Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-25 / 91. szám
Vasárnap 91. Juntas 25.1§4§ ütegjelenik e’ lap minden héten hatszor :Vasárnap, keddfen, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton ; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 6 frt 30 fr, a’ kiadóhivatalból elhordva 6 frt, postán borítékba h ö-t szor küldve 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtó udvarban 583. 87. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden 4.ill.postrhivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle érdfilmények felvétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 6 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számittatik Hivatalos rovat A „Közlöny“ után I. A belügyminister előterjesztésére rendelem a mint következik : 1. Főispánul Nyitrában báró Jeszenák Jánost, Szőrömben idősb gróf Pejacsevich Lászlót nevezem ki. 2. Jelen rendelet végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Budapest, junius 18. 1848. István, nádor kir. helytartó. Szemere Bértalán, belügyminister . II. A belügyminister előterjesztésére rendelem a mint követ- tkezik: 1. Belső-szolnoki főispánnak: Weér Farkast; hunyadinak: gróf Kun Gotthárdot; dobokainak: gróf Béldy Ferenczet nevezem ki. 2. Jelen rendelet végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Budapest, junius 18. 1848. István, nádor királyi helytartó. Szemere Bertalan, belügyminister m. A belügyminister előterjesztésére rendelet a mint következik : 1. Alsó-fejéri főispánnak: báró Kemény Istvánt; felsőfejérinek : Horváth Jánost; küküllőinek : báró Bánffy Jánost; fogarasi főkapitánynak: idősb gróf Bethlen Gábort nevezem ki. 2. Jelen rendelet végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Budapest, jun. 19. 1848. István nádor királyi, helytartó. Szemere Bertalan, IV. belügyminister. A belügyministériumban az igtató hivatal mint fölösleges megszüntettetvén, úgy a beigtatás mint a kiadás egyesittetett. Az egészre egy irattárnok ügyel fel, két alosztállyal, mellyek közül egyik az irattár, másik az iroda. Tagjai a belügyministeri irattárnak a következők: Irattárnok: Balázs Károly. Alirattárnok: Tóth János. Irattári jegyzők: Molnár János, Nyulay László, Lógrády Sándor, Andrássy István, Miskolczy Péter, Romy Vincze. Írnokok rendezett fizetéssel :Gyáry L., Moldoványi Jakab, Ferk K., Kótnai K., Petrovics Sándor, Losonczy Lajos, Liczner Károly, Stöck Alajos, Gánóczy József, Vincze László, Plaveczky Ferencz, Eckler Győző, Szitár István, Herrebronth János, Szabó Sándor. Napoijnokok többé nem alkalmaztatnak. Budapest, junius 21-én 1848. A ministerelnök ur jóváhagyásával közzététetik . A honvéd zászlóaljaihoz sorozandó orvosok, mivel tiszti rangban leendenek, öltönyük is a honvédi főtisztekéhez hasonló legyen: a főorvos csak az által különböztessék meg, hogy attillája nyak gallérán, egy arany borítékvonal különböztetőjelt viseljen. Az orvosoknak féregök azonban csákó helyett alacsony lapostetejü széleskarimáju fekete kalap, miilyent p. o. most sokan viselnek, mellette fekete strucztoll. Pesten, junius 21-én 1848. B a d a c c i. A kereskedelmi ministertől. A kereskedési minister előterjesztésére ő fönsége a nádori királyi helytartó, Filo Keresztély volt kir. kamarai titoknokot, a kereskedési osztályba a harminczadi ügynél titoknokká kinevezte. Budapesten, junius 19-kén 1848. A f. évi junius 9-én tartott ministeri tanács határozata szerint a magyar kormánynak bel- és külfölddel előadandó olly pénzügyeiben, mellyek tőzséri közbenjárást kívánnak, Wodianer Samu úr és fia kormányi bankárokut választattak. Kelt Budapesten, junius 23. 1848. Ferencz Károly főherczeg az ő felsége gyöngélkedése ideje alatt reáruházott kormányzói hatalmat el nem fogadván, ugyanaz János főherczegre bízatott, — és igy, a magyarországi gyűlés megnyitására alkalmasint Ferencz József főherceg fog mint királyi biztos kiküldetni. Báró Hrabovszky péterváradi főhadikormányzó, értésére esvén, hogy az Újvidék melletti táborban és Karloviczon összegyűltek között levő határvidékiek közül némellyek hazaoszlani azért vonakodtak, mert a büntetéstől félnek, a következő felszólítást intézett hozzátött: Miután mindenfelől úgy értesíttetem, hogy a Karloviczon s a csajkások határszélén, az úgynevezett római sánczokban összegyülekezett határőrvidékiek csupán a mi legkegyelmesebb urunk királyunk ő felsége iránti ragaszkodásból, hazájuk iránti szeretetből sereglettek egybe , ezennel köztudomásra juttatom , hogy ezen egybesereglés miatt senki is feleletre vagy bármelly büntetés alá vonatni nem fog, miért is mindenki egészen nyugodtan s aggodalom nélkül övéihez és foglalkozásához haza térhet. Pétervárad junius 16-kán 1848. Báró Hrabovszky cs. k. altábornagyi főhadikormányzó Tótországban és a Szerémségen. Ezen felszólításnak azon következménye lett, hogy folyó hó 17-dik és 18-dika közötti éjjel Karloviczról mintegy 30 an hazaoszlottak, s remény mutatkozik , hogy ezen békés mód kedvező gyümölcsöket fog teremni. . . Nem hivatalos réti. Követválasztások. Vasmegyében a kisczelli kerületben f. hó 23-án köz- és osztatlan megegyezéssel képviselőül el választatott gr. Batthyány Lajos.— Csongrádban a tépei kerület Somogyi Antalt, a szegvári kerület Bogyó Sándort, Vásárhelyváros pedig Török Bálint m. alispánt választó követül. Mindhárom a régi ellenzék embere. — Baranyában a pécsi vagy is tulajdonkép ü röghi kerület részéről gróf Batthyány Kázmér főispán választatott el. Ha el nem vállalja, helyette Barthos Ede van megbízva. A bükösdi kerületben Angyal Pál, lapunk derék tudósítója; a dárdai kerületben Madarász József, megyei főjegyző; a siklósiban Táncsics Mihály; a mágócsiban Perczel Vincze; a mohácsiban Bencze Ignácz; a pécsváradiban végre 16 órai szavazás után, Perczel Miklós ellenében Hegedűs Imre választatott el. Pécsváros követe Aidinger Pál polgármester. — A Hajdú kerületben H.Nánáson e lapok tisztelt tudósítója Molnár György lett követ. — Mosony megye zuránfalusi kerületében f. hó 20-án Zichi Antal főügyész 1102 szavazattal választatott meg. Ellenfele, Major Pál, 432 szavazatot kapott. A szentjánosi kerületben másnap Imrédi Lipót ügyvéd s a mosonyi ellenzék volt bajnoka lett képviselő, 671 szavazattal, Jankovich Antal m. alispán ellenében, kinek 248 szavazata volt. — Arad megyében jun. 20-án volt a választás. Úgy halljuk, hogy következő honfitársaink választattak meg: Fábián Gábor, az aradi ellenzék feje, mint mondják, két kerületben lett megválasztva. A nép kiszolgáltató neki az igazságot , mit a nemességtől nem nyerhete meg, . .. Továbbá Szerb Tivadar, Aradváros volt főbírája, jelenleg ministeri titoknok, Szőke Károly, m. alispán. Márczius 15-ke előtt szolgabiróságnál felebb nem vihette, mert sok baja volt az administrátorral. Széles tudományos ismerettel, tiszta jellemmel bir; Malek Ferencz, máj. 27-én kinevezett megyei eskütt, a kiváltságtalan népből; Urbán Gyula, szintén a kor embere. A kisjenői kerületben, hol a két helyen megválasztott Fábián leköszönt, még nem tudhatni, ki választatott meg. Talán b. Simonyi Lajos , volt ellenzéki tag. Tehát Aradban is, minden pecsovics izgatások daczára, olly férfiak választattak , kikben a haza bizhatik. — Tolnamegyében országgyűlési követekül választattak : bonyhádi kerületből: Perczel Miklós, szegszárdi kerületből: Bezerédj István; paksi kerületből: Radnics Pál; pinczehelyi kerületből: Barta György. — Fejér megyei követválasztások: a ráczalmási kerületből: Fiáth István; az alcsuthi kerületből: Madarász József; a keresztúri kerületből: Madarász József; a csákvári kerületből: Madarász László; a bodajki kerületben verekedés támadván, a választás jun. 24-kére elhalasztatott. — Trencsénből követek lettek: Borsiczky István, Kubicza Pál, Uttmann László, közakarattal; továbbá Nozdroviczki Gyula megyei ügyész és Marsovszky Bertalan egy illr szellemű pap ellenében. Három kerület választottak még nem tudjuk. — Pap Endre barátunk és rendes dolgozótársunk pedig Szatmárvárosa részéről választatott meg. Pest, jun. 24-én. Egy hét alatt be vannak fejezve az országban a követválasztások. Feladata volna ilyenkor a politicai lapoknak, regesztálni a megválasztott követeket politicai színezetek szerint, hogy tudva legyen, miként áll a ministerség a kamarában. Ez nálunk még lehetetlen. A politicai pártokat az idő fogja még csak kifejteni. Ha a tartományi hangulatra figyelmezünk, s a követi kar küldői szellemének hive marad, aligha van kormány a világon , melly őszintébb támogatásra számíthat, mint a miénk. Érzi s éreznie kell mindenkinek most azt, hogy ez idő nem alkalmas tárczáért küzdeni, most az a kérdés, hogy a ki arra hivatva van, s kiknek kezeikben a hatalom tettleg létezik, a törvényhozás őszinte csatlakozásában leljenek támaszt és erőt, megmenteni a hazát. Milly óriási ambitiónak kellene annak keblében létezni, ki most ministerségre törne; milly roppant elfeledkezésnek a haza állapotáról, ki most a ministerség ostromában akarna aratni dicsőséget ellenségeinknél. A következő törvényhozási szaknak feladata tehát nem egyéb, mint a haza megvédésére szükséges eszközöket, t. i. pénzt és katonát megadni, a kimutatni a ministerségnek, hogy erélyes s határozott lépéseiben a törvényhozó test biztos ingatlan támasza leend. Nem aggódom én , hogy ministériumunk a közelebbi törvényhozási szakban minden ambitiózus gondolatot meghatő többséggel ne bírjon, erről a történt választások, a haza jelen körülményei, a hazában általánosan uralkodó szellem eléggé kezeskednek; ha még aggódni lehet valamin, az lenne, hogy a törvényhozás első időben fel nem találja magát az új időszakban, változott állás, változott viszonyok közt; hogy sokan, kiknek múltjuk nincs, a formákban semmit , mi a múltra emlékeztetne, meg nem akarnak tűrni, mások a múltból sok reminiscentiákat hoznak be a kamrákba. A ministériumnak pénz és katona kell. Ki akarná ezt megtagadni tőlök ? Horváthország saját magyar földünket követeli, a szerbek és ráczok saját kebelünkben megkezdették a csatát. Ki volna, ki a magyar föld megmentésére vagy csak kérdés alá venné, adjon-e pénzt és katonát ? Ezek nem ministériális, ezek életkérdések a hazára nézve; ebben nem ministériumot, ebben a hazát döntenék meg. Sőt, ha a haza védelmére szükséges esközöket csak táblabírói ódon modorban , hosszadalmas discussiók, nagy dictiózások kíséretében adnak meg; ha, midőn minden perez drága, és Roma deliberante Saguntum perit, ha illy időben, midőn a nemzeti lelkesedés erőteljes s általános fellobbanásának erkölcsi súlya majd többet ér, mint seregek, ha ekkor is hosszú magunkat fitogtató dictiókban adnak meg, mit megtagadnunk nem szabad, akkor, csak ellenségeink reményeit és elbizakodását nevelnők. Ám tüntessük ki szónoki tehetségünket másszor, adand isten jobb időket s derültebb napokat e hazának; bel és külviszonyaink még teljesen rendezetlenek, nálunk mindent organizálni, újjáteremteni kell, még csak néhány főelvek vannak röviden kimondva, ennek utósó részletig testet kell készitni, lesz módunk elég, mondani szépet, okosat, nagyot, megható s eredeti dolgokat. Most halasszuk ezt boldogabb időkre, ne tolongjunk a szószék felé. Minél sebesebben, minél inkább phrasisok nélkül megadtuk a hazának mit tőlünk követel, minél erélyesebb támaszt fel bennünk a ministérium, annál imponálóbb állást foglalunk el ellenségeink irányában, annál több jogot szereztünk, megvárni a ministériumtól, hogy erélyes, határozott s ha szükség, merész legyen, de megmentse a hazát. A ministérium üres kamarával, csekély számú idegen katonával, kívülről reactió fondorkodásai által ostromolva , vette át a kormányt; nem volt pénze, mondhatni semmi katonája, az ország több részeiben nyilt feltámadás s most háború, a törvényhozás felől még csak tájékozni sem tudhatta magát, s mégis csodákat vártunk néhány hét alatt. Mit mondottak volna azon ministerfaló hazafiak, ha Jellacsicsként statáriumot hirdet mindazokra, kik czélzatai ellen szólnak vagy írnak ? tán dicsérték volna energiáját ? Legyünk igazságosak. Adjunk meg őszintén a ministériumnak minden támaszt, s aztán legyünk követelők. Most rajtunk a sor, határozottan támogatni, igy leend fogunk erélyesen számonkérni a sáfárkodást. — Egy képviselő. Azok a dynastia megmentői ! Mit tesznek Horvátországban ! Hiszik-e, hogy olly parányi nép, mint a horvátok, a magyar koronán kívül, önállólag fennállhat, s más státusrendszerben , melly az európai súlyegyen felzavarása nélkül józanon gondolható, fentarthatja függetlenségét, nemzetiségét ? Az csak a magyar korona alatt történhetik. Rokon elemek nélkül egyedül mi állunk Európában, egyedül mi mondhatjuk el minden európai nemzetek közt, hogy al földön kívül, mellyet hazának nevezünk, nincsen számunkra hely. Csak a mi állásunk természetében van a türelem más nemzetiségek iránt, igy eszközölhetvén, hogy a mi nemzetiségünk is tiszteletben tartassék más népek által.