Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-08-08 / 928. szám
Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, pestán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a kiadóhivatalban, egyebül minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ alján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy 41 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ ke 11 és hasába sorért pedig 10 p. kr számittatik. Hogy Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hiv. közl. Teendőink. X. (Birtokviszonyok). Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok. Fejérvári levelek. III. Erdélyi dolgok. Erdélyi országgyűlés. — Pesti czukorgyár. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ kismarosi kamrai utvámszedő’ állomása Schustek András’ halála által ürességbe jött. — (B.—P. H.) Teendőink. X. (Birtokviszonyok). A’törvényelőtti egyenlőségnek legfontosabb része az , melly szorosan személyes jogainkat illeti, ’s miután jelen büntető rendszerünk mellett épen a’ polgárok’ személyes jogaira nézve ezen egyenlőségről szó nem lehet, kimondtuk meggyőződésünket, melly szerint e’ büntető rendszernek megváltoztatását első legsürgetősebb teendőink közé számítjuk. E’ tekintetben a’ közvélemény utósó időkben tetemesen kifejlődött, ’s a’ nemesi kiváltságnak legbuzgóbb pártolói között is talán kevesen lehetnek , kik a’ nemesség’ fentartására szükségesnek tartanák, hogy a’ törvény a’ nemes lótolvajt vagy gyilkost különös atyai pártolása alá vegye. Bármi fontosnak ismerjük tehát el tárgyat , nem fogunk róla bővebben szólani, ’s e’ kérdés’ részleteire nézve utasítjuk olvasóinkat mindazokra, mik lapjainkban a’büntető törvénykönyv ’s eljárás körül elég terjedelmesen már elmondattak. — De a’ törvényelőtti egyenlőségnél nem az elv’ kimondása, hanem annak általános alkalmazása az, mitől üdvös következményeket várhatunk ; ’s ha a’ legczélszerűbb büntető törvénykönyv által, szorosan személyes jogokat illetőleg, e’ hon’ minden lakosát egyenlő viszonyokba állítottuk is, még igen távol vagyunk a’ jog- és teheregyenlőségtől, mellyet gróf Széchenyi igen helyesen minden haladás’ propyleumainak nevez. — Mindenekelőtt rendkívüli, majdnem csodálatos birtokviszonyaink vonják magokra figyelmünket, ’s be fogja látni mindenki, hogy polgári egyenlőségről ’s általánvéve, haladásról szólni, mig e’ viszonyok fennállanak, valóságos önámitás. Mielőtt azon változásokról szólunk, mellyeket birtokviszonyainkra nézve elkerülhetlenül szükségeseknek tartunk, adjunk számot magunknak mindenekelőtt jelen állapotunkról. Annyira megszoktuk ezen állapotot, hogy annak óriási abnormitásait nem is vesszük észre, és enélkül miként segítsünk bajainkon ? Az e 186 , mi figyelmünket magára vonja , azon kétségbevonhatlan tény, hogy a’ magyar földbirtok nem tulajdon, ’s hogy e’ szerint rá nézve senki szabad rendelkezési joggal nem bir. A’ második, hogy mi más országokban a’ földbirtok’ főbecsét képezi: a’ birtoknak biztossága, nálunk a’ földbirtok’ tulajdonságai közé nem tartozik ; sőt hogy a’ birtoknak minden nemei között épen a’ földbirtok az , mellyre nézve legkevesebb biztosság létezik. A’ harmadik, hogy ámbár törvény szerint senki földbirtokával szabadon nem rendelkezhetik, tettleg ezt mindenki teszi. A’ negyedik, hogy a’ birtoknak egy része minden tehertől ment. Mind ezen állítások’ valóságát senki kétségbevonni nem fogja. Bizonyos először, hogy, a’ szent koronát kivéve, senki e’ hazában földbirtokára nézve tulajdonosnak nem nevezhető, miután törvényesen róla nem rendelkezhetik. Minden földbirtok, a’ nemes úgy, mint a’ jobbágyi, csak bizonyos feltételek alatt élveztetik. Haszonbéresek vagyunk valamennyien , ’s a’ különbség köztünk csak az, hogy a’ jobbágy az úrbéri törvényben kijelölt föltételeknek eleget tesz, a’ nemes a’ hadi szolgálattól, melly birtokának hasonló természetű föltétele vala, fel tudta menteni magát. Bizonyos másodszor, hogy a’ földbirtokra nézve semmi biztosság nincs. A’ törvény, melly szerint a’ földesúr jobbágyát bizonyos esetben minden vétke nélkül kibecsülheti, még mindig fennáll; a’ nemesi birtok felett Damocles’ kardjaként ott lebeg az aviticitás; vagyonának legbecsesebb része, földbirtoka, egy régi oklevél’ feltalálásától függ, ’s talán másnap tudtára adatik , hogy mit ő maga ’s elődei kétségbevehetten birtokuknak tartának, nem vala bitorlásnál egyéb. De ép’ olly bizonyos harmadszor, hogy ámbár a’ törvény az egyes birtokosnak nemesi javára nézve szabad rendelkezési jogot nem adott, ’s az öröködési rendszert meghatározó, mindenki tulajdonáról mégis rendelkezhetik, ’s hogy az aviticitási törvények az örökösök’ jogait nem biztositják. Mire nézve egyes bizonyitásokat felhozni nem szükséges, alig lévén család, melly jószágai között ollyanokat nem bírna, mik, ha az aviticitás szem előtt tartatik, másokat ne illetnének. ’S szükséges-e a’ negyedikről szólanunk ? Ki nem ismeri a’ különbséget, melly valamint a’ nemes ’s nem-nemes ember, úgy a’ nemes ’s nem-nemes birtok között létezik? ki nem tudja, hogy az előbbinek jellemző tulajdona a’ tehermentesség; mintha a’ törvény ki akarná mondani, hogy e’ hazában minden azon mértékben tartatik nemesnek , a’ milly mértékben nem részesül a’ hon’ közterheiben. Személy és birtok iránti törvényhozásunk között a’ legnagyobb hasonlat létezik. Illy birtokviszonyok mellett a’ haladás nem remélhető. Valódi tulajdon nélkül, valódi szorgalom nem létezhet. Hol a’ földbirtok bizonytalan , bizonytalanná válnak minden egyéb birtokviszonyok is. Hol a’ földbirtokot ’s örökösödési rendszert szabályozó törvények meg nem tartatnak, sőt maga a’ törvényhozás rendelkezéseinél ezen törvényeket tekintetbe nem veszi (mi nálunk már számos esetekben történt), a’ polgári törvény a’ polgárok’ szerződéseiben csak akadályul tekintetik , ’s a’ jogtudomány a’ törvény’ kijátszását tűzi ki magának feladatul. Hol végre a’ birtoknak egy része minden tehertől ment,’s a’ közállomány, szükséges költségeit illetőleg, csak a’ birtoknak másik részére támaszkodhatik, ott a’ törvényhozó azon föld’ birtokosát melly az adónak alapját képezi, szüntelen gyámság alatt kénytelen tartani. Ha e’ bajakon segiteni akarunk, kettő szükséges. 1) Hogy birtokviszonyainkat szabályozó törvényeink úgy változtassanak meg, hogy mindenki földbirtokára nézve, bizonyos föltételek alatt, valóságos tulajdonossá válhassék. 2) Hogy minden birtok hasonló terheknek vettessék alá. Az első csak az ősiség’ megszüntetése ’s czélszerű örökváltsági törvény által eszközölhető. A’ második az adó’ kérdésének igazságos eldöntésétől függ. Mikről külön számokban. — * * * Fővárosi újdonságok. Egy, az augsburgi német lapban megjelent magántudósitás szerint, legközelebbi országgyűlésünk Pozsonyban nov. 12-dikén fogna megnyittatni. — Most már végre egész bizonyossággal mondhatjuk, hogy lesz légszeszvilágitásunk, hanem csak két év múlva. Ennyit kívánt a’ vállalkozó társaság. E’ napokban az illető szerződések felsőbb helyeken megerősítve leérkezőnek a’ városhoz, ’s egyik példányban a’ vállalkozó társaság’ ügyvivőjének Zimmerman Józsefnek, azonnal átadattak. E’ szerződések szerint a’ város’ belső részének 1849. júl. 14-ig mulhatlanul légszeszszel kell kivilágittatnia. A’ társaság a’ légszesz’ készítéséhez szükséges épületekhez a’ telket már megvette. — Milly szomorú helyzetben vannak közlekedési eszközeink, csak azon árkülönbségekből is világosan kitűnik, melly még a’ legkeresettebb tárgyaknál is tapasztalható a’ főváros és vidék közt. Halljunk egy kis kétszer kettő négyet: Miskolczon jul. 30. a’ legtisztább búzának pozsonyi mérője kelt 8 v. forinton, midőn Pesten még aug. 3 kán is ugyan illy minőségű búzát 14 v.forinttal kellett fizetnünk. Tehát 6 v.ftnyi árkülönbség. Van-e szükségünk utakra ? — E’ napokban a’ városi leégett színház’ újra fölépittetéséhez már hozzáfogtak. Terv szerint a’ falak egy öllel magasabbra emeltetnek. Mindazáltal nem lesz azért az épület egy öllel magasabb, minthogy a’ kövezetnek újra jóval emelkedni kell, mert e’ régibb épület az árviz után történt feltöltések után most szembetünőleg alant fekszik. Hild’ művészetétől ’s a’ beküldött tervektől igen sokat várnak. Pest szépités’ tekintetében minden esetre sokat fog nyerni. Fog-e ezzel együtt előremenni egy más, szentebb ügy is? azt a’ közeljövendő határozandja el. — Megjelent ’s Heckenast Gusztávnál és általa minden könyvárusnál kapható. Jósika Miklós’ uj regénye : Jósika István, öt kötetben. Ára 5 ft pengőben. Úgy hisszük, több tekintetben érdekes olvasmány. — Sajtó alatt van, ’s augusztusi vásárra meg fog jelenni: Regék. Szivképző olvasmány gyermekek’számára , irta Karády Ignácz , volt kisdedovódai tanitó. Ugyanezen szerzőtől sajtó alatt van egy harmincz évre terjedendő magyar-franczia zsebszótár. — Valahára ismét régóta nélkülözött látványnak ör 'vendhetének szemeink. A’ szinház e’ héten kétszer egy pár zártszéksor’ kivételével egészen megtelt. Szentpétery és Füredi szabadságidejük’ elmúltával visszaérkeztek, ’s föllépvén Szigligeti’ Csikósában, a’ közönségtől zajos tapsokkal fogadtattak.Tegnapelőtt ,,a’Négy Haymonfi“ opera adatott. Lászlón, e’ legritkábban látható énekesnő gyönyörködte a’ telt szinházat. Jövő hétre két előadásra bátorkodunk mindenkit előlegesen figyelmeztetni. Ha a’ sors is úgy akarja, csütörtökön Shakespeare’ IV. Henrikje, a’ comicum’ non plus ultrájával, az örökéletű Fallstaffal fog adatni. Szombatra Rohan Mária, Donizetti’ 3 felvonásos operája Schodelné’ jutalomjátékául van hirdetve. A’ múlt szombatra hirdetett „Párisi rongyszedő“ e’ héten nincs a’ játékrendbe igtatva. Szeretnők pedig már látni, miután a’ német közönség rég’ ismeri. Bizony kénytelen lesz az ember német színházba járni, hogy a’ külföld’ újabb színpadi termékeit ismerhesse. — A’ természetvizsgálók’ folyó hó’ 11. Sopronban tartandó közgyűlésére innen sokan mennek. A’ természettudományi társulatnak jutott végre azon szerencse, hogy eltalálja módját, mint kell némelly komolyabb dolgot a’ magyar előtt folytonos érdekességben tartani. — Érdekes vidékekre kirándulás, összekötve lakomákkal. A’ dolog most már könnyűnek látszik, miután fel van találva, de valódi Columbus’ tojása. Mennyire ellenkező szokást követ az academia. Ez rendesen télen tartja nagygyűléseit, a’ legroszabb utak’ idején. Nem csoda aztán , ha nálunk ezen és sok más egyéb ok miatt az irodalom még folyvást üvegházi növény. Gyakran találkozunk tekintélyes emberekkel, kik az ország’ ügyeiről csak olly ékesszólással tudnak beszélni, mint a’ főispán’ ebédeiről, és sokszor még az első rangú irók’ neveit sem ismerik, sőt az irodalmat megvetés’ és gúny’ tárgyául teszik ki. — Nincs, nem lehet olly lelkes toll, melly voltaképen megírhatná , mi vár ránk háromszor ’s megannyiszor boldog pestiekre. Mi eddig elő csak puszta remény, csalóka sejtelem vala, most valóság, igazság, elvitázhatlan tény. Oh örömökben ’s elragadó kéjözönben leggazdagabb napok, mellyek immáron bekövetkezőben vagytok. Kebleinkben a’ sóvárgó vágyak’ álja ezennel gátat fog törhetni, ’s lelkünkbe fog telni minden kigondolható örömmel. O el jövend! Még csak a’ napokban is halaványan ’s aggodalmasan tekinténk egymásra , mondván : lehetséges volna-e , hogy ő hozzánk megalázná magát, ’s ma már tombolhatunk, ma már az utczákon ismerőseink’ nyakába borulhatunk , ’s örömkönnyek között siránkozhatunk. Ö jön, Kasselik úr, kiről hittük, hogy a’ Noththeater’ megépitése után biztosan fog koszorúin nyugodni, most újra kezébe vette rajzónát, vonalozóját és czirkalmát, ’s új műtemplom’ építtetésével kezd foglalkozni. Az előbbeni épitvény a’ város’ főterét diszesiti; ezen újabb pedig Magyarország’ kellő közepét, a’ magyar civilisatio’ jövendő középpontját, a’ Dunapartot, a’ lánczhid’ közelében a’ legszebb helyet fogja elfoglalni. És a’ ki eljövendő leszen , Schreier úr, a’nagy Schreier, ki a’ májomszinésztársasággal hozzánk épen útban van. A’ dolog már bizonyos, csak azon egy akadály adhatja elő magát, ha netán a’ jó bécsiek a’ hozzánk igyekvő művészeket erővel letartóztatnák. Látni fogjuk tehát ügyes pinczérnőruhában a’ társaság’ prima donnáját, nagy zsibárusi frakkjában az első comicust, arszlániasan az első szerelmest, ki a’ szinpadról le szokott lépni, bejárja a’ zártszékeket, betekint a’ páholyokba, mindenfelé barátságos szorításra nyújtja kezeit, fejét oda hajtja a’ koszorúk alá, és kis vörös sipkába beszedi a’ vöröslő krajczárokat. — A’ napokban küldetett be hozzánk : „Jerémias prófétának 4 aranyszabálya a’ valódi hazafiságról. Zsinagógái beszéd, melly királyunk’ születése" napján tartatott Löw Lipót főrabbi által. Pápán 1847. E’ beszéd, mint magyarországi zsinagógában mondott , sok tekintetben figyelmet érdemel. Már csak az is, hogy magyar nyelven tartatott, nagy figyelmet érdemel, miután a’ rabbik közül kevesen tudnak magyarul, többnyire Lengyelországból ’s isten tudja honnan vándorolva be. Közöttök a’ legnagyobb vallási elfogultság uralkodik. Fájdalom, a’ dicséretes kivétel igen kevesekre szorítkozik. Legtöbben európai nyelveken még írni és olvasni sem tudnak, annál kevésbbé bírják a’magyar nyelvet. Minden tudományuk csekély traditionalis ismeretben áll a’ Thalmudból. Illy körülmények között, ezen egyházi férfiaktól miként várhatnók a’ zsidóság’ előhaladását ’s a’ kor’ szelleméhez alkalmazott mivelését. A’ zsinagógákban egyházi szónoklatok igen ritkán tartatnak, ’s ha tartatnak, e’ beszédeknek tárgya nem az erkölcsiség, hanem némi lényegtelen ’s gyakran mondhatni nevet.