Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-28 / 68. szám
Vaslap 68. Majna 28.1848. HIVATALOS ROVAT. A hadügyminister. Megszokott 35 éves hadi pályámról, hazám és királyomtól Urunktól, a hazai hadügy élére állíttatván; midőn ennek súlyos terhét gyönge vállaimra venném, s azt mindannnyi tisztelt polgári hatóságoknak egész hódolattal jelenteném, — tekintve azt, hogy a valóban nagyok sem nélkülözhetik a közös segélyt és hozzájárulást — e szerint én is, ki jelen körlevelemben magamat bemutatva önöket üdvözlöm, — annál inkább igénylem és kikérem tanácsukat és közremunkálásukat , hogy bonyolodott és borongós időben, a honnak valódi hasznát e pályámon is előmozdítani mindinkább képes legyek. És egyébiránt, midőn legjobb akaratom mellett, szolgálati készségemet, egyszersmind alkotmányos uton leendő haladási törekvésemet felajánlom, egyúttal magamnak igaz honfiúi barátságukat és szivességöket ismételve kikérem. Mészáros Lázár: Pénzügyministeri rendelet a hitelntézet (Hypothek-Bank) felállítása ügyében. Az 1848. évi XIV. t.cz. rendelete következtében, a földbirtokosok javára haladék nélkül felállítandó hitelintézet alapszabályai már nyomtatás alá adatván , legközelebb közhírré fognak tétetni, s az intézet egybeszerkesztése immár eszközlésbe vétetett. Ezen intézet működésére megkivántatik , hogy országszerte minden megyében, kerületben s a szükséghez képest egyes városokban is ügynökei legyenek, kiknek avatásuk leendő a kölcsönért folyamodóktól az irományodat átvenni; a kölcsön biztosítékául szolgálandó földbirtokot szabályszerűleg megbecsültetni; a kötelező levél váltását, betáblázását s telekkönyvezését eszközölni; a kölcsönül adandó pénzt vagy hitelleveleket kézhez szolgáltatni s az intézet biztosítására lekötött birtokokat időnként megvizsgálni, és állapotukról az intézetet tudósítani. Ezen ügynökök, az illető hatóságok ajánlatára,a pénzgyminister által neveztetnek ki. Egy megyében vagy kerületben a szükséghez képest több ügynek is neveztethetik, azonban mindeniknek meghatározott külön kerülete leend. Miszerint tehát az intézet működésének megkezdése, fajta földbirtokosok érdeke siettetni javasol, az ügynökök megválasztása miatt késleltetést ne szenvedjen, ezennel mindazok, kik a hitelintézet ügynökségét elvállalni halandók, hivatalosan felszólíttatnak, hogy ajánlkozása is az azon törvényhatósághoz , mellynek kebelében lakjak, benyújtani annál inkább siessenek, mivel az ország minden törvényhatóságai, e tárgybani rendeletem vételéül számított tizenöt nap alatt, a kebelekbeni ügynökök számának s működésük kerületének javaslatbatételére, nemkülönben az okadatolt ajánlkozásoknak véleményes álterjesztésére, mai napról általam utasíttattak. Mivel pedig a hitelintézeti ügynökség, pénz- és pénz■irtékü vagyonkezeléssel jár, ez pedig nemcsak fedhetem becsületességet s a vidékbeli lakosság bizodalmát, hanem egyszersmind független állást s körülmény szerint fekvó javakban, vagy más biztos fedezetű értékben 5—10 szer pontnyi biztositék-nyujtást is igényel; az ajánlkozásoknak ezekre vonatkozólag szükséges bizonyítványokkal a kimutatásokkal ellátása kívántatik. Kellő tájékozás végett, a hitelintézeti alapszabályoknak az ügynökségekre vonatkozó lényeges tartalmáról — adddig is, míg az alapszabályok, legfölebb egy hétig folyta alatt, egész terjedelmökben közhírré tétetnének— közönség ezennel •/. alatti mellékletben tudósittatván.*) Kelt Budapesten , május 27-kén 1848. Kossuth Lajos, ------—----- pénzügyminister. .. z igazságügyi minister Pestvárosa közönségének. A pestvárosi börtönök legnagyobb része sötét, nedíss, nehezen szellőztethető s felette egészségtelen; illy timlöczbe záratnak nemcsak az elitélt bűnösök, hanem aizsgálat alatti vádlottak is; nemcsak azok, kik súlyos trintettet követnek el, de a kóborlásért vagy koldulásért moderileg befogattak is. És még ezen felül hely szűke ms miatt számosabb egyének záratnak össze apró, nedves, hitét, egészségtelen börtönökbe, s az alsó tömlöczök lakói az őrizeti személyzet csekély száma miatt csupán a tmlöczök előtti elzárt földalatti sikátorra bocsáttatván öőnkénti szellőzés végett, még egészséges jó levegőt semdívhatnak. A börtönök illy állapota, kivált az ország fővárosáéin, undorral s borzadással tölti el a jobb ember kebelét, ezen állapotot továbbb is eltűrni, súlyosan vétkes hanyagig volna, igazság, méltányosság és emberiség ellen. Aminy volna a civilisátiónak. Oda utasítom tehát a város közönségét, hogy addig , míg a börtönök állapota az egész országban czélszerűcívben rendeztetik, haladék nélkül gondoskodjék börtönei élen állapotának javításáról, és ha egyébként rögtön nem silletne a bajon segíteni, keressen módot abban, hogy valamelly köz- vagy magánépületet bérelhessen ki, mellyet a börtönök építéséig, hasonló czélra fordíthasson. Ügyelőnek a város tisztviselői különösen arra, hogy számos gyént egy börtönbe össze ne zárjanak, mert ez egészségnek és erkölcsiségnek egyaránt veszedelmes. Ne sejtsék, hogy a vádlott ítélet előtt még bűnösnek nem bondathatik, s annak irányában igazságtalanságot követ el a közállomány , ha személyének letartóztatásán kívül, ns aki szenvedéseket is okoz, miket a letartóztatás biztosba mulhatlanul meg nem kiván. — Ne felejtsék, hogy tó,bűnös ellen kimondott ítélet is sokszorosan súlyos, ha az a büntetésül kiszabott időt a rész és egészségtelen börtönben kénytelen eltölteni; a birónak kimondott ítéletét pedig magában a végrehajtásban még meg is súlyosítani, igazságtalanság, kegyetlenség. Tétessék továbbá haladék nélkül rendelés, hogy a rabok időnként elegendő őrizet mellett tiszta és egészséges levegőre bocsáttassanak, és ha a város őreinek eddigi száma e czélra nem elégséges, szaporítsák azokat, s legyen szoros ügyelet arra is, hogy valamellyik orvos a város börtöneit naponként meglátogassa,s a betegeket azonnal kórházba vitesse. A kisebb rendőri kihágásokért letartóztatott egyéneket csak néhány órára is olly börtönbe zárni, mint a pestvárosi börtönök nagyobb része, gyakran súlyosabb büntetés, mint amit a legszigorúbb ítélet mellett is vonhatna maga után az elkövetett kihágás; gondoskodjék tehát a város ezek számára is czélszerű elzárási helyekről. Nem kétlem, ügyeltek eddig is a város tisztviselői arra, hogy mindazok, kik csupán rendőri kihágásért lőnek bekísérve, még azon napon, vagy legkésőbb a következő nap reggelén, — azok pedig, kik valamelly bűntettről vádoltatva kerültek börtönbe, legfölebb harmadnap alatt — törvényes biró elébe állíttassanak, s ellenök a törvényes eljárás czélszerüen lehető legnagyobb gyorsasággal folytattassék s bevégeztessék; s csak azt említem meg, hogy minden e részbeni mulasztás súlyos felelet terhét vonná maga után. Elvárom mindezekre nézve a városnak serény és pontos intézkedéseit, s a teljesítettekről azonnal jelentést kívánok. — Tudom, hogy ezen ideiglenes javítások is növelik a városnak amúgy is tetemes költségeit; de itt az igazság s emberiség rovására gazdálkodni akarni vétek volna. Végre méltányló elismeréssel kell megemlítenem a városi rabok kórházához rendelt orvosnak, Düffel urnak a beteg rabokkal szelíd bánásmódját s kitűnő szorgalmát, mellyet általam a pesti börtönök megvizsgálására kiküldött osztályigazgatónak, Bónis Sámuel urnak hivatalos jelentése szerint maguk a beteg rabok is a vizsgálatteljesítő előtt hálásan kiemeltek, s kivánom, hogy erről maga Düffel úr is a város által értesittessék. Pest, május hó 25. napján 1848. Deák Ferencz, igazságügyi minister. A kassai pénzügy kerületi felügyelőségnél a tollvivői állomás megüresült.--------------Igazítás. A „kamatos kincstár-utalványok ügyében“ közrebocsátott pénzügyministeri rendelet azon szakaszában, hol a készpénz és bankjegyek átvételére kijelölt sóhivatalok foglaltatnak, a debreczeni sóhivatal tévedésből kimaradván, azt a készpénz és bankjegyek átvételére kijelölt sóhivatalok közé kérjük soroztatni. *) Közelebbi számunkban közöljük. Szerk. Nem hivatalos rész. Pest, május 27-én. Semmi nem lepi meg az embert fájdalmasabban, mint midőn a hazának mostani idejében törvényhatóságot akkér lát eljárni, mint a hogyan eljárt Hont, midőn a főispánnak írandó levélről ,egy nap tusázott, s mint a hogyan eljárt Csongrád, midőn restaurátióért küszködött. Tudjuk mi, hogy a megyei életben a felekezeti inger és ambitió számos esetben olly kisszerű pontokon verekedik meg, mellyek távolra csekélységeknek látszanak, de helyben egy egész párt állását feltételezik. Nem is zúgolódnánk, ha más időkben történnék az; de midőn a vidékeken annyi a nyugtalanság béke helyett, annyi a féktelenség rend helyett, midőn a világesemények ellenségeinket felzuditották, s mondhatni, mint a római monda: hoc est summum respubl.tempus; illy időben a megyei pártok kötelessége, levetkezni az ó embert és felöltözni az újat. Tűzhelyeinket és oltárainkat nem fogjuk mi megvédhetni, ha a pártok a régiek maradnak. A megyei élet, a személy- és vagyonbátorság el fog veszni, ha csak restaurálni , meg szóval egy adresz felett küzdeni van kedvünk. Jelenben a pártoknak és azok műveletének el kell némulni, ahol a dolgok rende a tisztikarban változást igényel, nem leküzdés, hanem capacitátió által kell czélt érni, és nem kell semmiért sok bajt csinálni. Ha a megyeterem a régi alapot ölti fel ismét, ha szenvedély fog harczolni, ismét apró dicsőségért, ha restaurationális életünket folytatjuk, minket el fognak pusztitni az események , mellyek felénk közelednek. Nem önzés mondatja ezt velünk, nem kell párt többé. Illy önzők nem vagyunk, s mi a kormány rudjától soha sem fogunk elleneink ellen olly argumentumokat használni , minek egykor fejeinkre szórattak. Mi azért szólalunk fel, mert nem szeretnék, ha pártküzdelmek színhelyei lennének a megyék csak a közelebb követválasztásoknál is, mert őszinte meggyőződésünk, hogy vétek másra gondolni most, mint a hazára, amit ennek sorsa kíván, az egyetértésre. Jaj nektek, ha a vidékeken pártoskodni fogtok, az istennek kegyelme sem képes itt a magyar hazát megtartani, ha mi a régi gyűléseket ismételjük, s ha le nem mondunk a pártok vágyairól és gyűlöleteiről. Egyformán szóltunk barátainkhoz és ellenségeinkhez. X* Pest, május 26. El a zászlók alá, igazságos ügyben, a haza védelmére ! A francziák egykor azt tartották , hogy legjobb az alkotmánytárgyuk dörgésével hirdetni ki az ellenségnek. Mi azt tartjuk , hogy áldozatkészség által kell elrettentenünk a mi ellenségeinket, kiknek isten bocsássa meg bűneiket, mert valóban nem tudják mit cselekesznek. Átlátják ők azt előbb-utóbb, sőt már is kezdik átlátni. De azért feladásunk nem az, hogy e napok komolyságát eltagadjuk, hogy egy kósza hírre elhigyjük, hogy már magától eligazodik dolgunk; nekünk készen kell lennünk a végsőre ; bíznunk kell magunkban, nem elbizakodnunk. Nekünk nincsenek rokonaink. De a magyar lobogó, e földbe szegezve, mellyet annyi bátraknak vére áztatott, erősebben áll, semhogy ezt a fergeteg ledönthetné; sőt minél erősebb a vihar, annál inkább kiterjeszkednek színei, annál olvashatóbb lesz felírása. Csak a hazaszeretet szenvedélye emésszen fel most minden más szenvedélyt; csak legyen bátorság és egyetértés közöttünk, aztán jöjjön, aminek jönie kell. Mert hiszen, ha atyánkfiai nincsenek is, van jó szövetségesünk, az európai civilisátió, mellynek egy ezreden át őrei valónk. Ha nem fog is az idejöni, hogy helyettünk elsőbben meghaljon, de kerülvén a dolog végsőre, fog segéleni benőnket, kell segélenie. Sohasem volt igazságosabb ügy, mint ez a miénk. Függetlenségünk, alkotmányunk nem mai, nem tegnapi, hanem régi, mint vallásunk, s épen azért cultusa lényünkbe nőtt. Az újabb események csak organisálták azt, és organisálták a dolog természetes rendén, s organisálták nem a magyar faj kiváltságakép, hanem minden népek javára, kik a koronához tartoznak. Kormányunkat nem egy napi szenvedély hozta, hanem az országgyűlési többségből, a király meghivására, kelt ki. S mi nem habozunk azóta, nem sóvárgánk ábrándok és idegen istenek után , amit a törvény hozott, megbecsültük, és élünk vele — mint becsületes alkotmányos monarchisták. Ha azok, kikkel kapcsolatban élünk, annyit nem botorkáznak, mi a legrendesebb vágásában lennénk a dolgoknak, mi a szabadságnak csak áldásait ismernők. De szomorú rendeltetése úgy látszik az emberiségnek , hogy midőn felkel egy ember, kiről mondja Hugó Victor, hogy az nemcsak ember, hanem esemény egyszersmind, nem hozhatja meg az időszerű eredményt, hanem azt a ember fiának az ember fia miatt véren kell megváltani. A történészet mégis, mégis — szomorúan következetes. Legyen úgy, ha máskép nem lehet. Elhagyni magunkat annyi lenne, mint meghalni, s miért ne szenvedjük ezt inkább igazságos ügyünk védelmében, mint gyáva összezsugorodásban, holott — mint Shakspeare mondja — a kényszerű vég első, ha eljőnie kell. El a zászlók alá! Pest, május 27-én. A nemzeti színház most azon egyetlen hely Pesten, hol igen kevés embert találhatni. (A németről nem szólok, mert erről azt sem tudom ha él-e vagy nem). Hanem ezen kevés számú, válogatott közönség, aztán unja is ám magát azokért is, kik eljöhettek volna. A martiusi napok óta egyetlen egy újdonság adatott, mi az idő és körülmények szellemének egy kis felfogását tanussta. Ez a Horatiusok és Curiatiusok nagy opera volt, a többi férj-vadászat et caetera graeca , említésre sem méltók. — Halljuk, hogy Széchenyi István gr. újra házat akar épiteni. A nemes gróf tudja, hogy Pesten több nagy építtetések voltak tervben , mellyek most a zavaros idők miatt elhagyatni czéloztatnak. De a gróf azt is tudja, hogy a pesti pénzes polgárok nagyobb része csak azt nézi, „mit csinál gr. Széchenyi“, mert a mire Ő forditja pénzét, arra vagy azon hasonlóra senki sem kétkedik forditni a ír.