Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-16 / 57. szám
sújtsanak 19 minden olly törekvéseket, mellyek a kormány- írásuk alá bízott tartományok közcsendének megháboritását céloznák, sat. Ezen irtóztató depéche-nek, melly méltó szülötte a minapi egész Európára menydörgő orosz nyilatkozatnak, nincs szüksége hosszas commentárra, ő az aldunai fejedelemségek ormányait, mellyek belnemzeti függetlensége annyira világban van biztosítva az adrianopoli tractátus által, örömest sok helytartósági rangra alacsonyitaná, mi azonban nem teltsül, mig Európa Európának marad. És honnan ezen meglőző intézkedése Nesselrode urnak ? ha ügy vala, hogy a fejedelemségeket valaki fenyegesse, vagy segédkezet jujtson kormányainak a bel közcsend fentartására, ezen jógit csak a porta bírhat, mint ollyan , mellynek souverainiusa a három fejedelemségben el van ismerve, de a protectorák legkisebb joga sincs az ő belügyeikbe avatkozni, kivéve con esetet, ha maga a souverain hatalom bontaná fel a clcsendet, vagy igyekezne politikai létezéseket megszüntetni. Az orosz protector minden tractátusok és békekötések selmében, elkezdve a kainárdséit (1772) az adrianopoliig, tra nyert mást, mint védő jogot, t. i. védni azon keresztyén fedelemségeket a török elnyomások ellen, melly jogát azonns 1828-ig igen kevéssé használta, mert addig minden orosz fectorátusi pártfogás mellett is, a török porta tetszése szert küldött a fejedelemségek nyakára idegen vajdákat, s tettesek szerint tartották ott. Csak gondolja az ember, a fejesemségek ne is merjenek politikai felszabadulásról gondolni akkor sem, ha a porta megegyeznék abban ? Oldják meg i a kérdést a jassyi és bukaresti journalisták , kik remészégyelni fogják jövőre is hallgatni a nemzeti s politikai vsukat olly keményen fenyegető körülmények közt. —Hevesből. Eger, máj. 5-én. Megyénk közgyűlése .. 1-én tartatott. Megjelentek a városok és helységek képisílői is. Az elnökséget Blaskovics Gyula vitte. Volt köreik jelentést tenek országgyűlési működéseikről. Röviden, léleban adták elő az eseményeket. Ezen érdekes jelentés jj költségen ki fog nyomatni. — Ezután az uj törvények kiélettettek. És a 16. t.cz e) pontja nyomán minden osztályú mintegy 400 tagból álló középponti bizottmányt választsánk. — Valamennyi szolgabiránk mellé egy-egy értelmes képszerű tagot alkalmaztunk. Ezek, minden balmagyarázat elháritására, az uj törvényeket helységenként ujra kihirdetek a népet felvilágositandják.— Továbbá, Roff helység üszőjének inditványára,Kossuth arczképét közakarattal életavságában a megye teremébe meg fogjuk szerezni. — isanezt határoztuk a felejthetlen érdemű gr. Keglevics ollós arczképére nézve is.— Az 5-ik t.cz. nyomán Eger és rengyos városán kívül még 8 követet fogunk küldeni. Válóóhelyek leendnek: Szolnok, Túr, Abád, Tisza-Nána, Ked , Gyöngyös-Pata, Kápolna és Pétervásár. — A központi választmány s a választó küldöttséget megválaszol. .T.-Füred m.városa s Nagy-Irány helység képviselői küla nevében a törvényhozó testület azon tagjainak, kik az eó nép terhein könnyítettek, és azt polgári jogokkal ruháztak el, hálás köszönetet szavazának. 6 folyó hó 3-án tartott bizotmányi ülésünk közérdekű hátiratai ezek: A 29-ik t.cz. rendelete nyomán az esküttá képeség összeírására küldöttségeket neveztünk.— Egerihaában volt főpostahivatal , az absolut hatalom által ez- 1° egy pár évvel Mezőkövesdre átvitetett. Eredeti helyére a megyei, sem városi alapos kérelmek folytán vissza nem trett. Most e megye székvárosába újólag leendő visszaállévégett, a nemzeti kormányhoz fogunk folyamodni. — A bátorság háboritására ármányok itt is mutatkoznak. Járámnánt tehát törvényszéki tagokat választottunk. — Ezek a cég esetében az alispáni hivatalnál azonnal összeülnek, s jeszők felett törvény szerint szélendenek. Jegyzőkönyvei 1 nap alatt a bizottmánynak beküldendik. — A közíaatás gyorsítására a járásbeli fő- és alszolgabiráinknak *gy lovas ember adatik. Ezek a becsületességük s jóságukról ismeretesebb földes gazdák közül válaszok. — Határoztuk azt is, hogy az uradalmak mintmit úrbéri, polgári s illetőleg bűnvádi pereiket egy iiatt rabjaikkal együtt adják be. — Az egri mészárosok a filérés felszabadítása végett folyamodtak. Mielőtt ez érdemgségeznénk, az érseki s káptalani uradalmat s Eger várost „ mint mészárszéki jogtulajdonosokat 24 óra alatti nyilazatra szólítottuk fel. Akarjuk tudni, valljon el tudják-e ízönséget marhahússal állandóan látni, vagy sem. Folyó nőn a felszólított mészárszéki tulajdonosok ,nemmel felelik városunkban tehát a marhahús árulása árszabás nélkül senkinek megengedtetett. Egészségi és politiális nézetből dolgok készítésére s bizottmány elé való terjesztésére az énmészárszék tulajdonosai köteleztetnek. — Bizottmányiási üléseket minden hélső napján, vagy ha ez ünnepre a , a következőn, rendkívülieket pedig a szükség esetén ledben is fogunk tartani. Évnegyedes törvényszékeink fo.2 22-én veendik kezdetüket. — Csíki Sándor. Én máj. 10-ki vérengzés tárgyában ki- ÖH öt nyomoz a*bizottrvány 3-ik ülése 14-én. — Elnök: Zoltán állodalmi titkár. Az ő küzdete reggeli 8 óra. s a hallgatóság még sokkal számosabb , mint tegnap. A giágy potentirozva van, s feszült figyelemmel néz mint az eredmény felé. A elnök megjelenvén, jelenti, hogy a megidézett jsirtisztek megjelenni vonakodnak, mert katonai törvénye,szerint a nyilvánosságnak helye ügyeikben nincsen, só katonai becsületeket sértve látnák. Nyári megkívánja, hogy megjelenjenek, katonai becsületöknek a nyilvánosság semmit sem árthat. Petrovics auditor, a katonai törvényekre hivatkozik. Nyári: Ez eddig volt, most már másképen van és leend. Végre elküldöttek a tisztek után, miközben szóba jöttek némi episodok a 10-ki estélyből. Nyári említé azon dragonyost, ki az uriutszán a sűrü néptömeg közt vágtatott által; erre Rottenbiler megjegyzé, hogy Maisz városi írnok szavai szerint azon ember azt csupa bravourból, sőt tán épen fogadás következtében tette, szóba hozatott, hogy egy Delhász nevű pesti polgár nádpálczájával véré a futókat, utánok kiáltván, ,,ugy kell, semmirekellők , mit jártok macskazenére“ , több effélék. Nyári a térparancsnokot kéri kihallgattatni, beszélje ön el az egész eseményt eleitől fogva. Térparancsnok. A zajongások első napjaiban már ki volt adva azon parancs, miszerint a fegyvertárnak netán a történetes megrohanás elleni biztosítására, oda bizonyos—a rendesnél nagyobb — mennyiségű fegyveres katonaság rendeltetett. E parancs máig sincs megszüntetve, s így f. hó 10-kén sem volt semmi különös instructió adva, a fegyvertárban naponként egymást felváltó csapatnak. Három nap óta szüntelen beszélték, hogy a hadi főkormányzónak macskazene fog adatni, de épen mivel naponként elmaradt, hitelt a hírnek nem adtam. Az esemény napján a budai nyári színházban voltam, hol a budai városkapitánynyal találkozom, s kérdeztem őt, ha hallott-e valamit a hirlelt macskazenéről, s ha igen, tett-e annak megakadályozására készületeket ? Ő azt feleli, hogy semmit sem tud ugyan bizonyosan, de jó lesz, ha a hídhoz én egy pár tudósító őrt állíttatnék fel, kik a tömeg jöveteléről hírt adnának. Ezután elváltunk, és én hazamentem s honn voltam, míg egy káplár jött a nádori palotából, ki az ottani és fegyvertári őrsereg nagyobbítása szükségét jelenté. Ekkor a véres eseménynek már vége volt. Eleintén — tudomásom szerint — csak 16 ratta gyalogság és 24 lovas volt a fegyvertárban, midőn azonban a téren átmentem, egy gránátos századdal találkoztam , melly a többiek erősítésére sietett. Itt találkoztam több nemzeti őrökkel is, kik felszólitanak, hogy legyek munkás a további kitörések megakadályozásában ; mire engedvén, a hadi kormányzóhoz felmentem, sőt ez iránt megkérdezem. A kormányzó a ministériumhoz utasított, mondván, hogy ott tudni fogják teendőiket. A ministert végre feltalálván a nádori palotában, javaslom, hogy a tömegnek eljövetele meggátlására legjobb volna egy pár hajót a hídból kiszedetni. De a minister erre mondá, hogy Pestre megy személyesen , s nem hiszi, hogy valami még kiüssön. Nyári Ki szokta a fegyvertári őrséget kirendelni ? Tanú. A parancsnok joga azt kirendelni. Rottenbiler. Mindennap egyenlő számú fegyveres erő rendeltetett ki? Tanú. Mindig egy osztály gyalogság, de a ministeri rendeletekre is figyelnünk kellett, hogy netalán szükség esetében rendelkezésre lehessünk. Nyári. Hogy a fegyvertári őrség nem mindig illyerős volt, azt én is tudom, mert az átvételekor én is a miniszeriális kiküldöttek közt valók. Aztán a kérdéses napon a katonaság el is volt rejtve, s hogy ennek a dologról valamit tudni kellett, bizonyítja a budai városkapitányhoz intézett felszólítása is. Városkapitány: ő felszólította a parancsnokot, hogy a hídhoz vigyázókat állítson. Elnök. Miért nem rendelkezett ön, ha tudott valamit a dologról, saját körében. Városkapitány: Én nem rendelkezhettem, mert ez hatóságomon felül áll, bár szerettem volna azért is, mert Duschek jó barátom, s féltettem, hogy ő hozzá is el találnak ismét menni. Nyári. Ez nem elég mentség, kötelessége lett volna felsőbb helyre tenni jelentést, de erről majd máskor fogunk szólni. — Tud-e a parancsnok valamit azokról, mik a vérengzés után a fegyvertárban történtek ? Tanú. Nem voltam ott. Nyári Gondolom, hogy a generális vizsgálódást már bezárhatnék, és specialitásokba ereszkedhetünk. A tanuk vallomásaiból három név válik ki különösen , t. i.: Zedlicz, Cserényi és Lippe. Kezdjük el a kihallgatást Cserényin, mint ki az elrejtett lovasság vezére volt.Úgy gondolom, hogy a kérdéseket az auditor tehetné. — Ebben megegyezés történvén, a kikérdezés megkezdetett. Auditor: feladatott, hogy a lovasság máj. 10-kén este, a macskazenét csinálókra minden előleges felszólítás nélkül rohant. Ki és miféle parncsot adott ? Cserényi hadnagy. Sebes kapitánytól kaptam parancsot 9 órakor a fegyvertárban megjelenni. Aud. Mi okból? C 8. Hogy a tervben volt demonstrációt megakadályozzam, a tömeget szétoszlatni, ha szép szóval nem lehetne, erőhatalmat használni. Sebes kapitány ez ellen szabadkozik. Aud. felszólította-e a tömeget szétosztásra ? Cs. Esküszöm, hogy felszólítottam, habár, nem állíthatom, hogy hallották-e, vagy nem? Aud. De az is állíttatik, hogy ön is vágott? Cs. Ezt tagadja. Nyári. A nép önöket nem támadta meg, és ön mégis reá rohant a népre, miért tette ezt ? Az auditor a tanú szájába kérdése által egy feleletet adott, mit rászalás nélkül nem hagyhatunk, azt kérdé ugyanis , hogy a lovassál elvetett és megszaladt ló nem rohant-e előre? mire a kérdezett nemcsak igennel felelt, de ollyan formát is akart állítani, mintha a többi lovak ez elszabadult után iramodtak volna meg, úgy, hogy őket pillanatra megállítani sem lehetett. Nyári. Akárhogy történt, ön felelős embereiről; ön mindenesetre hibázott, mert a tömeg, akár hallotta a felszólítást , akár nem , ellent nem állott, s mégis kardjaikat használták önök ellene; de előjön az is, hogy ön a tett után embereit dicséré. A tanú ezt nem tagadja, de szavait katonai értelemben vétetni kéri. — A tanú eltávozta után a dragonyos káplárok hallgattattak ki, egyik sem vágott s egyik sem kapott bort, s lovaik akaratjuk ellen ragadták el; egy pár bevallotta, hogy valakit letaposott lovával. E közben jelenti Nyári, hogy Rosti kadét blouseban jelent meg, mint nemzetőr, s hogy parancsnoka szavára hazamenni nem akar. Rosti nyilatkozik, hogy tegnap több piszkolódásokat és megtámadásokat kellett kiállani, s ezért távozott el a kaszárnyából. Nyári a katonai parancsnoknak jogát Rosti visszakövetelésére elismeri, de az itt letett vallomásokérti üldöztetések ellen tiltakozik. Rosti egy nemzetőr kíséretében haza megy. Előállíttattak ezután a gránátosok, kiknek Nyári pár komoly feddést adott. Többen közülök bevalták , hogy szúrtak, s hogy a tett után mindenik egy meszely bort kapott, a lovasságot is ideértve. Az ülés vége felé Lippe főhadnagy nyilatkozott, ki magát ugyan betegnek jelenté , de két orvos vizsgálatára küldetvén, megjelent. Vallomásában semmi új nem foglaltatik; a neki tulajdonított szavakat nem tagadja. Lederert dicsőíti sat. Zedlicz is kihallgattatott feszengő ülésében, mire Nyári is azon megjegyzést téve, hogy fel is állhatna, s ha azok a katonai törvények ezt tán nem engednék, legalább beszéde kezdetén egy kissé megbillenhetne. Nyári polgártársunk azt is méltólag róvá meg, hogy a magyar hadi kormányzó segéde magyarul nem tud. Nyilatkozata tele kibúvásokkal. Arkter kapitány még a legtisztábban vallott; ő Léderertől tápott parancsot, hogy egy fél századot kirendeltessen. — Az ülés 3 órakor oszlott el. Végül igazí tásképen megjegyezzük, hogy közelebbi számunkban Jakab István k. tanácsos úr vallomása, miszerint több hordót látott gördíttetni a fegyvertárba, úgy igazítandó, hogy egy kis hordót látott hengerittetni. Külföldi hírek. FRANCZIAORSZÁG. Megérkezett a nagy nap, midőn a nemzeti gyűlés összeült. Máj. 4-én d. u. egy óra felé a padok telni kezdtek az új teremben. Béranger, ősz fürteivel és zöld szemüvegével, midőn belépett, azonnal igen számosan vették körül. Lacordaire atya, híres egyházi szónok, dominicanus öltözetében jelent meg, s gyorsan a baloldal legfelső padjába ült, s nemsokára az orleansi püspök is mellé ült egyszerű talárban ; nem távol ezektől ült Lamennais apát s rendőrparancsnok Caussidére, ki egyedül jelent meg a kormány által meghatározott követi egyenruhában. A korábbi kamara tagjai többnyire a középben foglaltak helyet. Egy órakor Audry de Puyraveau, mint korelnök elfoglaló az elnöki széket, a hat legifjabb tag : is. Fresneau , Astouin, Lagrevol, Ferrouillat, Avond, Sainte Beuve a titkári helyeket. Félóra múlva álgyüdörgés jelenté az ideigl. kormány jöttét. Az előteremben a szolgálatot tevő nemzetőrség dobosa dobolt, s a kormány a palotaszolgák által vezetve, kiknek nyomában az elnök és titkárok is jöttek, kik a kormány elé az előterembe kimentek, megjelent. Dupont a Lamartine és Louis Blanc karjain lépett be. A követek felállva és ezen kiabálással fogadták a kormányt. Éljen a köztársaság! Éljen az ideigl.kormány. Korelnök röviden ezt mondá: Az ülés meg van nyitva; az ideigl. kormány elnökét illeti a szó. Ekkor az id. kormány tagjai, elhagyván helyeiket, a szóhelylyel szemben megállották. Dupont kormányi elnök, a szóhelyről igy szólott : Polgárkövetek! A köztársaság ideigl. kormánya meghajlik a nemzet előtt, s fényes hódolatot nyilvánít azon legfensőbb hatalom iránt, mellyel önök fel vannak ruházva. Nép választottal! Önök a democratia széles alapján uj intézményeket fognak megalapitani, s azon egyetlen alkotmányt fogják Francziaországnak megadni, melly egyedül való annak, köztársasági alkotmányt. (Nagy és egyhangú tetszés.) Egyébiránt szónok az ideigl. kormány nevében leteszi annak hatalmát. Hosszas éltetése után a köztársaságnak, Crémieux, igazságügyminiszer , a gyűlés működését megnyitottnak nyilatkoztatta , s felszólította az elnököt, hogy az igazolást rendelje el. Fél négykor az ülés újra folytattatván, valami hatszáz követválasztás igazolása elfogadtatott. Ekkor Berger ezt indítványozta: A nemzeti gyűlés, hű tolmácsa lévén a nép érzelmének, melly őt nevezte, működése megkezdése előtt kinyilatkoztatja a franczia nép nevében és az egész világ előtt, hogy az 1848 diki febr. 24-dikén kikiáltott köztársaság marad Francziaország kormányzási módjának. (Helyeslés.) A Francziaország által kivánt köztársaság jelszava: szabadság, egyenlőség, testvériség! A nemzeti gyűlés a haza nevében minden véleményű francziát felkér, elfeledni a régi versenyzést, s ezentúl csak egy család lenni. (Helyeslés.) Azon nap, melly összegyüjté a népképviselőket, minden polgárra nézve egyetértési és testvériségi ünnep.“ Courtais inditványára az ideigl. kormány a nemzeti gyűlési tagokkal kiment a palotának a Concorde-térre néző nagy lépcsőzetére. Álgyúlövések jelentik, hogy nagyszerű jelenet fog lenni, s az elszórt nép minden felől összegyülekezvén, Crémieux felolvassa a nemzeti gyűlés nevében a Berger által tett indítványt. Egy negyedórás szünet után ismét folytattatott az ülés, s még néhány követválasztás igazolása történvén meg, az ülés eloszlott. Az elnökségre ezekről van szó : Buchez, Woirhaye de Metz, Senard. Egy szavazati lap így szerkesztve terjesztetett: Elnök: Buchez. Alelnök: Carmenin, Recurt , Woirhaye, " Senard, Trélat, Guinard, Corbon, Emmanuel Arago, Tit-100 a