Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-25 / 697. szám

697. Junius 25.1846. Csütörtök­ön PESTI HÍRLAP Előfizetés a’ Pesti Hírlapra. Közelgvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (minden eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett­) ez év’július’ 1-ső napjával kezdendő második felére az előfizetési feltételek változatlanul az eddigiek maradnak, úgymint: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. -- Az előfizetés elfogadta­­tik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadó-hivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnál. — Küllöldre já­ratni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir. főposta-hivatal’ útján történhetnek.­­ Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Büntető eljárás. XII. Fővárosi új­donságok. Törvényhatósági dolgok: Torontál (a.­g. n. egyes, népoktatás). Vegyes közle­mények: Dunamelléki helv. hitvallású egyház­kerület. Ma­gyar gazd. egyesület (­folytatás). Tiszaszabályozás. Nemzeti kép­csarnok. Külföld. Hirdetések. MákCSYAMImsZÁC. és «RDÉL¥. BÜNTETŐ ELJÁRÁS. XII. Az augsburgi Alig. Zeitung, mellytöl némelly hazánkfia azt szeretné követelni, hogy sza­­badelmü lappá váljék, a mi épen annyi, mintha valaki a’ nehéz igába fogott meklenburgi lótól azt követelné, hogy arab paripává alakuljon át, — ezen augsburgi Allgemeine minapában azt iratá magának, nem mondom honnan , de hi­szen nem is szükség megmondanom, — hogy a’ magyar ha­zának ügye már nem forog többé veszedelemben, hogy a’ közügyek’ állapota tetemesen javult, mert a’ „Pes­t­i-B­uda (sic!) Híradó“ ’s a’ „Pester Zeitung“ csaknem naponkint remek vezérczikkekkel örvendeztetik meg a’ híveket. A’ mi a’ „Pesti-Buda Híradót“ illeti, arról szívesen hiszem, hogy remek vezérczikkekkel bővölködik, sőt még tovább me­gyek az augsburginak levelezőjénél, ’s a’ „Pesti-Buda Hír­adóról , ámbár nincs szerencsém e figyelmét színről szinre ismerni, neve és czime után ítélve azt merem állítani, hogy ezen lap minden bizonynyal „naponkint“, nem pedig, mint kétségtelenül hibásan állittatik, „csaknem naponkint“ hirdet valóságos oraculum­i bölcseséget mindenről a’ mi magyar, ’s én érzékeny veszteségnek tartom a’ tisztelt levelezőre nézve, hogy — mint közleményéből is láthatni — magyarul nem tudván, a’ Pesti­ Buda Híradó’ czikkelyeinek magasz­talában eljárhat ugyan, de olvasásukban, fájdalom, nem! Ha azonban ez’ új fajtájú Híradóra nézve kötelességem­nek tartottam a’dicsőítés’ minden vitorláit felvenni, — a’ Pester Zeitungra nézve kénytelen vagyok, épen ellenkező­leg, kissé keskenyebb határok közé szorítani a’ panegyris’ ömlengését, vagy ezt legalább kissé szabatosabban formu­­lázni, mondván: miszerint mégis kelletinél vastagabb hizel­­kedés, ráfogni a’ P. Zeitungra, hogy csaknem naponkint re­mek vezérczikkeket küld a’ világba; untig elég annyit mon­danunk, hogy háromszor hetében, — ha nem csalódom, hétfőn, szerdán és szombaton vezérczikkelyei de sőt az egész lapnak szelleme ellen igazságosan nem tétethetik ki­fogás; de a többi számok’ vezérczikkelyeinek jóval na­gyobb részét oliyaténnak találtam­ , hogy íróik — bízom benne, magok is fel fognak jajdulni elveik felett, ha majdan az alkotmányosság’ és nemzetiség’ eszméi világot gyújtottak körülöttök. Mikorra fogjuk ezen Pál’ fordulását politicai kalendáriumunkba feljegyezhetni, azt egyelőre ne­héz volna­ meghatározni, de vétek lenne az emberi töké­­lyesbülés dogmája ellen ebbeli reményünkről letennünk, ’s igy csak higyjük, hogy maholnap —teszem az nap’, midőn magyarul szerkesztendik, vagy legalább olly irányban, hogy csak magyar utóda lehessen, — a’ P.Zeitung önmaga fogja múltjának politicai bűneit töredelmes szívvel olly végtelenül hosszú sorban bevallani, mint a’ hajók’ sora az ihásznak már nem tudom mellyik énekében. Ezen Pester Zeitung egyik minapi czikkelyében , (244-­­hk sz.) nem tudom, honi-e vagy nem honi, mert van­nak kik úgy vélekednek, hogy a’ szóbanforgó lap mint nem­barátja a’ védegyletnek, lajtántuk, nevezetesen bécsi áruk­kal is láttatja el magát,— egyik minapi czikkelyében, mon­dom, azon való örömét fejezi ki, hogy a’ P. Hírlap’ nézetei a nevelés politicai befolyásáról azon egyek az övéivel. Ezen örömét, úgy hiszem, e’ lapok’ szerkesztőjének nyomban bekövetkezett nyilatkozata már jócskán devalválhatta, ’s én ezúttal, mint soraim’ felírásából is gyaníthatni, az érin­tett czikkelynek csak azon helyére akarok egypár meg­­jegyyzést tenni, hol a P. Zeitung’ olvasóit azon állannal tartják jól, hogy az esküttszékek’ institutiójának pártolása, hazánk jelen műveltségi viszonyai között, hiú ábrándozás, sőt meggondolatlan lépés. Ezen beszédre, nehogy tévútra vezettessék az olvasó kö­zönség, elégséges volna ezt és ennyit válaszolni: hiszen f­rancziaország sem állott a’műveltség’ azon fokán, mellyen jelenleg szemléljük, akkortájban midőn a’Constituante az esküttszéneket a Szajnához átültette; és Anglia talán csak nem állott magasabban értelmiség’ dolgában a’ Tudorok alatt, mint Magyarország a’Pester Zeitung’vezér-status­­férfiainak idejében ? ’s Naupliában és Athénében és Ceylon­ban ’stb. talán csak nem értik jobban Schelling’ tanár von der Offenbarung ’s a’ német műveltség’ egyéb mélységeit, mint nálunk; —és a’jury mégis legüdvösebb institutióik közé soroztatik. Ennyi, mondom , elégséges az olvasó’ megnyug­tatására , ’s mindazok’ félelmének eloszlatására , kik ijed— többen már attól tarthattak , hogy végre még a’ nemzet’ valamennyi tagjainak legalább is bölcsészeti tanárokká kell válniok, ha az esküttszékeket veszedelem nélkül akarjuk közöttünk letelepíteni. — De a’ P. Zeitung­ vezérei, előre látjuk , nem engedik magokat általunk illy könnyű szerrel kapacitáltatni, ’s igy magoknak tulajdonítsák, ha ez egéres tudatlanság’ gyanújába jönek , ha azoknak tartatnak , kik nem tudják, hogy az esküttszékek’ institutioja egykorú ma­gával a’ polgári társasággal, hogy az ó-kor’ népeinél azon­­képen, mint a’ középkorban, a’ nép’ közbenjöttével hozat­tak az ítéletek, mi az esküttszékek’ lényegét teszi; hogy a’ heliasták’ széke ’s a’ judicium praetoris Athénében és Ró­mában, ’s a’ grófok ’s ispánok’ törvényszékei is’ középkor­ban nem hasonlítottak ugyan mindenben a’ mai franczia vagy angol juryhez, mint a’ hogy’ a’ Pester Tageblatt nem mondathatik mindenben a’ Pester Zeitunghoz hasonlónak, de az alapul fekvő elvre nézve még sem különböznek egy­mástól , mint a’ hogy’ a’ P. Zeitung, ha mindjárt ezer év múlva sem emancipálja az izraelitákat, nem különbözik a’ P. Tageblattól bizonyos idegen elem’ ápolására nézve. — ’S a’ P. Zeitung’ vezérei a’ polgári érdekek’ képviselőinek mondják magokat, és mégis olly feledékenyek, hogy midőn a’ jury’ institutioját határozatlan időre elutasítják, egyikök­­nek sem jó eszébe, társait nagyobb óvatosságra inteni, mi­után olly intézkedésről van szó, melly már a’ műveletlen kö­zépkor’ városaiban századokkal ezelőtt gyönyörű fejlődés­nek indult! • Vagy ha már nem szeretnek históriai adatokkal bajla­­kodni,a­mit azonban eddigien épen nem tettünk fel rólok, mint kikben valóságos „visszafelé fordított prófétákat“ volt szerencsénk tisztelni, — ha , mondom, vonakodnak histó­riai reminiscentiákkal bajlódni, valljon nem tudják-e a’ jury’ theoriájából, miszerint ennek egyik elve azon alapul, hogy büntető ítéletek’hozatalához (a’verdictet értjük, nem a’ törvény’ alkalmazását) , mélyebb tudomány ’s magasabb fokú miveltség egyáltalában nem szükséges, ’s hogy a’jog’ speculatioinak űzése-füzése ez irányban néha épen vesze­delmessé válik? De hagyjunk fel a’ pörlekedéssel, mikor a Pester Zeitung talán csak roszul fejezte ki magát , ’s ahhoz, hogy a’jurynak valamelly statusban üdvös követ­kezményei lehessenek , a’ nemzet’ részéről nem magas műveltségi fokot, hanem közszellemet és politicai érettséget tart szükségesnek! Ha ez igy van, akkor kezet fogunk vele. E’ kettő nélkül juryt még csak nem is gondolhatni. E’ kettő megvolt Athénében és Rómá­ban , s megvan Angliában és Francziaországban , ’s igy természetes , hogy a’ nép itt közbenjárt ’s köz­benjár az ítéletek hozásánál. E’ kettőt híjába nyomoz­zuk Egyiptomban a’ Fáraók alatt, híjába Chinában ’s a’ mű­veit Németország’ hasonlithatlanul nagyobb részében, ’s igy természetes, hogy az itélethozásnál itt nem járt ’s nem jár közbe a’ nép. Miután azonban Magyarország közszellem’ és politicai érettség’ dolgában kétségtelenül magasabb fokon áll a’ német rajnai tartományoknál, mellyek a’ jurynak olly örvendetes eredményeit tapasztalták, hogy semmi áron sem fognának tőle megválni, csak egy van, mit Magyaror­szágban még kissé nagyobb mértékben szeretnék feltalál­hatni hogy a’ jurynek minél üdvösebb működést ígérhes­se , s ez­ a politicai kiválóságok’ némi egyenlítése; de hiszen e’ tekintetben a’ múlt országgyűlésnek két rendbeli törvénye roppant haladást eszközlött; ’s bízom benne : a’ P. Zeitung, ha a’negyedik rend’ tolmácsa’ képében akar l épni, szövetkezni fog a’ P. Hírlappal, hogy nemcsak a’­­1®neín általában a’ polgári egyenlőség’ napját minél előbb üdvözölhessük. — S most, mielőtt büntető­jogi fejtegetéseim’ cyclusát a’ mai számmal ideig óráig berekeszteném , szabadságot vets­szek magamnak még egy rövidke figyelmeztetést intézni­ azokhoz, kik befolyással vannak az utasítások’ készítésére.­ A’ magyar tengerpart’ ügyét végre felkarolta a’ közlel­kesedés. Maholnap a’ magyar lobogó kisebb vagy nagyobb számú hajók felett fog magaslani, mellyek, való igaz, al­kalmasint mindig igen szerény tengeri erőt képezendenek, de mégis ollyast, melly saját itélőszékek, saját eljárás, saját törvények nélkül úgy nem lehet el, mint nem a’leg­nagyobb marina. A’ magyar büntető törvénykönyv’ ja­vaslatának legalább annyiban kell megemlékeznie e’ tárgyakról, mennyiben ezt a’ közbüntető törvénykönyv ’s az illető speciális rendelkezések közötti viszony’ meg­állapítása és kijelölése elkerülhetlenül szükségessé teszi. Egyszersmind haladék nélkül lépések teendők a’ törvény­­hozás’ részéről, mellyek nemzeti lételünk’ annyi zivatar ellen megvédett fájának ez’ ifjú ágát még zsengéjében min­den nem alkotmányos befolyás ellen biztosítsák. A’ tárgy jóval nagyszerűebb, mint első tekintetre hinnők. Mert, — hogy csak a’ büntetőjogra szorítkozzunk, — elvonatkozva a’ katonai marinának saját fenyitó törvényének megalapítá­sától, ’s a’törvényszéki illetékesség’és eljárás’ meghatá­rozásától, ha ezen marina polgári egyénekkel jő érint­kezésbe , — még meghatározandó : milly szabályok szerint kellessék a’ tengeren levő úgynevezett kereskedelmi hajó­kon bárki által elkövetett vétségeket büntetni ? meddig terjed a’ kapitány’ fenyitó jogköre a’ hajósok’, az utasok* irányában, ’stb.; — és végre , a’ büntetőtörvénykönyvnek a’ rendőri kihágásokat tárgyazó függeléke talán a’ kikötők’ politiájára ’s egyéb rokonneműekre is terjeszkedhetnék ki. Annyi bizonyos, hogy ezen általunk eddig élé iskolákban és iskolákon kívül nem igen fejtegetett tárgyak törvény­hozóink’ és publicistáink’ némi figyelmére már is méltók. — Sz. L. Fővárosi újdonságok. Mind azoknak, kik az elhunyt Vásárhelyi Pál’ arcz­­képét birni szeretnék, jelentetik , hogy jelenleg kész pél­dányok ugyan nincsenek , azonban hogy ha olly számmal találtatnának az arczképet birni kívánók, miszerint a’be­jövendő ö üvegekből annak újonnan nyomása kiállíttat­hatik, az e’ tárgyú szükséges rendelkezések azonnal meg fognak tétetni. Az arczkép egy pftért lesz kapható , ’s kik birni óhajtják, felszólittatnak, hogy szándékukat bérmentett levelekben Torkos Sándor úrral tudatni siessenek (Budán a’ kir orsz. épit. főigazgatóság’ hivatalában ) — Előttünk fekszik a’ pesti evang. iskola’ 1848/6. évi „tanodai hirleménye.“ A’ benfoglalt statisticai átnézetből tudjuk, miszerint ezen (evangelicus szokás szerint szintén csak) csekély pénzalappal biró gymnasium ez évben is mind szellemi , mind anyagi tekintetben folyvást emelkedésben volt. A’ lefolyt iskolai évben volt ez intézetben: oktató 14, leány- és fiú-növendék 551. Ez utóbbiak vallásra nézve: evang. 329 , reform. 50 , görög n. e. 24, izraelita 148. Születéshelyre nézve külországi volt 36, a’ többi Magyar­­ország’ különféle részeiből. — A’ rendes iskolai osztályo­kon kivül ez intézetnél még a’ következő szakosztályok vannak: énekiskola, rajziskola, testgyakorló intézet, női közmunkák’ varrodája , magyar társalom, angol nyelvta­nítás, franczia nyelvtanitás. Azonkivül a’ fővárosi uszo­dákat 101 növendék látogatja ez idén. — A’ miután e’ nemzet’jobbjai évtizedek óta sovárog­­tanak,’s a’ mi nélkül e’ szó: haladás, csaknem puszta phrasissá törpült Bikáinkon­­— hogy t. i. azok, kiknek ke­zében van a’ hatalom és erő , mindinkább a’ nemzet’ ke­belében rejlő szellemi tőke’ gyarapításához járuljanak ál­dozataikkal— ennek eléréséhez naponkint újabb kilátásaink nyílnak. Aristocratiánk mind inkább érezni kezdi magas hivatását. Erre már eddig is vannak szép példáink; ez alkalommal egy újnak megemlítésével kedveskedhetünk. A’ lelkes gróf Zichy Manó érezvén, miképen irodalmunk’ eme­lése és jelesebb művekkeli szaporítása csak úgy történhetik legkedvezőbb sikerrel, ha a’ mutatkozó fiatal talentumoknak minél nagyobb tér és alkalom nyuttatik tanulásra, tapaszta­lásra és gondolkodásra: elhatározó, hogy a’ hazai lapokban nehány év óta figyelmet gerjesztett szépirodalmi fiatal írót, Berecz Károlyt a’haza’ különböző vidékeinek alapos megis­merése ’s leírása végett szándékolt utazásában folytonos se­gélyével támogatandja, azon kikötéssel , hogy Berecz ezen utazási tapasztalatait időszakonkint megjelenendő füzetekben

Next