Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)
1845-11-04 / 567. szám
csupán drámai oldalát veszik fel a’ dolognak , mint azon fontosságot, melly a’király’ szavaiban a’ protestáns egyháznak visszaadandó episcopalis jogokban, létezik. A’ Journal des Debats ez ügyben következő érdekes módon nyilatkozik: Miután a’ berlini városi tanácsnak a’ király’ elébe terjesztett felirata és a’ király* felelete hivatalos alakban előttünk van , most már jobban megítélhetjük ezeket. Nem akadunk fel az alakon. Mit kíván a’ berlini városi tanács ? Teljes fentartását annak, mit mi Francziaországban gondolkozási szabadságnak nevezünk. A nehézség ezen gondolkozási szabadsággal abban áll, hogy annyira lehet terjeszteni, mennyire mind azok akarják, kik vele élnek , ’s mindezek a’ protestáns egyházban megmaradhatnak,’s azokhoz számittathatnak A’ király nem igy nyilatkozik. És bárha emlékeztet , hogy az egyházi hatalom a’ reformata’ első főnökei által a’ fejedelmeknek adatott át, a’ panaszkodókat synodusra utasítja. Egy pillanatra e’ vitában nekünk minden különösnek látszik. Francziaországban, hála istennek , ritkán történik , hogy a’ helyhatóságok politicával foglalkozzanak , philosophiával és theologiával pedig épen soha. A’ berlini városi tanács’ felirata egy darab leczkének látszik egy rationalista professortól. A’ franczia lélek, természete szerint, szereti az eszméket tisztán, és a’dolgokat határozottan tekinteni, ’s a’ catholicus szellem , szigorú egységével, nálunk mély gyökeret vert. Mi alig foghatjuk fel azon keresztyénséget, melly kifejlődésében mindent magában kíván foglalni, ’s még azon jogot is , magát a’ keresztyénséget tagadni. Egyház alatt , véleményünk szerint valóságos közösségét avagy egyesületét értjük olly embereknek , kik azon egy hitvallás által köttetnek egymáshoz, bárminek legyenek ezen hitvallásnak czikkei. Ha a’ szent írásnak szent voltát el nem ismerjük , ha lelkünk’ káprázatait (?) szabadon akarjuk követni , Francziaországban azt mondjuk : nem vagyok többé keresztyén. Avagy keresztyénség az, mikép’ a’ berlini városi tanács sejtetni engedi, elhagyni minden formát, minden symbolumot, minden tekintélyt, és keresni az igazságot minden akadály, minden gát nélkül, bárminemű legyen is az ? Az illy keresztyénséget mi phdosophiának nevezzük. Ez az evangélium’ hirdetése előtt született , Socrates és Plato ismerek azt, ’s most a’ világban lelkiismereti szabadságnak neveztetik. Más tekintetben, reánk nézve,kik a’ képviseleti kormány’ rendes szabályaihoz szoktunk, valami idegenitő van esten közvetlen közlekedésben király és alattvalói között. Ez sok szabadság, és nem elég szabadság. Sok szabadság, mivel a’ felelősség a’ helyett, hogy a’ ministereknél megállapodnék, a’ királyt keresi fel. A’ közép tagok el vannak nyomva. A’ miisterekröl olly kevés szó van , mintha valósággal nem is léteznének. Az ellenzék kétségtelenül tiszteletteljes , de még is király lép a’ szószékre népe’ és Európa’ szemei előtt felelni. Illy magas rangú szónokkal a’ vita természetesen nem tarthat sokáig, ’s ezért mondtuk mi más részről, hogy itt nincs elég szabadság. Jobban rendezett alkotmány mellet a’berlini városi tanács nem vitt volna olly szerepet, melly őt nem illeti, ’s a’kormány a’vitába a’ ministerek’ személyeivel és nem a’ királyéval elegyedett volna ; a’ vita nem szoritkozott volna rövid párbeszédre; 's a’ közvélemény, mellynek jogszerű eszköze lett volna magának kihallgattatást szerezni, soha sem jött volna olly helyzetbe , hogy helytelen eszközökhöz nyúljon. Ez a’ mi ítéletünk franczia szempontból. Nemzeti eszméink azonban ne akadályoztassanak meg nyilvánítani, minő megható és magasztos jelleme volt ezen jelenetnek , mellyben mindkét részről olly becsület és hűség nyilatkozott.Poroszországban még nincs politicai szabadság, de van egy más nemű, mellyet mindig becsülettel hasznalt, ’s mellyet fejedelmei, — nem kevésbbé ritka dolog, — tisztelni tudtak, ’s ez a’ lelki szabadság, a’ porosz nép, már egy százada, azon rendkívüli tüneményt mutatja fel a’ világnak , mikép’ lehet a’ határtalan hatalom , a’ csak nem egészen határtalan gondolkozási függetlenséggel egyetértésben. Az ember hajlandó volna hinni, hogy Poroszország valami titkot talált fel, mit másutt még mindig keresnek, a’ világi és egyházi hatalom’ szövetségének titkát. A’ királynak a’ berlini városi tanácsosai történt utóbbi beszélgetése’ alkalmával ezen két hatalom ugyan egymással szemközt állott, de beszédük régi és rendithetlen egyességre mutatott. Theologiailag szólva, a’ berlini városi tanács átléphető határait; politicailag azonban egyetlen szót sem lehet a’ feliratban helyteleníteni; egyetlen szó sincs, melly valamelly párt’ forradalmi szellemére, vakmerőségére mutatna. Ellenkezőleg, minden mély tiszteletet lehel a’ királyság , ’s teljes bizalmat a’ király’ személye iránt. Azon pillanatban, midőn a’ kedélyek ennyire forrongásban vannak , a’ városi tanács nagy eszélylyel kikerülte a’ politicai kérdést a’ válásivá, összezavarni, ’s legkisebb czélzást sem ten arra. A’ más részről, még szemrehányásaiban is , a’ jó akarats kiritet azon hangján szólott, melly képes a’ sziveket megnyerni. Mint fejedelem szólott, de mint olly fejedelem a hatalmasak legvalódbb alapját a’ közokosságra építi. Ez olly jelenet ismételjük, mellyben nagyszerűség Van,V .e? SZOlvV SzéP b°TM*ny, mellyben az uralkodás, határtalan jogok mérsékelve vannak a*fejedelem* és alattvalói kölcsönös vonzalma, ’s a’ barátság és tisztelet’ kölcsönös kicserélése által. Ennél csak alkotmányos monarchia jobb. Mindent megfontolva , mi Poroszország’ jövőjében semmi nyugtalanítót sem találunk , hogy a’ berlini városi tanács’ felirata és a’ király’ felelete közre tétetett. Ezen jelenet’ nyilvánosságra hozatalának következése lesz, hogy a’ kedélyekre szállni készülő borongást eloszlatja. A’ theologiai és egyház-fegyelmi kérdés a’ synodusokra utasitatott; a’ lelkiismereti szabadság nem szenved rövidséget , ez a’ főtekintet. A’ hatalom Poroszországban két alapon nyugszik , a’ jó közigazgatáson ’s az értelem’ működésén alapult szabadságon. Csak ha a’ közigazgatás , melly szid és jó, akadékoskodó és elnyomó volna , vagy ha a’ porosz nép, melly a’ protestantismus és philosophia által megszokta a’vizsgálati jogot nagyban használni, valamelly nyugtalan és elnyomó orthodoxia’ ellenében látná magát, csak ekkor lehetne forradalomtól félni’stb.Mi Poroszországnak képviseleti intézményeket kivárunk; egyébiránt még várhat, ’s békességgel fog várni, mivel már bírja, mit ezen intézményeknek csak nagyobbitari feladata — az erkölcsi szabadságot. Ki Poroszországtól ezen szabadságot elvenni megkísértené, szivét sértené meg annak , ’s legyőzhetlen ellenállást idézne elő. Minő eszköze van tehát a’ kormánynak azon kellemetlen helyzetből, mellybe jelenleg a’ vallási ügyek bonyolítók, megszabadulni? Mi csak egyet ismerünk: minél kevesebbet avatkozzék azokba, s engedje át azt a’ szabad tárgyalásnak. Ezen politica nem fog uj lenni. Ha a’ porosz kormány ezt követni fogja , régi szokásához , a’ protestantismus’ és saját szelleméhez hű fog maradni.“ ANGLIA. Thiers oct. 21-én eltávozott Londonból vissza hazájába. A’ Temze-tunnel’ részvényeseitől megakarják ezt venni. A’ vevő egy vasúti társaság, melly a’ tunnelen át össze akarja kötni egymással a’ londoni pályaféket. A’ tunnel eddig még a’ kormány által a’ társaságnak adott kölcsön’ kamatait sem hozta be. A’ vevő vasúti társaság feleáron akarja magához váltani, mire, mint mondják, a’ részvénybirtokosok igen hajlandók. Minő nagy mértékben űzik nagy városokban a’ nyegleséget, szolgáljon erre például, hogy Londonban nem régiben három léghajó emelkedett fel, mellyek papírokat hullattak alá. A’papírok darabig tömegben hullottak, majd szétszórva ezerenként, ’s ellepték a’ tetőket és utczákat. Hirdetményei valának ezek egy uj hírlapnak. — Most Londonban már politicai zsebkendő is jelenik meg rendesen, azaz, gyolcsra nyomott hírlap. A’Charivari azt mondja, hogy a’ mostani juste milieu , melly a’ jó tettekre igen önző és aluszékony,derék bűnökre pedig gyáva és tehetetlen, nem érdemes egyébre mint arra, hogy az ember orrát belefujja. Az angol lapok ’s utánok a’ francziák egy levelét közlik Brougham lordnak , mellyet egy franczia ismerőséhez intézett, ön kérdez engem, mond a’ levél, ha valljon a’ szives egyetértés (entente coreiale) nálunk nemzeti és szivbeli érzelem-e. Ön átfogja látni, hogy ezen ügy inkább két fejedelem mint két nép közé tartozik , ’s kétségeinek eloszlatására idézze elő igen sanálatos kitételeit némelly lapjainknak, kik semmit sem tudnak, és némelly parlamenti személyeknek, kik többet tudhatnának. Egy szót se higyyen ön ezekből, és legkisebb kétsége se maradjon fel önnek. Nem habozok önt biztosítani, hogy politikánkban semmi sincs bizonyosabb, mint minden pártnak jó érzése Francziaország iránt, és semmi sem lehetne népszerűtlenebb , mint a’ legkisebb idegenség a’ két udvar között.- Ugyan azon személyek,kiket önlegkevésbbé vélne hajlandóknak a’baráti viszonyokhoz, barátai a’békének, ’s ha, mitől isten mentsen meg, valaha legkisebb jelensége mutatkoznék a' két udvar közötti versenygésnek,ilyeneknek nyilatkoznának. Ha ezen érzelem csupán a’két fejedelem között léteznék is , már ez maga is igen fontos volna a’jó ügyre nézve. Azon fejedelem’ magas tulajdonai, ki, Europa’szerencséjére, önöket kormányozza, eléggé ismeretesek, ’s mi a’mi királynőnket illeti, én biztosíthatom önt, hogy megtudta szerezni a’ legmélyebb tiszteletet, ’s megérdemlette a’ legnagyobb bizalmat minden ember’ részéről, kinek legkisebb befolyása van, 's kinek pártolása értékkel bir, bámulatos tehetsége által a’ közügyekhez, és szigorú és hű jellemével, mit olly ritkán találhatni a’ fejedelmeknél, ’s még ritkábban (bocsássa meg ön az udvariatlanságot) a’ fejedelemneknél (princesses) ’stb. Egyébiránt megvallom, az én nyugtalanságom az őshazájának több személyei iránt,kik magas polczon állanak, ’s kik nem gonoszak, nem szűnt meg egészen. Én önnel egy véleményben vagyok, ’s azt tartom, hogy ezen személyek , kiknek némellyikét én őszintén tisztelek és becsülök, ha ministerek volnának, sohasem volnának hadakozó politica’ emberei; de miután már felingerelték a’ párisi vulcanisalt szellemet (bocsánat a’ kitételért), miután felgerjeszték a’kávéházakat, a’saxonokat, a’hírlapokat, a’ félzsoldban élő tiszteket, az izgatókat, az izgatónőket (ismét bocsánat a’ szóért) a háborút sürgetni, lehet-e hinni, hogy elég erősek lesznek lecsillapítani a’ vihart? Ez, mondja ön, csak azért történt, hogy a’ ministeriumot megbuktassák , ezért hirdetnek Anglia ellen gyülölséget, Anglia ellen, melly szereti és tiszteli Francziaországot,és soha sem szűnt meg elismerni hadi és polgári dicsőségét. De ki felel róla, hogy megbuktatván a ministériumot, nem fogják elrontani ezen békés állapotot, mellyet maguk is sajnálnának elrontani, é s mellyet örökölni szeretnének ? Azt értem, ha egy örökös halálát kívánja elődének, hogy szép palotáját örökölhesse; de ha azt látom, hogy ezen örökös nem elégszik meg a’ tulajdonos’ megrettentésére tüzet kiáltani, hogy ez az ablakon kiugordjék, de valósággal is felgyújtja a’ házat, azon reményben, hogy majd eltudja oltani, ha a’ tulajdonos nyakát szegte, az illyen terv’veszélyes és erkölcsös voltát nem értem. Ezen urak’ tervének sikerültén , ha a’ jó egyetértés megszűnnék a’ két ország között, mi, kik barátai vagyunk a’ békének, nem elégednénk meg azzal, hogy a’ háború komoly szándék nélkül okoztatott. Ha nem csalatkozom, önnek némelly barátaira , könnyen lehetne alkalmazni eszméimetstb. Mi önnek Izlandról mondott szavait illeti , önöknek harczi villámaik ne számítsanak birodalmunk ezen részére; semmi sem gyengébb az izlandi angolellenes pártnál. Mi itt jól tudjuk (mit önök mélyen feledni látszanak Francziaországban), hogy mindazon izlandi beszédek és mentingek csak zajt és füstöt okoznak. Az izgatok pénzt akarnak szerezni; a’ többi főnökök szeretik a* zajt; de egyik sem merne egy lépéssel sem tovább menni, ’s én biztosíthatom önt, hgy egyik sem gondol többre. Addig is míg kormányunk az izlandi népet kielégítheti, papjaik már megvannak egymás között oszolva , ’s az izgatok nem tudják, mit cselekedjenek. Igaz hogy Izland szenved; de szenvedéseinek legnagyobb része a’ törvényhozás által nem orvosolható visszaélésekből ered. Ezen baj a’ társasén rendszerből ’s a’ birtok’ felositása’ állapotából ered. Ezek olly sebek, mellyekre a’legesztelenebb izgatók sem merték valaha kezöket emelni. Ishitetteko. ESKÜTTSZÉKI ELJÁRÁS. XV. Fejezet. Az esküdtbíróság’ előtti eljárásról. (Folytatás.) „366. §. A’ 365-ik §. első ’s második kérdésén kívül , a’ többiekben foglalt egyéb akár terhelő, akár enyhítő körülményekre nézve az egyszerű többség határoz.“ „367. §. Szavazatok’ egyenlőségében a’ vádlottra enyhébb vélemény válik határozattá.“ „368. §. Miután az esküdtek mindenik kérdésre igennel vagy nemmel feleltek , ’s feleleteiket az elnöktől kapott kérdések mögé elöljárójuk által följegyezteték ’s vele aláíratták, a’ teremben, helyükön mindnyájan megjelennek. Ekkor az elöljáró fölkelvén székéből ’s a’ törvényszék felé ’fordulván , fenhangon kijelenti: „az esküdtszék’ határozata bűnös“ vagy „nem bűnös“ , ’s egyszersmind a’ feleletet a’ pörrel együtt irásban az elnöknek átnyújtja, ki ezt a’ jegyzővel egyetemben szinte aláírja.“ „369. §. Ha az esküitek nem feleltek volna minden kérdésre, vagy határozásképre nem e’ két felelet közül egyiket mondták volna ki : „bűnös“ vagy “nem bűnös“, vagy ha valamelyike az esküdteknek a’határozatot nem a’törvényes többség szerint hozotnak nyilvánítaná, az elnök az esküdtekeket visszaküldi, és őket mind addig együtt tartja , míg az említettekhez képest teljes, törvényszerű és kifogáson felüli határozatot nem hoztak. De az elnök köteles őket értesíteni, hogy a’ melly kérdésekre törvényszerűen feleltek, s azokat többé meg nem változtathatják.“ „370. §. Ha azonban az esküüttszék’határozata „bűnöst“ mondván , a’ törvényszék’ tagjai mindnyájan úgy vannak meggyőződve, hogy az esküdtek a’törvényes formák’ megtartása mellett is, az ügy’ lényegére nézve hibáztak , a’ törvényszéknek joga van , de nem fölhívásra , hanem csak hivatalból és rögtön az esküdtszék’határozatának meghallása után ítéletét felfüggeszteni , ’s a’ legközelebbi ülésben az ügyet új esküdtszék’ elébe terjeszteni. Ez uj esküdtszéknek tagja az előbbeni 12 közül egy sem lehet. De a’ felfüggesztésnek egy ügyben csak egyszer van helye; az uj esküdtszék’ határozata után , bár az egyezzék i° az elsőével , a’ törvényszék köteles tírszínt alkalmazni a’ törvényt. Hol az esküdtszék feloldoz , ott a’ felfüggesztésnek nincs helye.“ „371 §. Az előbbi 370. §-beli eseten kívül az itélőesküdtszék’ határozata soha és senki által föl nem függesztethetik.“ B. A’törvény’ alkalmazásáról. „372. §. Az esküdtszék’ határozata a’ 368. §. szerint kijelentetvén , az elnök a’ vádlottat előrendeli, ’s neki az esküttszék’ határozata a’ jegyző által felolvastatik.“ „373. §. A’ törvényszéki bírák, előbb még a’ 376. 384. 385. §. szerint a’ közvádlót, a’vádlottat és sértett, felet kihallgatván, egymás közt , szavazattöbbséggel , vagy a’ teremben lassú hangon végeznek , vagy e’ végett szokájokba visszavonulnak ; de az ítélet az elnök által fenhangon, nyilvános ülésben ’s a’ vádlott’ jelenlétében hirdettetik ki. Egyszersmind felolvassa azon törvényt is , mellyen az ítélet állapittatik.“ „374. §. Az ítéletet aztán a’jegyző foglalja írásba , ki ebbe a’ felolvasott törvény’ szavait is tartozik beigtatni. Az ítéletnek legfölebl. 24 óra alatt, a’ jegyzőn kívül az ítélő törvényszék* mind azon tagja által alá kell irattatnia, kik az ítéletben rész vevek.“ „375. §. Midőn a’ vádlott nem bűnösnek nyilvánittatik, az elnök által vád alóli feloldoztatása kimondatván, ez egyszersmind azonnali szabadon eresztését is elrendeli, hacsak letartóztatására más törvényes ok nincsen.“ „376. § De a’ nem bűnös határozatnak esetében is, a’ feloldózó ítélet előtt mind a’ közvádló, mind a’ sértett fél, vagy ha ez sem maga jelen , sem védője nem volna, e’ helyett is a’közvádló, mind végre az I. R. XXV- ik fejezetbeli hamis feladásból származott kárra nézve a’vádlott is kill hallgatandók. E’ szerint a’ végítélet úgy a’ sértett fél, mint a’ vádlott’ említett polgári keresetének meghatározására kit terjed, ha az bebizonyitottnak találtatik; ellenkező esetben a keresetére nézve a’sértett fél polgári, a’ vádlott pedig tetszése szerint vagy polgári bíróság’ el be, vagy az I R. , 260, 261, 262. §§ értelmében külön büntető közkereset’ indítására utasittatik.“ „377. §. Ez okból polgári kéreseiével előállani mind a’ sértett fél, vagy bár vele ez föl nem lépett, helyette hivatalánál fogva a’ közvádló , mind a’ vádlott a’ végítélet előtt tartozik, később előadott kereset ez el árasnál nem fog figyelembe vétetni. 378 §. Ha a’ vádlott’ értéke az összes kár’ megtérítésére nem elégséges , akkor a’ polgári keresettel fellépett felet illeti az elsőbbség; a’ többi kárvallottakra nézve pedig aránylag kárpótlás rendeltetik ; és ennek helye van akkor 73.