Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-03-31 / 339. szám

VasárnapISS9. Martius 31.1844. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.— Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,’s egy-egy kis hasábsorért ___________________________apró betűkkel 5 pengő krajezár számittatik. Folyó évi április 1-je napjával kezdendő évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hirlap”4-ra, helyben : ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik; — szinte az 1841-, maiból még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. 1842-, 1843-iki folya­ Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés: Kegy. kir. válaszok a’ vallás ’s a’ Részek iránt. Elvleges közlések a’ főRR. ’s RK. és RR. martius 26. ’s 27-iki üléseiről (amott városi ügy, itt Jászkun-kerületek rendezése). Rövid közlés martius 27. ’s 28-kán. Részletes tudósítások: országos ülések a’ RK. ’s RR.és martius 15. ’s 16-kán megyei választások’s tanácskozások sza­bályzata (vesztegetés és tisztválasztási egyéb kihágások bünteté­sei) ; martius 18. ’s 19-kén ezen munkálat a’ Kir. 's RRnél be­végeztetik. Országos ülések a’ főRRnél martius 14. ’s 15-kén a’ kir. városi ügy folytatása. Igazítás. Fővárosi újdonságok. Rövid közlések megyékből. Komárom, Bács, Krassó. Magyar gazd. egyesület. Külföldi napló. Frank­ 'a Spanyolhon. Hiv. tudós. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Mindenek előtt sietünk tudatni a’ tisztelt közönséggel, hogy a* mart. 28-kán tartott vegyes országos ülésben két k. kir. válas­z hirdettetett ki, egyik a’ Vallás, másik a’ Részek­, visszakapcsolása iránt. Mindkettő­nek eredeti latin szövete’s magyar fordítása itt következik. A’ vallás tárgyában 1844-ik mart. 25-től érkezett kegy. kir. válasz. Sacrae Caes. et Reg. Apost. Majestatis, Domini Domini Clementissimi etc. benigne intimandum. E tenoribus benignae Resolutionis, erga projectum Legis in negotio Religionis dicto 5-ae Julii a. p. editae, satis perspicuum id esse: Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam, dum Dominos Status et Ordi­­nes ad proponendam in sensu ejusdem, intuitu religionariae educationis prolium ex inemidis de inceps mixtis mattimoniis nasciturarum, aliam in suo p­rincipio tam­ salutarem, quam se­­curam provisionem benigne inviaret, id scopo praesalvandae libertatis conscientiae, hocqi e diserte declarato consilio fecisse, ut a partibus mixta connubia ineuntibus omnis, quam ferendae eam­ in rem imperativae legis dispositio induceret, coactio aver­­tatur, taltiquo ineatur via, quae principiis catholicae, aliarum­­que lege receptarum religionum vel consentanea sit, vel saltem­ non praejudicet. — Quae Domini Status et Ordines sub 8-a Julii a. p. hoc in merite alteratae Suae Majestati Sacratissimae substraverunt, novis Bandem pensitasse curis, et pro candore altissimae mentis Suae declarari Dominis Statibus et Ordinibus benigne jussisse, per ea , quae Repraesentatione hac continen­­tur, Eandem a paulo ante praemissis obtutibus dimoveri non potuisse, esseque ita animo benigne comparatam , ut in legem ejusmodi, cujus imperative disposition , imponendaque alicui obligatione principiis suae Religionis contraria , libertati con­­scientiarum, quam etiam Domini Status et Ordines in eadem demissa sua Remonstratione omnimode salvam habere capiunt; vis quaeem­que conferretur, assentimi nequeat. — Alteratam itaque Suam Majestatem Sacratissimam, quantumvis catholicae Religioni firmiter adhaereat, cum ihileminus ex oblatu­tum libertatis conscientiae, tum enunciatae in praerepetita benigna Resolutione, quo ad prolium e mixtis matrimoniis susceptarum religiosam educationem , perfectae reciprocitatis, matrimonia talia contrahentes in exequendo relate ad hanc educationem suscepto proposito suo impediri non possint, horum in confor­­mitate benigne cupere, ut vitata omni imperativae legis dispo­sition , de religionaria prolium e mixtis matrimoniis nascitura­rum educatione per privatas mutuo libero consensu ineundas scriptas aut orales conventiones statuere , ad ipsos b­ujusraedi matrimonia contrabentes pertinent, taliumque privatarum hoc in genere stipulationum observantia eorundem contrahentium bonae fidei penitus relinquatur, quin iidem ad mutuae horismodi­spon­sioni suae implementum via juris aut politica cogi possiut. Cum itaque provisione hac quibusvis tam­­e praeceptiva lege proflu­­xuris incommodis, quam etiam manifestatis per Dominos Status et Ordines quoad incundarum in toties fata de Digna Resolutione attactarum stipulationum indolem et sequelas anxietatibus oc­­currendum sit, Suam Majestatem Sacratissimam benigne desi­­derare , ut substratum Legis projectum praemissis accommode­­tur, alque sic modificatum, cum ulterioribus hue spectantibus provisionibus altissimae sanctioni aejus submittatur. In reliquo summerata Sua Majestas Casareo. Regia Apostolica In­dem Do­­minis Statibus et Ordinibus Regni gratia Sua C. R. clementis­­sime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesar, et Reg. Ap.­ Majestatem. Viennae, die 25-a Martii 1844. Ladislaus Szögyényi m. p. A’ Részeknek 1836-ki 21. t.czik­­kely által rendelt visszacsatolása tár­­ gyában, 1844. febr. 29-röl érkezett kegy. királyi válasz. Sacrae, Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini, Domini Clementissimi, nomine, etc. benigne intimandum: Sum­­mefatam Suam Majestatem Sacratissimam eodem illo, quod Do­­miuis Statibus et Ordinibus medio benigniDecreti 30-ma Április 1840 ad praeterita Comitia editi, declarari jussit: effectuatio­­nem articuli 21: 1836, accelerandi benigno studio ductam, quum circa redintegrationem exmissae Commissions, cujus in Praesidio non minus, ac commembris, partim morte, partim secus etiam variae intervenerunt iupraevisae mutationes, tum ratione communicationis actorum ad cognoscendum actualem Partium reincorporatarum statum, ex parte Transsylvaniae sup­­peditaudorum congrua disposuisse, atque ad maturationem ope­ns commissionalis identidem dementer demandasse. Quemad­­modum vero per eandem Commissionem recentius ad Altissimam notitiam perlatum fuit, praeliminares in respeetn effectivae re­­applicationis Partium illarum quaestiones per ipsam commissio­­naliter jam superatas esse, ita, — illa hamm parte, quae al­­tissima auctoritate Regia, praevia respectivorum regni Dicaste­­riorum pertractatione, decidenda venit, per summefatam Suam Majestatem Sacratissimam sine mora expedienda, — ea, quae legislativem poscunt provisionem, fine ineundorum eatenus tractatuum Domims Statibus et Ordinibus quo fieri potest, oeyus iatimanda fore; quo sic definitiva Partium Regno Hungáriáé re­­applicatio ioimpedito procedere, ac altissimae etiam menti, articuli 21: 1836. effectui intentae, cohaerenter, consumari valeat. In reliquo summefata Sua Majestas Caesareo-Regia Apos­tolica lisdem Dominis Statibus et Ordiaibus Regni, gratia Sua Caesareo-Regia clementissime ac jugiter propeosa manet. Per Sacram Caeaaream et Regio-Apostolicam Majestatem. Viennae, die 29-a Februarii 1844. Ladislans Szögyényi m. p. A’ vallás tárgyában 1844. mart. 25-ről ér­kezett kegy. kir. válasz magyarosítva: a cs. k. ap. felsége ’ath. nevében kegyelmesen tudtál adan­dó, mikép a’ vallás tárgyábani törvényjavaslat iránt múlt év jul. 5-ről kiadott k. k. válasz soraiból eléggé világos az, hogy ő felsége midőn az ország Karait és R­eit annak szellemében az ezután kötendő vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásbeli nevelésére nézve egy más, valamint elvben üdvös, egy biztos intézkedés teendésére kegyelmesen utasította, azt a’ lel­­kismeret szabadsága megmentésének czéljából, ’s azon nyíltan kijelentett szándékkal téve, miszerint a’ vegyes házasságokra lépő felektől minden kényszerítés, mellyet e’ tárgyra parancso­­lólag hozandó törvényes rendelkezés előidézne, eltávolittassék, ’s olly­at követtessék, melly a’ catholica és más törvényesen bevett vallások elveivel vagy egybehangzó, vagy azoknak leg­alább sérelmes ne legyen.­­ Miket az ország évei múlt év jul. 8-áról ez érdemben ö felségének fölterjesztettek, azokat ö fel­sége újólag szorgalmasan megfontolta, és legfensőbb szándéká­­nak tisztaságában az ország éveinek kegyelmesen tudtokul ad­ja : mikép azok által, mellyek ezen fölterjesztésben foglaltat­nak, ő felsége a’ csak imént előbocsátott nézetektől el nem moz­­dittathatott, ’s kegyelmesen úgy vélekedik, mikép olly törvény­be , mellynek parancsoló rendelkezésével ’s egyiknek másiknak vallása elveivel ellenkező kötelezés meghagyásával a’ lelkisme­­retek szabadságán — mit az ország őrei is ugyanazon alázatos fölterjesztésükben minden módon épen hagyatni óhajtanak — akármi erőszakolás követtessék el, be nem egyezhet. Ugyan­azért ő felsége jóllehet a’ catholica valláshoz erősen ragaszko­dik, midőn mindazáltal mind a’ lelkismeret szabadsága, mind az imént fölemlített k. válaszban, a’ vegyes házasságokból szüle­tett gyermekek vallásbeli nevelésére nézve kijelentett tökéletes viszonyosság tekintetéből, az illy házasságokra lépők ezen ne­velésre nézve eltökélett szándékok kivitelében nem akadályoz­tathatnak , ezekhez alkalmazókig kegyelmesen megkívánja, mikép elkerültetvén minden parancsoló törvényi rendelkezés, a’ vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásbeli nevelé­séről, kölcsönös szabad egyezkedés által kötendő írott vagy szó­beli magány megegyesülésekkel határozni, az illy házasságokra lépő felekre önmagukra tartozik, és az illynemű magányszerző­­dések megtartása ugyanazon egyezkedő feleknek jó hiszemükre bizassék egyáltalában , a’ nélkül, hogy azok az illy kölcsönös fogadások betöltésére törvényes vagy politicai utón kényszerit­­tethessenek. Midőn azért illy rendelkezés által minden, valamint a’ parancsoló törvényből folyandó kellemetlenségeknek, úgy az ország Rvei által is amaz annyiszor említett k. válaszban meg­érintett szerződéseknek természetére és következményeire néz­ve nyilvánított aggodalmaknak eleje vétetik, ő felsége kegyel­mesen megkívánja: mikép a’ fölterjesztett törv.javaslat az elő­ bocsátottakhoz alkalmaztassék, és igy módosítva, az ide vonat­kozó további rendelkezésekkel együtt legfelsőbb jóváhagyás alá mielőbb fölterjesztessék. — Egyébiránt ő felsége ’stb. A’Részeknek 1836. 21­­.czikkely által ren­delt visza csatolása t­árgyában 1844. febr. 29 rő k­iérkezett k. k. válasz.­­) felsége nevében ’stb. kegyelmesen tudnul adandó, mikép ő felsége ugyanazon kegyelmes vágytól, mellyet az ország éveinek a’ múlt orsz.gyülésre 1840. apr. 30-kán költ k. vég­­zeménye folytában az 1836. 21 tcz. foganatosítása siettetése iránt kijelentett, ösztönöztetve, mind a’ kiküldött biztosság kiegészítése körül, mellynek nemcsak elnökségében, de tagjai­ban is részint halál, részint más különben is változások történ­tek, mind a’ visszacsatolt Részek jelenlegi helyzete megismerésére Erdélyország részéről adandó irományok közlése tekintetéből a­ szükségeseket elrendelte, és a’ küldöttségi munkálat siettetését ugyancsak kegyelmesen megparancsolta. Valamint pedig ugyan­azon küldöttség által Rabban legfensőbb tudomására jutott, mi­kép azon részek^^A^^isszacsatolására nézve az előleges kérdések ugya^^®­H»terségileg már elvégeztettek, úgy azoknak azon részt^^^^Régfensőbb kir. jóváhagyás állni az ország illető fel^HHH^tékeinck elöleges tárgyalása mel­lett eldöntendő, ofel^^e által haladék nélkül el lészen igazí­tandó; azok pedig, mellyek törvényhozási rendelkezést kíván­nak , az azok feletti egyezkedések megteendése végett az or­szág Rreinek mielőbb tudtokal adatni fognak, hogy igy a’ Ré­szeknek Magyarországhoz elhatározott visszacsatolása akadék­­talanul előhaladhasson, ’s ő felsége legfensőbb akaratával, melly az 1836. 21 tezik végrehajtása iránt figyelmetes, egybehang­zókig elvégeztethessék. — Egyébiránt­­stb. Klök­sCCS közlések. A’ KK. és RRnél mart. 23-kaig, a’ föRRnél pedig mart. 22-kéig történteket már közlöttük. A’ m. föRRnél mart. 23-kán nem volt ülés; 24. ’s 25-kén pedig szünet napok. CX­X. Országos ülés a 1 m. föld­nél mart. 26-kán k. d. e. 10 órakor országbíró­i excia elnöklete alatt. Tárgy: 1) A’ kir. városi szerkezetben eddig tett módosítások fölolvasása. 2) A’ kir. városi ügy folytatása , jelesen a’ közgyűlések elnökéről 230. §. — Az elnökről szóló 230—238. §§-bon következő mó­dosítások történtek: 230. §-ban, minekutána el van fo­gadva kir. városokban a’ főfelügyelő eszméje, közgyűlé­seknek elnöke e’ főfelügyelő leend, ’s csak ennek meg nem jelenése esetében a’ polgármester, kit a’ RR. elnökül javaslottak. A’ 231. §-ban, hol az mondatik: ha a* polgármester meg nem jelenik, mindig a’legidősb tanácsbeli elnököl; ha pedig ebbeli kötelességének eleget tenni egy tanács­beli sem akarna, akkor a’ jelenlevők elnököt választanak. A’ §. vége: ha pedig ebbeli kötelességinek ’stb. némi vi­tára adott alkalmat. Egy gróf jónak látta azt kihagyni, mint a’ melly elnökválasztás a’ megyékben is sok súrló­dásra ad okot. — Mások ben akarták hagyni, ’s ez által mintegy arról biztositni a’polgárokat, hogy az ülés az el­nök által törvénytelenül föl nem oszlattatik. Mások végre, ha a’ rendes elnök meg nem jelennek arra büntetést kí­vántak szabni, nem pedig a’ közgyűlésre más elnökvá­lasztást bizni. — Végre az említett §. vége kimaradt. — A’ 238. §., hol a’ közgyűlésben fölveendő tárgyak jegyzékéről, soráról van említés, — mint városi szabály által elintézhető, — kimarad. — A’ csend és Hiedelemről szóló 239—247. §§. helyett a’ városi követek szerkezetéből a’ 147. §. fogadtatott el, mint a’ melly sokkal egyszerűbb és rövidebb, — azon mó­dosítással , hogy ,k­a­r­z­a­t‘ helyett ,h­a 11 g­a­t­ó­s­á­g‘ tete­tik, akár karzaton, akár földszint legyen az; továbbá a’ közgyülésbeni csendzavaróra, azon fölül, hogy a’ te­remből kivezettetik, büntetés is szabatik; ’s végre a’ pol­gári őrseregből csendtisztek — constabler — is lesznek jelen; mert ezeknek ott léte sok zavarnak elejét veszi. — A’ köz- és kisgyülés tárgyairól szóló 248. §. utolsó része, vagy is a’ kisgyűlészeli rendelkezés a’ tölebbiek értelmében kimarad. — 249. §-nak, melly kirekesztőleg a’ közgyűlés tárgyai­ról intézkedik, — a) pontja­ ,az országgyűlési követek­nek adandó utasítások kidolgozása,4 — hosszú vitákat idé­zett elő a’fölött­ ,vallyon szükségesek e az utasítások, vagy nem ; károsak e, vagy hasznosok azok?4— némely­­lyek a’ m. főrendi tábla tagjai közül az utasítást egysze­rűen ki akarták hagyni, ’s a’ kir. városoknál megszüntetni, mások pedig megtartani; de csak olly formán, hogy az utasításadás ne mondassák ki kötelezőleg, hanem csak

Next