Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-08-08 / 928. szám

Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, pestán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a­ kiadóhivatalban, egyebül­ minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ alján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy 41 s­z­e­r hasábozott apró betű­jü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ k­e 11 é­s hasába sorért pedig 10 p. kr számittatik. Hogy Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hiv. közl. Teendőink. X. (Birtokviszo­nyok). Fővárosi újdonságok. Törvényható­sági dolgok. Fejérvári levelek. III. Erdélyi dolgok. Er­délyi országgyűlés. — Pesti czukorgyár. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ kismarosi kamrai utvámszedő’ állomása S­c­h­u­s­t­e­k András’ halála által ürességbe jött. — (B.—P. H.) Teendőink. X. (Birtokviszonyok). A’törvény­előtti egyenlőségnek legfontosabb része az , melly szoro­san személyes jogainkat illeti, ’s miután jelen büntető rendszerünk mellett épen a’ polgárok’ személyes jogaira nézve ezen egyenlőségről szó nem lehet, kimondtuk meg­győződésünket, melly szerint e’ büntető rendszernek meg­változtatását első legsürgetősebb teendőink közé számít­juk.­­ E’ tekintetben a’ közvélemény utósó időkben te­temesen kifejlődött, ’s a’ nemesi kiváltságnak legbuzgóbb pártolói között is talán kevesen lehetnek , kik a’ nemes­ség’ fentartására szükségesnek tartanák, hogy a’ törvény a’ nemes lótolvajt vagy gyilkost különös atyai pártolása alá vegye. Bármi fontosnak ismerjük tehát el tárgyat , nem fogunk róla bővebben szólani, ’s e’ kérdés’ részleteire nézve utasítjuk olvasóinkat mindazokra, mik lapjainkban a’büntető törvénykönyv ’s eljárás körül elég terjedelmesen már elmondattak. — De a’ törvényelőtti egyenlőségnél nem az elv’ kimondása, hanem annak általános alkalma­zása az, mitől üdvös következményeket várhatunk ; ’s ha a’ legczélszerűbb büntető törvénykönyv által, szorosan személyes jogokat illetőleg, e’ hon’ minden lakosát egyenlő viszonyokba állítottuk is, még igen távol vagyunk a’ jog- és teheregyenlőségtől, mellyet gróf Széchenyi igen he­lyesen minden haladás’ propyleumainak nevez. — Min­denekelőtt rendkívüli, majdnem csodálatos birtokviszo­nyaink vonják magokra figyelmünket, ’s be fogja látni mindenki, hogy polgári egyenlőségről ’s általánvéve, haladásról szólni, mig e’ viszonyok fennállanak, valóságos önámitás. Mielőtt azon változásokról szólunk, mellyeket birtokvi­szonyainkra nézve elkerülhetlenül szükségeseknek tartunk, adjunk számot magunknak mindenekelőtt jelen állapo­tunkról. Annyira megszoktuk ezen állapotot, hogy annak óriási abnormitásait nem is vesszük észre, és e­­nélkül mi­ként segítsünk bajainkon ? Az e 18­6 , mi figyelmünket magára vonja , azon kétségbevonhatlan tény, hogy a’ magyar föld­birtok nem tulajdon, ’s hogy e’ szerint rá nézve senki szabad rendelkezési joggal nem bir. A’ második, hogy mi más országokban a’ föld­birtok’ főbecsét képezi: a’ birtoknak biztossága, nálunk a’ földbirtok’ tulajdonságai közé nem tartozik ; sőt hogy a’ birtoknak minden nemei között épen a’ földbirtok az , mellyre nézve legkevesebb biztosság létezik. A’ harmadik, hogy ámbár törvény szerint senki földbirtokával szabadon nem rendelkezhetik, tettleg ezt mindenki teszi. A’ negyedik, hogy a’ birtoknak egy része minden tehertől ment. Mind ezen állítások’ valóságát senki kétségbevonni nem fogja. Bizonyos először, hogy, a’ szent koronát kivéve, senki e’ hazában földbirtokára nézve tulajdonosnak nem nevezhető, miután törvényesen róla nem rendelkezhetik. Minden földbirtok, a’ nemes úgy, mint a’ jobbágyi, csak bizonyos feltételek alatt élveztetik. Haszonbéresek va­gyunk valamennyien , ’s a’ különbség köztünk csak az, hogy a’ jobbágy az úrbéri törvényben kijelölt föltételek­nek eleget tesz, a’ nemes a’ hadi szolgálattól, melly bir­tokának hasonló természetű föltétele vala, fel tudta men­teni magát. Bizonyos más­odsz­o­r, hogy a’ földbirtokra nézve semmi biztosság nincs. A’ törvény, melly szerint a’ föl­­desúr jobbágyát bizonyos esetben minden vétke nélkül kibecsülheti, még mindig fennáll; a’ nemesi birtok felett Damocles’ kardjaként ott lebeg az aviticitás; vagyonának legbecsesebb része, földbirtoka, egy régi oklevél’ feltalá­lásától függ, ’s talán másnap tudtára adatik , hogy mit ő maga ’s elődei kétségbevehetten birtokuknak tartának, nem vala bitorlásnál egyéb. De ép’ olly bizonyos harmadszor, hogy ámbár a’ törvény az egyes birtokosnak nemesi javára nézve szabad rendelkezési jogot nem adott, ’s az öröködési rendszert meghatározó, mindenki tulajdonáról mégis rendelkezhe­tik, ’s hogy az aviticitási törvények az örökösök’ jogait nem biztositják. Mire nézve egyes bizonyitásokat felhozni nem szükséges, alig lévén család, melly jószágai között ollyanokat nem bírna, mik, ha az aviticitás szem előtt tar­­tatik, másokat ne illetnének. ’S szükséges-e a’ negyedikről szólanunk ? Ki nem is­meri a’ különbséget, melly valamint a’ nemes ’s nem-ne­mes ember, úgy a’ nemes ’s nem-nemes birtok között lé­tezik? ki nem tudja, hogy az előbbinek jellemző tulajdona a’ tehermentesség; mintha a’ törvény ki akarná mondani, hogy e’ hazában minden azon mértékben tartatik nemes­nek , a’ milly mértékben nem részesül a’ hon’ közterhei­­ben. Személy és birtok iránti törvényhozásunk között a’ legnagyobb hasonlat létezik. Illy birtokviszonyok mellett a’ haladás nem remélhető. Valódi tulajdon nélkül, valódi szorgalom nem létezhet. Hol a’ földbirtok bizonytalan , bizonytalanná válnak minden egyéb birtokviszonyok is. Hol a’ földbirtokot ’s örökösödési rendszert szabályozó törvények meg nem tartatnak, sőt maga a’ törvényhozás rendelkezéseinél ezen törvényeket tekintetbe nem veszi (mi nálunk már számos esetekben történt), a’ polgári tör­vény a’ polgárok’ szerződéseiben csak akadályul tekinte­tik , ’s a’ jogtudomány a’ törvény’ kijátszását tűzi ki ma­gának feladatul. Hol végre a’ birtoknak egy része minden tehertől ment,’s a’ közállomány, szükséges költségeit illetőleg, csak a’ birtoknak másik részére támaszkodhatik, ott a’ törvény­hozó azon föld’ birtokosát melly az adónak alapját képezi, szüntelen gyámság alatt kénytelen tartani. Ha e’ bajakon segiteni akarunk, kettő szükséges. 1) Hogy birtokviszonyainkat szabályozó törvényeink úgy változtassanak meg, hogy mindenki földbirtokára nézve, bizonyos föltételek alatt, valóságos tulajdonossá válhassék. 2) Hogy minden birtok hasonló terheknek vettes­sék alá. Az első csak az ősiség’ megszüntetése ’s czél­­szerű örökváltsági törvény által eszközölhető. A’ m­á­s­o­d­i­k az adó’ kérdésének igazságos eldön­tésétől függ. Mikről külön számokban. — * * * Fővárosi újdonságok. Egy, az augsburgi német lapban megjelent magán­­tudósitás szerint, legközelebbi országgyűlésünk Pozsony­ban nov. 12-dikén fogna megnyittatni. — Most már végre egész bizonyossággal mondhatjuk, hogy lesz légszeszvilágitásunk, hanem csak két év múlva.­­ Ennyit kívánt a’ vállalkozó társaság. E’ napokban az il­­­lető szerződések felsőbb helyeken megerősítve leérkező­nek a’ városhoz, ’s egyik példányban a’ vállalkozó társa­ság’ ügyvivőjének Zimmerman Józsefnek, azonnal átadat­tak. E’ szerződések szerint a’ város’ belső részének 1849. júl. 14-ig mulhatlanul légszeszszel kell kivilágittatnia. A’ társaság a’ légszesz’ készítéséhez szükséges épületekhez a’ telket már megvette. — Milly szomorú helyzetben vannak közlekedési esz­közeink, csak azon árkülönbségekből is világosan kitűnik, melly még a’ legkeresettebb tárgyaknál is tapasztalható a’ főváros és vidék közt. Halljunk egy kis kétszer kettő négyet: Miskolczon jul. 30. a’ legtisztább búzának po­zsonyi mérője kelt 8 v. forinton, midőn Pesten még aug. 3 kán is ugyan illy minőségű búzát 14 v.forinttal kellett fizetnünk. Tehát 6 v.ftnyi árkülönbség. Van-e szükségünk utakra ? — E’ napokban a’ városi leégett színház’ újra fölépit­­tetéséhez már hozzáfogtak. Terv szerint a’ falak egy öllel magasabbra emeltetnek. Mindazáltal nem lesz azért az épület egy öllel magasabb, minthogy a’ kövezetnek újra jóval emelkedni kell, mert e’ régibb épület az árviz után történt feltöltések után most szembetünőleg alant fekszik. Hild’ művészetétől ’s a’ beküldött tervektől igen sokat várnak. Pest szépités’ tekintetében minden esetre sokat fog nyerni. Fog-e ezzel együtt előremenni egy más, szentebb ügy is? azt a’ közeljövendő határo­­zandja el. — Megjelent ’s Heckenast Gusztávnál és általa min­den könyvárusnál kapható. Jósika Miklós’ uj regénye : Jósika István, öt kötetben. Ára 5 ft pengőben. Úgy hisszük, több tekintetben érdekes olvasmány. — Sajtó alatt van, ’s augusztusi vásárra meg fog je­lenni: Regék. Szivképző olvasmány gyermekek’szá­mára , irta Karády Ignácz , volt kisdedovódai tanitó. Ugyanezen szerzőtől sajtó alatt van egy harmincz évre terjedendő magyar-franczia zsebszótár. — Valahára ismét régóta nélkülözött látványnak ör­ '­vendhetének szemeink. A’ szinház e’ héten kétszer egy pár zártszéksor’ kivételével egészen megtelt. Szentpétery és Füredi szabadságidejük’ elmúltával visszaérkeztek, ’s föllépvén Szigligeti’ Csikósában, a’ közönségtől zajos tap­sokkal fogadtattak.Tegnapelőtt ,,a’Négy Haymonfi“ opera adatott. Lászlón­, e’ legritkábban látható énekesnő gyönyörködte a’ telt szinházat. Jövő hétre két előadásra bátorkodunk mindenkit előlegesen figyelmeztetni. Ha a’ sors is úgy akarja, csütörtökön Shakespeare’ IV. Henrikje, a’ comicum’ non plus ultrájával, az örökéletű Fallstaffal fog adatni. Szombatra Rohan Mária, Donizetti’ 3 felvoná­­sos operája Schodelné’ jutalomjátékául van hirdetve. A’ múlt szombatra hirdetett „Párisi rongyszedő“ e’ héten nincs a’ játékrendbe igtatva. Szeretnők pedig már látni, miután a’ német közönség rég’ ismeri. Bizony kénytelen lesz az ember német színházba járni, hogy a’ külföld’ újabb színpadi termékeit ismerhesse. — A’ természetvizsgálók’ folyó hó’ 11. Sopronban tartandó közgyűlésére innen sokan mennek. A’ természet­­tudományi társulatnak jutott végre azon szerencse, hogy eltalálja módját, mint kell némelly komolyabb dolgot a’ magyar előtt folytonos érdekességben tartani. — Érdekes vidékekre kirándulás, összekötve lakomákkal. A’ dolog most már könnyűnek látszik, miután fel van találva, de valódi Columbus’ tojása. Mennyire ellenkező szokást kö­vet az academia. Ez rendesen télen tartja nagygyűléseit, a’ legroszabb utak’ idején. Nem csoda aztán , ha nálunk ezen és sok más egyéb ok miatt az irodalom még folyvást üvegházi növény. Gyakran találkozunk tekintélyes em­berekkel, kik az ország’ ügyeiről csak olly ékesszólással tudnak beszélni, mint a’ főispán’ ebédeiről, és sokszor még az első rangú irók’ neveit sem ismerik, sőt az irodal­mat megvetés’ és gúny’ tárgyául teszik ki. — Nincs, nem lehet olly lelkes toll, melly volta­­képen megírhatná , mi vár ránk háromszor ’s megannyi­szor boldog pestiekre. Mi eddig elő csak puszta remény, csalóka sejtelem vala, most valóság, igazság, elvitáz­­hatlan tény. Oh örömökben ’s elragadó kéjözönben leg­gazdagabb napok, mellyek immáron bekövetkezőben vagy­tok. Kebleinkben a’ sóvárgó vágyak’ álja ezennel gátat fog törhetni, ’s lelkünk­be fog telni minden kigondolható örömmel. O el jövend! Még csak a’ napokban is halavá­­nyan ’s aggodalmasan tekinténk egymásra , mondván : lehetséges volna-e , hogy ő hozzánk megalázná magát, ’s ma már tombolhatunk, ma már az utczákon ismerőseink’ nyakába borulhatunk , ’s örömkönnyek között siránkoz­hatunk. Ö jön, Kasselik úr, kiről hittük, hogy a’ Noth­­theater’ megépitése után biztosan fog koszorúin nyu­godni, most újra kezébe vette rajzónát, vonalozóját és czirkalmát, ’s új műtemplom’ építtetésével kezd foglal­kozni. Az előbbeni épitvény a’ város’ főterét disze­­siti; ezen újabb pedig Magyarország’ kellő közepét, a’ magyar civilisatio’ jövendő középpontját, a’ Duna­­partot, a’ lánczhid’ közelében a’ legszebb helyet fogja el­foglalni. És a’ ki eljövendő leszen , Schreier úr, a’nagy Schreier, ki a’ máj­omszinésztársasággal hozzánk épen útban van. A’ dolog már bizonyos, csak azon egy aka­dály adhatja elő magát, ha netán a’ jó bécsiek a’ hoz­zánk igyekvő művészeket erővel letartóztatnák. Látni fogjuk tehát ügyes pinczérnőruhában a’ társaság’ prima donnáját, nagy zsibárusi frakkjában az első comicust, arszlániasan az első szerelmest, ki a’ szinpadról le szokott lépni, bejárja a’ zártszékeket, betekint a’ páholyokba, mindenfelé barátságos szorításra nyújtja kezeit, fejét oda hajtja a’ koszorúk alá, és kis vörös sipkába beszedi a’ vö­röslő krajczárokat. — A’ napokban küldetett be hozzánk : „Jerémias prófétának 4 aranyszabálya a’ valódi haza­fi­­ságr­ól. Zsinagógái beszéd, melly királyunk’ szüle­tése" napján tartatott L­ö­w Lipót főrabbi által. Pápán 1847. E’ beszéd, mint magyarországi zsinagógában mon­dott , sok tekintetben figyelmet érdemel. Már csak az is, hogy magyar nyelven tartatott, nagy figyelmet érdemel, miután a’ rabbik közül kevesen tudnak magyarul, több­nyire Lengyelországból ’s isten tudja honnan vándorol­va be. Közöttök a’ legnagyobb vallási elfogultság ural­kodik. Fájdalom, a’ dicséretes kivétel igen kevesekre szorítkozik. Legtöbben európai nyelveken még írni és olvasni sem tudnak, annál kevésbbé bírják a’magyar nyel­vet. Minden tudományuk csekély traditionalis ismeretben áll a’ Thalmudból. Illy körülmények között, ezen egyházi férfiaktól miként várhatnók a’ zsidóság’ előhaladását ’s a’ kor’ szelleméhez alkalmazott mivelését. A’ zsinagógák­ban egyházi szónoklatok igen ritkán tartatnak, ’s ha tar­tatnak, e’ beszédeknek tárgya nem az erkölcsiség, ha­nem némi lényegtelen ’s gyakran mondhatni nevet.

Next