Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-07-07 / 367. szám

Vasárnap 869. Mius 7.1844. HÍRLAP Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani­ utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébi­tt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. szám­ittatik. Még folyvást előfizethetni a’ Pesti Hirlap 1844. második félévi folyamára; helyben házhozhordással 5 forint, postán 6 forint pengő pénzben. Landerer Lajos, a’ ,,Pesti Hírlap 14 kiadó tulajdonosa. TARTALOM. A' Budapesti Híradónak válasz. — A’ bécs-pesti vas­útról (Trefort Ágostontól). Országgyűlés. Kerületi ülések julius 1-én és 2-án (az országgyűlési szállások feletti tanácskozásnak foly­tatása). Országos ülés a’ fORR-nél julius 2-án (válaszü­zenetek’ hite­lesítése). Kerületi ülés julius 3-án (­országgyűlési szállásokról). Rö­vid közlés a’ julius 4-én tartott kerületi és főrendi ülésekről. Máso­dik válasza a’ főRR-nek a’ vallásbeli súlyok és nehézségek’ fentar­­tott pontjai iránt. FőRRi válaszüzenet a’ vallás tárgyában f. 1844. évi mart. 25-én költ k. kir. válasz iránt. Fővárosi újdonságok. Törvény­­hatósági dolgok : Nógrád (arató rész, egész helységeket pusztító gyakori tűzveszélyek , élénk vita a' húsárszabás’ fontos kérdése felett protestatiók meg’ reprotestatiók, közadó). Komárom. (eredményte­len gyűlés pártsurlódások miatt, ’s háttérben kortesek, ne quid res­­publica detrimenti capiat). Debreczen (nézetek a’ város’jövendője felett; királyi biztos. Vegyes közlemények. Külföld. Értesítő. Hivata­los tudósítások, hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDELY, PEST, júl. 6-án. A’ Budapesti Híradó elmondván tegnapi szá­mában, miszerint számos hazánkfia az irtózásnak egy ne­mével fordul el a’ conservativ párttól, ’s a’ conservativ el­vektől , mit ő, a’ Híradó, — szívesen hiszem — nem tekint örvendetes jelenségnek, ’s minek okát a’ meg nem tisztult fogalmakban keresi, — elmondván ezt, toldalékul még azt is említi, hogy az ő felekezete csak faute de mieux nevezi magát conservativnak, mivel a’ haladó nevet mi igényel­jük magunknak, ’s mivel mi nekik át nem engedjük e’nevet Úgy van, ’s mi joggal cse­­kszünk igy; mert e’ név a’ mienk, mert ezzel megkereszteltek bennünket, midőn önök, magyarországi conservativek még csak fogantatva sem voltak az idő’ méhében , de fogantatva sem lehettek, mert, hiszen, önök eredetüket csak a’mi tételeink’nega­­tiójából vették, csak ebből, ’s legfelebb még egynémelly el­­ull'id­'i­tlannak talált tételünk’ kellős Ion elfogadásából állott eddigien egész léteink, ’s csak ebből fog állani ezentúl is, bár mennyi ’s bár­mi szép csengésű neveket vegyenek ma­gokra. Ha összevetjük azokat, mik önök’programmájában ál­lanak, azzal, mit a’ szóban forgó czikkben mondanak: nem lehet nem csodálkoznunk azon, hogy miután önöknek, mint a’ nagy szavak’ született devalvatorainak olly különös von­zalmuk van a’ szép nevekhez,­­ az embernek akaratlanul is eszébe jönek a’ dek­arolinai feketék, kik mind meg annyi Pompejusok, Caesarok ’stb.—nem lehet nem csudálkoznunk, mondom, hogy miután magok is restellik a’ conservativ ne­vet, ’s mi más részről a’mienket át nem engedjük, mago­kat ecleclicusoknak nem bérmálják. Mint kettyű­ a’ kézre, úgy illenék e’ név önökre. Önök’ politicája tökéletesen ha­sonlít az úgynevezett eclectical philosophiához , mert vala­mint ez még csak nem is létezhetett volna Plato és Aristo­teles előtt, úgy önök’ politicája is csak azért szólalhat fel a’ magyar sajtó’ mezején, mert már vannak köztünk orgánu­mai mind a’ haladásnak, mind a’ veszteglésnek; — de ha­sonlít különösen még azért, mert valamint amabban a’ benső összefüggésnek semmi nyoma, bár mennyi szalaggal köttet— vék is együvé kividről az össze nem függő részek; vala­mint amaz m­a egyéb zagyva centonál, úgy önök’ politicája is a’legvegyesebb különfélék’ tárháza, mellyben kerék és négyszeg rendez-véust adnak egymásnak. ’S nem lehet különben. Hiszen önök, eclecticusok, a’ balról fekvő Pesti Hírlap’, ’s a’jobbról megállapodni ereködő Nemzeti Újság’ határdombjaik’ szomszédságában ütötték fel sátoraikat, s mint meg annyi a’ szélsőségeket közvetitő An­­cillonok hol annak, hol ennek deus terminusára pislognak, érezvén önmagok is, hogy hol innen, hol amonnan sze­degetett nézeteik között összefüggés nincsen. Nem szükséges, hogy ezt hosszasabban bebizonyítsuk; a’ szóban forgó számnak felhívott czikkelye legszebb tanú­ságot teszen állításunk mellett. Ezen czikkely egy oldalról a’ magyar municipium’ túlságai ellen kél ki, ’s úgy tünteti fel a’ haladási pártot, mint melly ezen tulságokba szerelmes; ’s más részről meg’ arról vádolja az emlitett pártot, hogy évenkinli országgyűlést, hogy utasítás nélküli követet akar. ’S nem látja e a’ Híradó, nem látja e annak érdemes ve­zére, hogy az ki évenkinli országgyűlést, kiutasítás nél­küli követet akar, az nem akarhatja a’municipium’ monstruo­­sus fejlődését ? — — Constalírozzuk a’helyzeteket mint önnek nagynevű testvére szereté mondani. A’ haladási párt azért, mert az évenkinli országgyűlést, az utasitás nélküli követet, a’ verificatiónak az illető táblára bizatását zászló­jának symbolumai közélrá, annak világos tanúságát adá , hogy már nem barátja a’központ nélküli municipális szétdara­­boltságnak Önök’ pártja pedig a’ municipium’ kórságos fej­lődését mozdítja elő, mert önök nem akarják, hogy az alsó— ház füg­getlenű­l állhasson, mi csak az utasítások’ m­effszii ii te­­tése ’s a’ verificatiónak az országgyűlésre bizatása által esz­közölhető; ’s mert önök nem akarják, hogy az országgyű­lés nagyobb befolyással imp­o­rt’ ,közigazgatásra mint az egyenkinli municipiumok , mi csak az országgyűlés’ éven­kinli tartása által érezhetik el. Nincs különben. Önöknek tényeket kell tagadniok, ha tagadni akarják, mit mi felebb következtettünk. A’Budapesti Híradó’ vezére sokkal jobb kapacitás, mint hogy állításunk’ valóságát által nem látná, ha szerencsétlenségére a’ political electicismus’ tömkelegében nem barangolna. A’ szerepek egyébiránt most igen helyesen vannak felosztva: önök a’ kiváltságos osztályok’ jogai mellett ügyvédkednek, tehát municipalisták; mi az összes nemzet’ érdekeinek egységét vettük czélba , ’s azért jelszavunk: centralisatio. A’ BÉCS-PESTI VASÚTRÓL. Nincs találmány, mellyre a’ speculatio’ szelleme túlzó reményeket nem épített volna; ’s ez történt a’ vasutaknál is A’ liverpool-manchesteri vasut’ felépítése után, mellynek a’ különösen kedvező helybeli vi­szonyoknál fogva jövedelmezővé kellett válni , mindenki azt Ilivé, hogy minden pont, honnan vasút indulni ’s merre irányoztatni fog — Liverpool ’s Manchester.— Keletkeztek mindenféle vasúttársaságokba’ tőkepénzesek, pénzeket csak vasut részvényekbe akarok feklelni’s az aláírás’ és a’ rész­vény kiosztás’ alkalmával ostromok ’s csaták történtek. — Boldog idő vala ez azoknak mik a’ börse’ minden titkainak ’s mesterségeinek birtokában valának. — De az idő meg­hozd a’kiábrándulást, a’ tapasztalás a’ vasutak’ jövedelme­­zése iránti reményeket valóságos értékekre leszállító, ’s kiviláglott,­ hogy a’vasutak igen élénk forgalom mellett is csak mérsékelt kamatot hoznak be, ’s hogy sok nemzet­gazdasági szempontból igen fontos vonal csak státus’költ­ségén vagy csak status’ sejthtel m­é­vel létesíthető. — A’ lé­nyek megmutatták, hogy p. .'vonalú vagyis olly két vasutat, mellyek ugyanazon pontból ind­­va ugyan egy ponthoz ve­zetnek, építeni nem tanácsos, mert nem csak hogy ezen két vasút, ha majdan létesül a’ legmérsékeltebb kamatot, mellyet a’ tőkepénzes követelhet, be nem hozná, de miután a’vasúti ábrándok már eloszlottak, annak tudása, hogy e’ vasút a’ legméltányosabb kamatot sem hozhatja be, elűzi a’ tőkéket, ’s a’ vállalat nem létesülhet, mert az egyű­gyü­k ’s kényelmű­ek’ nehánya kik a’legfonákabb vállalatokban is aranyhegyeket látnak ’s azok kik csak a’ börsejáték végett részesülnek az iparvállalatokban, magok nem épitendenek milliókat igénylő vasutat. — De mit a’ dolgok’ természete lehellenné lesz, azt a’ törvényhozásnak tiltani nem szü­ké­­ges — ezt fogják mondani a’ laissez faire és laissez aller’ emberei. — Nekünk a’ törvényhozás’ hivatásáról más néze­tünk van. Mi azt hisszük, hogy a’ törvényhozásnak nem szabad a’ börsejátékot előmozdítani, ’s hogy miután ott hol párvonalu vasutak vannak kérdésben , az egyik vonal bi­zonyosan létesülhet ’s jövedelmezhet, ’s hogy e’ vonal ott hasznos és szükséges; a’ törvényhozásnak nem szabad engednie hogy e’ vonal’ létesítése a’ versenyzés által aka­dályoztassák,— szóval, a’ törvényhozásnak ki kell mondani, hogy párvonalu vasutat bizonyos ideig épi­te­­­n­i nem enged. — Magyarország, ámbár azon jótéteményekben, mellyeket a’ vasutak a’ nemzetekre anyagi és szellemi tekintetben árasztanak, eddig igen csekély mértékben részesült, a’ vasúti illusiokban még is nagy mértékben osztozkodott. — A’ bécs-pesti vasút’ felépítésére két részvényes társaság alakult, egyik a’ Duna’ jobb, a’ másik a’ Duna’ balpartján építendő, ’s mi jön az eredmény? az hogy Pest ’s Bécs közt vasutunk mindeddig nincs, de ki remélhető is Pestet Bécs­­csel vasút által összekapcsolva látni, mig két társaság léte­zett, párvonalu vasutat tervező? — Hiszen ha párvonalu vasutak általjában impracticabilisok, minél inkább Bécs ’s Pest közt, hol a’ hatalmas Duna is versenyezne velők.— A’ középponti vasúttársaságnak számításai szerint a’ hal­parti vasut 5­­/a hozhat be; — de építsünk a’ jobb parton is vasutat ’s a’ személyek ’s árúk’ szállítása eloszlik a’ két vonal közt, ’s a’jövedelem két ’s fél száztálira szálland le; ’s hiszi e azt valaki, hogy illyen kinézéseknél mind a’ két Dunaparton vasutat létesíthetni ? — De már a’ két társaság­nak tétele is lehelleniki a’ bécs ’s pesti vonalt, mert az egyik a’ másiknak hitelét ássa alá, az egyik a’ másik iránti bizo­dalmát enyészteti el. •— Ezek után az eldöntendő kérdés az : mellyik vonal ér­demli Pest ’s Bécs közt az elsőséget? ’s e’ kérdésre azok, kiket nem provinciális érdekek vagy más melléktekintetek vezérlenek véleményeikben, egyhangúlag a’ balparti mellett fognak nyilatkozni. Az ország’ sokkal nagyobb része fekszik a’ balparton, mind azon áruk’ szállítása mellyek e’ részekről Bécsbe Is vagy Morva, — Csehországba, Sziléziába, vagy tovább e’ tartományokon keresztül vitelnek, olcsóbb leend a’ balparti vasúton, a’ pesti állandó hídon fizetendő vám,az utóbbiakra nézve pedig az átrakási bér ’s a’ bécsi vám elmaradván. —De továbbá, a’ balparti vasút nem szorítkozik Bécs-Pestre, ez Debreczenig fog folytaltatni,’s a’ tiszai vidékeket Pesttel, Bécscsel ’s éj­szaki Németországgal közvetlen összekötte­tésbe hozandja. — Ezen olly fontos vonal’ épitésére alakult társaságnak sorsa kedvezőbb fordulatot kezd venni, mert a’jobbparti társaság, melly tulajdonképen csak Győrig akart vasutat építeni , ámbár már 1842-ben biztosítatott a’ legfelsőbb engedményről, ha a’ pénzállapotot kimutandja, minden előadásait csak felületesen készült térképre alapítván, nem tett komoly lépéseket a’ vállalat’ létesítésére ’s végre ki­jelenté, hogy szándékával a’bécs-győri vasutat Győr felé vinni, felhagyott, a’ vasutat Glogniczig épité ’s a’ társaság’ nevét is megváltoztató. — A’ balparti vasut-társaság ellenben számos akadály’ le­küzdése ’s az építési munkálat ’s minden tervek, rajzok ’s számítások’ elkészítése után a’ veszélyes versenytárstól meg­szabadulván ’s a’ legfelsőbb engedményt megnyervén, ké­szen áll a’ munkát megkezdeni. A’ vállalat’ szilárdságáért kezeskedik a’ Rothschild név, kezeskedik B.Sina, kié’ vállalatnál 696,750 p. forinttal va­gyon érdekelve. — De valamint­ a’ financiális hatalmasok’ sorában voltak ’s vannak férfiak , kik a’ hazának önvagyonukat föláldozni mindig készek—mié’helyett csak egy nevet fogunk’ idézni e’ név Jacques Laffitte — úgy vannak mások, kiknek nincs más Istenük mint önzsebrök, kiknek legszentebb érdeke a’ nyerészkedés,’s ezek egy ideigi szunnyadozás után feléb­redének, hogy a’ balparti vasút’ hitelét lerántsák, hogy az országot vaspályától megfosszák. — Ezek engedést töre­kednek kieszközleni egy Bécsböl Győrig építendő vasút’ létesítésére, ’s röpiratokat bocsátanak ki a’balparti vasút­társaság’ gyanúsítására. Szabad legyen ezen alakulni akaró vasut-társaság’ ar­­gumentumaiból — mellyekkel a’ balparti vasut ellen agitál egynéhányat ’s a’ balparti társaság ellenészrevételeivel ki­emelnünk: a) A’ jobbparti vasut’ hossza Bécstől Budáig — 32 mf. a’ balpartié Pestig 38 m.f. ’s ha a’ balparti vonal Párkány­tól nem Komárom­ felé hanem fölebb a’hegyeknek vezettet­nék, úgy a’ kerülés még nagyobb leend. Ezen különbség a’ távolságra nézve tökéletesen igaz, de fontossága csökken, ’s ereje a’mennyiben ellenvetésül a’ balparti vasut ellen használtaik, megszűnik, ha meggon­doljuk, hogy a’jobb parti vonal bizonyosan nem Bicskén ’s Budaörsön, hanem Székesfejérváron át vitetnék ’s ezen irány­ban a’ jobbpartinak körül—belől ugyanazon hosszúsága vol­na. Valamivel rövidebb vonalt aránytalanul nagyobb költsé­gekkel szerezni olly hiba, melly­töl minden részvényes tár­saság óvakodni fog. — Meg kell még e’ helyt említenünk, hogy a’ jobbparti vonalnál sokkal több természetes akadá­lyokkal kell küzdeni. — b) A’ forgalom Magyarország ’s Bécs közt a’ Duna’ jobb partján vagyon ’s a’ helybeli körülményeknél fogva a’ balpartra át nem mehet. — Ezen állitást megczáfol­ak a’ következő adatok: A’ Duna’ balpartján a’ harminczadi hivatalos táblák sze­rint Ausztria, Morva, Csehország ’s Szilézia­ felé évenként 700,000 mázsa árú — a’ jobbparton pedig csak 200,000 mázsa szállitalik; mert nagyobb terjedelmű s csekély be­csű árúk most is ’s bizonyosan jövőben is a’ Dunán fognak szállitatni. Ha tehát már most is 700,000 mázsa a’ Duna’ balpartjának rész útjain szállittatik, mennyivel kell e’ meny­­nyiségnek szaporodnia az év’minden szakaiban használható, olcsóbb ’s biztosabb vasúton. — c) Ha a’jobbparti vasut Gönyűnél a’Dunával összeköt­tetik, minden gabna — ’s más hajók’s gőzösök a’jobb parti vasúttal egyesülendnek, Pest ’s Gönyű közt pedig teljes lehetetlen hogy a’ balparti vasut a’ Duna’ versenyzé­sét kiállhassa. Ezen ellenvetésre azt lehet felelni, hogy mind azon áruk, mellyek Debreczenböl ’s Pestről Morva, Csehországba, és Sileziába vitetni ’s mellyek ezen tartományokon keresztül szállitatni fognak, Gönyüig a' Dunán ’s onnan a’ jobbparti vasúton nem fognak vitetni, mert a’ Gönyünél okozott át­­rakodási költségek, a’ bécsi vámraktárbér ’s a’ hídpénz ezen árak’ értékét felette csökkentené. A’ mi pedig a’ szemé­lyek’ utazását illeti: ezek a’ gőzhajón felfelé Gönyüig nehe­zen fognak utazni, ha a’ balparton a’ kétségen kívül olcsóbb vasúton utazhatnak. d) Egy mázsa kalmárárú Bécsből Pestig 48 p. krba 108

Next