Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-09-21 / 953. szám
Aztán, midőn az állományi erők’ reformjáról gondolkodott pártunk, nem mondá-e, hogy diétánk’ hatáskörét a’ parlamentáris törvényhozás’ értelmében akarná tágítani? — Ez viszont az ismeretes ’s nem a’ még föl sem fedezett képviseleti rendszer felé törekvést árul el. ’S nem mondá-e az ellenzék, hogy felelősséget óhajt? És a’ felelős kormányon, kérdem, egy simulacrumot értett-e, mellynek kezében csak festve van a’ hatalom’ tridense, — melly ékitménye az állományi hajónak ’s nem vezetője , — melly vagy semmit nem akar, vagy pedig nem arról felelős , a’ mit ő akar, hanem arról, a’ mit mások akarnak ? Bizony nem illy kormányt értett, hanem ollyat, miilyent ismernek a’ többi alkotmányos emberek, kiknek eszébe sem jut, a’ képviseleti rendszer’ egyik mozgatójához csonttal, hússal, izmokkal biró lényt állítani; mig a’ másik mozgatót egy üres és erőnélküli phantom’ kezére hagyják. íme együtt minden criteriuma a’ rég’ delegált ’s nem uj szövetű képviseleti rendszernek. Miből aztán önként foly, hogy pártunk, mint párt, csak olly terveket tekinthet magáénak, mellyek nyilatkozataival diametraliter nem ellenkeznek. Teheti természetesen e’ párt, hogy megjavuljon, hogy állapodásait téveszméknek, roppant aberratioknak ismerje el, de akkor, — hacsak azért is, hogy öncsalódásban ne éljen — remélem, fog eléggé deferens lenni maga iránt, és letépendi a’ függyeleket, mellyek alatt nem olly tárgyak vannak többé, mellyeket alattok képzelt. Illy szép alkalom nyílt számunkra a’ múlt hó’ végső napján megkezdett pestmegyei közgyűlés’azon határozata által, melly utasításba adá a’ követeknek, hogy a’ földesúri hatalom alatt levő községek’ küldötteinek a’ megyei közgyűléseken — még akkor is, ha berendezésök nem eszközöltethetnék — szavazat adassák. Pestmegye’ megállapodásainak nagyobb részét senki nálamnál őszintébb hódolattal nem üdvözli; azonban a’ fönebb említett határozat sokkal meglepőbb volt, hogy sem minden figyelmemet magára ne vonja, ’s annyival is inkább, mert sokan belőle az eszmék’ fölfrissitését, regenerationkat remélik. Tudtam, hogy a’ világ’ képviseleti rendszerrel biró országaiban nem divatozik a’ népet községek szerint képviseltetni. Nyomoztam, valljon a’ szent Vinczent vagy a’ Comorin foknál, a’ Szajna vagy a’ Themse’ partjain , a’ Rajna vagy a’ Niagara mellett támadott-e illy óhajtás, izmosult-e közvéleménynyé , vált- e óriás követeléssé ? Fáradtságom sükertelen volt. — Kérdem: nem hever-e legalább valamellyik könyvárusi boltban olly Parisban készült és Brüsselben gyorsan utánnyomott röpirat, Lamennaistől vagy Blanc Lajostól, melly az eszmék’ fölfrissitésének ezen uj recipéjét ajánlaná? Barátaim, — noha vannak köztök, kik a’ bibliographiával sokat foglalkoznak — nem segíthettek ujságvágyamon. Végre eszembe ötlék, hogy mi a’ Corpus Juris és Kitonich’ népe vagyunk , és ez, mondhatom, felséges ötlet volt, mert a’ jelenből a’ múltra vezette vissza nyomozataimat, ’s a’ hasztalanul átforgatott törvénykönyvekből krónikáinkra. Itt látám, mikép’ első Béla magyar király szánta volt magát arra el, hogy falunként két népképviselőt részeltessen az állomány’ jólétének előmozdítása iránti fáradalmakban. Hogy ezért ért-e, vagy fölhagyott tervével ? az ide szorosan véve nem tartozik. Mert a’ mi ma zavart okozott, szülhet tiz év múlva rendet, ’s annál inkább századok múlva. Viszonyainkkal változnak az institutiok’ hatásai is. Itt csak az a’ kérdés: valljon a’ tizenkettedik század regenerálni fogja-e a' tizenkilenczediket ? valljon egy — ha jól emlékszem — 676 éves ötlet fölfrissitendi-e eszméinket? valljon Béla király tett-e a’ krónika’ egyik ismeretlen zugába véghagyományként olly kincset le , melly akkor becsnélküli volt ugyan; de most annyira ragyog, annyira forgásba hozható , hogy miatta bízvást lemondhatunk Montesquieutől kezdve minden európai kapacitás’ nézeteiről, a’ képviseleti rendszer’ minden eddig divatozó criteriumairól, ’s isolálhatjuk kedves hazánkat a’ világmozgalom’ irányáról, ’s aztán még ráadásul széttéphetjük eddigi határozatainknak a’ népképviseletről szóló vezéreszméit? Taglaljuk Pestmegye’ határozatát, hogy lehessünk tisztában teendőink iránt. — Kemény Zsigmond: Törvényhatósági dolgok. PESTMEGYE (a’ közgyűlés’ vége). Az utasítások September’ 4-kén bevégeztetvén, az ötödnapi közgyűlés átment más tárgyakra , mellyek közül csak a’ nevezetesebbeket említjük meg. — Mosony’, Pozsony’ és Nyitramegyék’ levelei, mellyeket Pestmegye’ akkori felszólítására írtak, midőn Mosonymegyének a’ német vámszedők’ visszaélései ellen emelt panasza’ következtében a’ határszéli megyék hasonló visszaélések iránt megtudakoztatni határoztattak , az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasittattak. E’ részben Pozsony irja, hogy panasza nincs, Mosony az előbbi sérelemtől eláll, Nyitramegye pedig számlál elő némelly dolgokat. Ugyanoda utasittatott Beszterczebányának a’ városok’ országgyűlési szavazatát sürgető levele is, — Marastoni’ rajz- és festészeti academiája’ elősegélésére alakult társulat aláírási ivet küldvén, ’s a’ megyét czélja’ pártolására felszólítván, a’ szükséges számú ivek szolgabirákra bizattak. A’ budapesti mészárosok pedig az évszaki szokás’ ellenére ismét árfelemelésért folyamodtak. Meglehet, magok sem hitték komolyan sikerét, csak mint jó turisták, a gyakorlatot akarák fentartani, folyamodhatásra nézve. Most a’ folyamodóknak két argumentuma van, — egyik az, hogy a’ bécsi és idevaló ár között 11 kv a’ különbség, másik pedig az, hogy a’ húsra ügyelő választmány által tán júliusban tétetett próbavágás a’ limitationalis árt meghaladta. Maga a’ kívánság , mint ez idő szerint teljesithetlen, tárgyalás alá sem vétetett, hanem csak nehány észrevételek mondattak el tájékozás végett. Névszerint felvilágosittatott, hogy a’ bécsi magasb húsár onnan származik , mivel az ottani mészárosok jelenleg első kézből magok vásárolják meg a’ marhákat, ’s minthogy a’ rendőrség az illy vételi árakat szemmel nem tarthatja , azt olly magasra teszik, a’ mint akarják, holott eddig a’ pesti vásárokon vételt evidentiában lehetett tartani. Most itt csak mutatóul vesznek valami részben , ’s önérdekökért jól felrugtatják. A’ próbavágás is tehát csak oda vezet, hogy bécsiek szabják meg nekünk az árt. Itt csak tervhozás segíthet a’ dolgon gyökeresen , ha az illy , csupán vállalkozókból alakult czéhet eltörli.Megengedtetett ugyan a’ pesti piaczra a’ borjúhús’ behozatala, de ez nem szabad concurrentia még, meddig a’ limitatio is áll; azonban a’ behozatalt még a’ vámnál is megfizettetik. Javaslatul felhozatott az is, hogy minden község maga tartson próbavágatást, ’s annak eredményét limitatio előtt a’ megyének adja be. De itt megint az a’ kérdés: ki fogja a’ kivitelt, és pedig a’ közönség’ érdekében eszközölni ? Mindezek bővebb megfontolás végett a’ húsra felügyelő küldöttséghez utasittattak , a’ pilisi mészárosoknak a’ régi arányt visszaállítani kérő folyamodványával ’s egy pesti mészáros mesternek a’ husvágás körüli javításokat tárgyazó javaslatival. A’ főmagy magyar kir. udv. cancellaria’ azon leirata , mellyben szigetin Szerencsy Istvánnak kir. személynöki hivatalától felmentetését ’s helyébe lukafalvi Zarka János kir. tanácsos’ kineveztetését a’ megye’ rendeinek tudtára adja, tudomásul vétetett. Tolnamegye megírta, miszerint a’ sáskapusztitás’ alkalmával nemest és nemnemest munkára rendelvén, e’ kártékony állatokból több mint 100 pozsonyi mérőt szedetett a’ szegszárdi ’s más vidékeken, a’ szedőknek minden mérőért a’ nemesi pénztárból húszast fizetvén. Pestmegye’ rendei pedig válaszolják, hogy szükség’ esetére hasonló rendelések itt is tétettek. Ezután M. L. solti járásbeli fősz.biró’ jelentése foglalta el a’ rendek’ figyelmét, melly nagy mértékben mutatja, mennyi absorbeáló hatalommal kell nálunk küzdeni a’ községek’ azon parányi önállóságának is, melly némelly helyeken bármi kis mértékben létezik. Az azon járásban eső nádudvari község t. i. régi gyakorlat’ nyomán jegyzőt választ, az uradalmi praefectus pedig felszólítja az elöljárókat ezen választás’ bejelentésére, előbb ugyancsak tisztelkedés’ ürügye alatt, később azonban folyamodást kíván beadatni a’ megerősítésért, mivel — úgymond — az 1836: 9. t.czikk’ 1. §-sa ezt rendeli. A’ jelentő fősz.biró azonban, hivatkozván ugyanazon törvényczikk’ következő szavaira: „Egyébiránt azon községek , mellyek eddig jegyzőiket é s elöljáróikat az uraság’ minden befolyása, avagy jóváhagyása nélkül szabadon választották, ’s illetőleg felfogadták , ezen szokásuk mellett ezentúl is meghagyatnak“, miután a’ dolog nemcsak a’ kérdéses helyen, hanem egész solti járásban igy áll, s az elöljárókat ezen lépéstől eltiltotta. Ezen főszolgabirói jelentésre N. Gy. tbiró is úgy nyilatkozott, miszerint 24 évig lévén a’ kalocsai uradalom’ jószágigazgatója, mindenkor úgy tapasztalta, hogy jegyzőiket magok a’ községek választék. Pestmegye’ rendei pedig a’ fősz.birói eljárást magokévá tevén, az előterjesztett esetet adatul vevék arra, hogy a’ községeknek ebbeli felszabadítását különösen a’jegyzőválasztásra nézve, eszközölni siettessenek. Hosszas és élénk vitákra adott alkalmat a’ Czeglédtől II.-Kőrös és Kecskemét városok felé viendő vasútvonal’ ügye. Nevezett városok ugyanis a’ megyéhez benyújtott folyamodványukban elmondák, miszerint azon vasútvonal’ felépítését a’ középponti társaságnak általadták ugyan, azonban midőn egy részről magoknak a’ mérnöki munkálatokra szükséges egyének’ ajánlását hazánkfiai közül fentarták, biztosittaták magokat mindenek fölött a’ vállalat’ gyorsan létrehozatala felől. Hogy ezt még inkább elősegítse, Kőrös nevezetes mennyiségű földet maga kisajátított. Most azonban úgy veszik észre, hogy a’ szolnokbékes-aradi vonal által e’ vállalat’ folyama megakasztatott. Folyamodnak tehát a’ megyéhez, hogy ő felségét a’ közbejött akadályok’ elhárítására alázatos felirásban kérje meg. Az e’ részbeni felírást pártolták a’ megye’ két alispánja, K. L. E. S. tbirák, E. S.’főügyész, H. B. Ibiró és gr. R. G. Elmondatott mindenekelőtt jogi szempontból, hogy az előleges munkálatok csupán törvényhatóságokra lévén bizva, valamint kormányszéki engedélyezés alá még nem esnek, hanem egyenesen a’ jurisdictiókra bízatnak, úgy a’ kormányszékek által fel sem függeszthetők. Jelen esetben azonban annál kevésbbé, mert a’ kérdéses vasútra nézve még előleges munkálat előtt létetett folyamodás a’ amlgy magyar kir. helytartótanácshoz azért, hogy kimondassák, valljon ezen vonal, mellyet úgy kivántak tekintetni mint a’pest-szegedi vasútvonal’ egy részét, a’ törvény’ utalma alá esik-e, ’s a’ nagyméltóságú magyar kir. helytartótanács azon előleges munkálatokat helybenhagyta. Azonban nemrégiben a’ Pesti Hirlap’ Aradmegye’ közgyűlésérőli tudósításában közöltetik, hogy a’ főmagy magyar kir. udvari cancellaria által ezen vonal körüli előleges munkálatok felfüggesztettek. Ez nem jól történt, mivel már a’ helyi.tanácsi engedmény is közbejött. Továbbá ezen kérdésben a’ jurisdictiok is egészen mellőztettek. — További okaikat meriték a’ szólók a’ vállalat’ biztosságának szempontjából. Elmondatott , milly visszaijesztő a’ vállalkozókra nézve, azon húzás-halasztás is, minős. a’ középponti vasútra nézve tapasztaltatott, mellynek 8 évig kelle az engedélyre várnia, ’s azután az ellenében felállított jobbparti parallelával mai napig küzdeni. Hátha még azon bizonytalanság is hozzájárul, hogy nem lehet előretudni, mellyik dicasterium intézkedend, ’s mint jelen esetben, nem mellőztetik-e a’ consilium és a’ megyék ? Arra is vigyázni kell, hogy a’ vasutak olly eszközzé ne váljanak, mint váltak p. Francziaországban, vagy, hogy némelly külföldi tőkepénzesek befolyást ne gyakoroljanak. Végre pártolni kell a’ kérdésben levő vasútvonalt országos közhaszon’ érdekéből is a’ másik felett, mert ez olly nagy lélekszámmal biró városokat, mint, a’ folyamodókon kívül, Félegyháza Szeged, innen Temesvár ’stb. fogna összekötni, mig a’ másik e’ tekintetben sokkal alább áll. Voltak ellenzői is a’ felírásnak, még pedig azon feltűnő módon, hogy ezek mind a’ másik oldal’ férfiaiból állottak. Első ellenvetésök volt, mint rendesen, a’ diplomatikai bizonyosság’ hiánya, ’s látni akarták a’ felfüggesztő rendeletet, addig pedig nem szólni. De erre válaszoltatott, hogy az aggodalmat tények igazolják , nevezetesen’a fentemlített hírlapi tudósításon kívül tény a’ tárgyalás alatti panasz, tény az, hogy a’ munka a’ czegléd-kőrösi vonalon megszűnt, ez csak felsőbb parancs’ következtében történhetett. E’ térről elmozdittatván, egy főtiszt, úrral együtt hajlandóknak nyilatkoztak az ellenzők a’ felírást úgy pártolni, ha az csupán Pestmegye’, mint jurisdictio’ érdekének szempontjából létetik, ’s a’ consilium a’ cancellariával ellentétbe nem állittatik. Pestmegye’ rendeinek többsége azonban a’ felírás’ motívumául csupa provinciális érdekeket maga részéről el nem ismerhetett. A’ felirás tehát elhatároztatott, mégpedig azon szempontból , hogy a’ kérdésalatti vasútvonal már jogilag biztosítva lévén , nem védhető azon lépés , miszerint az felfüggesztetett. Továbbá meg fog emlittetni benne a’ dicasteriumok’ viszonya, az ebből eredő bizonytalanság, ’s argumentumul fog felhozatni jelen vállalat mellett a' közhasznossági szempont is. September’ 9-én a' már előbb magántárgyakra általért közgyűlést újra közérdekűvé tévő István főherczeg kir. helytartónak Prágából, a’rendeknek múlt junius’ 9-én hozzáintézett felírásukra kelt válasza. A’ felirás tartalmazó az administratorok’ törvényszéki elnökösködése’ tárgyában e’ megye által hozott végzést, a’ mennyiben t. i. Pestmegye az által is ki akará fejezni ő fensége iránti ragaszkodását , miszerint ő főherczegségét megkérte az iránt, eszközölné ki hathatós közbenjárása által, hogy az előbb említett tárgyban hozott végzések épségben megtartassák. Erre most ő fensége említett válaszában oda nyilatkozik, hogy ezen kérést, mint meggyőződésével ellenkezőt, nem teljesítheti, de nem is tartja azt azon útnak, mellyet alkotmányos szerkezetünk az illy sérelmek’ orvoslására kijelölt, végre felszólítja Pestmegye’ rendeit, hogy a’ felsőbb helyről e’ tárgyban eddig érkezett leiratokban nyugodjanak meg. Erre Pestmegye’ ellenzéki többsége, az első alispán’ tolmácslata szerint, megjegyezvén , miként, ha már tagadó válasznak kellett érkezni, ennél kimélőbb formában nem lehetett, egyébiránt kijelenté , miszerint saját okait ő fensége’ válaszában megczáfolva szinte nem látván, azokhoz tovább is ragaszkodik , ’s ő fensége’ válaszát tisztelettel tudomásul veszi. — És ezzel be lett volna fejezve e’ tárgy, — azonban a’ túlsó oldal’ egyik viági szónoka felállt, ’s arra hivta fel az ellenzéket, hogy kérjék meg ő főherczegségét a’ sedriai elnökségre. Az előbb szóló első alispán pedig felette időtlennek találta az értelmezést, mellyel ezen válasz az ellenzéknek ő fensége’ elválasztatása iránt kifejezett értízelmeivel ellentétbe hozatni czéloztatik. Az ellenzék egyébiránt személyes bizalomért elvkérdést feláldozni nem fog soha, jelen esetben pedig, a’ dolog előbbi állásában maradván, bővebb vitába ereszkedni nem tartja szükségesnek. Mire az előtte szólott kamarai ügyész kijelenté, hogy az, a’ mit mondott, nem tréfából, hanem conservativ szempontból volt mondva , ’s nekikezdett az elv’ törvényes szempontbóli vitatásának, mire E. S. Ibiró ugyancsak czáfoló törvényes adatokkal felelt. — A’ többi conservativek azonban nem kivántak principialis vitatásokba ereszkedni, csupán egy volt, ki szépen megkérte elnök főispán helyettes ő magát, legyen kegyes a’ sedriákon elnökölni. Még a’ megye’ másod alispánja szólott, ’s kifejté, mi azon H. P. tbiró által említett conservativ szempont. Az oppositio’ bizalma, úgymond, tettekhez van kötve, és nem határtalan, — ellenben a’ conservativ, ha bizodalma van, akkor neki minden jól megy. Ez a’ demarcationalis vonal. A’ conservativ határtalan bizalmában nemcsak saját jogait adja oda, hanem oda adja azokat is, mellyek nem övéi. Ellenben az ellenzék azt hiszi, hogy constitutionalis jogokat elidegenitni nem lehet. A’ dolog azon állásban maradt, mint az első alispán kimondá. A’ közgyűlés septemb. 11-ik napján végződött. — Egy. ABONY, sept.12-én. Politikai súrlódások’ időszakában, miilyen a’ mostani, csak örülni lehet azon részvéten, mellyel az eddig tűzhelyökhöz tapodtak is kezdenek viseltetni a’ közügyek iránt/főkép’, ha ezen részvét, a’ jóiránti hajlam’ szüleménye, Kárhozatos akkor, ha azt az önzés is szűk- 192