggel jár.Ellenben az ausztriai gyámok veszteséges körülmények esetében munkásai számát veszély nélkül megkevesítheti; mert bizonyos lehet, hogy ha dolgozó kezekre ismét szüksége leend, legfelebb a’ munkabért kell valami csekélységgel fölemelnie, hogy elegendő jó munkást kapjon; viszont a’ munkások is ott könnyebben találnak kivételi foglalatosságot, sőt gyakran a’ baj múltáig magok a’ törvényhatóságok által is különféle munkákra használtatnak. 4. Az itteni gyámok mindaddig, mig annyi gyár nem lesz hazánkban, miszerint a’ szükséges elő- és segédmunkások, rajzolók, appreteurök ’zat. önállólag elegendő foglalatosságot találjanak; kénytelen mindezeket a’ legcsekélyebb részletekig egész éveken át fizetni csak azért, hogy legyen, a’ ki egy vagy más szükséges szert egyszer másszor megkészítsen, vagy pedig kénytelen háromszoros, négyszeres költséggel minden legkisebb szerszámot, gépet, segédszert külföldről hozatni, ’s igy mind két esetben ügyvezetési költségeit tetemesen megszaporitni; mig a' külhoni gyámoknak mindez úgy szólván ajtaja előtt van, ’s az egy fillért sem kénytelen pillanatnyi szükségén felül kiadni. 5. A’ magyar gyámok kénytelen tanitványait vasárnaponkint maga költségén iskoláztatni, erszényének orvosi és gyógyszertári költségek é s egyéb szükségek fedezése végett munkásainak legnagyobb részéért mindig zárva kell állania; mert a’ hatóságok elegendő mértékben a’ szükséges intézetekről e’ részben sem gondoskodtak. Mind olly költségek, mellyeket például a’ bécsi gyámok nem is ismer. Ezen akadályok a’ tőkehiány ’s költség-szaporaság körül forognak; de sokkal fontosabbak ’s kártékonyabbak azok, mellyek a’ személyekre ’s jogokra vonatkoznak, ’s legnagyobb részben institutióinknak, törvényeinknek szomorú következményei. Iparhoz tehetős középrend kell. Nálunk ez csaknem egészen hiányzik. Külföldi tehetős, gyámokok ’s gyárvállalkozók inkább Amerikába, Australiába vagy épen az orosz kényur utalma alá vonulnak. A’ kivételek, miszerint becsületes emberek itt tetemes vagyonnal letelepednének , sokkal ritkábbak, hogysem az ellenkezőre bizonyítványul szolgálhatnának. A’ beköltöző idegenek egyik része katonai szolgálat elől menekvő szökevényekből áll, kik munkára kedvvel ’s tehetséggel bírhatnak ugyan, de vagyonnal igen ritkán dicsekedhetnek; a’ beköltözők legnagyobb része pedig csőcselék nép, melly koldulás és tolvajság által tengeti henye életét, ’s országos rendőrség hiánya miatt kellő felvigyázat alatt nem tartathatik, sőt leginkább a’ nagy városokban talál menedéket, mivel a’ városi rendőrség saját kóborlóit sem képes féken tartani. A’ műiparos közép osztály tehát vagyonos bevándorlók által csak igen kevéssé növekedik. Az ország nemessége többnyire méltósága alattinak tartja az ország javára iparvállalatokkal foglalatoskodni,— azon nemesség, melly a’ mostani körülmények közt egyedül bírhat szabad földbirtokot, ’s kiváltságképen bírja mindazon szabadságot ’s javadalmakat, mik nélkül gyáripar lehetetlen. A’ földművelő mind pénzügyi , mind szellemi, mind személy és vagyonbátorsági tekintetben sokkal alacsonyabb fokon áll, hogysem az ipar iránt csak hajlamot is érezhetne, vagy épen versenyzést reméltethetne. — Ezek szerint tehát vagyonos vállalkozóknak mindenfelé díjával vagyunk. De ha akadnának is vállalkozók, csekély az általános népesség, hiányzanak a’ munkás kezek; a’ hol pedig vannak, ott hiányzik a’ kedv, szorgalom, igyekezet. Az élet nélkülözhetlen szükségeinek fedezésén túl népünk alig ismer érdeket, ’h igy hiányzik kebléből a’ vágy, ama’ nemesebb szükségek fedezése iránt, mellyek a' műveltségbeni előmenetellel karöltve járnak; ’s hiányozván a’ vágy, ösztönt sem érez a’ munkára és szorgalomra, melylyel azon vágyat kielégitné. Ekként történik, hogy nálunk jelenleg, mind a’mellett, hogy az élelem olcsóbb, a’napszámosok pedig csaknem egészen adómentesek, a’munkabér mégis olly drága mint Bécsben; ámbár nálunk a’ gyámok félig miveit, gyakorlatlan munkásokat kap csak, ’s gyakran roszul sikerült művet hozhat cask létre drága költséggel, mig a’ bécsi gyámok nem drágább munkabérre tökéletes munkásokat kap, ’s igy szépet, jót, kitűnőt olcsóbban készíthet. De a’ mi legfőbb, hol telepedjék le nálunk a’ gyámok vállalatával? népes falvak vidékén talán, hol az emberkéz bővében van, ’s igy a’ munkabér jutányosa, a’ fa olcsó, vízerő elég van ’stb., hová tehát őt érdeke vonza? Ámde ott dominiest terra et plenitudo ejus; a’ gyámok nem nemes ember létére földbirtokot nem szerezhet; száz ezerekbe kerülő telepeket pedig okos ember béres földre nem épít. Vagy talán sz. kir. városokban állítson gyárt ? ámde ott telek és építés sokkal költségesebb, ott külső csínra is kell tekinteni; a’ munkabér magasabb, az élelem drágább, munkás kéz kevesebb van; mert a’ rendőrségi hiányok miatt a’ vétek könnyebb keresetet nyújt, mint a’ becsületes munka és szorgalom. Mit szóljunk végre a’polgárnak, mit a’ gyámoknak utalmáról ? eléggé van e ő bátorságositva személyére ’, vagyonára nézve ? van e tisztes, becsületes státus polgári állása? mikint állanak peres ügyei? számolhat e gyors, szigorú,részrehajlatlan igazságszolgáltatásra? — A’ váltótörvények, mellyekben az élet és tapasztalás annyi javítnivalót mutatott ki, mikint kezeltetnek ? parancsok, az igazságos hitelező kijátszására irányzott csődök, félbeszakasztások, felebbvitelek, újítások ’stb. szóval végnélküli hurczoltatások után, a’ perek esztendőkig hevernek, mivel teljes lehetetlen mindent olly gyorsan végezni, mint ezt a’ törvény, a’ váltótörvényszéki ügyek természete, ’s az ország hitele megkívánná. A’ csődök, úgy a’ mint kezeltetnek, valóságos fosztogatása a’feleknek; ezrek, meg ezrek igértetnek a’ tömeg- és pergondnokoknak az ügyvédek által, kik a’ hitelezőket képviselik; tehát olly személyek által, kik semmit nem követelnek, kik tehát semmit nem is veszthetnek; ’s a’tömeg pazaroltatik, minthogy a’törvény az iránt határozottan nem nyilatkozik ! És mi karban vannak utaink, ’s egyéb közlekedési eszközeink ? nem kell e a’ gondolkozó hazafinak minden lépésnél felsóhajtani, ’s pirulva vallani meg, hogy a’ mivelt országoknak alig vagyunk csak kezdetöknél is ! Oha a’ külföld igen is jól ismeri mind ezen hiányokat; a’ közvéleménynek igen finom tapintata van ; ’s a’ ki pénzzel, sok pénzzel bir, annyival, mennyi minálunk gyáripar-vállalatoknál szükséges, az vagy mást teszen, vagy vándorbotját nem honunk, hanem olly országok felé irányozza , hol személy és vagyon tekintetében igaz valódi bátorlétet, tisztes állást ’s kellemes életet talál; nem pedig hol fedetlenül, jogtalanul áll. Csak okos szabadság, jog, ’s biztosított védelem mellett virágozhatnak gyárak és kereskedés. A’ gyártás, midőn uj helyre ültettetik át, idegen növényhez hasonlít, mellyet különös gonddal, végtelen előszeretettel — minővel szenvedelmi becsű dolog iránt vi- 171