Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-23 / 766. szám
zék, mint, hogy a' birdválasztási jogot megtámadó, a reform-indítványt kemény ostrom alá vette. Elmondatott, milly nyomom lábon kell azon ügynek állam , mellynek védelmére elavult ’s a’ későbbi törvényhozás által megváltoztatott törvények vonczoltatnak elő az obscuritások’ századából, ’s olly folytonos gyakorlatra történik hivatkozás, mellyet, itt-ott némelly megyékben, ritkaságképen jegyeztek fel ötven év alatt egyszer a’ jegyzőkönyvek. Kifejtetett történetileg , hogy Ulászló’ kora az anarchiának korszaka volt, ’s a’ törvényszékekről szóló akkori törvények, midőn a’ főispánt említik, ez alatt inkább executort, mind törvényszéki elnököt értenek, mert a’ féktelen oligarchia a’ gyönge kormány alatt nem tisztelvén sem törvényt, sem bírói ítéletet, a’ főispánoknak bandériummal kellett eszközleni a’ végrehajtást. De ha bíráskodtak volna is Ulászló alatt megyei törvényszéken a’ főispánok , a' későbbi törvények e’ rendszert megváltoztaták. Az 1548 : 70.cz. kimondá a’ megyei bíráskodásra nézve a’ választás’ elvét; még később pedig, midőn a’ megyei élet a’hadi irány helyett polgári irányt vett, és, semmiségéből kiemelkedve, az alkotmány’ legfontosb tényezőjévé vált: a’ főispánok’ hatásköre is egészen megváltozott, ’s mostani alakját nyerte. Az 1723. 56. t.cz. már kimondja világosan, hogy a’ főispánok arra ügyeljenek, szolgáltatik-e törvény és igazság azon megyékben , mellyeknek moderátorai; mert hogy a’ törvény’ ama’ szavaiból: „justitiae administrations curam habeant“ nem a’ törvényszékek’ megtartásával felügyelést , hanem azokoni elnökösködést lehessen kimagyarázni, őseinket még a’ konyhadiákságnél is nagyobb járatlansággal kellene vádolni akaratuknak kifejezésében. Mindezeknél azonban nagyobb bizonyság arra, hogy a’ főispánoknak törvényszékemn elnökösködéséről sem régi, sem újabb világos törvények nincsenek, azon körülmény, miszerint improvisált megyei végzések által törekesznek a’ törvényszékeni elnökösködésre magoknak utat nyitni , mire ott, a’ hol a’törvény vagy folytonos gyakorlat világos, semmi szükség sem lehet , sőt lennie nem is szabad. De a’ gyakorlati téren is felette gyengén állanak a’ főispán’ törvényszékeni elnökösködésének védői, mert hivatkozásuk a’ némelly megyékben ötven év alatt egyszer történt elnökösködésre, olly usust nem mutat, mellyet Werbőczy törvényes erővel bírónak mond. A’ bíráskodás nem jog, mellyet szeszély szerint lehessen gyakorolni vagy nem gyakorolni. A’ birói hatalom az öszves státushatalomnak egyik kiegészítő része, melly, a’ bíróra átruházva, kötelességgé válik. Nem lehet tehát minden előbbi főispánokról feltenni, hogy ha a’ törvényszékeni elnökösködést törvényes kötelességüknek tartották, azt vagy épen nem, mint legtöbb megyékben az eset, vagy ötven évben csak egyszer teljesítették volna; nem lehet feltenni az előbbi kormányról, hogy hivatalnokainak illy megrovandó hanyagságát elnézte volna büntetlenül. Hozattak még föl több illy dilemmák, mellyekből kibújni a’ sophisticának minden mesterfogásaival is igen bajos; megemlittetett az anomália, mellybe a’ birói függetlenség sülyed, ha olly törvényszéken a’ főispán elnököl, mellynek biráit ő nevezi ki. — És a’ fennebb elemezett karokra és rendekre mindezen felhozott okok nem hatottak. A’ clerus’ szónoklata, a’tiszviselők’hallgatása, a’köznemesek’ éljenzése elfogadást vívtak ki az indítványnak , ’s megbuktaták a’ szabolcsi körlevelet keserű küzdés után. BÁCSBÓL, oct. 10 kén. Tegnapelőtt tartott rendkívül közgyűlésünket főispán , maga örvendetes tárgygyal nyitá meg, bemutatván a’ nádor ő fenségének szentelt ünnepélyről értesítő helytartósági intézvényt, melly közös lelkesedéssel fogadtatott, ’s miután, — mint ő maga mondá „óhajtásunk szerint mindannyian nem mehetünk, hogy keblünk’ érzelmeit ő fensége előtt személyesen tolmácsoljuk“, küldünk egy díszes választmányt, mellynek vezérletét a’ KK. és RR. kérelmére ő maga örömmel vállalta el; — és a’ magasztos ünnepet még dicsőbbé varázsolandja amaz emlék, melly a’ honi ipar’ parlag mezején e’ nap fog emeltetni, ’s mellyet egy, e’ nemzet’ évlapjain örökké tündöklendő név fog ékíteni ! — Az e’ megyében tanyázó katonaság’ élelmezésére megkívánt termesztményeket az adózók ezután is természetben adják-e meg, vagy megváltás’ utján pénzül fizetik-e? a’ múlt gyűlésen érdekes kérdés volt, melly hogy eldöntethessék , választmányok küldettek ki helységenkint azt kitudandók: a’ helybeli körülményekhez képest mindenütt mennyivel czélszerűbb a’ megváltás, vagy a’ természetbeni kiszolgáltatás? ’s melly községek hajlandók az első ’s mellyek a’ másodiknak elfogadására ? E’ választmányok behozták eljárásuk’ eredményéről szóló jelentéseiket, melylyekből kiderült, mikép’ a’ megyében keblezett 106 községek közül az elsőhöz 46, az utóbbihoz pedig 60 ragaszkodik, ’s igy noha, m. alispán ur’ előterjesztése szerint, a’ nyilatkozott községekben találtató úrbéri telkek’ számát tekintve, a’ megváltást kívánó községekben 7828, az eddigi állapotot pártolókban pedig 7704, és ekkint 124-el kevesebb telek van, — a’ végzés mindazáltal az, hogy a’ régi mellett maradunk; — de különben is vállalkozók már úgy se jelentették magokat. — Az egészből tehát most még egyéb tanúság és haszon nincs, mint az, hogy Augiás’ istállója’ tisztításához az előkészületek megtétettek , és pedig a’ megbízva lévő választmány fogja a’ sikamlós ügyet intézni, ’s egyelőre a’visszaélések’ gyérítése iránt rendszabályokat alkotni, melly czélra ezúttal a következő elvek lőnek kitűzve: 1) a’ katonatartási tehernek igazságos felosztása mindenkor a’ választmány’ teendője lesz; 2) a’ felosztás az úrbéri telkek’ számához arányzottan történjék, például 10 lejekre fog jutni egy katona; 3) a’ termesztmények v úgy kezeltessenek, mittt az adót] készpénz, a’könyvecskékbe készpénzzel vitessenek be,’s az ezek iránti számolás félévjenkint teljesittessék. 4) P. Ág. fej. nyilvánította németek’nyomán, az adózók által kiszolgáltatni kellett termesztményekböl előlegesen ne több vettessék ki , mint csak a’ mennyi a’ megyében szállásoló katonaság’ számára megkivántató; 5) nehogy az átkelő katonaság által egyedül az útvonalba eső helységek terhelve legyenek, az ezek által kiszolgáltatott termesztmények készpénzre kiszámíttatván, az öszveg a’ többi helységek közt aránylag osztassák fel; — még a’ szolgabirói ellenőrködés i s több eff. is emlittettek, miket a’ választmány fog bővebben kifejteni; — a’ kivetést azonban már a’ legközelebbi kisgyűlésre be fogja nyújtani. — A* „János főherczeg’“ nevét viselő dragonyos ezred e’ napokban költözvén át megyénkbe , mint újabb tanyájára , elhelyezése e’ gyűlésen határoztatott el. — Szóba jött, mikép’ személy és vagyon e’ vidéken veszélynek van kitéve , hacsak a’ mindinkább szaporodó gonosztevők ellen katonaság nem fog alkalmaztatni. Csongrádban csak smint három csendbiztost lőttek agyon, a’ rablók csoportosan felfegyverkezve ütnek a’ gulyákra, nyájakra , ’s erőszakkal hajtják el a’ marhákat, mint ez e’ napokban Vaskuton, Garán, Jankováczon történt, a’pusztákon a’ tisztek nem maradhatnak , mert az éjjel nappal csavargó fegyveres betyárokat élelemmel ’s pénzzel ellátni nem győzik; a’községekben vannak ugyan éjjeliőrök iránt rendelések téve, a’ tisztviselőség’ folytonos ébersége ’s erélyessége nélkül azonban az egész nem egyéb , — mint máskor is, — magyaros igenéi. — Pestmegye’ levele, a’ nádori ünnepély iránt, tudatul vétetett — És most egyéb mozgalmak nem lévén , élvezzük a’ sine curaság’ gyönyöreit. — Kerekes, FIUME, oct. 9-én. Utósó tudósításomat azon végzém, hogy a’ halászgátnak nyugoti irányban mintegy 140° szög alatti meghoszabbitása múlt hó’ 16 án megkezdetett; — azóta a’ munkálatok szakadatlan folynak , tehát egy lépéssel közelebb vagyunk a’ fiumei kikötő’ fölkarolt eszméjének megvalósításához E’ tárgyat illetőleg nehány igénytelen szót akartam elmondani; azonban e’ lapok’ 746-ik számában közlött trieszti nyílt levél’ írója által ebben megelőztettem. Épen azokat akarom előadni, mik ott érintetnek, t. i., hogy két főteendőnk van, ha tengerpartunkat a’ hon’ szükségeinek megfelelő kárba akarjuk helyezni, nevezetesen közlekedést kell eszközlenünk, és Fiuméban kikötőt épitnünk; de ha a’ körülmények’ sanyarú volta miatt előbb csak egyik vétethetnék általunk foganatba, ezen egyik nem lehet más, mint a’közlekedés’ létrehozatala, és itt különösen kiemelendő a’ pest-fiumei vasút. —■ Nem gondolom, hogy létezne egy ember is, ki ellenkezőleg vélekednék , ’s ha mégis valaki találkoznék , ugyan kérem őt, tegye szivére kezét, ’s mondja meg őszintén : valljon lenne-e egymaga a’ kikötő’ épitése által a’ dolgon segítve? mit tennénk ez által a’ közhaza’ boldogságára, mit tengerpartunk’ föld virágoztatására? Semmit, sőt mennyiben az időt, pénzt és erőt mellék- és nem főczélra használtuk föl, gátolnók minmagunkat haladtunkban. Avagy remélhető-e, mikép’azáltal , hogy kikötőt — bármilly derekat, — építünk, magunkhoz édesgetjük a’ külföldi lobogókat, ’s e’ vidéken terjedtebb kereskedést rögtönzünk? Korántsem a’hajók — kivéve némelly vihar elől menedvöket, — épen úgy el fognak maradni akkor is, mint most. Mert nem azért vetnek olly gyéren horgonyt a’ magyar tengerpart előtt az árboczosok, mivel nincs ott kikötő; hiszen Buccari és Királyrév (Porto-Ré) elég biztos állomások, hanem mert nincs, vagy ha van, majd kétszerte olly drágák az áruk — ide nem értve a’ faneműeket, — mint más, honunkéihoz hasonló termékekkel kereskedő nemzetek’ kikötőiben. Végül pedig nem szabad szem elöl tévesztnünk , mikép’ közlekedés a’ kikötő’ építésében segíthet bennünket, de megfordítva a’ dolog nem áll. Egyébiránt ide hosszas mutogatás nem kell. Mi kereskedést akarunk, ’s kereskedés közlekedés nélkül épen úgy nem képzelhető, mint futár láb nélkül. — Tudósításom óta ismét két, t. i. egyik conte Széchenyi 360, másik pedig Fanicza nevű neve 650 tonnás, tehát múlt hónapban 2000 tonna erejű 4 hajó szállott tengerre, kettő pedig eltávozott. A’ forgalom igen silány volt egész septemberen keresztül jött gabna 6722, árpa 610, tengeri 4252, árpa 372 szár, gubacs 87, füge 505, bőr 216, tészta 181 , rongy 554, czukor 1160, kávé 451 , ris 717, szentjánoskenyér 694, sóshús 176, hal mintegy 107, szappan 148, bors 150, szivar 9, papír 76, alma 230, dohány 52 , liszt 30 , faggyú 29 , festék 11 mázsa. Kivitetett gabna 258, tengeri 2055, árpa 145, repere 1126 szár, kétszersült 21, liszt 3444, bors 72, kávé 59, czukor 29, korompély 294, gubacs 190, hal 80, rongy 1120, cser 190 szalonna 24, ris 20, bőr 79, bocskor 25, szivar 8 papír 194, füge 17 , dohány 8148 mázsa. Ezekivül jött deszka 2160, ment 23,600, donga jött 18 ezer , ment 1 172 675 ny. Különösb czikk érkezett 3 zongora, 4 mázsa mirigyeztya , 5 ládácska ujvirág, 1akó málaga. Távozott olly áru, miilyen be nem hozatott: 30 font korál, 268 köteg abroncs’ 2532, gerenda, 5 mázsa viaszgyertya és 2831 kasszén. Kikötőnkben megjelent 8593, ’s azt elhagyá 8740 tonna. Nevezetes r jött hajók: 6 brigantin ’s ezek közt 5 üres , 4 melléé még pedig 3 üres, 2 shooner és 1 nave mind üres, 50 tonnásnál nagyobb volt 35 ’s itt 10 üres. Elvitorlázott tőlünk 4 brigantin terhelten , 4 pieligo ’s egy üresen, 1 galeazza 1 shooner teherrel ’s egy 147 tonnás trabaccolo, és 1 nave üresen. Ötven tonnásnál erőst elment 29 ’s csak 19 terhelten. — A’ magyarhoni szebb és római búza’ szárja 7 a’kétszeresé 5—6, tengerié 3—4, gubacsnak mázsája 10—11, a’ burgonyáé pedig — melly ittig meglehetőséit meg var? romolva , — 1 — 1 ft 12 kr mind pp. — Múlt hó’ 26-án a’ Havy-Szabó igazgatók alatt külföldön utazott dal és színmű-társaság körünkben megjelenvén, következő nap’ estéjén színházunkban föl is léptek. Feles számmal gyűlt össze a közönség, s minden egyén’ arczán olvasható volt a kíváncsiság, miszerint vágyott látni és hallani azon magyarokat, kik a’ dal’ hona Olaszországban is föllépni bátorkodtak. Felgördült a’ függöny, a’ kar elkezdte dalát, ’s egy két perez meggyőzte a’ hallgatóságot, hogy a’magyar művészetben is ember a’talpán , ’s hogy e’ társaság igen is megérdemlé azon kitüntetést, mellyben megfordult a’ minden helyein részesittetett. Az ép magyar hangok bűbájos erővel varázsolták a’ jelenlevőket egyik érzelemből másikba. Egy, a’ dalművészetet szenvedélyesen kedvelő ’s abban jelesen is előrehaladt férfi mellettem nyilvánító , mikép’ szabatosban egybevágóbb művészi előadást Európa” nevezetesb helyein megfordultéban sem látott ’s hallott soha. Még két előadás történt, ’s a’ hó’ utósó napján Pécsetti szerződésük’ következtében sietni kelletvén, — búcsút mondának e’nemcsak művészi tekintetben, de a’közttök uralgó jó rend, viselet, sőt, mi illynemü vállalatoknál fölötte ritka, egymás’ irányában is a’ legszebb baráti és testvéri ragaszkodással viseltető társulat’ tagjai, öregbítvén e’ város’ lakói előtt hátrahagyott jó emléküket az által is, hogy a’ helybeli kisdedűvé’ javára 15 prt oszletet ajándékoztak, mellyért említett intézeti igazgatóság’ nevében — mint az öszletet átadó ’s e’ végett megkért, — nekik ezennel köszönetet szavazok. Folyó hó’ 4-ke óta rendes színészeink vannak. De szabadíts meg uram isten az örökös idétlen pityergéstöl. — H. SZI ERDÉLYI DOLGOK. A’ „Satellit“ czimü brassói német lap — mint mi is megírtuk — több ízben hozott már czikkeket, mikben az erdélyi vasút” fontosságát ’s szükségességét fejtegette. Legközelebb ismét olvasható vala illy tárgyú közlemény az említett lap’ hasábjain. Írója nem tagadja a’ most napirenden levő kérdések’ fontosságát , de szerinte amaz erdélyi vasúthoz képest ama’ kérdéseket mind alárendelt becsüeknek tartja. Mire nézve az Érd. Híradó 188. számában igy kiált fel: Tehát urbér, közteherviselés ’s egyéb sürgetés teendőink mind alárendelt fontosságúak? Hogy is nem hisz’ közteherviselés „bene male“ csak létez a’ Királyföldön, urbérre pedig „unus populus“ ’s olly patriarchalis viszonyok között épen nincs szükség; tehát csak egy vasút egyenes vonalban Temesvár felől Brassóig, melly, ha a’ magyarok’ istene ’s a’ BVP. Híradó’ segedelmével a’ trieszt-fiumei is létre jövend, gyors közlekedésbe hozza az erdélyi Szászországot (!) egyfelől Oláhországgal , másfelől a’ nagy Deutschthummal — és kész az Eldorado. Ha nem ez a’ czél — mondja az E. H. — úgy kénytelenek vagyunk megvallani , hogy az egész erdélyi vasút’minden más teendők’elébe sorozása nem egyéb gyáva erőködésnél: elvonni a’ közfigyelmet sok olly érdekes korkérdéstől, mellyeknek sürgetés megoldása minden honpolgári buzgalmat, erőt és akaratot magának igényel. És valóban kissé figyelmesebb szemlélődés után ez utóbbi nézet’ valósága tűnik ki. Ugyanis maga a’ Satellit’ czikkírója sincs olly hiedelemben, mintha egy barázdavonással vasutat lehetne rögtönözni , hanem némelly épen nem csekély fontosságú kérdések’ megoldását tartja a’ terv’ kivitelére szükségesnek, millyenese építési, fentartási és kezelési költségek, pénz, hitel, kisajátítási törvény, jó kőutak, tarifa, kamatbiztositás, országos ellenőrködés ’stb. ’S már kérdjük: ha alkotmányos nemzet akarunk maradni, és nem engedjük magunkat idegen pénztözsérek’ közbejöttével szomszédunk’ malmára lecsapoltatni; mind azon elsorolt föltételek lehetnek-e egyebek, mint közvetlen vagy közvetett kifolyásai ama’ másodrendüségre kárhoztatott teendők’ létrehozatalának. És im ez oka annak, hogy mi teendőink’ fontosságára nézve más véleményben vagyunk, ’s, hisszük, velünk együtt sok mások. Milly fokon áll Erdélyben a’ népnevelés, annak számos szomorú bizonyítványait közlik időszakonkint az ottani lapok. Egy illy borzasztó eset olvasható ismét az E. H. legközelebbi számában, mellyet kivonatban közlünk mi is, hogy a’ nép’ nyomorult állapota iránt nagyobb figyelmet ébresszünk azoknál, kiknek e’dolgon segíteni hatalmukban áll. — Hátszegvidéken Metesd helységben mult sept. közepe’ táján marhadög ütött ki. A’ falusi köznép a’ dögvész ’ okául egy idén elhalt falusi oláh nemest tartott azon okból, mivel annak régebben elhalt neje boszorkány vala, neki pedig, a’ mint álliták, hátgerinezén nyulfark volt, ’s éltében is kuruzsolónak ismerték. A’ nép közül tiz oláh nemes a’ temetőbe rohan, a’ halottat fényes nappal kiássák, megvizsgálják, de farkat hátgemezin nem lelvén, ismét sírjába teszik. Ezzel meg nem elégedvén, a’ helybeli egyesült hítü lelkész’jelenlétében, egy czigány legényt ismét kiásnak sírjából, de ártalmas előjelek’ nyomát itt sem találván, szive körül tett nehány vasvilladöfés után ismét sírjába helyezik. Más simák rohantak. Egy kevés héttel az előtt meghalt oláh nemes ifjat kiásnak, a’ sir’ szélire teszik,’s felbőszülve látják, hogy mellén vaskarika van, szája tátva, mellére tett kezei aludt vérrel teljesek, lábai meredtek , teste azonban és kezei hajlékonyak. Ez okozta felkiáltónak — a’ marhadögöt, mert valósággal meghalva nincs. Két legény a’ halott’ testét, főleg szive’ táját irtózásig összedöföli. Megesvén az elégtétel, a’ halottat, arczára fordítva , koporsójába vissza fektetik, ’s szidalmak és babonás czeremóniák között viszont betakarják. Azt álliták, hogy a’ halott szive’ tájékáról bocsátotta azon rosz levegőt, mi marháikat megölte, ’s azért kellett szive’ tájékán meglyug-