Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-06-25 / 903. szám
1/ Péntek 903. Junius 25. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 7 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a' kettős hasábú sorért pedig 10 p.kr számíttatik. Előfizetési' figyelmeztetés. Noha e’ félévben a’ lapkiállitás’ költségeit uj erők’ csatlakozása és az országgyűlési tudósítások’ szerkesztése tetemesen szaporitandja, melly tudósítások’ terjedelmes és pontos közléséről e’ lapok’ szerkesztője már előre gondoskodott: óhajtottunk volna mindazáltal lapunkkal tovább is az eddigi előfizetési ár mellett szolgálni a’ t. közönségnek. Minthogy azonban legfensőbb rendelet’ folytán, a’ nmlgy budai kir. udv. kincstár által (1. e’ lapok’ 879. számát) az olly hírlapokért, mellyek hetenként kétszer küldetnek szét, a’ postadíj fél évre 48 krral itt 12 krra, ollyakért pedig, mellyek kétszernél gyakrabban küldetnek szét, hét pengőútra emeltetett, erre nézve kénytelenek vagyunk mi is az eddigi szokott fél évi postai előfizetési díjt, a’ legfensőbb rendelet’ értelmében, mellynek megváltoztatásáért az illető helyre mi is folyamodtunk, hetenként 2-szer küldésnél 24 krral, 4-szer küldésnél pedig 1 ft 12 krral felemelni. Előfizethetni tehát e’ lapok’július’ 1-je napjával kezdendő második félévi folyamára: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 fttal, postán hetenként borítékban kétzor küldve 6 ft 24 krral, négyszer küldve 2 ft 12 krral pengőben. — Az előfizetés elfogadtatik Pesten, hatvani utczai 583. számú Horváth-házban a’ kiadóhivatalban és minden magyar- ’s erdélyországi kir. postahivatalnál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csupáncsak a’ bécsi cs. kir. főpostahivatal’ útján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Hiv. közrem. A’ közmunkák’ rendezése. — Dunatiszai csatorna. Törvényhatósági dolgok: Fiume (a’ magyar lobogó), Zemplénből (inségügy), Zalában, Ungban (tisztujitás). Komárom (M. Dorothea’ levele). Erdélyi országgyűlés. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége Haas Mihály pécsvárosi plébánost sz. Benedek’ sümegi prépostja’ czimével diszesiloni kegyeim, méltóztatott. ő fölsége huzini gróf Keglevich ,kínos cs. kir. kamarás, titkostanácsos és. kir. főpohárnoknak a’ franczia geológiai társulattól nyert tagsági oklevél’ elfogadhatását kegyeim, megengedni méltóztatott. Cz 1rch Sándor magy. kir. udv. kamrai tisztik fogalmazó a zombori kir. kamrai igazgatóság ülnökévé. —Weiss Ferencz budai kir. kamrai számvevői tanácsos alszámvevővé, és Trettina János ugyanottani számvevőtiszt számvevőtanácsossá lőnek kinevezve. — (B P. H.) A’ közmunkák’ rendezése. Közmunkák’ nevezete alatt, a’ közjólét’ eszközlése végett készített munkálatokat értjük, ’s nem az ezen czél’ elérésére használt ingyenmunkákat. A’ közmunkáknál eddig, ’s jelenleg is, hazánkban egyedül használt erő volt az ingyenmunka. A’ törvényhozás’ javaslatai, mint láttuk, az ingyenmunkákat a’ közlekedési vonalak’ felállítására főalapul tűzték. Én úgy hiszem, hogy ha hazánkban olly törvényes intézkedések jönek létre , mellyek által közlekedési vonalaink egy általános rendszer szerint fognak a’ nemzet’ szükségeihez ’s kivonataihoz képest méltóan felállíttatni, akkor a’ czél’ eléréséhez használandó főeszköz : a’ pénz, az illetőknek okszerű megadóztatásából; a’ mellékes : az ingyenmunka leend. A’ közlekedési fő-és mellékes vonalakat főkép’ az ingyen közmunkák által felállítani ’s fentartani nem lehet; mert ezen erő egy tökéletes rendszer’ életbeléptetésére nem elégséges, habár az ingyenmunkák a’ haza’ minden lakosai által kivétel nélkül viseltetnének, még akkor sem, ha a’ fővonalakra pénzbeli segedelem adatnék is az országos pénztárból. — Ingyenmunkákat mind az országos , mind a’ hatósági és községi utakra szétosztani annyit tesz, mint az abban létező erőt megsemmiteni; azaz a’ kivánt czélt mind az egyik, mind a’ másik rendű utaknál elérhetlenné tenni. Az ingyenmunkákkal nem mehet rendszeresen az útépítés , mivel bizonyos időkre van szoritva, midőn a’ mezei munka nem sürgetőé, ’s igy sok műértők kivántatnak, kik ezen rövid időszakokon kivül foglalatosság nélkül lennének. Ezen rendszer mellett, messze vidékről jővén a’ nagyobb számú munkások, az útban töltött idő bizonyos veszteség , de az illetőknek igen nagy teher. A’ nagyobb számú közmunkák, kivált ha megváltásnak hely nem adatik , a’ földmivelési iparra sokszor igen káros hatással lehetnek. Rendesen a’ szegényebb osztály mindig aránytalanul terheltetik. De ezen rendszer igazságtalan , mert kizárólag a’ földmivelő osztályt terheli, midőn a’ városok’ lakói , az iparűző, gyáros, kereskedői osztály , mellynek érdekeit különösen ráozditják elő a’ tökéletesített közlekedési eszközök , nem járulnak az ingyenmunkához. Azonban noha Európa’ majdnem minden közállományai, vagy egészen eltörülték az ingyenmunkákat, vagy csak igen szűk korlátok közt hagyták meg, úgy hiszem, hogy hazánk’ viszonyait vevén tekintetbe, nem állunk még ott, hogy a’ közmunkákat egészen nélkülözhetnők. Nem állunk még ott , mert még utakat nagyobb részint építeni vagy igazítani kell ; ’s igy ha már kész utak’ fentartása könnyen teljesittethetnék is a’ létesítendő adózásokból, de az épitésnél annyi erőre van szükségünk, hogy azt Tnín' adóból sertő’ pénzzel előállítani nem lehet. Mert hazánkban az adórendszer felállítva még nincs , a’ nemzet’ közczéljaira való szükség pedig igen nagy, ’s igy, a’ legjobb akarat mellett is, az egész munka az adóból fel nem állítható. De ha az adórendszer már régen léteznék is, hazánk’ nemzetgazdasági szegénysége, a’ pénz’ szűke, minek egyik oka közlekedési eszközök’ hiánya , nem engedné , hogy minden munkák az érdeklettek’ pénzbeli járulékaiból állíttassanak fel. Már itt az a’ nehéz kérdés merül fel, hogyan rendeztessék a’ közmunkák’ használata akként, hogy az igazságos, arányos, a’ nemzeti munkásságot nem zavaró, sikerteljes hatást eszközlő erő legyen ? Mindenekfelett szükséges, hogy az ingyenmunkák, mindenki által a polgári állapot különbség nélkül, a’ menynyire lehet, igazságos arányban viseltessenek. Úgy hiszem, hogy ennek szükségéről, igazságáról ’s méltányosságáról mindenki meggyőződve fog lenni. — A’ nem-adózás’ hősei a’ közös adózás ellen azt szokták előhozni, hogy a’ nemesség az adózóknak azért adta azt a’ földet,mellyet mivel, ’s mellyért mind a’ mellett ur’ dolgában szolgál, hogy azért a’ haza’ közszükségeire adózzék; hogy azért adómentes a’ nemes, mert ő a’ hazának köteles szolgálni vérével, ezen szabadságot véres harczokban a’ hazáért szerezte, noha ezen katonás nemesség a’ hadiadót nem fizeti, sem ujonczokat nem állít. Már szeretném látni azon nemadózás’ barátját, ki azt hiszi, hogy a’ kiváltságos rend és jobbágyság közt a’ föld’ átadásakor illy egyezség köttetett, mutassa ki az egyezségben azon pontot, mellyben az is foglaltatik, hogy az adózó országutakat csinálni köteles, mellyen csak ő fizessen, de a’ nemes szabadon járjon; vagy mivel ezen egyezség tán sehol fel nem található, meg merne-e esküdni, hogy ezen pont is benne foglaltatik. — Ha ezen egyezség erősség volna is a’ nemadózásra, nem lehet az az ingyenmunka’ nem szolgálására ; mert azon dicső, fényes ököljogi régi korban nem voltak csinált utak , lóháton járt a’ büszke magyar, párduczbőr a’ vállán, és pallosa oldalán, mint a’ régi kort dicsőítő versekben olvashatjuk. E’ szerint az újabb kor’ kívánságaiból kifejlett tény , az utak’ készítése ’s igy az ország’ minden rendű lakosinak terhe, nem lehetett tárgya az egyezségnek; kivévén ha a’ szegény adózó jobbágy az egyezséget akkor úgy irta alá, miként szokott az ördög a’ lelkekkel egyezségeket aláíratni, mellyeknek főtartalma, hogy hatalmába kerülvén minden, egész az örökkévalóságig előadható kívánságait szolgálatképen fogja teljesíteni. Ha a’ nemesség a’ haza’ dicsőségére szolgáló kötelességeket vállalta magára, mi a’ régi korban a’ hadviselés volt, mivel jelenleg illy módon nem igen volna alkalma szolgálni, de ha volna is , azt tenni alig lenne képes , minthogy jelenleg minden nemzet’ ereje ’s dicsősége leginkább abban fekszik, ha anyagilag erős ’s kifejlődött, ha számos vasutai, csatornái, jó kőutai vannak , miért ne szolgálna különösen a’ szent korona’ minden tagja, megváltozván a’ kor’ kivánatai, ekkép’ a’ haza’ dicsőségére ? Vehetné például a’ nagy Anglia’ kissé nagyobbszerű aristocratiáját, hol a’ leghatalmasabb herczegek sem szégyellék , a’ haza’ javát ’s dicsőségét a’ közlekedési eszközök’ előmozdítására tett önkénytes áldozatok által elősegitni, és e’ mellett úgy, mint a’ leszszegényebb haszonbérlő , közmunkás, szolgálni; pedig azért nem vesztett semmit aristocratai tekintélyéből, midőn nálunk sokan azon eszmétől irtóznak , hogy mi lesz már belőlök, ha a’ közjóért valamit fizetni vagy szolgálni ők is kötelesek lesznek , hová lesz a’ szűzen megőrzött here-dicsőség ? Ha az ingyenmunkák közönségesen fognak viseltetni, p. o. már múlt országgyűlésen hozott törvényben kifejezett arány szerint, úgy ez olly erő lesz, mellytől a’ nemzet sokkal nagyobb sikert várhat, nemcsak azért, mivel a’ jelenlegi számot igen sokkal fogja szaporítani, hanem mivel annak hovaforditásánál ’s kezelésénél jó, törvényes rendszabályok mellett, a’ még folyvást létező visszaélések meg fognak szűnni , ’s maga a’ kiváltságos rend fog őrködni , hogy azok haszontalanul el ne fecséreltessenek. Azonban a’ törvényhozásnak idővel nehéz feladata lesz ezen arányt feltalálni. Ha egészen az arányosság’ elvéből menne ki, úgy itt is a’ birtoknak vagy jövedelemnek kelleni kulcsul szolgálni. E’ szerint miután a’ törvény kimondja, hogy egy egész telkes jobbágy szolgál 12 igás napot, azon földesur , kinek tízszer annyi földje van, mint egy egész telkes jobbágynak, szolgál 120 igás napszámot. Vagy egy úrbéri egész telkes’ jövedelme tesz ennyit, földesura’ jövedelme tesz 20-szor annyit, tehát szolgál 20-szor annyit. Noha ekkor is az első esetnél nem volna egész arány, mivel a’ jobbágy még urdolgát is szolgál földétől , az adót nem említem, mert úgy hiszem, előbb lesz adóegyenlőség, vagy legalább egyszerre az ingyenmunka’ közös szolgálásával. — Azonban hogy illyen arányt felállítani lehetetlen, mutatja a’ dolog’ természete és a’ többi nemzetek’ példája. Noha az esetben , ha a’ közlekedési eszközökre az ingyenmunkán kivül nem adatnék pénzfizetés , ez volna az igazságos arány. — Azonban mivel, mint később előadandjuk , szükséges , hogy mind a’ három nemeshez a’ kőutaknak az illetők pénzfizetéssel járuljanak, melly fizetésnek egyedül czélszerű kivetése a’ közös adóval eszközöltetik, mellyet fizetni mindenki birtok — ’s jövedelemaránylag fog, és igy már az által a’ közlekedési eszközökhöz mindenki vagyonaránylag járult. Továbbá az ingyenmunkák csak olly helyeken ’s olly munkákra alkalmazhatók czélszerüleg, mellyeknek egyenes hasznát veendik az illető ingyenmunkákat teljesítők. E’ szerint más arányalapot is lehet fölvenni, melly szerint járuljanak minden lakosok az ingyenmunkákhoz, t. i. minden háznép, telkes jobbágy, vagy birtokos’ erőbeli tehetsége. Ugyanezen rendszer van felállitva Francziaországban, a’ községi utaknál szolgálandó közmunkákra nézve. A’ francziáknak községi utakról szóló törvénye, mint már előadtuk, kimondja, hogy a’ községi utakra minden 99