Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-28 / 563. szám
becsúszott hibát látok, hol leginkább alapszik a’ fizetés’ aránytalansága. 1-er A’ szabad telkek’ jövedelme’ szerfeletti felemelésében és az úrbériek’ leszállításában. 2-er Az erdőjövedelmek’ kevésre tételében, — másutt, hol az országgyűlési költség’ viselése nem olly teher, mint megyénkben, az erdő’ holdjának jövedelme egy pengő forinttal van felvéve. 3-or Az egyházi személyek ’s hivatalnokok’ jövedelme’ felemelésében. — Én tehát kívánnám, hogy egy szabad lélek’ jövedelme , melly jelenleg 36 pftra van téve, szállitassék le az úrbérivel aránylag 24 pftra, — vagy ez emeltessék 36 pftra, a’ bárdos erdő’ holdjának jövedelme tétessék egy pengő forintra , így a’ fiatalabb erdők ehhez mérve aránylag , az uradalmak temérdek erdőt ’s úrbéri telkeket birván, — az egyes birtokosokra eső rendkívüli teher fedezve lesz, az egyházi személyek és hivatalnokok jövedelmének is csak felerészét látnám az összeírásba bejövendőnek.“ — S. V. uradalmi ügyész, a’ kulcs’ változtatását ellenző, a’ bárdos erdőnek holdját 30 pengő krral is megrovottnak mondja. „Én, úgymond, meg nem foghatom , hogy lehet egy szabad telket úrbérivel arányba tenni, holott az három úrbérivel mindenkor fölér, az egyes birtokosokat sem látom megterhelteknek, lehet hogy jelenleg birtokuk őszintébben van bevallva.“ „R- S. uradalmi mérnök S. V. véleményét hatalmasan védte, a’ hivatalnokokat nyilvánitá terhelteknek.“ — Igaz ugyan, úgymond, hogy személyem meg van a’ fizetéssel róva, de azért a’ kulcsot mint közgyűlésen meghiteltet változtatni nem lehetvén, nem is akarom. — S.— J.— főjegyzőnk tagadá , hogy a’ hibás kulcsot javítani ne lehetne, — a’ nemes csak ott vállalhat terhet, hol személyesen jelen van, ’s az eljárás törvényszerű; már pedig a’ kulcsot meghitett gyűlés, a’ megyében körlelve nem lévén, törvényszerű nem lehet; a’nemesek jelen nem lévén, mint lehetett rólok, nélkülök rendelkezni? S. V. ügyész úr azt mondja , nem hiszi hogy egy szabad telek csak 36 pftot jövedelmezne, de szóló főjegyző sem hiszi hogy egy úrbéri telek csak 24 pftot hoz be, a’ robotot pénzül véve, fölér 24 fial, hát a’ füst-pénz, tized, ’s más illetőségek; nem gondolja meg S. ur mennyi marha, cseléd szükséges egy telek’ mivelésére, az elemek’ csapásának mennyire ki van téve , még sem látja az egyeseket megterhelve? — Azon uradalmakat biróföldes urakat kellene igazán megróni, kik Bécsben, Londonban, Parisban hasztalan vesztegetik idejöket, hordják ki a’ magyar pénzt, (éljen kiáltások) azokra kellene vetni terhesen az absentismus’ adóját, nem azon egyes polgárokat sajtolni, kik a’ hon’ terhét viselik. A’ kulcson segíteni nagy és fontos feladat, én czélszerűnek látnám pontról pontra fölvenni és a’ javitandókon javítani.“ — Az alsó járás’ főbirájától jelentetvén, hogy az érintett gyűlés’ határnapja körlelve csak ugyan nem volt, a’ kulcsba becsúszott lényeges hibák’ kiigazítása elhatároztatott. Egy szabad telek’ jövedelme 24 pftra tétetett, a’majorsági bárdos erdőnek holdja egy pengő forintra, az úrbérinek 45 pkra, a’majorsági szarulásnak 40 , az úrbérinek 30 pkra emeltetett. Az egyházi személyek’, hivatalnokok’ jövedelmének egy harmada ki lévén eddig hagyva, felére szállitatott. A’ szőlők szerfelett meglévén terhelve, az eddig beirt jövedelmeknek fele kihagyatott. — A’ ser-pálinka házak’, mint demoralis atio’ eszközei’ jövedelmének az épületek’ javítására egyharmada ki lévén az összeirásból hagyva , most egy nyolczad része hagyatott ki, — a’ vasgyári épületek’ igazítására szintén egy harmada lévén a’ jövedelemnek kihagyva, most mivel ennek pártolására felettébb sok okunk van, fele része az összeirásból kihagyatott. — Kányahegyi, BARSMEGYÉBEN, folyó hó’ 20-án tartatott tisztujitás. A’ választások’ eredménye ime : első alispán : Simonyi Ferenci, második: Rudnyánszky Flórián ; főadószedők : hadi: Boronkay László; házi: Simonyi Libor. A’ lévai járásban főbíró : Fába Zsigmond; alszolgabirák : Ordódy Sándor , Tóth Dániel és Dombay Gáspár; esküdtek : Mészáros László, Vörös, Farkas Miklós és Szathmáry András; adószedő : Szathmáry Alajos. Verebélyi járásban főbíró : Gaal Alajos; alsz.birák : Juhász Zsigmond és Balogh Gusztáv ; esküttek : Bajchy, Gaal György, Bende Vincze és Molnár László; adószedő: Csiba Ferencz. Tapolcsáni járásban főbíró : Névery Miksa; alsz.bírák: Jeszenszky Károly főbírói czímmel , és Kosztolányi László, Kiss Sándor ; esküttek : Lipcsei, Bodó Lipót, Jacsovit és Laktics nemnemes; adószedő : Oláh Miklós. Oszlányi járásban főbíró : Majthényi Gusztáv; alsz.bíró : Kosztolányi Károly; eskütt: Simonyi Sándor; adószedő: Kosztolányi Sámuel. Garami járásban főbíró : Brogyányi István ; alsz.birák : Farkas József és Simonyi Simon ; esküttek : Kiss Adolf, Rajczi és Veres István; adószedő : Veres Antal. Főügyész : Juhász Bencze;lső alügyész : Botka Bálint; 21k alügy. : Várady János. Főjegyző: Szabó János , tisztb. főjegyző b. Majthényi Izidor; első aljegyző : (főjegyzői ranggal) Juhász Antal , 2ik: Farkas Pál. Verebélyi biztos bírói czimmel : Sütter Kázmér. Lévai biztos ’s pertárnok : Bajchy , sz.birói czimmel ; levéltárnok: Valentini; várnagy ,sz.birói czimmel: Kürthy Zsigmond. Irodalmi értesítő: „Quodlibet, 1845.“ — Illy czim alatt jelent meg a’ napokban egy kis röpirat. Névtelen szerző igen jól választó e’ czimet, mert úgy látszik azon emberek’ sorába tartozik, kiknek jó egyes eszméik, helyes ötleteik vannak, de valami egészet egyáltalában nem tudnak sem alkotni, sem tisztán felfogni. Szerzőnek részint elmélkedési, részint elmélkedési tárgyai a’ hazafiság, közvélemény,természetjog, nemzet, nemzetiség, nemzetegység, szabadság, alkotmány körüli nézetek, nemzetgazdálkodásunk, népnevelés, évenkénti országgyűlés, Széchenyi és Kossuth ’stb. ’S e’ czikkek’ qyodliberében lapunk sem hagyatik szó nélkül. Azt mondja szerző a’ 97-ik lapon: „Ő nem tartozik azon municipalisták közé, kik a’megyei rendszert a’ B.P.Hiradó’ értelmében kegyelik, de a’ centralisták közé sem, kik a’ központosítást az uj P. Hírlap* mintája szerint akarják valósítani. Centralisatio és statusegység előtte egyértelmű.“ — Mondtuk mi valaha az ellenkezőt? Sőt a’ Pesti Hírlap igen sokszor emlité ezen szót: statusegység. Szerző azon véleményben látszik lenni, hogy a’ Pesti Hírlap csak külsőleg rendezett országgyűlést’s továbbá is annyi országot, annyiféle birói és végrehajtó hatalmat kiván, ’s épen úgy továbbá is egyedül a’ nemesi rendeknél, mint eddig volt,szóval,hogy nem akarja az alkotmányosság’ minden postulatumait. ’S még feltűnőbb ez affectalt különbség közte és közöttünk, midőn a’ 103 lapon mondja , miként a’ centralisatio szó alatt nem ért egyebet, mint a’ statusegységet, melly tiszta képviseleti elv mellett az összes nemzetet egy közérdek- és közjogbani felelősség által egyesíti, központosítja. Egészen a’ Pesti Hírlap’ értelmében, minélfogva valóban csodáljuk, igen is, e’ szót kell használnunk, csodáljuk szerzőnek szórakozottságát, hogy még is azt mondhatja mindjárt a’ következő lapon : „egyébiránt nem hízelkedünk magunknak, mikép’ Szalay és Irinyi urak’ centralisanióját tökéletesen megértettük volna,“ — holott bizonyosan ezek sem akarnak egyebet, ’s ez olly világosan és annyiszor volt mondva , hogy valóban gyanúsításnak kell tekintenünk , ha valaki azt hagyja sejtetni, mintha mi más valamit akarnánk. I. „Szerelem’ gyöngyei. Irta Petőfi Sándor. Pest, 1845. Kiadja Emich Gusztáv. Ára 30 k. pp.“ — Mondják, Petőfi a’ költői formákkal keveset gondol, s ebben sok igaz van , ’s mint criticus szólván , lehetetlen őt erre nem figyelmeztetnünk; de az olvasó fogja észrevenni, hogy a’ mit betanult gondosság által kívánnak elérni annyian, Petőfi’ verseinek azt gyakran az ihlet adja meg. ’Sillyenkor látjuk a’ költő Petőfit egész erejében, illyenkor egész fényében költészetét. A’szilaj kedvcsapongást nyájas enyelgés, a’vad természetességet természetes naivság, vagy a’phantasiának fenséges játéka váltja fel. Illyenkor tapasztaljuk, hogy Petőfi, lírván a’ nyelv’ hatalmát, ura egyszersmind phantasiajának, hogy a’ költő tud lenni egyszersmind művész is. Roszul használók talán e’ szót: művész, értvén alatta csupán a’ külcsín’, a’ szép formák’ emberét. Egy szóra vala szükségünk, melly kifejezze a’ mestert, kinek kezében ragyogóvá simul az üveg, csillogókká lesznek az álkövek , — hogy ellentétben elmondhassuk, miként Petőfi’ szerelemgyöngyei valódi gyöngyök. Nem szállunk mi le a’ kebel’ mélyébe, honnan e’ gyöngyök fölfakadók , mint cselekvők nem rég’ a’ „Cziprus- rombok’“ bírálója. Ez nem critica ; ’s ne csudálkozzunk, ha szivétől a’ költő hidegen utasít vissza minden kezet. A’ külső viszonyokat sem kutatjuk, melyek szülik a’ dalt; tegye ezt az életbe, ha egyszer a’ mű túlélte a’ művészt. A’ bíráló’ feladata, magát a’ művet tekinteni, abban keresni az érzelmek’ valódiságát, keresni, — hogy a’jelen esetről szóljunk, — a’ szerelem’ örömét és bánatát, gyönyöreit és gyötrelmeit. ’S a’ „Szerelem’ gyöngyei“-ben mindezen érzelmek olly természetes , mint változatos színekkel tükröznek. ’S egy dolog van különösen, mi bennünk, a’ szerelem’ gyöngyeit olvasva,örömet okozott. Szerző’ nagyobb szigora önmaga iránt, a’versek’ megválasztásában, mellyeket világ’ elébe bocsáta. Ha mi a’ „Czipruslombok“-ról szóltunk volna, e’ szigor’ hiányát említők vala főleg. A’ „Szerelem’ gyöngyei“ már válogatottabb gyűjtemény. Nincs benne egyetlen vers is költői becs nélkül. Hasonló szigort ajánlunk szerzőnek azon művei’ megbirálásában, mellyeket hírlapokba ad. Óhajtjuk továbbá, hogy minél kevesebbet írjon mérték nélkül. A’ gondosság , mellyel mértéktartásra fordít, megszerzi verseinek azon külcsint is, mellynek néha hiányát érezzük. — Megjelent a’ „Történeti könyvtár“ XIII. füzete. Tartalma : A’ franczia’ forradalom’ történetének folytatása. Pesten, Hitleben’ tulajdona. Ára egy füzetnek 40 kr. pp. Heckenast Gusztávnál szinte megjelent a’ második füzet illy czimü munkából: „Märchen für die Jugend, von Eduard Duller. Schönes Bilderbuch mit 6 colorirten Abbildungen. Zweite Auflage. In sechs Lieferungen zu 24 kr. C. M.“ Kezünknél van végre a’ „Tudománytár“ 1844. decemberi’s egyszersmind utolsó füzete. „Az academia,— mondatik a’ végszóban, — 1834. elejétől 1844. végéig ’s igy tizenegy évig tartotta fen tetemes áldozatokkal e’ folyóiratot. Az alatt olvasói’ száma 527-ről folytonos apadással 79-re olvadt le. Az academia nem akar bírája lenni annak: külső viszonyokban, irodalmunk, jelen irányaiban fekszik-e e’ tény’ oka , hanem , anyagi veszteségeit tekintetbe nem véve, az erkölcsi haszonnak illy körülmények közt csekélysége miatt hódol a' szükség’ parancsának, ’s a’Tudománytárt e’ füzettel berekeszti.“ — Szomorú dolog, ’s egyszersmind a’ magyar olvasó közönségre nézve jellemző, hogy az Athenaeum után igy kelle elhalni a’ tudományos folyóiratnak is, részvéthiány miatt. ___ KÖLCSEY MUNKÁINAK ÜGYÉBEN. Öt éve, hogy Kölcsey Ferencz’ összes munkáinak kiadását megindí- tottuk. Reményünk lehetett,azt két év alatt az olvasó közön-ség’ elejébe juttathatni, mert Pap Endre ur az első kötetet, melly a’ verseket foglalá magában, ’s a másodikat, melly- t , sgnyezeti kéziratban adta von kezünknez, miért neki az olvasó közönség előtt ezzel szives köszönetet mondunk. De az említett beszédek, elháríthatatlan akadályok miatt sajtó alá nem adathatván; ’s mint hatodik kötet sem jelenhetvén meg: tisztelettel értesitjük az olvasó közönségét, hogy Kölcsey Ferenczi munkáinak gyűjteményét az igazi hatodik kötettel berekesztenünk lehetetlenséggé vált; miért is a’ kiadó Heckenast Gustáv az alább közlendő nyilatkozatában ez előfizetőket felkéri, hogy a’ meg nem jelenhetett kötetért járó előfizetési díjt nála felvétetni méltóztassanak. Részünkről még csak azt jelenhetjük, hogy az előfizetőknek a’ hatodik kötethez mellékeltetni ígért lajstroma, külön kinyomatva , a’ t. ez. előfizetőknek díj nélkül fog kiszolgáltatni. — Költ Pesten, October’ 22-én 1845. — B. Eötvös József, Szalay László, Szemere Pál, mint szerkesztők. 282 Alulirt kiadó ezzel kinyilatkoztatom, hogy Kölcsey Ferencz’ munkáinak gyűjteménye a’ már régebben megjelent ötödik kötettel berekesztettnek tekintendő, miután az eddig világot látott kötetek az elhunytnak sajtó alá adathatott valamennyi munkáit foglalják magukban. Minthogy azonban Kölcsey’ munkáinak t. ez. elefi- tés a’ gyűjtemény’ megindításakor , midőn a’ közbejött eseményt előrelátnom lehetetlen volt, hat kötetért 10 pfttal fizettek elő , jelenleg 8 ftra pp. szállitatik le az ár; kéretvén különkülön mindenik előfizető, hogy azon helyen, hol részéről az előfizetés történt, az előfizetési nyugtatvány’visszaszolgáltatása mellett 2 ftot pp. felvenni méltóztassék. — Pesten, October’ 22-én 1845. — Heckenast Gusztáv. Vegyes közlemények* KÉRELEM. A’ megyeri emlék’ ivtartói tisztelettel kéretnek , méltóztassanak a’ buzgalmakra bízott aláírásokat ’s a’ netalán gyűjtött öszvegkéket , az aláírók’ és fizetők’ teljes névsorával a’ most következő pesti vásárkor beküldeni. A’ küldemények, Antal Mihály úrhoz , a’ Nemzeti Casino’ könyvtérnokához , lesznek czimezendök. A’ fölebb kitűzött határidő most már az utolsó lévén, a beküldések’ eredményéhez fog alkalmaztatni az emlék , melly színészetünknek , tehát nemzeti ügyeink’ egyik fontosabbikának, feledhetlen bajnokát fogja maradandón vagy dicsőíteni vagy csak jelölni ! Azért ismételve és sürgetőn szólítjuk fel az ügybarátokat ’s Megyerink’ őszinte tisztelőit , legyenek buzgó , mondhatjuk hazafias törekvéssel azon , hogy az emelendő siri- nyűgjei több lehessen puszta sírkőnél. October, 1845. A’ KISDEDOVÓ INT. M. D. TÉRJ. EGYESÜLET (vége). 5) Biztos kútfőből indulva,reményét fejezé ki a’ választmány, hogy legközelebb Gyomán újra föléledend, R.Szombatban, N.Mihályon, Z.Egerszegen, Baján és Krassómegyében pedig uj intézetek fognak keletkezni. 6) Erdélyt illetőleg is, örömmel jelenté a’ választmány, hogy a’kisdedovás’eszméje kivált a’székely atyafiaknál hatalmasan kezd terjedni, ott is megalakult már Makfalván (Marosszékben) egy intézet, és még három van alakulóban u. m. Kibéden, Mező-Bándon és Mező - Madarason. 7) Elsoroltatván azon buzgó honfiaknak és honleányoknak díszes névsora, kik a’ múlt közgyűlés óta részint mint alapitók , részint mint rendes részvényesek az egyesület’ tagjaivá lettenek, mint szintén azon adakozók is, kik egyszerrei adományaikkal szíveskedtek az egyesület’ fölsegéléséhez járulni, a’ közgyűlés forró köszönetét jelentvén ki az elsoroltak’ irányában, neveiket az évlapokban följegyeztetni rendelő. 8) Helyeselve fogadá a’ közgyűlés a’ választmány’ ebbeli eljárásáról jelentését, miszerint az intézet épületén fekvő adósságnak sorshúzás’ utjáni törlesztése f. évi julius’ 31-én már megkezdetett (A’ sorshúzás’eredménye már közöltetett a’n. é. közönséggel).— Egyszersmind köszönetét fejezé ki a’ közgyűlés Nádassy István ur iránt, ki egy kisorsolt részlet’ kötelezvényét kamataival együtt az egyesület’ fölsegélésére ajándékozta. 9) Ő felsége koronás fejedelmünk’ azon atyai kegyelméért, mellyel egyesületünk iránt viseltetni meg nem szűnik , mellyel intézetünk’ épületét a’ kamarai pénztárba fizetendett díjtól fölmenteni kegyeskedett, a’ közgyűlés tartozó legmélyebb háláját, maradandó emlékül az évlapokba, mint jegyzőkönyvébe iktatá. ló. A’ fennebbi örvendetes jelentések között fölmerült egy szomoritó is, t. i. a" szegszárdi kisdedovó intézetnek fölbomláshoz közeledése, és ez annál szomoritóbb, mivel olly megyében tapasztalni ezt, melly első dajkája volt a’ képző példányintézetnek, miért is kötelességet is létetett a’ választmánynak, az illetőkhöz intézendő fölszólitások által ezen intézet’ életben megtartására fordítani gondjait. ( 11) Szintén helyeselteken a’ választmány’ azon intézkedése , miszerint a’ sajtó alól nem sokára kikerülendő évlapok’ kíséretében felszólítást intézend az ország’ minden törvényhatóságaihoz , népesebb,városaihoz és vagyonos polgáraihoz, hogy kegyes alapítványaikkal az egyesület’ szent czélját alulsegiteni szíveskedjenek, csak ezen felszólitásitások’ sikerdas eredményétől lehetvén várni a’ kisdedóvás’ ügyének, mint hazai ügynek boldogabb jövendőjét. 12) A’ számvizsgáló bizottmány’ jelentését illetőleg, miután pénztárnok Antal Mihály ur az 1843d. évi számadásaira tett csekélyebb észrevételeket fölvilágosító válaszával megszüntető, ez évi számadásaira nézve a’ további felelősség’ terhe alól fölmenteték; az 1844d. évi számadásaira tett szintén csekélyebbszerű észrevételekre pedig felvilágosítását a’ jövő közgyülés’elébeterjesztendi. 13)Tolnai volt fiókpénztárnok Steib József ur 1843 évi számadásaira , mint szintén ugyanezen számadások’ egyik tételére nézve volt vitéz, igazgató Wargha István ur is, a’további felelősség’ terhe alól föloldoztattanak jelentettek ki.( 14) Az egyesület’pénzerejéről tett jelentésből kitetszvén az, hogy a’ részvényaláirók közül többen még 1836 évi tartozásaikat sem fizették be , a' választmánynak kötelességére tettetett azoknak behajtását meginditandó ker útjait