Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)
1846-06-25 / 697. szám
697. Junius 25.1846. Csütörtökön PESTI HÍRLAP Előfizetés a’ Pesti Hírlapra. Közelgvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (minden eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’július’ 1-ső napjával kezdendő második felére az előfizetési feltételek változatlanul az eddigiek maradnak, úgymint: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. -- Az előfizetés elfogadtatik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadó-hivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnál. — Küllöldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir. főposta-hivatal’ útján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Büntető eljárás. XII. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Torontál (a.g. n. egyes, népoktatás). Vegyes közlemények: Dunamelléki helv. hitvallású egyházkerület. Magyar gazd. egyesület (folytatás). Tiszaszabályozás. Nemzeti képcsarnok. Külföld. Hirdetések. MákCSYAMImsZÁC. és «RDÉL¥. BÜNTETŐ ELJÁRÁS. XII. Az augsburgi Alig. Zeitung, mellytöl némelly hazánkfia azt szeretné követelni, hogy szabadelmü lappá váljék, a mi épen annyi, mintha valaki a’ nehéz igába fogott meklenburgi lótól azt követelné, hogy arab paripává alakuljon át, — ezen augsburgi Allgemeine minapában azt iratá magának, nem mondom honnan , de hiszen nem is szükség megmondanom, — hogy a’ magyar hazának ügye már nem forog többé veszedelemben, hogy a’ közügyek’ állapota tetemesen javult, mert a’ „Pesti-Buda (sic!) Híradó“ ’s a’ „Pester Zeitung“ csaknem naponkint remek vezérczikkekkel örvendeztetik meg a’ híveket. A’ mi a’ „Pesti-Buda Híradót“ illeti, arról szívesen hiszem, hogy remek vezérczikkekkel bővölködik, sőt még tovább megyek az augsburginak levelezőjénél, ’s a’ „Pesti-Buda Híradóról , ámbár nincs szerencsém e figyelmét színről szinre ismerni, neve és czime után ítélve azt merem állítani, hogy ezen lap minden bizonynyal „naponkint“, nem pedig, mint kétségtelenül hibásan állittatik, „csaknem naponkint“ hirdet valóságos oraculumi bölcseséget mindenről a’ mi magyar, ’s én érzékeny veszteségnek tartom a’ tisztelt levelezőre nézve, hogy — mint közleményéből is láthatni — magyarul nem tudván, a’ Pesti Buda Híradó’ czikkelyeinek magasztalában eljárhat ugyan, de olvasásukban, fájdalom, nem! Ha azonban ez’ új fajtájú Híradóra nézve kötelességemnek tartottam a’dicsőítés’ minden vitorláit felvenni, — a’ Pester Zeitungra nézve kénytelen vagyok, épen ellenkezőleg, kissé keskenyebb határok közé szorítani a’ panegyris’ ömlengését, vagy ezt legalább kissé szabatosabban formulázni, mondván: miszerint mégis kelletinél vastagabb hizelkedés, ráfogni a’ P. Zeitungra, hogy csaknem naponkint remek vezérczikkeket küld a’ világba; untig elég annyit mondanunk, hogy háromszor hetében, — ha nem csalódom, hétfőn, szerdán és szombaton vezérczikkelyei de sőt az egész lapnak szelleme ellen igazságosan nem tétethetik kifogás; de a többi számok’ vezérczikkelyeinek jóval nagyobb részét oliyaténnak találtam , hogy íróik — bízom benne, magok is fel fognak jajdulni elveik felett, ha majdan az alkotmányosság’ és nemzetiség’ eszméi világot gyújtottak körülöttök. Mikorra fogjuk ezen Pál’ fordulását politicai kalendáriumunkba feljegyezhetni, azt egyelőre nehéz volna meghatározni, de vétek lenne az emberi tökélyesbülés dogmája ellen ebbeli reményünkről letennünk, ’s igy csak higyjük, hogy maholnap —teszem az nap’, midőn magyarul szerkesztendik, vagy legalább olly irányban, hogy csak magyar utóda lehessen, — a’ P.Zeitung önmaga fogja múltjának politicai bűneit töredelmes szívvel olly végtelenül hosszú sorban bevallani, mint a’ hajók’ sora az ihásznak már nem tudom mellyik énekében. Ezen Pester Zeitung egyik minapi czikkelyében , (244-hk sz.) nem tudom, honi-e vagy nem honi, mert vannak kik úgy vélekednek, hogy a’ szóbanforgó lap mint nembarátja a’ védegyletnek, lajtántuk, nevezetesen bécsi árukkal is láttatja el magát,— egyik minapi czikkelyében, mondom, azon való örömét fejezi ki, hogy a’ P. Hírlap’ nézetei a nevelés politicai befolyásáról azon egyek az övéivel. Ezen örömét, úgy hiszem, e’ lapok’ szerkesztőjének nyomban bekövetkezett nyilatkozata már jócskán devalválhatta, ’s én ezúttal, mint soraim’ felírásából is gyaníthatni, az érintett czikkelynek csak azon helyére akarok egypár megjegyyzést tenni, hol a P. Zeitung’ olvasóit azon állannal tartják jól, hogy az esküttszékek’ institutiójának pártolása, hazánk jelen műveltségi viszonyai között, hiú ábrándozás, sőt meggondolatlan lépés. Ezen beszédre, nehogy tévútra vezettessék az olvasó közönség, elégséges volna ezt és ennyit válaszolni: hiszen francziaország sem állott a’műveltség’ azon fokán, mellyen jelenleg szemléljük, akkortájban midőn a’Constituante az esküttszéneket a Szajnához átültette; és Anglia talán csak nem állott magasabban értelmiség’ dolgában a’ Tudorok alatt, mint Magyarország a’Pester Zeitung’vezér-statusférfiainak idejében ? ’s Naupliában és Athénében és Ceylonban ’stb. talán csak nem értik jobban Schelling’ tanár von der Offenbarung ’s a’ német műveltség’ egyéb mélységeit, mint nálunk; —és a’jury mégis legüdvösebb institutióik közé soroztatik. Ennyi, mondom , elégséges az olvasó’ megnyugtatására , ’s mindazok’ félelmének eloszlatására , kik ijed— többen már attól tarthattak , hogy végre még a’ nemzet’ valamennyi tagjainak legalább is bölcsészeti tanárokká kell válniok, ha az esküttszékeket veszedelem nélkül akarjuk közöttünk letelepíteni. — De a’ P. Zeitung vezérei, előre látjuk , nem engedik magokat általunk illy könnyű szerrel kapacitáltatni, ’s igy magoknak tulajdonítsák, ha ez egéres tudatlanság’ gyanújába jönek , ha azoknak tartatnak , kik nem tudják, hogy az esküttszékek’ institutioja egykorú magával a’ polgári társasággal, hogy az ó-kor’ népeinél azonképen, mint a’ középkorban, a’ nép’ közbenjöttével hozattak az ítéletek, mi az esküttszékek’ lényegét teszi; hogy a’ heliasták’ széke ’s a’ judicium praetoris Athénében és Rómában, ’s a’ grófok ’s ispánok’ törvényszékei is’ középkorban nem hasonlítottak ugyan mindenben a’ mai franczia vagy angol juryhez, mint a’ hogy’ a’ Pester Tageblatt nem mondathatik mindenben a’ Pester Zeitunghoz hasonlónak, de az alapul fekvő elvre nézve még sem különböznek egymástól , mint a’ hogy’ a’ P. Zeitung, ha mindjárt ezer év múlva sem emancipálja az izraelitákat, nem különbözik a’ P. Tageblattól bizonyos idegen elem’ ápolására nézve. — ’S a’ P. Zeitung’ vezérei a’ polgári érdekek’ képviselőinek mondják magokat, és mégis olly feledékenyek, hogy midőn a’ jury’ institutioját határozatlan időre elutasítják, egyiköknek sem jó eszébe, társait nagyobb óvatosságra inteni, miután olly intézkedésről van szó, melly már a’ műveletlen középkor’ városaiban századokkal ezelőtt gyönyörű fejlődésnek indult! • Vagy ha már nem szeretnek históriai adatokkal bajlakodni,amit azonban eddigien épen nem tettünk fel rólok, mint kikben valóságos „visszafelé fordított prófétákat“ volt szerencsénk tisztelni, — ha , mondom, vonakodnak históriai reminiscentiákkal bajlódni, valljon nem tudják-e a’ jury’ theoriájából, miszerint ennek egyik elve azon alapul, hogy büntető ítéletek’hozatalához (a’verdictet értjük, nem a’ törvény’ alkalmazását) , mélyebb tudomány ’s magasabb fokú miveltség egyáltalában nem szükséges, ’s hogy a’jog’ speculatioinak űzése-füzése ez irányban néha épen veszedelmessé válik? De hagyjunk fel a’ pörlekedéssel, mikor a Pester Zeitung talán csak roszul fejezte ki magát , ’s ahhoz, hogy a’jurynak valamelly statusban üdvös következményei lehessenek , a’ nemzet’ részéről nem magas műveltségi fokot, hanem közszellemet és politicai érettséget tart szükségesnek! Ha ez igy van, akkor kezet fogunk vele. E’ kettő nélkül juryt még csak nem is gondolhatni. E’ kettő megvolt Athénében és Rómában , s megvan Angliában és Francziaországban , ’s igy természetes , hogy a’ nép itt közbenjárt ’s közbenjár az ítéletek hozásánál. E’ kettőt híjába nyomozzuk Egyiptomban a’ Fáraók alatt, híjába Chinában ’s a’ műveit Németország’ hasonlithatlanul nagyobb részében, ’s igy természetes, hogy az itélethozásnál itt nem járt ’s nem jár közbe a’ nép. Miután azonban Magyarország közszellem’ és politicai érettség’ dolgában kétségtelenül magasabb fokon áll a’ német rajnai tartományoknál, mellyek a’ jurynak olly örvendetes eredményeit tapasztalták, hogy semmi áron sem fognának tőle megválni, csak egy van, mit Magyarországban még kissé nagyobb mértékben szeretnék feltalálhatni hogy a’ jurynek minél üdvösebb működést ígérhesse , s ez a politicai kiválóságok’ némi egyenlítése; de hiszen e’ tekintetben a’ múlt országgyűlésnek két rendbeli törvénye roppant haladást eszközlött; ’s bízom benne : a’ P. Zeitung, ha a’negyedik rend’ tolmácsa’ képében akar l épni, szövetkezni fog a’ P. Hírlappal, hogy nemcsak a’1®neín általában a’ polgári egyenlőség’ napját minél előbb üdvözölhessük. — S most, mielőtt büntetőjogi fejtegetéseim’ cyclusát a’ mai számmal ideig óráig berekeszteném , szabadságot vetsszek magamnak még egy rövidke figyelmeztetést intézni azokhoz, kik befolyással vannak az utasítások’ készítésére. A’ magyar tengerpart’ ügyét végre felkarolta a’ közlelkesedés. Maholnap a’ magyar lobogó kisebb vagy nagyobb számú hajók felett fog magaslani, mellyek, való igaz, alkalmasint mindig igen szerény tengeri erőt képezendenek, de mégis ollyast, melly saját itélőszékek, saját eljárás, saját törvények nélkül úgy nem lehet el, mint nem a’legnagyobb marina. A’ magyar büntető törvénykönyv’ javaslatának legalább annyiban kell megemlékeznie e’ tárgyakról, mennyiben ezt a’ közbüntető törvénykönyv ’s az illető speciális rendelkezések közötti viszony’ megállapítása és kijelölése elkerülhetlenül szükségessé teszi. Egyszersmind haladék nélkül lépések teendők a’ törvényhozás’ részéről, mellyek nemzeti lételünk’ annyi zivatar ellen megvédett fájának ez’ ifjú ágát még zsengéjében minden nem alkotmányos befolyás ellen biztosítsák. A’ tárgy jóval nagyszerűebb, mint első tekintetre hinnők. Mert, — hogy csak a’ büntetőjogra szorítkozzunk, — elvonatkozva a’ katonai marinának saját fenyitó törvényének megalapításától, ’s a’törvényszéki illetékesség’és eljárás’ meghatározásától, ha ezen marina polgári egyénekkel jő érintkezésbe , — még meghatározandó : milly szabályok szerint kellessék a’ tengeren levő úgynevezett kereskedelmi hajókon bárki által elkövetett vétségeket büntetni ? meddig terjed a’ kapitány’ fenyitó jogköre a’ hajósok’, az utasok* irányában, ’stb.; — és végre , a’ büntetőtörvénykönyvnek a’ rendőri kihágásokat tárgyazó függeléke talán a’ kikötők’ politiájára ’s egyéb rokonneműekre is terjeszkedhetnék ki. Annyi bizonyos, hogy ezen általunk eddig élé iskolákban és iskolákon kívül nem igen fejtegetett tárgyak törvényhozóink’ és publicistáink’ némi figyelmére már is méltók. — Sz. L. Fővárosi újdonságok. Mind azoknak, kik az elhunyt Vásárhelyi Pál’ arczképét birni szeretnék, jelentetik , hogy jelenleg kész példányok ugyan nincsenek , azonban hogy ha olly számmal találtatnának az arczképet birni kívánók, miszerint a’bejövendő ö üvegekből annak újonnan nyomása kiállíttathatik, az e’ tárgyú szükséges rendelkezések azonnal meg fognak tétetni. Az arczkép egy pftért lesz kapható , ’s kik birni óhajtják, felszólittatnak, hogy szándékukat bérmentett levelekben Torkos Sándor úrral tudatni siessenek (Budán a’ kir orsz. épit. főigazgatóság’ hivatalában ) — Előttünk fekszik a’ pesti evang. iskola’ 1848/6. évi „tanodai hirleménye.“ A’ benfoglalt statisticai átnézetből tudjuk, miszerint ezen (evangelicus szokás szerint szintén csak) csekély pénzalappal biró gymnasium ez évben is mind szellemi , mind anyagi tekintetben folyvást emelkedésben volt. A’ lefolyt iskolai évben volt ez intézetben: oktató 14, leány- és fiú-növendék 551. Ez utóbbiak vallásra nézve: evang. 329 , reform. 50 , görög n. e. 24, izraelita 148. Születéshelyre nézve külországi volt 36, a’ többi Magyarország’ különféle részeiből. — A’ rendes iskolai osztályokon kivül ez intézetnél még a’ következő szakosztályok vannak: énekiskola, rajziskola, testgyakorló intézet, női közmunkák’ varrodája , magyar társalom, angol nyelvtanítás, franczia nyelvtanitás. Azonkivül a’ fővárosi uszodákat 101 növendék látogatja ez idén. — A’ miután e’ nemzet’jobbjai évtizedek óta sovárogtanak,’s a’ mi nélkül e’ szó: haladás, csaknem puszta phrasissá törpült Bikáinkon— hogy t. i. azok, kiknek kezében van a’ hatalom és erő , mindinkább a’ nemzet’ kebelében rejlő szellemi tőke’ gyarapításához járuljanak áldozataikkal— ennek eléréséhez naponkint újabb kilátásaink nyílnak. Aristocratiánk mind inkább érezni kezdi magas hivatását. Erre már eddig is vannak szép példáink; ez alkalommal egy újnak megemlítésével kedveskedhetünk. A’ lelkes gróf Zichy Manó érezvén, miképen irodalmunk’ emelése és jelesebb művekkeli szaporítása csak úgy történhetik legkedvezőbb sikerrel, ha a’ mutatkozó fiatal talentumoknak minél nagyobb tér és alkalom nyuttatik tanulásra, tapasztalásra és gondolkodásra: elhatározó, hogy a’ hazai lapokban nehány év óta figyelmet gerjesztett szépirodalmi fiatal írót, Berecz Károlyt a’haza’ különböző vidékeinek alapos megismerése ’s leírása végett szándékolt utazásában folytonos segélyével támogatandja, azon kikötéssel , hogy Berecz ezen utazási tapasztalatait időszakonkint megjelenendő füzetekben