Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-05-29 / 476. szám
TARTALOM. Jászkun ünnep. Kinevezések. Halálozások. Adakozások az árvaiak’részére. A’zsidókérdés a'jog’, a'lelkismeretszabadság', a’ józan politika’ és a' nemzetgazdászat' szempontjából. Törv.hatósági dolgok: Fest (sz. kir. város, — követjelentési közgyűlésről jegyzőkönyvi kivonat. Vegyes közlemények: Iparegyesület. Népnév, törvényjavaslat. Külföld. Értekező: Ország és ember, község és egyed. Hirdetések: BIROTAIOIApAo és ERDEIT. A’ fenséges nádornak öröm- és gyásznapjaiban félszázad’ lefolyása alatt, mindig híven vett részt ,a’ nemzet, mint ő viszont e’ nemzetéiben; ’s így midőn pár nappal ez előtt folyó hó’ 19-én, 20-án és 21-én kettős ünnepet ülitek Jászberényben , a’ jászkúnkerület’ váltságának százados, ’s grófjuk és birájuk József főherczeg’ félszázados ünnepét, azon ezreken kívül, kik összegyülekeztek az ünnepélyben személyesen résztveendők , ott voltak gondolatban mindazok , kik bizodalommal és remegéssel , a’ mint derülni, vagy borulni látják az eget, kisérik a’ közügyek’ fejlődését, ’s kik bármilly politicai véleményárnyéklathoz tartozzanak , ez ünnepélyben hazafias lelkesedésükben praeludiumát látták azon magasztos napoknak, midőn az öszves ország’ küldöttei a’ budai várba érkezendenek, tolmácsolni egy nemzet’ háláját! A’ jászberényi ünnepély’ részleteit hiteles adatok’ nyomán kevés napok múlva közlendjük az olvasóval; előlegesen csak azt említjük, hogy a’ fenséges nádor a’ kerületiház’ teremében magyar nyelven viszonzá a’ főjegyző által a’ kerület’ nevében mondott beszédet, hogy magyar szó’ kíséretében nyujtá át több érdemes községi tisztviselőknek az arany érdempénzt, ’s hogy ebédközben poharat emelvén magyar áldomást ivott a’ jászok és kunok’ jólétére , a’ népnek mindig boldogabbá fejlődésére. KINEVEZÉSEK: A cs.kir. felsége Pasku Miksa hites ügyvédet é s tettes Krassó vármegye’ ülnökét, a’ görög n. e. iskolák Karansebesi igazgatójává — és Konstantini Tivadart, eddig a' nagyváradi kerület’ helyettes igazgatóját ennek valóságos igazgatójává kinevezni méltóztatott. HALÁLOZÁS. Várkonyi gr. Amade Thadé, v. b. t. t. és udvari fömuzsikagróf, ki magának a’ magyar irodalom’ mezején is érdemeket szerzett (ősének b. Amadé Lászlónak versei az ő költségén jelentek meg 1836-ban) Bécsben meghalálozott. Folyó évi tavaszátó’ 19-ben szenderült jobb életre Losonczon Fatovich István táblabiró ’s több magas családok’ jogigazgatója , élete’ 67-ik évében , kinek midőn hosszas gyöngélkedés utáni csöndes elhunytát számos tisztelőivel tudatnám, alkalmat veszek egyszersmind a’ boldogult munkás életéről némi vázolatot közölni. Ő a’ magyar irodalom’ gyermekkorában Farkas K. mulatságaiban ven részt , ’s játszi elmésségének kedves emlékét alapította meg. 1830-ban Nógrádmegye által az orsz. munkálatok’ úrbéri szakában eljáró választmány’ tagja lön, ’s befolyásának köszönhető , hogy már akkor Nógrád az urbért illetőleg szabad utasítást adott, mellyben a’ hivatali ’s birtokképesség is foglaltatott. Ezen ’s következő évben , munkás vala a’ nógrádi nemzeti intézet’ létrehozásában, ’s ezen a’ magyar nyelvet terjesztő egylet’ első elnöke volt. Nemes buzgalma volt a’ népnevelést más nemzetek’ intézkedései szerint fölvirágoztatni honunkban, ’s népnevelési munkatöredékei fen is maradtak, mellyek bár egykor világot látnának. Nem különben buzgó részt vett a’ losonczi casino’ és védintézet’ létrehozásában is. Nyugalom lengjen a’ munkás férfiú’ porai fölött,’s vigasz a’ gyászoló rokonok’ lelkében. HADAKOZÁS. A’ szepesi szegények’ részére Szabolcs megye’kebelében ajánlat’ útján gyüjtetett és Péchy László m.alispán ur által a’Pesti Hírlap’ kiadó hivatalához beküldetett 44 szigében. A’ ZSIDÓKÉRDÉS a’ jog’, a’lelkiismeret-szabadság’, a’ józan politica’ és a’nemzetgazdászat’ szempontjából (Toldalék a’ pesti hírlap’ zsidóczikkeihez). „A’ humanitás, melly fölszabaditá a’ feketéket az angol gyarmatokban, hazánkban a’ zsidók’ emancipatióját hozta szőnyegre.“ E’ szavak bevezetésül szolgáltak tisztelt A. urnak , a’ zsidóügyröl jóakaratilag értekezönek *), ’s ugyan e’ szavakat, vagy hasonlókat az emancipatio’ barátaitól hallani , már többször volt szerencsénk, ’s úgy tetszik, miszerint sokan, kik a’ zsidók’ állapotjának javítását őszintén óhajtják, a’ humanitás’ szempontját az egyetlen egy szempontnak tekintik, mellyhez képest a’zsidók’polgárosítása ajánlható. Azonban , mind azon tisztelet és köszönet mellett , mellyel ezen emberbaráti nézetet méltánylani tudom, szabad legyen megjegyeznem, miként először a’ humanitás’ szelíd érzelmének alig leend annyi hatálya , hogy a’ törvényhozás’ e’ durva csomóját gyakorlatilag megoldaná, ’s *) Lásd„Pesti Hírlap’“ 459. szám, miként másodszor a’ humanitasrai hivatkozás által elméletileg korántsem merittetik ki e’ kérdés. Tudjuk ugyanis, hogy az emberek nem ritkán képesek, emberiség’érzeményéböl segíteni, jót tenni, alamizsnát adni ’s tűrni más gondolkozásuakat; de igen ritka ollyatén példa, hogy a’ társaság’ egyik része saját’ előjogát feláldozván a’ társaság’ másik részét e’ joggal felruházná, ’s magához fölemelné , ha a’ humanitás’ indokán kívül más rugók nem hatnak az akaratra , ’s más körülmények nem okozzák az áldozat’ hozatalát. Senki sem fogja tagadni, miszerint a’ magyar nemesség a’ humanitasérti lelkesedésre nagy mértékben képes, ’s még sem kötelező még magát az adóra tiszta ’s puszta humanitásból, hogy t. i. a’misera contribuens plebs’sorsa megkönnyebüljön ! Vagy az angol parlament, midőn a’ catholicusokat emancipálta: valljon csupán csak a’ humanitás’ szelíd sugalmát követte e? — Én részemről nem sokat várnék a’ magyar zsidók’ számára a’ jövendőtől, ha polgárosításunknak más pártfogója nem volna, mint a’ humanitás, mellyet sokan az irgalommal, a’ kegyelemmel identificálnak, ’s melly magában , ha más tényezőkkel nem állott frigyben, — nagyobbszerű törvényhozási rendszabályokat még nem hivott életbe. De hála Istennek ! nemcsak a’ humanitás igényli a’ zsidók’ honosítását, a’ dolognak még más oldalai vannak, mellyekre az olvasót újra figyelmeztetni hasznosnak tartom. Küzd t. i. az emancipatio mellett a’ jog, a’ lelkiismeret’ szabadsága , a’ józan politica ’s a’ nemzetgazdászat. I. A’ jog. A’ jog az Istené. (Mózes V. 1,17). Az igazság felmagasztal nemzetet. Salamon (Példái, 10, 34). A’ magyar zsidók — Deák Ferencz szerint — „a’ közállománynak terheiből minden polgárok között legtöbbet viselnek“ (követjelentés 12. lap), polgári tartozásaikat tehát teljes mértékben teljesítik,’s ennek következtében nem volna igazságos, hogy a’ kötelesség’ teljesítésének a’ jogbani részesülés feleljen meg ? Hiszen Kölcsey Ferencz szerint „jog és kötelesség egymástól soha el nem választhatók“ (Munkái’ II. 198. lap). Vagy talán nem ismeri meg a’ magyar szabadelvűség lelkes apostolának e’ szavait, melylyekre a’ szabadelvű törekvések’ lényegesebb része támaszkodik ? — Vagy talán azt vetendik ellenem , hogy én „abstract elveket“ teljesíteni törekedem? De imel ezen abstract elv a’ civilisált világban már meg van testesítve , mert széles e’ világon , Magyarországon kívül , csak egyetlen egy alkotmányos ország sincsen, hol zsidók laknak, ’s nem volnának polgárosítva! Némelly országokban egy néhány politikai jogok’ kedvezéseit nem élvezik még; de a’ polgárjogot csupán csak az alkotmányos Magyarország tagadja meg zsidó lakositól. — Gondolom, hogy a’ magyar haladók jól ismerik Welckert, — de talán azt nem olvasták mindnyájan , hogy a’ német liberalismus’ ezen bajnoka múlt februariusban — midőn a’ badeni országgyűlésen arról volt szó , hogy a’ zsidó polgárok minden politikai jogokkal ruháztassanak fel , — következő szavakat intézett törvényhozó társaihoz: „uraim, mig mi németek ezen jogtalanságot tűrjük“ (a’ politikai jogokat a’ zsidóktól megtagadván) magunk nem vagyunk méltók a’ szabadságra! Ezeket előrebocsátván, meg kell vallanom , miként nem kissé meglepetve voltam, hogy tisztelt A. ur, a’ százezerek ellen gyakorolt igaztalanságot nem vevőn tekintetbe, félénk kímélettel okoskodik, ’s azt mondja, miszerint a’miveit és jóerkölcsű zsidótól, „minden jogot megtagadni, mellyel minden keresztyén , habár a’ műveltség , az erkölcstelenség’ legalacsonyabb fokán áll is, fel van ruházva , ez barbárság , ez hiba.“ De kérem, a barbár intézetek magában a’ szabad Angliában is találkoznak, ’s hibák otthonosok minden emberi egyesületben , minden társadalomban ! ’S azért jobb volna talán a’dolgot illő nevével megbélyegezni, mondván: a’mivelt’s jóerkölcsü zsidótól tagadni a’jogot,melylyel a’legmiveletlenebb és erkölcstelenebb keresztyén fel van ruházva, ez ferdeség és fonákság ; zsidótól tagadni jogot , mellyben hozzá hasonló jellemű keresztyén részesül, ez igaztalanság ’s jogtalanság; ’s hogy e’ felöl napilapilag értekezni és vitázni még nem szükségtelen , — ez neme a’ a’ barbárságnak, ez fájdalmas hiba. II. A’ lelkiismeret’ szabadsága. Minden népek az ő istenük’ nevében járjanak 1 Mikeás (4,5.) Pázmán , tiszta valóságnak hallója egekben . Megtért téritő állok az isten előtt. ’S hirdetek uj tudományt, oh halld ’s vedd szívre magyar nép : „Legszentebb vallás a’ haza ’s emberiség.“ Vörösmarty (Nemz. kiad. 117 lap.) Miben áll a’ lelkiismeret’ szabadsága ? — Nyilvánosan nem abban, hogy mindenkinek vallásbeli dolgokról saját nézetei, eszméi’s érzelmei lehessenek; mert ollyan szabadság a’ megtagadás ’s korlátozás’ tárgyává sohasem válhatik, a’ tiszta gondolat semmi hatalom által meg nem szorittathatván. Ha a’ lelkiismeret-szabadságról értekezünk, gyakorlati értelemben vesszük e’ szót, jelentvén ez által az egyén’ azon szabadságát, miszerint az istenség iránti viszonyát saját hite ’s meggyőződése szerint fejezheti ki, ’s örök boldogságát saját útján keresheti, a’ nélkül , hogy a’ világi hatalom’büntető keze alá vétetnék, mig a’ törvényt meg nem sérti. Mai nap a’ lelkiismeret’ szabadsága in thesi meg is ismertetik mindenkitől, és in praxi gyakrabban ’s terjedelmesebben alkalmaztatik, mint a’tudatlanság ’s túlbuzgóság’ múlt koraiban; ’s fájdalom csupán csak a’zsidókra nézve magok a’ liberalisok gyakran nem veszik észre a’ hit’ borzasztó elnyomását, nem tartván mindig szemök elött Salamon’ szavait. Kétféle font és kétféle mérték,— mind a’ kettő utálatos isten előtt (Példab. 20,10.) ’S valóban időszaki sajtónk’ mezején majdnem ritka tünemények közé tartozik, hogy Kossuth Lajos , a’ „pesti zsidó — fiatalságot mesterségek’ tanulására buzdító egyesületről szólván , nemes lelkkesedés’ szép órájában következő szavakra fakadt: „Nem lehet ezen értesítést (az említett egylet felől) közölnünk a’ nélkül , hogy a’ beirt egyesület’ keletkezése iránt legszivesb örömünket ki ne jelentsük, ’s valóban igen — igen szomorú ’s az emberi érzelmeket nem legszebb fénybe állító jelenetnek vennők, ha azok , kik a’ zsidóknak polgárjogositása ellen ekkorig mindig azt szerették felhozni, hogy a’ zsidó sem földművelésre sem mesterségekre nem hajlandó, most viszont azzal állanának elő , hogy már még a’ mesterségekből is ki akarnak a’ zsidók másokat szorítani 11 . Azon lelkes buzgó férfiak , kik az egyesületet alakiták, illy felkárogások által ne hagyják magokat elkedvetleniteni, ’s ne kételkedjenek, hogy midőn odamunkálnak, miszerint hitsorsosaik a’ polgári foglalatosságokba vegyülés által a’ társasággal , mellyben élnek, egybe vegyüljenek, hathatós lépést tettek ama minden jók által óhajtott időszak felé, mellyben a’ polgári jogok’ osztogatásánál nem kérdendik azt, hogy istenünket mellyik templomban imádjuk?! — (Pesti Hírlap 1843. 93.) Nem lehet nem említenem, hogy a’ lelkiismeret’ szabadságához az is tartozik, hogy mindenki, ki vallásának asketikáját tartani akarja, saját tetszése szerint ehessék ’s ihassék. Senki sem fogja azon katholikust rész polgárnak nevezni, ki pénteken nem akar részesülni protestáns barátja’husas ebédében; senki sem fogja a’görög nem egyesült vallását a’ polgárjogból kizárni akarni, mivel egyházának rendeleteit követvén, az év’ egy részén keresztül nem lehet más keresztyének’ asztaltársa; ’s csupán csak a’ zsidóban ütköznek meg, hogy nem mindent eszik, nem mindent iszik ! Igen helyesen nyilatkozott e’ tekintetben egy pap a’ dániai országgyűlésen, ’s nem mulaszthatom el idézni következő szavait: „Mondták, a’ zsidók nem akarnak velünk enni. Vallyon az is szolgálhat okul egy ember’ kirekesztésére, mert ő inkább saját fazekából eszik? nagy neveletlenségnek tartom valakire rátukmálni akarni étkeket, mellyeket ki nem állhat.’S minthogy mi dániaiak régóta szeretjük a’ füstölt szalonnát, örülnünk kellene, hogy a’ zsidók nem esznek velünk ! A’ rendek’ gyűlésében különben is nem szükséges enni, hanem szólani ’s működni, és a’ comissarius’ lakomájától elmaradhatnak, ha az étkek roszak, vagy pedig a’ borral tarthatnak. De házában szabad legyen mindenkinek saját szakácskönyvét követni, így ismerek egy jogászt, ki soha puddingot nem eszik, ’s mégis titkos jogtanácsnokká lett. Továbbá , ha a’ zsidók velünk nem akarnak enni, annál inkább esznek sokan közülünk velők. Most panaszkodunk, miszerint ők nem mindent esznek velünk; ha azt cselekednék pedig, csak hamar kiáltanák, miszerint mindent elesznek előlünk.“ (Grün die Judenfrage 94. lap.) Egyébiránt az „asztalbeli választófal“ nem csak zsidók és keresztyének közt, hanem magok a’ zsidók között is létezik ; mert bizony tetemes a’ pesti zsidóház’ száma , hol a’ legfelvilágosodottabb rabbi, ha mindjárt a’ derék ’s mivelt házi gazdával legbarátságosabb lábon áll, nem ebédelhetne a’ nélkül, hogy comprommittálná magát ’s hivatalát; jeleül ’s bizonyítványul, hogy a’ visszavonulás az asztaltól, nem a’más vallásuak elleni megvetésen alapul, mit sokan, a’ régi asketikai hagyományokat félreértvén, állítanak ’s ismételni meg nem szűnnek. III. A’ józan politica. Az igazság’ magvát hintsétek és szeretetet aratandatok. Hoseás (10, 12). A’ szabadság megosztva, becsében nem veszt, sőt erejében nyer, ’s biztosságában növekedik. Deák Ferencz (Követi, 46 lap.) „A’ honnak hazafit kell adni, hol csak lakosai vannak“ úgy mond Jósika (Vázlatok 62. lap) ; ’s a’ bölcs tanácsnak zsidókrai alkalmaztatása olly világos, hogy hosszabb fejtegetést épen nem kíván. Nem akarom ugyan állítani, miszerint Magyarország’ zsidó lakosainak a’ hazafiság idegen T3 470. Majus 29 1845. Csütörtök PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft.pp. — Előzethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr számíttatik.