Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-06-20 / 362. szám

Csütörtök 86­. Junius 20.1844. PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 6 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben . Előfizethetni helyben Landerer Lajos Kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban a 23-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba , egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.—Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,ha egy-egy kis hasábsorér apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Előfizetés a­ „Pesti Hírlap” 1844. második félévi folyamára. Közelgvén a’ félévi előfizetés ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy folyó évi julius 1 -je napjától kezdve Szalay L­­ászló ur által szerkesztendő lapjaink második félévi folyamára az előfize­tési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak. Helyben házhozhordással 5 ft, postán 6 ft p.p. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetnek. Landerer Lajos , a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Vezércikk. (Fiumei vasat. — Hátra Triest ármányaiddal, Fiume vállalkozott!!) — Országgyűlés: országos ülések a’ ARvél junius 12., 13. ’­ 14-ikén (vallás tárgyábani leirat, egyéb vallásügyi sérelmek ’z kivánatok, görög nem egyesültek; Fiume, Buccari ’s a’ XVI szepesi város kerület rendezése; szabados községek). Ize­­net ’s felirási javaslat a’ vallás tárgyában. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Pest (utasítás az országos pénztár ’s közlekedési eszközök iránt). Vas (a’ közteherviselés elve elfogadva, a' balparti vasút garantiája nem pártolva, vallás ügy, vérbiróság, csempészet). Nyitra (h­íz­ választás). Különféle. Testgyakorló-intézet. Adakozások a’ pesti vaknevelő-intézetre. Schodelné felelete. Igazolás. — Külföldi napló. Nagybritannia ’» Izland. Frankhon. Olasz föld. Hivat, tudósit. Hirdetések. 91 ROTAROKSZÁO és EBDSLT. Vezérczikk. (Fiumei v­a­s­u­t) A’ csomó oldva van. — A’ vasút egészen Fiuméig, a’ hegye­ken át is, mindenütt lehetséges. Már jelentet­tük a’ közönségnek, mikint Wallau mérnök ur a’vasút kivihetőségét Károly városon túl is egészen Bródig (a’ Kulpa mellett) minden kétségen kívülinek találta. Ha­nem ott kezdődtek a’ nehézségek, mellye­k Wall­au urat, mint időnkinti jelentéseiből látók, gyakran kétségbe, ha­tározatlanságba hozn­ák. Bród (a’ Kulpánál) Fiúmétól csak mintegy 6—7 mérföldnyi­ távolságban van, ’s e’rövid vo­nalon kell mintegy 3000 láb magasságot áthágni, ’s a’ ma­gasságról ismét egész a’ tengerig leereszkedni. A’ milly nehéz feladat szintolly szép.­­ Mi azonban, mihelyt meg­tudok, mi kint a’ vasút előmunkálatai Vuko­várról vagyis a’ Dunától, Fiume felé annyira haladtak, miszerint már csak hat mérföldnyi távolság maradt kérdésben, nyugodtak va­lónk; mert a’legroszabb esetet is szeretvén mindig szám­ba venni, megnyugtatott azon gondolat, hogy a’ veszély, mellyel a’ triesti ármányok fenyegettenek, már azáltal is el lesz hárítva, ha áruinkat saját tengerpartunk felé, egé­szen Bródig (a’ Kulpa mellett) vasúton, onnan pedig 6 mérföldnyire a’ tehetségig tökélyesitett, jó, olcsó, szabad országúton szállithatandjuk; a' tudomány bővebb kifejlé­­sétől várva annak megoldását, mit Wallau ur talán meg­oldani még most nem tudand, hogy mikint lehet a’ vas­utat azon hegyeken át is, egész Fiuméig folytatni? ’Se’ részben —legroszabb esetre— hajlandók valónk magun­kat az ausztriai kormány példájával nyugtatni, mellynek a’ bécs-triesti vasútvonalban szint ugy roppant magassá­gú hegy áll útjában; és ő épitteté a’vasutat a’hegyen felül, és építteti a’ hegyen alul, ezt pedig útközben ha­gyó, mondván a’ szakértőknek: gondolkozzatok, visz­­gálódjatok, ’s oldjátok meg a’ kérdést, mikint tehet vasutat vezetni nagy hegyeken át? — mert hiszen ki kételkednék, hogy az emberész, „mellynek karját még senki sem mérte meg , és senki nem mondhatja meg, hogy meddig ér,“ e’ kérdést is meg fogja oldani, mint ezerszer nagyobbakat megolda már, és szétfosz­­latá a’ roppant akadályok szálait, mint gyöngéd nekezek az aranycsipkét. Mi tehát nyugodtak valánk. Mert ha egyszer Bródig vagyunk a’ Kulpánál, Triest versenyét többé nem félj­ük. — És jövének levetek Wallau­unól, mellyek kézzel­­foghatólag mulatók, mint küzd lelke ’s akaratja az útjában álló akadályokkal, ’s mint szül e’ küzdelem határozatlan­ságot ’s kétkedést; és jövének hirek, nem rósz kútfőkből, arra figyelmeztetők, mikint a’ triesti ármányok, miután Bruck ur folyamodványának leleplezett hurkai, a’ ma­gyar közvéleménynek — mint hinni merjük — veszé­lyesek tenni megszűntek, imm­ost más térre vetek mago­kat, ’s részint kézre kerítni törekszenek a’ St Fermo fé­le Sziszek­ Károly városi tervet, mellyben hajdan, mig a’ czél ’s eszközök iránt az eszmék nem egészen voltak tisz­tulva, fiumeiek is vettek részt; részint pedig oda ipar­kodnak munkálni, hogy legalább a’ Kulpavölgyi Brodtól Fiuméig lehetetlennek legyen a’ vasút kimondva a’ nem­zet elött; miszerint ez utóbbi által a’ nemzet rokonszen­­ve csökkentve tegyen, az első által pedig a’nemzeties vállalkozás némileg talán megelőztessék. Mi mindezen kedvetlen tudósítások közt is nyugodtak valónk. Az elsőre nézve, mert bíztunk fiumei polgártár­saink hazafias lelkességében, mellyet naponkint szebb és szebb jelekben tanulunk becsülni; bíztunk, hogy nem tesz közöttük csak egyetlenegy is, ki az érdekeket, mely­­lyek olly szentek, anyaföldük jövendőjét, mellyhez any­­nyi magasztos remény csatlakozik, e’ nemzet dicsőségét, melly az ő dicsőségek is , árúba botsátaná; — a’ máso­dikra nézve bíztunk Wallau ur férfi­as jellemében, hogy magát sem mystificáltatni, sem eszközül használtatni a m engedendi olly érdekek által, mellyek megbízatásának czéljával, irányával ellenséges ütközésben állanak. Ámde örömünkre válik a’magyar közönséget értesíthetni, mikint nemcsak bizodalmunkban nem csalatkozánk, sőt remé­nyünk túl is haladtatott. Mi ugyanis arról, hogy a’ vasút egy vagy más módon egészen Fiuméig mindenütt lehetséges, elméletileg soha sem kételkedünk ugyan; mert ámbár a* vasút-építészet még koránsem fejlődött ki avvagy csak félig is, mégis vannak már találmányok, mellyekkel nagy nehézségeket tehet legyezni. Ilyen például az állógép általi felvontatás, az atmosphaericus vasút, és Joufteoy marquis legújabb talál­mánya , és a’ lengő vasút, és a’ kigyózatos menet, melly­nek fordulati szögleteinél olly hosszúságú kiszökellés (projectio) alkalmaztatik, mint a’leghosszabb kocsisor, miszerint ezt (a’ kocsisort) annyira ki lehessen vontatni, mig vége a’kigyózatos út fordulatához nem ér; mikor az­tán a’ vontató erő az utólsó kocsi hátuljához illesztetik, ’s ez által a’ vasutaknál annyi bajt okozó fordulás szüksége elhárittatik; megerősítettek minket a’ tehetségröli ezen hiedelemben több nevezetes szakértők is, például Dr. Ghéga (vasutak dolgában a’ monarchiában mindenesetre legelső technicai tekintély), ki épen a’ hegyközi vasutak problémájával foglalkozik, azt meg is oldá, ’s épen most bocsátó sajtó alá e’ tárgy körüli nézeteit, é s ki — mint hitelesen esett értésünkre — egyenesen oda nyilatkozott, mikint nem hiszi, hogy Károlyváros és Fiume közt ne lehessen vasutat építeni. — Mindezeknél fogva tehát mi a’ tehetségről soha sem kételkedőnk, arra azonban csak­nem el valánk már készülve, hogy Wallau az időből kifogyva, épen a’ legnehezebb vidékre legkevesb figyel­met fordithatand, ’s egy-két eredménytelen vizsgálat nyomán feloldhatlannak fogja nyilatkoztatni a’ kérdést, mellyet, ha több időt ’s figyelmet fordithatandott reá, bi­zonyosan megoldott volna. És ezért keresénk előre ’s találónk megnyugvást az im tényben, hogy ha már csak 6-7 mérföldnyire jutunk is vasúton Fiume közelébe, a’ triesti ármányok veszélye ideiglen el van hárítva, — ’s a’ többit az idő ma id megérleli. Oly hangulatban tevén, különös köszönettel fogadtuk Wallau úr újabb hivatalos jelentésének velünk ’s álta­lunk a’ közönséggel tett közlését, mellyböl reménysé­günkön túl azt látjuk, hogy a’csomó egészen old­­va van, ’s a’vasút tehetsége mindenhol egé­­szen Fiumeig constatirozva. A’ fontos tényrőli jelentés lényege itt következik: * * * Károlyváros, jun. 1. A’vasút Brodtól (a' Kulpa mellett) Fiúméig csak nagy nehézségekkel tehetsé­ges, de — istennek hála! — tehetséges. Másfelé azon­ban nem, mint a’főpontjaiban itt következő vonalon: Brodtól Dellniczére, onnan a’havasok legalacso­nyabb nyergeletén, úgymint Ravnopodeljén (2936) és Jelenyén (2783 láb a’tengerszín fölött) ’s a’ fordu­latok kifejtése (developement) és szelidebb lejtés végett, több rendbeli kerülettel M­a­jer felé a’ G­r­o­b­n­i­k­i vár alatt, aztán Hubri, Charle, St. Bartolomaeo, Chernik, Kukulianovo, S­ko­­­j­e­v­o és Ke­­­tin­a felé, Kettinától pedig a’Bakarsk­a Draga mellett becses és drága szőlőkön keresztül közel Stermazhoz, aztán Santo Croce és a’ Vexicza hegy alatt, szint­úgy szőlőkön át Mar­tins­eh­­­ez óhoz, végre Podve­­xice alatt Sus­á­kra, ’s onnan Fiuméba. Más vonal nem képzelhető. Se hu­bar felé lehetetlen a’vonalt vin­ni a’ nélkül, hogy ezen kerüléssel a’ Krajni határ érin­tessék, ’s így a’ Bécs-triesti vasút megközelittessék *); lehetetlen pedig részint a' magas hegyek miatt, mellyek közül a’ R­isniak és Snichnik még most is hóval fed­­vék; részint mert a’ grobniki mezőről a’ meredek és szűk *) Nem, nem; oda ne merjünk, ez életkérdés A page ! — Szerk. Re­cin a völgybe Fiuméhoz hirtelen bekanyarodni na­gyon bajos. B r o d tól (a* Kulpa mellett) D­e­­­n­i­c­z­e­ig az emel­kedést csak úgy tehet elosztani, hogy egy folyó ölre 2 hüvelyk essék, így el lehet jutni a’ kis Ter­gome 1 ol­dalán fel a’ tetőig. — Ámde hiszen a’ Luiza-útnak egy­­egy folyó ölre 4 — 5, sőt több hüvelyknyi esése is van, ’s a’ mindenn­yi tapasztalás mégis azt mutatja, hogy illy tej­én két ló 35 mázsa terhet megbir. Bizonyosnak vehet­ni tehát, hogy egy ölre két hüvelyk eséssel számított lejtőn kerékcsiptető és hámoló szerek (Bremse und Sltim­­mungs Apparate) kellő alkalmazásával, hegyről lefelé is, minden legkisebb veszély nélkül lehet kocsizni, mi­után igen számos kísérletek által kétségtelenül meg van mutatva, hogy egy ölre 2 hüvelykig emelkedő lejtőn egy ló 23 mázsa terhet még mindig elbír. Meg kell azonban említenem, hogy M­aj­e­r tól F­i­u­­meig a’ vonal igen becses szölőparcellákon vonulván ke­resztül, a’ kisajátitás sokba kerülend. Legalább is fel te­het ezt venni 75,009 posrtra, ’s a’ vasútépítés Károlyvá­­rostól Fiuméig 5.270.000 frtba valószínűleg kerülni fog. De szerencsére Vu­kővár­tól egész Bródig a’ Kulpa mellett illy nehéz földtér sehol sem fordul elő, ’s csak in­nen F­i­u­m­e­ig kell illy emelkedéssel küzdeni, hacsak a’ vasúti közlekedést megszakítani nem akarjuk. Azt hiszem, hogy kiküldetésem czéljának ekképen egyelőre megfeleltem, mert annyi constatirozva van, hogy szakadatlan vasúti közlekedés, a’ Dunától egész Fiuméig lehetséges. Az egész vasútterv kidolgozását minden részleteiben Pozsony­ban fogom bevégezni. Jelenleg a’ hosztérkép (Längen- Profil) Vukovártól egész Károlyvárosig két mellékvonallal egyetemben, már annyira készen van, hogy azt akárki megtekintheti. — Junius 20-ka körül Pozsonyban teszek. Wallau. * * * És áldja meg Wallau urat a’ magyar nép istene munkájáért! A’ költség nagysága, mellyet említ, min­ket nem riaszt; reméljük, a’nemzetet sem riasztandja, hiszen csak nem nyomorult szalmatűz talán, a’ részvét, mellyet e’ tárgy iránt eddig mutatott, hanem jövendője kellékeinek felfogásából eredeti férfias akarat eredménye. Ám kerüljön hát a’ vasút Kárólyvárostól Fiumeig 6 millió­ba ; — sok pénz az igaz, mert egy-egy mérföld közel negyed félszázezer pengő frtba kerülend; és kerüljön Vu­kovártól Károlyvárosig a’ nagyon könnyű kedvező téren 9 millióba, az egész együtt 15 milliót teend; — hiszen ez, ha már a’nemzet maga nem akarná épiteni, 750 ezer pen­gő írttal, száztól 5 pcenttel garantirozva, ’s törlesztése is fedezve tesz; de ám kerüljön 20 millióba; — ez pedig már olly szám , mellyet a’ legátalkodottabb pessimists is elégleni fog; — még ekkor sem kell 5 pcentes garantiára több egy milliónál; pedig ha már valaki azt h­nné is, hogy ennyit tisztán nem hozand be az egész vasút, valamit bi­zonyosan csak mégis behoz, ’s végtére is hát legfelebb egy pár százezer forintjába kerülhet a’ nemzetnek éven­­kint a’ nagyszerű dicsőséges merény, hogy Adria tengerét a’ magyar Dunával kapcsolatba hozza; ’s diadalmasan áll­jon ki versenyre a’ világ piaczán Odessa minden hatalmá­nak , Galacz minden jövendőjének , Triest minden ármá­nyainak ellenében. — Nemzetem istenei add nekem meg­érnem a’ napot, mellyben e’ nagy mű végrehajtva tesz; ’s ha meglátták szemeim az első társzekeret, melly imá­dott honom termékét vasúton szállitá a­ jövendődús Fiume raktáraiba, ám bocsásd el, ha úgy tetszik a’ te szolgádat, mert eleget élt. Azon perczen állok, hogy e’ lapok , mellyekben ked­ves Fiumenk érdekeinek gyermeki hűségű harczosa valók, kezeimből kisikarnoljanak; hinni szeretem hogy bevált­­hatandom nem sokára szavamat, mellyet adok, midőn ki­jelentém­ a’ közönségnek, mikint a’fiurnalisticai pályáról te nem lépek; ’s ha beválthatandom e’ szavamat, Fiume ’s a’magyar tengerpart szivem érzelmeinek , agyam gon­dolatinak, mindig szeretett kedves tárgya lesz; — addig isti, kik utánam következendtek, ne hagyjátok szent érdekeit ápolatlanul; imn én egy hűn ’s nem sükertelenül dajkált csemetét adok át kezeitekbe, csak egy kis kertészi gond, csak hű szeretet, melly a’ nemzeti részvétet ébren tartsa, ’s a’ csemete óriás növésű élőfa leend, melly 98

Next