Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-07-01 / 906. szám
ság, rendtartás és szilárd jó akarat minden hasznosra és czélszerüre, mind az, mit ideiglenes helyzetemben ígérhetek. Reformokra, bármi szükségét látnám is azoknak, ezúttal nem lehet kilátás. Pest, junius’ 28-án 1847. — B az a. Törvényhatósági dolgok, VASMEGYÉNEK folyó évi juniushó’ 17-én tartott rendkívüli közgyűlése’ alkalmával következő végzések hozattak. — Májushó’ 20-án megyénknek kemenesi és hegyháti járásaiban több határokat a’ jégeső annyira megkárosítván , hogy az ottani lakosoknak a’ vetőmagra sem lehet reménységök, ennek következtében a’ károsultak’ tüsténti segélyezése végett egy bizottmány küldetett ki, melly rendelkezése alá vevén a’ megyei nemesi pénztárakban készpénzben találtató nyolcz ezer pengő forintot, az ezen veendő magot közöttük kiossza, ’s a’ szükség úgy kivánván , ugyanazon czélra tiz ezer pgcntnyi, a’ nemes megye’ nevében és lekötelezése melletti kölcsön’ fölvételére felhatalmaztatott. — Ismét egy adat , hogy a’ KR. és RR. a’ polgári kötelességnek ’s a’ köztársaság’ czéljának megfelelni mindinkább igyekeznek. És ne mondja senki, hogy a’ közteherbeni osztakozást a’ kis birtoku nemesek akadályozzák. Megyénkben tapasztalhatni, miszerint ha a’ kiváltságosak’ miveit része az ügynek őszinte előmozdítója , akkor a’ többiek’ részéről valamint a’ pártolás fölösleges, úgy az akadályozás alig lehetséges. Lehet, hogy ezen irányt némellyek, különösen pedig a’ conservativek nem tartják alkotmányosnak ; azonban a’ conservativek erre nézve igen furcsán vannak. A’ Budapesti Híradóban hosszúnál hosszabb czikkekben lehetett olvasni, hogy ők a’ megyegyüléseket rendezni, mi végett a’ szónokokat a’ hallgatóktól megkülönböztetni, ’s ezen utóbbiakat nemcsak szabálybeli, hanem testi korlátok közé szorítani törekesznek ; holott a’ vidéki conservativek a’ nemes atyafiakat, mint megannyi Cincinnatusokat, ekéik mögül a’ tanácskozási teremekbe unszolják, ’s meghagyják, hogy fütyköseiket az urak’hátán ne tánczoltassák — a’ min már volt okunk kételkedni, hanem azt bezzeg szájukba rágják, hogy a’ szép beszédekre — ne hallgassanak, ’s intéseikre a’ „nem kell“et harsogtassák. Ezekből nem tudunk mást érteni, mint, hogy a’ megyei conservativek vagy nem ismerik a’ Hiradó’ czikkeit, a’ mi egyik résznek sem válik dicséretére, vagy igen jól ismerik, ’s azon nevezetes elvéből indulnak ki , miszerint valamint a’ többséget csak akkor kívánják tekintetbe vétetni , ha az ő részökre nyilatkozik , úgy az általok hallgatóságnak bérmált „Nos Universitás’“ nagy részét csak azon esetben törekesznek mindennemű korlátok közé szorítani, midőn nincs az ő részükön. * * *) Mi noha azt hisszük, hogy a’ született törvényhozók’ ideje, ha illyen valaha létezhetett is, már lejárt; addig azonban, mig a’közdolgokbani részvét képviseleti alapra fektetve nem lesz : a’ sz. korona’ mindenik tagjának jogait épségben kivánjuk tartatni, egyedül a’ korteskedés az , mellyet korlátozni szeretnénk. Teremeinkben az anyagi erő nem szállna harczra az ész’ erejével, ha a’ korteskedés olly korlátlan nem garázdálkodhatnék ; a’ nemes atyafiakban még nem érett meg a’ közjó’ szeretete annyira, hogy annak előmozdítására, a’megyei gyűléseken való megjelenésre költségüket és idejüket ne sajnálnák, ’s ha egyik másik bejön is jó szántából, olly csendesen viselik magokat , hogy a’ Hiradóféle korlátok? ez esetben rájok nézve egészen fölöslegesek ; egyedül a’ korteskedés és ennek különbféle eszközei csőditik be és ingerelhetik fel őket, miszerint sem istent, sem embert nem ismernek. Egyik közelebbi gyűlésünkben hazánknak az újabb időkben tapasztalt politicai sülyedése felhozatván, közönségesen elismertetett, hogy az a’ korteskedésnek tulajdonítandó; ellen azonban ismerve az is , hogy a’ megye’ hatáskörében sikeres büntetését nem lehet feltalálni, ’s meg kellett elégedni, hogy kárhoztatása a’jegyzőkönyvben kimondatott. ’S midőn e’ miatt fájdalom tölti el keblünket, némi vigasztalásul elmondjuk, hogy megyénkben nem leend reá szükség. A’ korkérdések között leginkább a’ közteherviselést lehetett a’ korteserőtől félteni , és ez az újabb időkben nálunk megszűnt pártkérdés lenni, és megyénk’ közszelleme sokkal erősebb, mint, hogy annak kárhoztatásától a’ legvastagabb bőrű kortes- notabilitas is ne irtóznék. Nem volnánk méltányosak, ha itt elhallgatnánk, hogy erre nézve tiszti karunknak sokat köszönhetünk. A’ jelen szűk idő’ mostohaságának enyhítése körül következő szabályok határoztattak. Hirül adatni rendeltetett , hogy azon szerződések, mellyek szerént a’ remélendő termények eladattak, az 1802: 21. t.czikk’értelme szerint érvénytelenek lévén, mindazon pénz, mellyet illy eladás’ következtében az adózók előre nyernek, sajátuk marad, a’ nélkül, hogy az eladott termést a’ vevő félnek kiszolgáltatni tartoznának. — A’ malomvám alábbszállittatik, ’s az eddigi 10 és illetőleg 12-ik rész helyett, 14 és 16-ik rész állapittatik meg. Sulyszerinti mérték szerint a’ molnár' járandósága egy mázsától 6 1 '8 font ’s illetőleg a’ kisebb folyókon 7' 2 font. Hogy az őrlő és molnár között a’ mértékre nézve kétségek ne támadhassanak , tartozik minden község’ elöljárósága a’ kebelében lakó őrlő’ kívánatéra ennek őrlendő gabonáját megmázsálni, erről neki bizonyítványt kiadni, mellyet a’ molnár a’ gabona’ átvételekor aláirni ’s az őrlőnek visszaadni köteles. Ki, ha nem kapott annyi és olly lisztet, mint az alábbi pontban körűliratik , panaszával a’ járásbeli szolgabiró vagy esküit úrhoz tüstént folyamodjék, kik nekie minden okozott költségeit és kárát a’ molnár által haladéktalan megtérittetendik, azonfelül ezt, mint tolvajt a’ megye’ fenyitő törvényszéke elé állítják. (Ezen szabályban az előbbitől azon uj eltérés is van, hogy a’ molnár tolvajlásáért eddig pénzbeli, ezután azonban bűnvádi fenyítékre fog ítéltetni). Ha a’ molnár szárazon őröl, akkor a’ malomvámok’ levonása után, az elporlásra minden mázsa gabonánál 3 font számíttatván, 100 font gabona után 97 fontot tartozik a’ molnár visszaadni. És pedig jó mennyiségű és jól elkészített tiszta búzából finom lisztet 70 fontot, kenyérlisztet lift, korpát 8ft, rozsból 100 font után fejér lánglisztet 45 fontot, fekete lisztet 412 fontot, korpát 10 fontot, összesen 97 fontot. Ha a’ gabona nedvesen őröltetik, akkor egy mázsa helyett 105 fontot köteles a’ molnár kiszolgáltatni ugyanezen arányban. Azon rendszabályt, mellynek rövid kivonatát adók, a’ molnárok ajtaikon, mindannyiszor megveendő 12 pengőt büntetés’ terhe alatt kifüggesztve tartani kötelesek. Termésünk, valamint a’ szomszéd megyékben is — a’ többiről saját tapasztalásunk szerint nem szólhatunk — igen jó lesz. — A’ gabona’ ára tegnap igy állott: a’ búzának pozsoni mérője v. ez. 13 ft 30 kr, a’ rozsé 12 ft; ezelőtt egy héttel a’buza’ p. méreje 19 ft volt, és igy egy hét alatt 5, ft 30 krral csökkent. — H. V. NÓGRÁDBÓL. B.-Gyarmath, jun. 23. Közel fél éve, mióta Nógrádmegyéről csak rövid töredékek elennek meg e’ lapokban, ’s igy az egykori pajzán kedvű conservativnek szint’ e’ lapokban megjelent leczkeczikki jóslata, mellynél fogva a’ nógrádi ellenzék’ hírlap’közlőit lassankénti elhallgatással vádolja, ’s ez által az ellenzéket is fogyottnak hinni szereti — némileg teljesülni kezd. E’ fél évtől óta a’ Kb. egy évnegyedes, két rendkívüli közgyűlésekben tanácskoztak a’ közügyek felett. A’ r. levelező’ hallgatásának okát, mi tán hivatalos foglalatosságaiban rejlik, keresni nem akarjuk, egyszersmind kijelentjük, miszerint mi senkinek ’s igy r.. urnák működési körébe sem szeretvén avatkozni, jelenleg sem viszketegségi vágyból, de legtisztább érzet-szülte szándékunkból fogtuk fel a’ tollat, rajzolni és előadni a’ köz- és magáneseményeket, mind addig, mig ellenzékünk hirlapilag képviselve nem leszen *). Megmandjuk pedig a’ történteket tisztán, leplezetlenül; mert egyáltalán nem engedhetjük azt, hogy e’ megye, melly mióta az ellenzéki szellem e’ hazában él és uralkodik , mindig annak sorában állott és áll, most a’ legnevezetesebb ’s elhatárzóbb események előtt hirlapilag képviselve ne legyen. T. szerkesztő úr’ logalitásától pedig szabad legyen közlésünknek felvételét remélenünk. ##) A’ mai, mint B. M. fősz.biró igen helyesen megjegyzé, csak névszerint aratási közgyűlés’ tárgyai: az aratási bérek’ megszabása, fenebbi szónok szerint a’ bér’ megszabása a’ múlt sötét századok’ következménye, lehető legnagyobb igaztalanság, mert a’ RR. érdekletten határoznak a' szegény munkás’ verejtéke felett, — még pedig kihallgatatlanul. Azért szónok a’ bért szabad alkura kívánja bízni. Közben megemlitendő, miként Nógrádnak van ugyan e’ részben szabályozó végzése, de a’ melly végzés egyszersmind a’ szabad alkut is megengedi, 's igy Nógrádban a’ szabad alku újság nem lévén , azt egyhangúlag helyeslék a’ következő szónokok is, jelenleg azonban, minthogy a’ nyomasztó szükség miatt a’ bármilly bérre csak éhségenyhités végett is ráállani kénytelen szegény munkással kijátszások könnyen történhetnének, az előbbi végzést megtartandónak vélték. K. F. tb. a’ végzést szinte fentartani óhajtja , ’s pótlólag megjegyzi, miszerint megyei végzések e’ részben nem elégségesek, ’s valahányszor a’ BB. e’ tárgyról tanácskoznak, mindannyiszor — úgymond — országos munkabér törvény’ nagy hiányát látja. Véleménye szerint: utasittassék a’ tárgy az országgyűlési választmányhoz, melly majdan véleményt adva, annak nyomán követeinknek illy törvény’ létrehozását utasításul adhatnók. Elfogadtatott, ’s a’ végzés megmaradt. Olvastattak István főherczeg ’s Mária Dorothea nádorné ő fenségök’ üdvözlő felírásainkra kelt válaszaik. Miknek nyomán f. helyettes ur’ indítványára azon küldöttség, melly főispán ő exójánál bucsutiszteletet ten, megbizatott az István főherczeg ő fenségénél teendő tisztelkedésre. Voltak, kik azt nem elégték, ’s köztudomásra jutván, mikép’ ő fensége szerte a’ hazában körutazásokat tenni szándékozik, ’s igy megyénket is hihetőleg meglátogatandja, megbízni akarák majd az első alispánt, majd az akkor rögtönözendő kisgyülést, hogy tegyenek és intézkedjenek a’ megyéhez méltólag. A’ többség f. huromisága’ indítványát fogadá el , sem alispánt sem kisgyülési intézkedésben nem látva azon méltóságot, nem azon eljárást, mit e’ megye soha szem elől elveszteni nem szokott. Mai napra lévén egy járásbeli megüresült sebészi hivatal’ betöltése kitűzve, a’ Kb. úgy megszónokoltak az orvosi tudomány felett, mintha a’ tbiró egyszersmind született orvostanár is lenne. És vitatkoztak hosszasan és kimeritőleg, mig felkiáltás’ utján f. h. ő mlga Valló Antal sebész és szülész urat, ki az ajánlkozók között a’ legtöbb ’s legkitűnőbb ajánlatokkal volt halmozva, emlitett hivatal’ viselésére elválasztottnak jelenté. Egy szomszéd megyei tbiró nagy indignatióval kelt fel ’s kijelenté, mikép’ ő illy elnöki eljárással, ámbár — úgymond — az elnöki jogok’örökös védője, meg nem elégszik, ő szólás végett fel volt írva , attól el nem állott, ’s igy szólott, még pedig csipősen, ’s a’ főispáni helyettest emlékezteti, miszerint ő (!) sokkal szendébb tanácskozásokhoz van szokva. P. F. tb. csodálkozását fejezé ki a’ tbiró ur által mondottak felett. Ha elnöki rész eljárást látott volna, első leendett, ki az ellen felszólal, de hiszen elnök ő misága végzéskimondás előtt felszólitá a’ Bket, megnyugszanak-e abban, ’s ha tbiró ur szólni akart, miért nem élt jogával. Elnök ő misága e’ nyilatkozat után szinte visszautasitá táblabiró urat, ’s megjegyzé, miként ő még szendébb tanácskozásokhoz van szokva, mint épen a’ táblabiró ur. Első alispán ur fájdalmas hirrel lepte meg a’ Béket; főadószedő Dömök János urnak ép’ e’ napokban történt halálát jelentvén, felhívta a’ RRket, intézkednének a’ pénztár és számadások’ átvételéről ’s megvizsgálásáról, egyszersmind inditványozá, fejeznék ki jegyzőkönyvileg 18 évi példás és hiv szolgálatiért méltó elismerésüket. A’ RR, ámbár a’ boldogult’ lelkiismeretes eljárásáról meg vannak is győződve, ezt megtenni mind addig, mig számadásai meg nem vizsgálvák, szokáselleninek hivék, ’s a’ pénztári számadások’ megvizsgálására küldöttséget neveztek, ’s ideiglenes pénztárnokká Horváth István sz.birót helyettesiték, ’s jövő augusztusi évnegyedes gyülésökre rendes választást határoztak. —s —s. *) Mi a’ megyegyülési rendezésnek csak egy módját ismerjük, — a’ képviseleti rendszerre átmeneteit. De a’ milly nevetségesnek tartjuk az ős népgyülést hallgatóságra és tanácskozó testületre akarni osztani, szint’ olly veszélyes volna a’ képviseletet csupán a’ nemesség közé hozni be. — Szerk. * *) Részünkről mindent elkövettünk, hogy legyen. Mi sajnáljuk leginkább, hogy felszólításaink sikeretlenek voltak. — S z e rk. ** Szívesen. — Sz e rk. Ungból, Hevesből, Esztergomból, Ugocsából érkezett tudósításainkat a’ közelebbi számokban adjuk. El Cl. FOLD. ANGLIA. Az alsóházban , jun. 14-én, tovább folytattatván a’ portugál ügyek’ tárgyalása , Borthwick azt mondá, hogy, Canning’ példája szerint, a’ kormánynak engedelmet kellett volna a’ parlamenttől kérni a’ beavatkozásra. Lord John Manners. (A’„fiatal Anglia’“ tagja, és carlista- miguelista rokonszenvekkel bír.) A’ múlt ülésben nem találta a’ lord John Russell’ beszédével megmutatva, hogy a’ beavatkozás Portugália’ javáért , Anglia’ érdekében ’s európai háború’ megelőzése végett történt. Ha a’ beavatkozás szükséges volt, miért nem történt az meg hamarabb ? Ez által megakadályoztatott volna a’ kir. párt által elkövetett kegyetlenkedés. Duncombe. Ezen módositványt teszi, nyilvánítsa a’ ház, hogy: „Nagy-Britannia fegyveres beavatkozással élvén Portugália’ belügyeibe , az alsóház azt véli, hogy most már kötelessége a’ kormánynak, a’ béke’ helyreállításával, minden hatalmában levő eszközzel arra munkálni, hogy a’ portugál népnek a’ jog-és alkotmány biztosítva legyen.“ Csodálja szónok, hogy a’ védlettek az ellenzéki padokon máskor is illy ragaszkodást nem tüntettek ki az alkotmány iránt. Ha ezen urak’ mostani viseletét hasonlítja az elébbenihez, semmikép’ sem képes elfojtani magában azon gondolatot, hogy a’ védlettek nem a’ portugál szabadság’ ügyében szólalnak fel, hanem épen ellenkezően, mivel a’Dora Miguel’ győzelméről reményeik meghiúsultak. Szónok maga is nem kevéssé megbotránykozott kezdetben ezen beavatkozáson, de a’ házzal közlött oklevelek’ figyelmes olvasása után egészen más véleményre jött. Az angol kormánynak igen kényes helyzete volt ez ügyben, és szónok azt hiszi, hogy a’ kormány kellően megfelelt feladatának. A’ beavatkozás’ következése nem lesz káros a’ portugál szabadságra. Anglia már kiragadó a’ fegyvert a’ junta’ kezeiből, de ez még nem elég, ’s a’ mire szükség van, arról az előterjesztett módosítvány gondoskodik. A’ portugál nép nem hisz saját kormányában; ez igen természetes, de az angol alsóház’ határozott nyilatkozatában hinni fog. Az alsóház ennél nem tehet kevesebbet egy olly nép mellett, melly jogainak védelmére fölkelt. Ezen nyilatkozat erősebbiteni fogja az angol kormányt, ’s e’ mellett a’ beavatkozást olly módon viheti véghez, melly az egész civilizált Európa’tetszését meg fogja nyerni. M a c a u 1 a y hadseregi pénztárnok és minister. Az előterjesztett módositványt nagy örömmel hallottam. (Tetszés.) Ez magában foglalja azon elveket, mellyek a’ kormányt eddig is vezették , és ezután is vezetni fogják. Midőn a’ kormány a’ be nem avatkozás’ általános elvétől eltérni kénytelen, nehéz felelősséget vesz ez által magára, ’s ezen felelősség’ érzetétől mélyen át vagyunk hatva. A’ portugál kormány’ önkényes tettei az angol kormányt a’ kisebb rész’ választására kényszeriték. Az angol kormány először közbenjáró volt, ’s midőn e’ részben czélt nem érve, a’ kérdés európai közügygyé válandott, meg kellett politicájának változni. A’ spanyol kormány be akart avatkozni, ’s ez által jön a’ portugál kérdés európai közügygyé. Vagy Spanyolországot kellett volna működésben hagyni, ’s ekkor elveszett volna a’ portugál szabadság, vagy pedig Spanyolországnak kellett volna hadat szenni, hogy be ne avatkozzék. Ezen utóbbi esetben európai háború üthette volna ki magát. Ezen felelősséget nem akarta a’kormány magára venni. Mi a’tárgy’ lényegét illeti, nyilvánitja szónok, hogy ha bár egész Európával harezra kellene is szállani, az angol kormány az oportoi juntának egyetlen egy tagját sem fogja a portugál kor.