Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)

1846-06-30 / 700. szám

természetes föld is, midőn száraz, eléggé ellenáll a’ legnehezebb terheknek is. A’ legcsekélyebb vastagság, mellyet a’ burkolatnak adhatni , az azt alkotandó anyagok’ terjedtségeitől függ. Látnivaló p. o. hogy 4 hüvelyknyi átmérőjű anyagszerekböl, nem lehetne 4 hüvelyknyi vastag burkolatot csinálni, mert akkor azok csak egyszerűen egymás mellé lévén rakva ’s a’ kerekek’ hatásának külön-külön kitéve, könnyen eltiportathatnának, vagy a’ földbe sülyesztethetnének. De könnyű megfogni, hogy 2"-nyi átmérőjű anyagszerek, még apróbbakkal vegyítve , egymásba úgy belefogódzhassanak, hogy egy 3/2—4//-nyi vastag szilárd tömeget képezzenek; — a’ mint ezt egyébiránt a’ tapasztalás mindenütt tanúsítja, melly hasonló dolgokban csakugyan utósó bíróság. Hogy illyen vékony burkolatok, az elkészítés után egypár nap múlva, már elegendő ellenállást tudnak nyújtani a’ szekerek’hatásának, onnan van, hogy a’ nyomás, mellyet a’ kerekek a’ felületre gyakorolnak, oldalaslag átültetödik a’ szomszéd részekre, ’s ekkint az alsó részen egy igen széles alapra oszlik el. E’ szerint mintegy gúla formálódik solidaris anyagokból, mellyek nem engedhetnek máskép’, mint együtt és egyszerre sülyedvén a’ földbe, mi megint, körülbelől, lehetetlen. Mikor már a’ burkolat egészen egybe van ragadva, ’s, úgy szólván, csak egy követ képez, nem szükség magyarázgatnunk ellenállását a’ besülyedésnek. De azt kérdhetné itt az olvasó, — valljon a’ burkolat’ vastagságát illetőleg, nem kell-e számba venni az anyagszerek és a’ föld’ természetét ’s a’ járkelés’ tetemességét. — Nincs kétség benne , hogy alábbvaló minőségű anyagok hamarabb kopnak , mint a’ jók, ’s mivel azok különben is rendesen olcsóbbak, illy esetben nem árt, nagyobb biztosság végett, a’ nagyobb vastagság. Ha mindazonáltal a’ fentartás illő módon történik, ha a’ felület mindig simán tartatik,’s a’ kopás alkalmas időben kipótoltatik , nem láthatni át, mikép’ foroghatna az útt veszedelemben. Egy kissé, az igaz, gyorsabban kopnék, ezért az anyagszerek’ alkalmazását kurtább időszakok alatt, vagy bőségesebben kellene eszközölni,’s e’ volna az egész különbség. Hasonlókép’ van a’ dolog a’földalj’természetével is; kevés ennek a’ befolyása, ha a’ fentartási rendszer jó, ’s a’ burkolat ollyformán készült, hogy egy vízhatlan borítékot képezzen. Mihelyt a’ földalj védve van a’ kerekek’ hatása ’s a’ községi befolyások ellen , azonnal közönyössé lesz jó vagy rósz tulajdonsága. Igaz , hogy sokkal inkább lehetne félni egy rész földaljtól, ha a’ burkolatot megkerékvágásosodni, ’s a’ vágásokat bizonyos mélységre jutni engednők; de egy jól ápolt út soha sem kerékvágásosodik meg, ’s felületének örökké tökéletes simának ’s nemcsak vágások, hanem a’ legcsekélyebb nyomnélkülinek is kell lenni. Az igen nagy forgalom, végre, hamarabb koptatja az utat, mint a’ középszerű, e’ világos, — de nem rontja inkább, ha a’ fentartási rendszer jó. Tetemesebb járkelésnek hatása’épen az, mi alábbvaló anyagszereké; ugyanazon időben nagyobb a’ kopás , de azt folytonosan kipótolván , a’ burkolat soha sem jutana olly vékonyságra , hogy aggodalmat okozhasson. Ezekhez képest tehát, jó fentartási rendszer mellett — mi a’ folytonos seprés, a’ hézagok’ folytonos kipótlásában és a’ kiülő részek’ bedöngölésében áll — legfeljebb 4 '-nyi vastagságot , szigorúan véve, minden körülmények közt elegendőnek tekinthetni a’ burkolatra nézve. Azonban nem akarjuk, hogy ezen mérték minden kigondolható esetekben határnak tekintessék; lehetnek olly kedvetlen környülállások, mellyekben tanácsos lenne ezen vastagságot 5/2 — 6"-re is emelni, de már 7"-n túl csakugyan mindent feleslegesnek tartunk. A’ vékony burkolási rendszer’ legvégső határa abban állana, hogy a’ földre semmi szabályos réteg ne téríttetnék, hanem a’ burkolat csak az anyagszerek’ részletes alkalmazása által — mi egyre menne ki a’ fentartással járó kövezés-porondozással ’stb . lassan kint formálódnék. Ezen mód , mi által hamar és olcsón alkalmas útra tehetni szert, teljesleg sikerül jó minőségű földön ’s ott, a’hol a’ járkelés nem igen tetemes. Mi láttunk a’ székely földön ekkint készült másod rendű közlekedési utat a’ legjobb állapotban. — Hanem , hogy az igy készült utak jó állapotban is maradjanak , értelmes és gyakorlott utörök’ folytonos munkájára van szükség — a’ mi bár magában nagy nehézség, még sem gátolja, hogy olly vidékeknek különösen ajánljuk , hol az anyagszer — a’ hegyi v. bányakö — nehezen szerezhető. — Ezúttal itt megállapodunk, mert ámbár meg vagyunk győződve, hogy olvasóink mindnyájan szeretik a’ jó utat és gyorshaladást, de valljon ép’ úgy szeretik-e a’ hosszú utat és hosszú czikket , abban nagyon kételkedünk. — Azért a’ többit közelebbről. — Zsidó-ügy. Kohn Albert, pozsonyi születésű jeles hazánkfia , ki, nagy szorgalommal és ritka észtehetséggel szerzett tudománya’ daczára, e’ honában , melly hozzá hasonló férfiaknak bővében épen nincsen , legkisebb hivatalkára szert nem tehetne, kit a’ honoratiorok közé sem sorolnának mindenütt, de sőt ki mtég egész nagy megyékben szabadon nem is lakhatnék, a’ boldog ’s dicső Francziaországban nemcsak polgárjogot és szabadságot lelt, nemcsak vagyont ’s tekintélyt szerzett magának, hanem legközelebb maga a’ kormány által Algírba fontos ügyben, az ottani különböző nemzetek’ nyelve, vallása és életmódja’ megvizsgálására ki lön küldve, melly útjáról visszatérte után egy nevezetes, az összes franczia sajtó által magasztalt könyvet, illetőleg jelentéstételt, bocsátott közre. Természetes , hogy zsidó létére , mellynek büszkeséggel vallja magát fő 440 figyelmét vonta magára az oda való zsidóság, melly baromi járom alól olly rövid időszak alatt franczia értelmiségü polgárságra szabadult, ’s értekezésében kifejtvén nézeteit, ’s kijelölvén a’ teendőket, mik áltak ők uj sorsukhoz illőleg neveltethetnének, a’ kormány azonnal czélszerű és nevezetes rendeleteket adott ki, mellyek’ erejénél fogva ott zsidó iskolák, papi állomások, templomok’s consistoriumok, természetesen status’ költségén —nem úgy, mint jön indítványozva az utósó magyar országgyűlésen — azonnal teremtettek, ’s jó hatást, a’ kormány iránti bizodalmat, a’ franczia hóditókhozi simulást, a’ mivelődés felé közeledést, minden szépre fogékonyságot már is szültek ott az arabs földön, bár vannak , kik áltlátják, hogy a’ magyar zsidó sem halad előre ; közelebb az algisi zsidó községek Kohn Albert által egy hálairatot üzentek Lajos Fülöpnek, mellynek átnyujtása’ alkalmával a’ felséges uralkodó olly nyájasan ’s szelíden , a’ valódi bölcs státusemberhez, a’ minden előítéleten olly magasan felülemelkedett királyhoz olly méltó hangon és tárgyismerettel értekezett a’ zsidó ügyről, hogy a’ tudós magyar fiú, ki itthon akármelly szolgabiró’ szempillantásától is rettegne, határtalan örömében jónak látta a’ királyi szavakat egy hűséges jelentésbe foglalni, ’s a’ franczia községekhez szétküldözni. Szabadjon nekünk is azon arany szavakat, mellyeket tán csak senki hízelgésnek vagy theoreticus andalgásnak nem keresztelend , itten közzétennünk. „Ő felsége, igy szól Kohn , egy óránál tovább nemcsak az algíri, de az egész zsidó nemzetről, sőt általánosan a’ zsidó ügyről társalgott. Tőle a’zsidókra, hajlamaikra ’s vallásukra halmazott dicséreteket hallani olly ritka valami, az állas, mellyet ezen uralkodó a’ hatalmak között elfoglal, olly magas , hogy ítélete képes Francziaországon kívüli hitsorsosinkra is szerencsés befolyással hatni, legalább vigasz gyanánt szolgálni, ha illy magos helyzetről olly kedvező véleményt tapasztalandnak. — Mindjárt kezdetben azon megjegyzést tévé ő felsége, hogy mihelyest trónra hivatva jön, az által, hogy a’ franczia zsidókat mindenüvé bebocsátotta,’s mindenben polgártársaikkal egyenlőségre emelte, velök nem valami kegyelmet éreztetni, hanem egy jogtalanságot kívánt jóvá tenni. Mi önkint bebizonyult előttem, folytatá a’ király, azon igazság, mennyire hajlandók a’ zsidók a’ civilisatióra ; daczára azon vallási kapocsnak, melly a’ különböző hazákban elszórtakat összefűzi, jól tudtak Francziaországban francziák, Angliában angolok, Németországban németek lenni. A’ nemzeteknek, mellyeknek közepette laknak, jó tulajdonait, néha hibáikat is szintúgy, megszerezték maguknak. — Későbben méltóztatott a’ király, részletekbe bocsátkozva, azon mesterségekről, mellyeket hitsorsosink most leginkább űznek, nem kevésbbé azon tudományokról, mellyeknek szentelik magokat, tudakozni. A’zenéről szóltában kérdezd: hát az egyházi zene milly állapotban van? Midőn utaztam, több templomaikat meglátogatom, mert akkor ezen mellékességek nagy érdekkel bírtak reám nézve.“ Ő felsége aztán tudni vágyott, millyen a’ zsidók’ állapota Német-, Lengyelhonban, Marokkóban, szóval mind azon tartományokban , mellyekben hamis politica őket jogaiktól megfosztotta. Bátorkodtam ő felségéhez azon kérdést intézni: valljon, szerencsétlen körülmények úgy hozván magukkal, Francziaország’s Algéria nyitvák volnának nagyobbszámu szerencsétleneknek, ha magoknak hazát, vallásuknak tiszteletet keresnének ? „Ö’n tagja, ’s kihirdetheti, igy válaszolt a’ király, hogy ez ellen sem magam sem kormányom’ részéről semmiféle legkisebb akadályok sem fognak előgördittetni.“ Miután az algíri zsidók’ részére megelégedésének kifejezését meghagyná, ’s engem azon vidék’ még egyszeri beutazására bátorita, megszűnteté a’ király az audientiát, melly színét a’ társalgásnak felölteni akarni látszott. Ezen legdiplomaticusabb dicsérő oklevél’ ellenére, a’ Pester Zeitung minap egy pesti levelezőjét avval czáfolta meg, hogy maga Francziaországban, noha teljesjoguak a’ zsidók, mégis csak a’ régi életmódok mellett maradtak. Bátorkodom kérdezni , honnan merítette ezen adatot? — Olly időszakban élünk , mellyben elferdítésekkel , valótlanságok’ kíméletlen felhozatalával ezért nem élünk , mert azon alvilági hatalom , mellyre támaszkodhattak az embergyűlőlök epés kitakarásaikkal, már inogni ’s roskadni kezd, az előítélet már hanyatlik,’s lassan kint kimúlik, ’s azért bizony mi zsidók egykedvüleg vehetjük a’ Pesthez Z. kaczagását. Miénk a’ jövő, ő pedig, mint éji kisértet a’ nap’ kikeltének előérzetében, árnytestvérei közé költözend, mert szent az, hogy az emberi nem előrehalad, ’s egyenkint levetkezi azon balhiteket , mellyek általános boldoglététöl megfosztották; — erről kezeskedik a’ tapasztalás, melly az eszmélkedő emberbarátokat azon örvendetes tüneménynyel lepte meg, hogy maga a’ német, ki leghübben szokott ragaszkodni előítéletéhez , ki legkiengesztelhetlenebb gyűlölője volt a’ zsidó névnek, most igazságtalanul kinzott ’s megvetett felebarátának testvéri kezet nyújt, vetélkedik hozzá való közeledésben,mostoha sorsát szivére veszi, ’s az utósó porosz tartományi, bajor, würtembergi, braunschweigi, darmstatti országgyűlésein nemcsak nagy miveltségű tudósok (hiszen mivelt ember hogy’tehetne máskép’ ) pártolták melegen ügyünket, de nagy számú nevezetes városok’ elöjárósága, választottsága ’s különösen egyetemes polgársága kérelemlevelekben kifejezék megváltozott meggyőződésüket, melly szerint a’ zsidókat jó polgároknak’s a’ polgárjogra érdemes testvéreknek tekintik, ’s felemelésöktől a’ haza’ felvirágzására minden jót várnak. Tehetünk-e a’ magyarokról kevesebbet fel? nem volna-e vétek, elkövetve polgársaink’ jóra való hajlandósága, a’ közszellem’ intéseinek felfogása ellen, ha a’ szebb kor’ a elérkezésén kételkednénk? — Elég fájdalom, ha azok, kinken volna a’közvéleményt előkészíteni, kötelességeikről megfelejtkezve, az elfogult elméket még inkább elhomályositani, a szivekben a’ gyülölséget megkövesiteni törekszenek. Ezen elkábitottakhoz, tévútra csábitottakhoz szóljanak a fent idézett magos szavak, merítsék belőle azon tanulmányt, hogy 1) A’ miveltség ’s iparosságnak legmagasabb, szintúgy mint legalsóbb fokán létező országokban , miilyenek Francziaország ’s Algír, a’ teljes korlátlan emancipatio, nemcsak nem káros, nemcsak rosz következést nem vont maga után , sőt a’ legilletéskebb tekintély’ elismerése szerint olly gyümölcsöket érlelt, mellyek meggyőzték a’ kormányt, hogy saját javát mozdította elő, midőn az igazság’ szavára meghajolt; hogy 2) A’ miveit franczia nemzet átlátja, milly balgaság volna egy ezredek alatt folytonosan nyomott, igázott ’s nyúzott felekezettől kívánni , hogy vele, a’ csak a’ szabadság’ melegében kifejlő tudományok ’s művészetekben lépést tartson; azért nem elégette őket a’ járom alól felszabadítani, hanem emberi kötelességének tartá sorsuk’ javítására mindent elkövetni, azért nemcsak nem adóztatja meg a’ levegőért , de iskoláikra , templomaikra évenkint százezreknél jóval többet költ, hasonló arányban mint a’ többi felekezekért , ’s méltán, mert a’ terheket is hasonlóan hordják. 3) Hogy a’ dicső Francziaországban szintúgy mint Algírban, szívesen nézi a’ megtelepedőket a’ kormány , meg lévén győződve, hogy ha nem is tőkéket, legalább szorgalmat, dolgozó kezeket ’s néha dolgozó jeles eszeket is hoznak magokkal, mellyek előre ki nem számitható tömérdek hasznot hajtanak, ’s azért nem szükkeblüsködik, hanem a’ becsületest mindent felérő chartájával édesgeti, a’ haszontalant pedig megvesztegethetlen büntetőtörvénykönyvével rettenti vissza. 4) Hogy Lajos Fülöp, a’ sokat utazott, sokat tanult, sokat tapasztalt, nagy eszű ’s ritka belátásu férfiú’szavai szerint, a’ zsidó tudja összeegyeztetni vallásához, hű ragaszkodását hazájának tartozó kötelességeivel; Francziaországban tud franczia, Angolhonban angol’s Némethonban német lenni, — ’s miért ne tudna lenni magyar polgár is, ha valahol létezne számára egy Magyarhaza, melly a’ méhében fogamzott ’s őt szeretettel ölelő gyermeket magától el nem taszítja, ’s a’ mostoha sors’ csapásainak ki nem teszi, hanem öt gyermekének vallaná, ’s a’ többi gyermekeivel egyenlő gondosságban részesítené. 4) Hogy ha már most is, midőn mindenből kirekesztettünk, ’s a’ zsibvásáron kivül más piacz előttünk ritkán nyílik, mégis mutathatunk fel férfiakat, kikben nemcsak a’ haza büszkélkedhetnék , de kiket a’ mivel több külföld is tisztel és becsül, mit várhatna a’ haza, ha tanítói és ítélő— székekre léphetnénk, ha ügyvédek , katonák, statusszolgák lehetnénk. — Friedman S. Gyula: Tinényhatósági,ideig«k. SZABADKA, jun. 23-án. E’ hónapban egy levél érkezik hozzánk, ’s abban a’ tanács felszólittatik, hogy a’ tervezetbe vett, — Baja és Szeged közötti vasútra nézve, — melly hihetőleg Szabadkán fog keresztül vonulni, — adatokat küldeni szíveskedjék , — ezek’ gyűjtésére azonnal egy választmány küldetett ki. — Érkeztek továbbá több intézmények, jelesen gr. Majláth Antal föcancellárnak gyengélkedése miatti ideiglenes fölmentését és gróf Apponyi György másod cancellárnak főcancellárrá történt kineveztetését tudató intézmény, mellyre gr. Majláth’ egészsége iránt a’ tanács, forró részvétét tolmácsolandó, úgy szinte gr. Apponyi György’ kineveztetésére üdvözlő felírást határozott. — A’ görög n. e. anyakönyveknek — törvényre hivatkozóig — magyar nyelvem szerkesztését parancsoló intézmény az illetőknek átküldetik. — Végre megemlítendő még az alkapitányi utasítást megerősítő felsőbb rendelet, melly által azon pont , hol a’ szülőhelyeikre visszautasítandó személyek 12 bottal fenyittetni rendeltettek, kitöröltetett. De mig a’ botozásra nézve fent és helyben is több üdvös módosítások léptetnek életbe, addig szomszédságunkban a’ „csempészexecutorok“ hatalmaskodnak . Halljuk csak! e’ városhoz tartozó csárdáról nem rég’ a’ korcsmáros, ökörlopási gyanúból, egy megyei csendbiztos által elhurczoltatván, ekkép’ vétetett vallatás alá , mindenek előtt jónak látá a’ nagy inquisitor, emberünket egypár napig raegkoplaltatni, és e’ criminalis előkészület után — igyszól a’ criminologia — olvasatlan 12-őt vert és veretett reá. — Kérdezni fogja az olvasó: tán bottal? nem; korbácscsal? dehogy; vesszővel ? épen nem; hanem Pasiphaen’ kedvencz állatának testéből kivágott ’s az áldott nap’ meleg sugarainál, vadremények között gondosan száríthatott, bambuskeménységü „valamivel“ — mi napjainkban is számos kisur’ fegyvertárában , a’ hős csáva’ helyét tölti be ,- és miután ezt is criminaliter elvégezte volna, a’szerencsétlen vallatott egérutat kapván, kínjai elöl menekvendő, a’közellevő kútba ugrott, honnan kiszabadittatván, vallatója’ keblében hihetőleg azon óhajtást ébreszté, bár a’nevezetes kutban Lethe’ forrása buzogna . Ezután az et lotus, etlautus, etlavatus korcsmáros, végre is ártatlannak találtatván, ép’ olly kuruczosan — mint elfogatott — a’ megyei törvényszék’ hite nélkül —szabadon bocsáttatott. .. Codex 1 Mikor leszünk mi városiak — ha már commissarius ur, a’ mese’ diákjakint , nem akarja éjjelre feje alá tenni az instructiót, — legalább határunkban biztosítva az illy csempészek’ ellenében, ’* 1 *) és mégis vannak emberek , kik azt hiszik , hogy még nem jött el a’ büntetőtörvénykönyv’ behozatalának ideje! Szemeik vannak és nem látnak , füleik vannak és nem hallanak ez örök visszaélések’ hazájában. — Szerk.