Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-01-16 / 264. szám
Kedd Megjelenik e lap mindennap, hétfőt kivive. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 ft, d-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten , hatvani utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden cs.PESTI HÍRLAP Januar 16. 1849. k. postahivatalnál. — Az antr. birodalombas egyéb kult. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. ftposta- hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek,a egy ■l-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 3 pengő kr, a' kettős hasábu sorért pedig 10 pengő kr uámitetik. JEÁST* Előfizetési felhívás. Ezen év kezdetével tisztelettel figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, miszerint a „Pesti Hírlap“ 1849-iki első félévi folyamára az eddigi föltételek szerint előfizethetni. Megjelennek ugyanis e lapok hetenként hatszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 6 ft 31 kr, a kiadó-hivatalból elhordva 6 ft, postán hetenként hatszor küldve S ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten a „Pesti Hírlap kiadó-hivatalában“ (Hatvani-utcza , Horváth-ház 583. sz.) és minden posta-hivatalnál. Länderer és Heckenast, a „Pesti Hírlap“ kiadói. Jgík* Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. Pest, jan. 13-án. Ma következő piacat — az első itt kiadott hadi jelentés — volt olvasható: 14-dik hadi jelentés. Felső-Magyarországban Gróf Schlick főtábornok vezérlete alatt működő Gallicziai hadsereg épen most hozzám beküldött, f. évi január 5-ről szóló jelentés szerint ugyan az i. e. január 4-én Mészáros pártütő vezérlete alat Kassa megrohanására megindított 18 honvéd- és nemzetőri zászlóaljat, 33 ágyút és 800 huszárt számláló pártütő hadat győzelmesen megszalasztotta. Ez igen fontos ütközet, Kassa és a Bárczai béretek közt történt. A pirtütők és a csata szinhelyén elvétettek 10 ágyuk, 6 társzekér, egy zászló, több mint 200 puska, és 40 ló, és ezeken kivül 2 tiszt és 500 közember elfogattak. A könnyű lovasság üldözvén a megfutamadott ellenséget, megrohanta annak utócsapatját, melly alkalommal még 6 mozsár, 1000 puska, sok ló elfoglaltatott, és több ember fogollyá is tétetett. Párma nevet viselő ezred ezen ütközetnél különösen kitüntette magát, — ez verte meg a lengyel csapatot, és nevezetesen meg is csonkította, egy tízezer arannyal természetben ellátott pénztárt, és Mészárosnak a lengyel ügyeket tárgyaló irományaival terhelt ládát elfoglalt. A heves harcz daczára, kevés holtunk és sebesültünk volt. Derék és a legjobb szellemtől lelkesített seregeink az irtózatos hideg közepette a jól ruházott, és legjobb Lüttichi fegyverrel ellátott ellenséget hurrah kiáltások közt szuronnyal megrohanták, és nagy hévvel visszanyomták. Mészáros csak az által menekült a haláltól, hogy egy cs. kir. tiszt által neki szegezett pisztoly el nem sült. Mint örvendetes tanúsága annak, hogy a becsület és igaz katonai szellem a cs. k. sereg minden nemzetiségein uraló, következő épen most vett hivatalos jelentés szolgálhat . Folyó hó 4-kén délutáni 1 órakor Zanini sorezred fő zászlóalljbeli négy század, a mostani zászlóaljparancsnok Báró Masburg vezérlete alatt Újvidékből, hol a hely őrizetét képezték, elindulva, 3 órakor a cs. k. előőrsökhöz a Kancsi római sánczon elértek. Ezen derék csapat, mellynek élén tisztjei, cs. k. főhadnagy Michietti és Rodics, Dewerchin hadnagy, mint a zászlóaljnak segédtiszte, nem különben Kresch és Effenberger hadnagyok, és a pártütők vezére által ideiglenesen kinevezett hadnagyok Menhardt, Kramer, Nowak, Nikolazy és Rozina voltak — zászlóját, fegyvereit és töltéseit elhozván, az ottani sereg által lelkesedéssel fogadtatott, és egyesülve éltették ő felségét. Fontolóra vévén azt, hogy illy tetemes haditest a legsulyosb körülmények közt, egy lázongó lakosság szeme láttára és egy főerősség tőszomszédságában az álladalomhoz és zászlójához, mellyhez csak álhirek és ámítások miatt látszatot egy ideig hirtelennek, hű ragaszkodásának jelét adta. Ausztriának minden különböző nemzetiségek melletti fenállhatáráról kétség nem lehet. Még ezen zavaros időben is a sereg, akár olasz, akár magyar, lengyel vagy német része, az állodalomházi hívségének legszebb tanúságait mutathatja fel, és csak nyomorult bőszültek csábításai miatt ingadozhat a darab ideig a népség hiv lelkülete. A kétkedőknek ez szolgáljon tanúságul , hogy Ausztria mindenkor fenálland, csak erejét kell kifejtenie. Kelt budai tábori főhadi szállásomon, boldogasszony hó 12 ik napján 1849. Herczeg Windischgrätz Alfreds, k. cs. k. tábornagy. Hirdetés. Ő herczegsége a cs. kir. főtábornok s hadi főparancsnok Windischgrätz Alfréd ur egy bizottmányt a végre alakított, hogy azon egyéneknek, kik a magyar pártütési mozgalmaknál, vagy semmi, vagy csak kiebb mértékben részt vettek, igazoltatásukra alkalom nyujtassék. Ezen bizottmány „cs. kir. had-politicai központi bizottmány" név alatt, Budán a cs. kir. főhadi kormány épületnek első emeletében működését megkezdette ; mi a közönségnek azon hozzátéttel adatik tudomására , hogy ezen bizottmány által történendő idézteté sest, jan. 12-kén. Tán soha a városi polgárságot rájuk nézve kedvezőbb csalódás nem érte , mint a közelebbi időben. A császári sereg bevonulásával iszonyú rémképeket kötöttünk össze. A sereg — igy szólának sokan — a szünteleni nyugtaianitás, a téli expeditio sanyaruságai által annyira fel van Pestre — mint ezen hadjárás főokára — ingerelve, miszerint a legszigorúbb fenyíték sem leend azt kép se visszatartani rablás, pusztítás s a kiálló szenvedései visszatorlásától. Jellachich csapatjának— mondanak mások a kiállott sanyaruságokon kivül, még igen sok okuk van Magyarország fővárosára boszankodni. Szóval iszonyú aggodalmak és félelem borították el a kedélyeket, s milly meglépés! aggodalmaik nem hogy beteljesedtek volna, sőt egyetlen egy példáját sem tudjuk részünkről fölhozni a rend megtörésének. Az egész sereget hadfiakhoz illő szellem lengi át; a tisztek volt aggodalmaink elbeszélése után így kiáltanak fel: hát ugyan épen illy vad embereknek képzeltek önök bennünket ? . . . Részünkről megvalljuk, miszerint nem tartoztunk a túlságosan megfélemlettek közé, azonban aggodalmainkat sem vetkőzhettük merőben le. Ez igen természetes volt. Alant a szerb és rácz táborok kegyetlenségeket követték el. És midőn ez kétségtelen tárgy, midőn a sárga-fekete lobogók alatt Erdélyben és az aldunai vidékeken, akkora istentelenségek követtettek el, nem méltán támadhatott e azon gyanú bennünk , mikép azon zászlókat is, mellyek a felduna felől nyomultak, hazánkban hasonló szellem lengeti. Hála, hogy ezen sejtelmeinkben csalatkozunk. A naponta közrebocsátott békés szellemű proclamatiók , s mindenek felett azon körülmény, miszerint—legalább tudtunkra — a sajtószabadság elnyomására nem tétettek lépések, azon hiedelmet élesztő kebelünkben, miszerint az Ausztriából hazánk földére nyomult császári sereek nem azért jöttek, hogy nemzetiségünket kiirtsák, alkotmányunkat, szabadságunkat megsemmisítsék, hanem legfölebb azért, hogy királyi tekintélynek visszaszerezzék méltóságát, s némi nyomatékul szolgáljanak. A sajtó szabad működtetése véleményünk szerint bizonysága annak , miszerint az igazság és helyességnek nincsenek eltiltva őszinte szavai. S ez igen helyes ! Véleményünk szerint a nemzet és király közti szerencsétlen perezben, a sajtó lehet a leghatalmasabb közbenjáró. A fegyverek szerencséje akármelly részről eszközölhet ugyan pillanatnyi csendet, de ez a vulcánok csendje lesz, melly minél hosszabban tart, annál nagyobb erővel szokott kirontani, s elpusztítja az aljában virágzó városokat, helységeket. Állandó csendet, örökös békét mélyebb alapra kell építeni, a király és nemzet közti kölcsönös egyezésre. Erre pedig — mégegyszer mondjuk — a napi sajtónak szabad, korlátozatlan hangja, igen sokat tehet. — Mentovich Ferencz. Ezután a székelyek megrohanták Honigberget, kiprédálták, fölgyujtották, a földdel egyenlővé tették. — Épen ez nap Marienburgot is megtámadták. Az egész erő ott lévén azonban concentrálva , visszavonulni kénytettek. — Épen ez nap Tartlau is feladta magát. — Nov. 25-én a székelyek a románok bodrai táborát megtámadták. Csak hadnagy Rakier tudott 54 katonával Oláhország felé rendes visszavonulást tenni. — A székelyek őrnagya Balázst agyonütötték. — Csernkoszék, gyalogezredi őrnagy a m. vásárhelyi csatában agyonlövetett egy álgyugolyó által. — A dévai várat Gabler kapitány foglalta el, honnan akarta operatióját a beütöttek ellen megkezdeni. E várban egy lelket sem talált. — A Zárándmegyébe beütöttek egy darabig diadalmasan haladtak elő, végre csakugyan az 1. rom. határőrök által feltartóztattak. — S. B. — Erdélyből. Bam tábornok intézkedéseiről, hadjáratáról, az erdélyi hírlapokból következőket tudhatni. Legelébb kimondó, hogy a vallás, és nemzetiségi viszonyokat tiszteletben tartandja. Aztán, hogy a beszálásolásért s jó élelmezésért a lakosok distámandnak. Továbbá, hogy minden nemű politikai vétkekért átalános bocsánat biztosittjuik az egész országra nézve, kijelentve egyszersmind, hogy az újabb politikai vétkeket szigorúan büntetendik, önkénytes csapatok felállását eltiltáb. Az eddigi hadjáratról körülbelől ennyit tudunk. A Koloszvárból kivonult fegyveres erő Csúcsán, Kengyelfutó Miklós második csapata, Zsibon szállott táborba. Alakult ezenkívül egy más Kisnyiresen (Kővárvidék) s Krasznán, Somlyón sat. is volt fegyveres erő. Dec. 19-kén Ritzkó-Csucsánál csatát nyert. Dec. 23-kán és 24 kén a zsidó, kisnyires s nagybányai sergek egyesülte, Binder oláh határőr kapitányt megverték. Dec. 22-kén a kisnyiresi tábor megindult a borsodi álgyu-üteggel. Természetes útjában vandal pusztítások nyomait találta. Egyik a magyar s a másik az oláh falvakat prédálta. A védtelen lakosság ellenében mindkettő hős vala, de midőn szurongnak, kardnak kellett volna a vitézséget eldönteni, megszaladtak. S csakugyan a futó nép, melly kezdetben azt hivé , hogy illy pusztítókkal van ismét baja, szaladni kezdett, de utóbb önkényt simult a táborhoz. Még ez estre visszaűzték Kápolnánál ez utóbbiak Urbán sergeit. Dec. 23-kán Dézsről a császáriak tetemes erővel támadták meg, de siker nélkül. Ez alkalommal vonultak be Dézsre. Sz. Benedeknél a császáriakból néhány oláh határőrt s szász nemzetőrt fogtak el. 24-kén II.Iklódon haltak. 25kén vonultak be Kolozsvárra , hol Wardeinernek némi hátrahagyott munitiójit találták. Ausztria, Bécs. Az októberi események által a fővárosunk okozott kárt, a községi tanács következőkép mutatja ki: Belváros......................................... 197,490 ft. — kr. Jägerzeile............................... 1,880,721 ft. 12 „ Lipótváros................................... 669,980 ft. — „ Wieden Schaumburgergrund, Laurenzergrund és Nikolsdorf .... 478,600 ft. — „ Hundsthurm,Matzleinsdorf és Margareten ............................................... 300,000 ft. — „ Országút, Weiszgärtner és Erdberg 300,000 ft. — „ Altlerchenfeld, Josef város, Breitenfeld és Altervorstadt.......................... 32,700 ft. — „ St. Ulrich, Neubau, Mariahilf Gumpendorf, Schottenfeld, Laimgrube ................................... 14,779 ft. 30 „ Roszau, Lichtenthal, Althann, Thurn és Himmelvorgrund..............................13,621 ft. 12 „ Fakár ............................................... 216,000 ft. — „ öszvesen 4,102,892 ft. 54 „U A községi tanács által, rendezett gyűjtés még csak 50,000 irtot hajtott be, seknek s egyéb rendeleteknek minden nehézség nélkül engedelmeskedni tartozzék. Kelt Budán, 14-én 1849. A cs. kir. had kerületi parancsnokság által. Hazai mozgalmak. Brassó, dec. 10. Tegnapi számunkban szóltunk futólagosan a honigbergi csatáról. Igen rendetlenül kaphatván azonban a lapokat, e csata leírását a Bécsben megjelenő Lloyd után adjuk. E hó 5-én székely határőrök, Kossuth lovagok, székely népfölkeléssel, 6 fontos álgyukkal a Honigbergnél levő császári erőt megtámadták. Ez utóbbiak tartották ugyan egy darabig magukat, azonban bekerítéstől tarthatván , okosabbnak tartották visszavonulni. Többi közt Hermanstädter főhadnagy is elesett. Többen el is fogattak.