Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)

1846-03-31 / 650. szám

TARTALOM. Hivatalos közlés. A’ két testvérhen’ egyesítése. Magyr tudós társaság. t­örvény hatósági dolgok: Zala (előfogások), Bácsiéi (horvát ügy, pesti és pozsonyi levél megbukik, zalai körlevél a’társulati jog­ ügyében ’stb). iro­dalmi értesítő. Vegyes közlemények: A’ nemzeti­ség és szineszet'ügyében. Iparegylet. Küllő id. h­irdetések. MAGYAROR VÁCS és ERDÉLY. A’ nmu­gy magyar kir. udv. Kamara a’ Bécsben létező kir. magyar­­erdélyországi harminczad-hivatalnál megillesült harmadik ideig l. nászi állomásra Mürczer János budai számvizsgálói gyakornokot; sz. Vidi ideigl. írnokká Krisner Ernészt, fiumei k. han­inczad-keze­­lőségi gyakornokot; tavalyi elleiün­ködő tisztirnokká Le­ma­ich Spin­don ottoki útlevélvizsgálót, ’s végre az ottoki ideigl. útlevél­­vizsgálói állomásra Mattanovich József sziszeki kir. harmin­­czadi felvigyázót alkalmazta. ( B—P. H.) A’ két testvérhon’ egyesüléséről. E’ Czím alatt érdekes czikket oltásunk az Erdélyi Híradó’ közelebbi szántában. Viszhang és adalék gyanánt tekinthető e’ czikk azokhoz, mik, az unió körül, lapjainkban egyik tisztelt dolgozó­ társunk által mondattak el. Többször mondottuk immár, hogy Erdély’ bajainak orvoslására hathatósb gyógyszer nincs, a’ Magyarország­gal­’ egyesülésnél. ’S az Érd. Híradó osztozik e’ vélemé­nyünkben. „Hiszen, úgymond, a’ nemzeti haladás’s jólét’ minden egyéb ösvényei már annyira megkisértvék , ’s annyira elzártaknak mutatkoztak, hogy az egyetlen út iránt, mellyen áldás ígérkezik, legkisebb kétségünk sem lehet, ’s eljött az idő, mellyben a’ nagy eszme’ ténnyé szilárdulása muldatlanul szükséges “ Értekező „nem tartozik azon politicusok közé , kik a’ diplomatia’ érdekeinek a’ nemzeti sajátságoknál nagyobb erőt tulajdonilnak; kik azt hiszik, hogy nemzeteket tetszés szerint összecsatolni és elszakasztani szabados és czélszerű; értekező ugyanazon nemzetnek ’s rokon erkölcsi erőknek, mellyek egyesülve hatályosan működhetnének, szétdarabo­­lását az emberiség elleni véteknek tartja.“ ’S Magyarország és Erdély mégis különválva élnek, mint meghasonlott, szétvált házas lélek. Pedig jól írja értekező: „miszerint a’ történészet ’s a’ több százados különválás’ daczára e’ két testvérhon között változatlanul fennmaradott anyagi és szellemi rokonság tisztán mutatják , hogy Erdély ’s Magyarország nem két ország, hanem ugyanazon egy országnak mostoha események­ okozta különvált részei. E’ rokon elemek, a’ természet’ örök törvénye által egy czélra teremtett ezen erők, külön állodalmi gépezetben is némileg hasonló irányt mutatnak ugyan , de eldaraboltságuk miatt soha azon eredményt, melly által magunkat egy mivelt és nagy nemzet’polczára felküzdhetnek, kifejteni képesek nem leendőek, — főleg nemzetiségünk’ elszigetelt állása ’s azon szigeten is, mellyet a’ sors számunkra kijelölt, nem épen kedvező helyzete között. A’ dolog'ez állásában lehet-e valami balgatagabb felfogás’s honárulással határos valamelly bűnösebb cselekvésmód , mint az , hogy , midőn Europa’ minden müveit népeit erejök’ kifejtése’ nagyszerű mű­vével látjuk komolyan foglalatoskodni, mi nemzeti tes­tünk’ feldaraboltsága iránt még mindig egykedvűséggel viseltetünk , ’s azon módot, melly mindössze is cse­kély erőtek’ szilárdítására leghatályosabb volna, botorul elhanyagoljuk ? Ez erők’ szilárdítása hát azon fő ok, mi által a’ két honnak egy állodalmi gépezetbe össze­sítése a’ két testvérhonra, ezek’ mindenikére küülön­­külön és az összes birodalomra kétségtelenül a’ leg­­üdvösebb­ hatást ígéri, valamint mathematical igazság az is , hogy a’ két testvérhont illetőleg a’ nyereség a’ kisebb résznél annyival tetemes!), mennyivel nagyobb nyerendő ereje annál, mellyel ez az összesített erőt nevelni képes.“ — Még jobban feltűnő ez állítás Erdélyt illetőleg, ha alább a’ két magyar haza közötti párvonalt olvassuk : „A’ testterhen a’ leggyászosebb viharokon keresztül alkot—­mát)és főbb alapjait megtartotta, ’s habár még sok híjéval van, mégis bir olly intézményekkel, mellyek további erőteljes kifejle­tét biztosítják. Ilyen például törvényhatósági rendszere, illyen törvényhozása, melly minden rendezetlensége mellett alkalmasabb az alkotmány védszerét alkotni, mint az erdélyi , hol az uralko­dás nint kinevezett kir. hivatalosok a’ nép’ képviselőivel egy ház­ban tanácskoznak. Mig Magyarországon a' felsőház az alsóval ellentétben egyenlő egy szózattal bir. Erdélyben a’ kir. hivatalo­sok s' nemzet’ nyilvánuló kívánatot már születésében megsemmi­­sithetik, 's a’ képviselők' kezdeményi jogára káros befolyást gya­korolhatnak. Hogy ez eddig elő nem igen történt, eddigi királyi hivatalosaink’ jellemének 's a’ jó szerencsének tulajdonítható, de az erdélyi alkotmányos form­ák 's törvényhozási szerkezet’ czél- szerű voltára semmit sem bizonyít, mellyekkel a’ tör­ténte­k’ ellen­kezője is a’legtermészetesebben összeférhetett volna, mert olly form­ák, mellyekből jó és rész egyk­ént következhetik, megszűn­nek a' nemzet’ alkotmánybiztositékos lenni. Magyarország’ország­gá lesé, továbbá gyakorlásában van a’ közadó ’s az országos se­gélyek’ megajánlásának, melly a’ képviseleti rendszer’ egyik leg­több biztosítéka. Erdélyben a’ legfontosabb alkotmányos alapok a mostoha múltnak estek áldozatul. Azon kevesekhez képest is te­hát, miket megemlitnünk a’ hely’szűke engedő, elmondhatjuk, hogy Magyarországon az alkotmány’ legnélkülözh­etlenebb alapjai létezvén, annak tovább fejtéséről ’s a’ haladási kérdések’ mikénti megoldásáról van szó,­­s ezek körül határozódnak a’ pol­gári felekezetek’ tuséi. Ott (Magyarországon) például a’ véleke­dések különböznek a’ megyei főtisztviselők’ ujabbi kinevezése, a’ katonai karhatalom 'stb. felett ; de mindenesetre léteznek olly positiv alkotmányos igazságok , mellyek a’ felekezeti véleménye­ken felül emelvek. Ott a’ reformer azt mondja, hogy a' népneve­­lés a’ törvényhozást illeti, hogy egyedül esküttszékek képesek czélszerű törvénykezési eljárást biztosítani ; a’ conservativek pe­dig azt, hogy a’ népnevelés körüli intézkedés a’ kormány’ joga, az esküttszékek társadalmunk'jelen helyzetében nem alkalmazha­tók; de egy csak valamennyire okos conservativnek sem jutna eszébe azt kívánni, hogy a’ megyek a' tisztválasztástól fosztassa­nak meg, vagy azt állitni, hogy a’ törvényhozásnak adózóli ren­delkezése helytelen. Erdélyben a’ haladó párt figyelme és ereje’ legnagyobb részet az alkotmány’ alapja’ visszanyerésére kénytelen fordítni,­­s csodálkozhatni-e, ha mindaddig, mig alkotmányos nemzet lenni Erdély meg nem szűnik, alkotmányos kifejlődése és haladásának is legnélkülözhetlenebb eszközeit alkotmánya’ biztosí­tásában kitesi. Erdélyben a’ megyei tisztválasztások’ törvények’ értelmében helyreál­lása ’s adó körüli rendelkezési jogaink’ élet­beléptetése s más alkotmányos kérdések, Cato’ ismeretes ked­­ventz mondásaként, vegyülnek a’ haladási kérdések közé, a kik ama’ követelésekkel ellenkezőt kívánnak, nem az alkotmányos­ság’ abc- jét hozzák kétségbe. Ez rövid vázlata a’ tét testvérhon’ és abban létező polgári felekezetek’ helyzetének ’s társadalmi vi­szonyainak, miből bárki is átláthatja, hogy hatalán Erdélyben bajos nem opponálni, egyszersmind bajos halapi is ? midőn a' legfontosabb alkotmányos kérdések, a' nekiek nem épen kedvező jelen időszakban, ólomsulyként nehézkednek haladni kész lábainkra, mellyeket lerázni, valamint velök haladni, egyk­ént lehetlen. Hogy illy körülmények közt Erdélyben mégis haladási törekvés mutat­kozik, érdemül tulajdonítja ugyan az unió­ érdemes írója (Zahorszky a’ P. Hirlapban), de hogy e’ törekvés semi eredményt nem tud eszközölni, a’ közelebbi három­­országgyűlés’ példái kétségtelenül bizonyítják.“ Az egyesülésnek tehát Erdélyre nézve nagy hasznát lát­juk abban is, miszerint ez által alkotmánya’ nélkülözhetlen alapját nyerve meg, nemzetisége és társadalmi életének Magyarországgal karöltve leendő kifejtésére módot nyerend. De üdvös hatást vár értekező az uniótól az összes biro­dalomra, sőt a’ civilisatio’ ügyére is.­­ »Erdély hátramaradásának — úgymond — ’s közelebbi törek­vése’ teljes erdménytelenségének fő okát, gyöngeségén kívül ab­ban találjuk , miszerint társadalmi élete nemcsak a’mivelt Eu­ropa , hanem a» birodalom’ vérforgásától is távol esik. Ez utólsó körülmény a’ régibb időkben talán ok volt arra, hogy még töb­bet nem vesztettünk; most azonban ez is állapotunk’ súlyát alkotja. Az egyesü­gy alkotmányos követelésünknek nagyobb súlyt ad, ’stb. De lássuk a’ tárgyat egy más oldalról ’stb.“ „Minél különváltabb elemet képeznek alkotmányaikkal a’ test­vérházak a’ birodalom’ összes szerkezetében, mennyivel inkább sokasitják az uralkodás’ gondjait, annyival kénytelenebb emez egy , a’ részletekig terjedő rendszer helyett, a’ külön országok’ érdekeit képviselő férfiakban vetett személyes hitelhez folyamodni, ’s most e’ nézpontból kiindulva kérdjük : mig Magyarország’ ér­dekeit számos, úgy anyagi, mint szellemi tulajdonoknál fogva a’ birodalom’ más férfiaival a’ versenyt kiállani képes férfiak , az uralkodás’ közelében ’s a’ birodalmi érdekek’ tűzpontjában képvi­selik, ’s gyümölcsöztethelik az igazgatás’ bennök vetett bizalmát hónak’javára, addig mi, (erdélyiek) anyagi és erkölcsi helyze­tünk, valamint távolságunk által egyiránt akadályozva, érdekein­ket kik által képviseltethetjük? ’S valljon nem volna-e czélszerűbb, egy két egyénünket sorozni amazok’ koszorújába, semmint ön­állás’ hiú kecsegtetései közt néma gyermekként állani ’stb. — De ha kivánatunknak elegendő súlyt adni, ha külön érdekeinket al­kalmas férfiak által képviseltetni képesek volnánk, akkor is még fenmaradnának azon számtalan nehézségek, mellyeket a’ kormány­zott országoknak nagy különfélesége a’ közigazgatás’ elébe ok­vetlenül gördít,­­s annak legjobb czélzatait is a’ kivitelben tete­mesen képes gátolni. Hogy az alsóbb osztályzatokat ne említsük, négy különböző szellemű és helyzetű nemzetet kormányzó uralkodónak egy alkotmánynyal biró ötödik is elég dolgot képes adni, ’s elfog­lalni egyik kezét az esetben is, ha a’ más négy­nek gyeplőjét a’ másikkal tartani lehetséges volna. Hát ha még az ötödik nemzet két külön alkotmánynyal bíró országokra oszlik? Ha igazságosak akarunk lenni, el kell ismernünk azon akadályok’ tömérdekségét, mellyekkel kormá­nyunknak e’ tekintetben küzdeni kell. Ez akadályok pedig hova tovább nevekedni, ’s Erdély’ kívánatai annyival inkább háttérbe fognak szorulni, mennyivel nagyobb erőt fejtene ki Magyarország érdekei’ sikeritésére. Ezekből világos, hogy a’ testvérházakkal együtt az igazgatás is tetemesen nyerne, ha az unió által az or­száglás’ gépezete egyszerüsittetnek , ha két alkotmányos ország helyett egy szuporib­á bokros gondjait, ha nem két, hanem egy országgy­űlésen, nem Pozsonyban és Kolozsvárit, hanem az egye­sült törvényhozás’ székhelyén kellene értekezni a’ nemzet’ képvi­selőivel, ’s egy olly kormányszék léteznek, mellynek hatósága az egész Magyarhonra kiterjedne.“ De lássuk végre, miről értekező legelöl tön említést, a’ két ország’ egyesülését európai szempontból. Értekező a’ civilisatio’ biztosítását tartja a’jelen politica’ fő feladatának.­­ „Midőn, úgymond, e’ politica figyelmét Europa’ miveletlen­­ népeire kiterjeszti, midőn tervének gondosan szőtt szálait keleti határainkon túl nyújtja , midőn azon országokat,­­ mellyek eddig a’ politicai mérlegben semmit sem nyomtak,­­ egy fáradhatatlan diplomatia’ küzdterévé látjuk­­válni , — hiú ábránd vagy helyzetünknek igazságos méltánylása-e, ha ’ remélni bátorkodunk, hogy számításaiból egyedül mi telje­­­­sen kimaradni nem fogunk, hogy egy szorgalmas politica, mellyet az ellenséges elemek’ sokféle visszahatása’s a’sok­­­ képén meghiúsuló remények sem képesek kifárasztani, figyelmét nem fogja megvonni azon pontról, hol a’ conso­­lidatio’nagyszerű műve, minden diplomatiai kísérletektől távol, két testvérnemzet’­forró óhajtása ’s egy bölcs ural­kodó’ beleegyezése által mehet akadálytalanul véghez. Hiú­­ ábránd vagy erőnknek okszerű méltánylása-e azon meggyő­ződésünk, miszerint nemzetiségünk, a’consolidation’ nagy­­­­szerű művében, egy kétszeresen díszes pályára van meg­­híva? — Egy felöl a’ civilisatiót közleni éjszak-nyugot és dél-kelet között, másfelől pedig azon törekvések ellen szol­­­­gálni ólaimul, mellyek azt éjszakról veszélylyel fenyegetik,­­’s melly töli aggodalomban habár némellyek’tulcsigázott , érzelmeit nem osztjuk , nem azért tesszük , miintha azon­­ törekvések’ valódi létezéséről meggyőződve nem volnánk,­­ hanem mivel biztosan reméljük, hogy korunk’ politikájának­­ sikerűlene a’ nagy kérdést békés utón fejteni meg. Igen, mi eleitől fogva meg valánk győződve, miszerint a’két test­­­­vérfion’ egyesülésére , nemzetiségünk’ közvetlen érdekei mellett, a’ birodalom’ é­s Eu­rop­a’ p­o­li­ticáj­a egy­aránt nyujtandanak kezet,­s épen azért leg­­kevésbbé sem kételkedünk, miszerint részekre szaka­dásunknak, melly a’mostoha eseményeknek csupa tényleges következménye volt, ’s mellyet semmi erkölcsi okok többé nem támogatnak, egy józanabb reflexió’ birálata alatt leg­­ottan meg kell szűnni. Igen , bennünk még nem halt ki a’ remény, miszerint az unió’üdvös műve minél elöbb azon politica’ kiegészítő részét teendi , mellynek sikerűlend Europa’ civilisatiojának é­szak elleni biztosítását is végre­hajtani.“ M. TUDÓS TÁRSASÁG. IX. ülés. A’ folyó hónap’ 23-án tartott kisgyülésben olvasta a’ titkár Szentkirályi Zs. erdé­lyi hazánkfia és lev. tag’ beköszöntő értekezését a’ „bá­nyász-jogról.“ Ezután a’ természettudományi szakosztály’ ülésének (f. h. 16.) jegyzőkönyve olvastatott, melly sze­rint annak jegyzőjévé dr. Török úr választatott. Igen érde­kes volt — ’s egyszersmind kellemetes — a’ titkár által felolvasott leveléből dr. Beer pétervári egyetemi professor úrnak, értesülni arról, hogy Reguly hazánkfia él, ’s egész­sége javulván Kazánba ismét visszatért, csüggedetlen nyo­mozásait szintolly bán ulalra méltó kitüréssel, mint a’ siker’ teljes reményével biztatólag folytatandó. Megérté titkárá­tól az academia ez úttal közbenvelve azt is, hogy a’,Reguly társasági ezer égő évenkinti segedelemnyujtásról biztosító jeles hazánkfiát két évre; hogy egy ,Reguly albuma is van készülőben; — hogy a’ titkárnál is van már több száz forint elküldendő ; — végre , mi legtöbbet ér Regulyra nézve , mert már teljesült is — hogy Gróf Széchenyi másod elnök ő exója által kiszállított mintegy 900 ft pengő ren­deltetése’ helyére —Beer’ levele szerint — megérkezett. És itt szabad legyen két őszinte óhajtást kifejezni, u. m. elő­ször: vajha Veszprémmegyéből szíveskednék valaki hitele­sen értesilni a’ közönséget arról, hogy e’ kebelebeli szár­mazású hazafi’felsegitésére honnan, mennyi summa érkezett ama’ megye’felszólítására hozzája? és —mi fő dolog — az mikor ’s hová küldetett ? Urak ! a’ felszólításnak még máskor is lehet szüksége; ’s ennek sikert csak az adhat, ha a’ közönség nyíltan találja mindig az előttei számadozás' nagy könyvét. — Másodszor óhajtanék tudni a’ Reguly-társaság’ részéről is, s hogy küldetett-e már valóságos segély, vagy mikor fog és­­mennyi? De Beer’ levelére visszatérve: — ez i. é. febr. 15-ről, mint érintők, tudósítja a’ titkárt, hogy Regulynk jelenleg,a Kazánban a’ török és csubasz nyelvek’ tanulásával, ’s illetőleg nyelvünkkeli öszszehasonlitgatásával foglalko­­zik; érintetvén ezúttal a’ tudós levélírónak azon véleménye is , melly szerint Ázsiából kivándorlótt őseink közt a’ fők­­ Chazar , a’ nép pedig finn­ törzsekbeliek­­ voltak, és ez uttóbbiak’ nyelvét vették fel a’ (kevesebb)­ fők is , — mellyböl­ édes anyanyelvűnk származott. — Felolvasta ugyan Beer által megküldött egy hírlapi czikkét is Kunig­r urnak, mellyben az iratik, hogy Reguly Siberiában és 52 Martins 31.­ 1846. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ftpp. — Előfizethetni helyben Lande­rer Lajos kiadó-tulajdonosn­ál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­ny­ok hram a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, és egy-egy kis hasábsorért apróbetű­kkel 5 pengő kr. számittatik.

Next