Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-03-31 / 339. szám
VasárnapISS9. Martius 31.1844. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.— Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,’s egy-egy kis hasábsorért ___________________________apró betűkkel 5 pengő krajezár számittatik. Folyó évi április 1-je napjával kezdendő évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hirlap”4-ra, helyben : ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik; — szinte az 1841-, maiból még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. 1842-, 1843-iki folya Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés: Kegy. kir. válaszok a’ vallás ’s a’ Részek iránt. Elvleges közlések a’ főRR. ’s RK. és RR. martius 26. ’s 27-iki üléseiről (amott városi ügy, itt Jászkun-kerületek rendezése). Rövid közlés martius 27. ’s 28-kán. Részletes tudósítások: országos ülések a’ RK. ’s RR.és martius 15. ’s 16-kán megyei választások’s tanácskozások szabályzata (vesztegetés és tisztválasztási egyéb kihágások büntetései) ; martius 18. ’s 19-kén ezen munkálat a’ Kir. 's RRnél bevégeztetik. Országos ülések a’ főRRnél martius 14. ’s 15-kén a’ kir. városi ügy folytatása. Igazítás. Fővárosi újdonságok. Rövid közlések megyékből. Komárom, Bács, Krassó. Magyar gazd. egyesület. Külföldi napló. Frank 'a Spanyolhon. Hiv. tudós. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Mindenek előtt sietünk tudatni a’ tisztelt közönséggel, hogy a* mart. 28-kán tartott vegyes országos ülésben két k. kir. válasz hirdettetett ki, egyik a’ Vallás, másik a’ Részek, visszakapcsolása iránt. Mindkettőnek eredeti latin szövete’s magyar fordítása itt következik. A’ vallás tárgyában 1844-ik mart. 25-től érkezett kegy. kir. válasz. Sacrae Caes. et Reg. Apost. Majestatis, Domini Domini Clementissimi etc. benigne intimandum. E tenoribus benignae Resolutionis, erga projectum Legis in negotio Religionis dicto 5-ae Julii a. p. editae, satis perspicuum id esse: Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam, dum Dominos Status et Ordines ad proponendam in sensu ejusdem, intuitu religionariae educationis prolium ex inemidis de inceps mixtis mattimoniis nasciturarum, aliam in suo principio tam salutarem, quam securam provisionem benigne inviaret, id scopo praesalvandae libertatis conscientiae, hocqi e diserte declarato consilio fecisse, ut a partibus mixta connubia ineuntibus omnis, quam ferendae eam in rem imperativae legis dispositio induceret, coactio avertatur, taltiquo ineatur via, quae principiis catholicae, aliarumque lege receptarum religionum vel consentanea sit, vel saltem non praejudicet. — Quae Domini Status et Ordines sub 8-a Julii a. p. hoc in merite alteratae Suae Majestati Sacratissimae substraverunt, novis Bandem pensitasse curis, et pro candore altissimae mentis Suae declarari Dominis Statibus et Ordinibus benigne jussisse, per ea , quae Repraesentatione hac continentur, Eandem a paulo ante praemissis obtutibus dimoveri non potuisse, esseque ita animo benigne comparatam , ut in legem ejusmodi, cujus imperative disposition , imponendaque alicui obligatione principiis suae Religionis contraria , libertati conscientiarum, quam etiam Domini Status et Ordines in eadem demissa sua Remonstratione omnimode salvam habere capiunt; vis quaeemque conferretur, assentimi nequeat. — Alteratam itaque Suam Majestatem Sacratissimam, quantumvis catholicae Religioni firmiter adhaereat, cum ihileminus ex oblatutum libertatis conscientiae, tum enunciatae in praerepetita benigna Resolutione, quo ad prolium e mixtis matrimoniis susceptarum religiosam educationem , perfectae reciprocitatis, matrimonia talia contrahentes in exequendo relate ad hanc educationem suscepto proposito suo impediri non possint, horum in conformitate benigne cupere, ut vitata omni imperativae legis disposition , de religionaria prolium e mixtis matrimoniis nasciturarum educatione per privatas mutuo libero consensu ineundas scriptas aut orales conventiones statuere , ad ipsos bujusraedi matrimonia contrabentes pertinent, taliumque privatarum hoc in genere stipulationum observantia eorundem contrahentium bonae fidei penitus relinquatur, quin iidem ad mutuae horismodisponsioni suae implementum via juris aut politica cogi possiut. Cum itaque provisione hac quibusvis tame praeceptiva lege profluxuris incommodis, quam etiam manifestatis per Dominos Status et Ordines quoad incundarum in toties fata de Digna Resolutione attactarum stipulationum indolem et sequelas anxietatibus occurrendum sit, Suam Majestatem Sacratissimam benigne desiderare , ut substratum Legis projectum praemissis accommodetur, alque sic modificatum, cum ulterioribus hue spectantibus provisionibus altissimae sanctioni aejus submittatur. In reliquo summerata Sua Majestas Casareo. Regia Apostolica Indem Dominis Statibus et Ordinibus Regni gratia Sua C. R. clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesar, et Reg. Ap. Majestatem. Viennae, die 25-a Martii 1844. Ladislaus Szögyényi m. p. A’ Részeknek 1836-ki 21. t.czikkely által rendelt visszacsatolása tár gyában, 1844. febr. 29-röl érkezett kegy. királyi válasz. Sacrae, Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini, Domini Clementissimi, nomine, etc. benigne intimandum: Summefatam Suam Majestatem Sacratissimam eodem illo, quod Domiuis Statibus et Ordinibus medio benigniDecreti 30-ma Április 1840 ad praeterita Comitia editi, declarari jussit: effectuationem articuli 21: 1836, accelerandi benigno studio ductam, quum circa redintegrationem exmissae Commissions, cujus in Praesidio non minus, ac commembris, partim morte, partim secus etiam variae intervenerunt iupraevisae mutationes, tum ratione communicationis actorum ad cognoscendum actualem Partium reincorporatarum statum, ex parte Transsylvaniae suppeditaudorum congrua disposuisse, atque ad maturationem opens commissionalis identidem dementer demandasse. Quemadmodum vero per eandem Commissionem recentius ad Altissimam notitiam perlatum fuit, praeliminares in respeetn effectivae reapplicationis Partium illarum quaestiones per ipsam commissionaliter jam superatas esse, ita, — illa hamm parte, quae altissima auctoritate Regia, praevia respectivorum regni Dicasteriorum pertractatione, decidenda venit, per summefatam Suam Majestatem Sacratissimam sine mora expedienda, — ea, quae legislativem poscunt provisionem, fine ineundorum eatenus tractatuum Domims Statibus et Ordinibus quo fieri potest, oeyus iatimanda fore; quo sic definitiva Partium Regno Hungáriáé reapplicatio ioimpedito procedere, ac altissimae etiam menti, articuli 21: 1836. effectui intentae, cohaerenter, consumari valeat. In reliquo summefata Sua Majestas Caesareo-Regia Apostolica lisdem Dominis Statibus et Ordiaibus Regni, gratia Sua Caesareo-Regia clementissime ac jugiter propeosa manet. Per Sacram Caeaaream et Regio-Apostolicam Majestatem. Viennae, die 29-a Februarii 1844. Ladislans Szögyényi m. p. A’ vallás tárgyában 1844. mart. 25-ről érkezett kegy. kir. válasz magyarosítva: a cs. k. ap. felsége ’ath. nevében kegyelmesen tudtál adandó, mikép a’ vallás tárgyábani törvényjavaslat iránt múlt év jul. 5-ről kiadott k. k. válasz soraiból eléggé világos az, hogy ő felsége midőn az ország Karait és Reit annak szellemében az ezután kötendő vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásbeli nevelésére nézve egy más, valamint elvben üdvös, egy biztos intézkedés teendésére kegyelmesen utasította, azt a’ lelkismeret szabadsága megmentésének czéljából, ’s azon nyíltan kijelentett szándékkal téve, miszerint a’ vegyes házasságokra lépő felektől minden kényszerítés, mellyet e’ tárgyra parancsolólag hozandó törvényes rendelkezés előidézne, eltávolittassék, ’s ollyat követtessék, melly a’ catholica és más törvényesen bevett vallások elveivel vagy egybehangzó, vagy azoknak legalább sérelmes ne legyen. Miket az ország évei múlt év jul. 8-áról ez érdemben ö felségének fölterjesztettek, azokat ö felsége újólag szorgalmasan megfontolta, és legfensőbb szándékának tisztaságában az ország éveinek kegyelmesen tudtokul adja : mikép azok által, mellyek ezen fölterjesztésben foglaltatnak, ő felsége a’ csak imént előbocsátott nézetektől el nem mozdittathatott, ’s kegyelmesen úgy vélekedik, mikép olly törvénybe , mellynek parancsoló rendelkezésével ’s egyiknek másiknak vallása elveivel ellenkező kötelezés meghagyásával a’ lelkismeretek szabadságán — mit az ország őrei is ugyanazon alázatos fölterjesztésükben minden módon épen hagyatni óhajtanak — akármi erőszakolás követtessék el, be nem egyezhet. Ugyanazért ő felsége jóllehet a’ catholica valláshoz erősen ragaszkodik, midőn mindazáltal mind a’ lelkismeret szabadsága, mind az imént fölemlített k. válaszban, a’ vegyes házasságokból született gyermekek vallásbeli nevelésére nézve kijelentett tökéletes viszonyosság tekintetéből, az illy házasságokra lépők ezen nevelésre nézve eltökélett szándékok kivitelében nem akadályoztathatnak , ezekhez alkalmazókig kegyelmesen megkívánja, mikép elkerültetvén minden parancsoló törvényi rendelkezés, a’ vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásbeli neveléséről, kölcsönös szabad egyezkedés által kötendő írott vagy szóbeli magány megegyesülésekkel határozni, az illy házasságokra lépő felekre önmagukra tartozik, és az illynemű magányszerződések megtartása ugyanazon egyezkedő feleknek jó hiszemükre bizassék egyáltalában , a’ nélkül, hogy azok az illy kölcsönös fogadások betöltésére törvényes vagy politicai utón kényszerittethessenek. Midőn azért illy rendelkezés által minden, valamint a’ parancsoló törvényből folyandó kellemetlenségeknek, úgy az ország Rvei által is amaz annyiszor említett k. válaszban megérintett szerződéseknek természetére és következményeire nézve nyilvánított aggodalmaknak eleje vétetik, ő felsége kegyelmesen megkívánja: mikép a’ fölterjesztett törv.javaslat az elő bocsátottakhoz alkalmaztassék, és igy módosítva, az ide vonatkozó további rendelkezésekkel együtt legfelsőbb jóváhagyás alá mielőbb fölterjesztessék. — Egyébiránt ő felsége ’stb. A’Részeknek 1836. 21.czikkely által rendelt visza csatolása tárgyában 1844. febr. 29 rő kiérkezett k. k. válasz.) felsége nevében ’stb. kegyelmesen tudnul adandó, mikép ő felsége ugyanazon kegyelmes vágytól, mellyet az ország éveinek a’ múlt orsz.gyülésre 1840. apr. 30-kán költ k. végzeménye folytában az 1836. 21 tcz. foganatosítása siettetése iránt kijelentett, ösztönöztetve, mind a’ kiküldött biztosság kiegészítése körül, mellynek nemcsak elnökségében, de tagjaiban is részint halál, részint más különben is változások történtek, mind a’ visszacsatolt Részek jelenlegi helyzete megismerésére Erdélyország részéről adandó irományok közlése tekintetéből a szükségeseket elrendelte, és a’ küldöttségi munkálat siettetését ugyancsak kegyelmesen megparancsolta. Valamint pedig ugyanazon küldöttség által Rabban legfensőbb tudomására jutott, mikép azon részek^^A^^isszacsatolására nézve az előleges kérdések ugya^^®H»terségileg már elvégeztettek, úgy azoknak azon részt^^^^Régfensőbb kir. jóváhagyás állni az ország illető fel^HHH^tékeinck elöleges tárgyalása mellett eldöntendő, ofel^^e által haladék nélkül el lészen igazítandó; azok pedig, mellyek törvényhozási rendelkezést kívánnak , az azok feletti egyezkedések megteendése végett az ország Rreinek mielőbb tudtokal adatni fognak, hogy igy a’ Részeknek Magyarországhoz elhatározott visszacsatolása akadéktalanul előhaladhasson, ’s ő felsége legfensőbb akaratával, melly az 1836. 21 tezik végrehajtása iránt figyelmetes, egybehangzókig elvégeztethessék. — Egyébirántstb. KlöksCCS közlések. A’ KK. és RRnél mart. 23-kaig, a’ föRRnél pedig mart. 22-kéig történteket már közlöttük. A’ m. föRRnél mart. 23-kán nem volt ülés; 24. ’s 25-kén pedig szünet napok. CXX. Országos ülés a 1 m. földnél mart. 26-kán k. d. e. 10 órakor országbírói excia elnöklete alatt. Tárgy: 1) A’ kir. városi szerkezetben eddig tett módosítások fölolvasása. 2) A’ kir. városi ügy folytatása , jelesen a’ közgyűlések elnökéről 230. §. — Az elnökről szóló 230—238. §§-bon következő módosítások történtek: 230. §-ban, minekutána el van fogadva kir. városokban a’ főfelügyelő eszméje, közgyűléseknek elnöke e’ főfelügyelő leend, ’s csak ennek meg nem jelenése esetében a’ polgármester, kit a’ RR. elnökül javaslottak. A’ 231. §-ban, hol az mondatik: ha a* polgármester meg nem jelenik, mindig a’legidősb tanácsbeli elnököl; ha pedig ebbeli kötelességének eleget tenni egy tanácsbeli sem akarna, akkor a’ jelenlevők elnököt választanak. A’ §. vége: ha pedig ebbeli kötelességinek ’stb. némi vitára adott alkalmat. Egy gróf jónak látta azt kihagyni, mint a’ melly elnökválasztás a’ megyékben is sok súrlódásra ad okot. — Mások ben akarták hagyni, ’s ez által mintegy arról biztositni a’polgárokat, hogy az ülés az elnök által törvénytelenül föl nem oszlattatik. Mások végre, ha a’ rendes elnök meg nem jelennek arra büntetést kívántak szabni, nem pedig a’ közgyűlésre más elnökválasztást bizni. — Végre az említett §. vége kimaradt. — A’ 238. §., hol a’ közgyűlésben fölveendő tárgyak jegyzékéről, soráról van említés, — mint városi szabály által elintézhető, — kimarad. — A’ csend és Hiedelemről szóló 239—247. §§. helyett a’ városi követek szerkezetéből a’ 147. §. fogadtatott el, mint a’ melly sokkal egyszerűbb és rövidebb, — azon módosítással , hogy ,karzat‘ helyett ,ha 11 gatóság‘ tetetik, akár karzaton, akár földszint legyen az; továbbá a’ közgyülésbeni csendzavaróra, azon fölül, hogy a’ teremből kivezettetik, büntetés is szabatik; ’s végre a’ polgári őrseregből csendtisztek — constabler — is lesznek jelen; mert ezeknek ott léte sok zavarnak elejét veszi. — A’ köz- és kisgyülés tárgyairól szóló 248. §. utolsó része, vagy is a’ kisgyűlészeli rendelkezés a’ tölebbiek értelmében kimarad. — 249. §-nak, melly kirekesztőleg a’ közgyűlés tárgyairól intézkedik, — a) pontja ,az országgyűlési követeknek adandó utasítások kidolgozása,4 — hosszú vitákat idézett elő a’fölött ,vallyon szükségesek e az utasítások, vagy nem ; károsak e, vagy hasznosok azok?4— némelylyek a’ m. főrendi tábla tagjai közül az utasítást egyszerűen ki akarták hagyni, ’s a’ kir. városoknál megszüntetni, mások pedig megtartani; de csak olly formán, hogy az utasításadás ne mondassák ki kötelezőleg, hanem csak