Pesti Hírlap, 1879. április (1. évfolyam, 90-118. szám)

1879-04-08 / 97. szám

2* ne maradjon egészen platonikus. Tért, melyen érvényesítheti magát, eleget talál a keleten. A jövendő fogja megmutatni, mennyi ereje és hatalma van­ e megíratlan szerződésnek: képes lesz-e az monarchiánk érdekeit az orosz törekvések ellenében válságos kö­rülmények közt is megóvni. A képviselőház mai ülésén a következő, ő felsége által szentesített törvények hirdet­­tette­k ki, a honvédelmi minisztérium elhelye­zéséről, a mezőtúr szarvasi szárnyvasutról, a magyar északnyugati vasútra vonatkozó, s az 1879. évi budgettörvény. Hasonló kihirdetés végett átküldettek a főrendekhez. A főrendiházban Horváth Gyula a kép­viselőim jegyzője átnyújtotta a fentebbi tör­vénycikket. Kihirdettettek s az országos levéltárba rendeltettek tétetni. Az osztrák-magyar kormány, mint a „N. W. T.“ jelenti, és a porta megállapították a konvencióban, hogy a novibazári kerület a­­ török vámterület kiegészítő része marad. Tisza kormányelnök ma este Gesztre megy, hol egy-két napot tölt. Ő felségük örömnapjának üdvözlésére Fiume városának is lesz küldöttsége s ezt f. hó 22-én fogadja a király. A semmitőszék március 26-án teljes ta­nácsülésben egy nagyfontosságú elvi határo­zatot hozott, melyet a „Törv. Csarnok“ ma megjelent keddi számának közlése után sietünk megismertetni. — Egy országgyűlési képviselő ellen, és pedig lakbér-illetményére végrehajtás intéztetvén, ez semmiségi panaszra szolgáltatott alkalmat. A semmitőszék azon kérdést, hogy a képviselők lakbér-illetménye képezheti-e a végrehajtás tárgyát ?, oly fon­tosnak találta, mikép plénum elébe vitetett annak eldöntése és ott következő elvi hatá­rozat mondatott ki : „Tekintve, hogy a képviselők lakbér-illetménye sem a perrend 395—399. §§-a­i­b­a­n sem az 1876. évi XXXI. t. c. §-ában a foglalás alól­­ kivéve nincsen; sőt ellenkezőleg, s az 1875. évi I. t. c. 4. §. 6. pontjának intézkedése an­na­k l­e­f­o­gl­al­ha­t­ó­ ,­sőt nyilvánvalóan feltételezi: en- m­i­nélfogva az országgyűlési képvi-­­ sel­ők lakbér-illetménye a fogla-­­ lás alól kivettnek nem tekint- , h­e­t­ő.“ Az örömünnepre való készületek legke­­vésbé sem akadályozzák azon ünnepélyek rendezését, melyek jövedelme a szegedi árvíz által károsultak javára fordíttatik. Eleinte az aristokrácia hölgyei a sze­ak­rítók alföldi­ek javára­ nagy díszelőadást akartak rendezni az operaházban, de két magasrangu hölgy nemes versenyre kelvén a rendezői szerep felett, melyet mindegyik ma- a akart v°lna ragadni, az előadás du­­gába dőlt és kárpótlásul két estély rendez­­tetik. Az egyik Andrássy Katinka grófnő salonjában, a másik Auersperg hercegné palotájában, hol Meilern K­h­­­amina hercegné viszi a nagy szót. Az első estély holnapután tartatik metr­­arak művészi és anyagi eredménye biz­­tositva van. Hiszen Liszt Ferenc fog ott zongorázni és a király biztosan megígérte a gróf­nőnek, hogy a hangversenyen jelen lesz tartani.i°C ik S0U'ée f°ljÓ hó 28‘kán fog meg­m­ást­­­v‘,ám legnagyobb zongoraművészéhez most a Schottenhofba zarándokolnak a han°-­­versenyző csodagyermekek és az érett zon­­gorajátszók. A nagy mester áldott türelemmel hallgatja meg a sok képzelt művészt és m­i boldogja?gz'egy m°SOly,val és ko'Szor­tással De azért a nagy művész abbé köteles- PESTI HÍRLAP, 1879. április 8. Ezen határozat nem csekély meglepeté okozhat az illető körökben, főkép szó okból, mivel az államtisztviselők lakbérille­ményei ki vannak véve a végrehajtási foga­lás alól azon eseten kívül, midőn azok mag a lakbér fejében a háziurak által vétetne végrehajtás alá. Garibaldi Rómában. Marsala hőse, Caprera remetéje, ismé­t kimozdult sziget­ otthonából, a szunyókál vén oroszlány ismét megrázta sörényét. Nem szokott jelentőségnélküli lenni a ilyen pillanat. Mikor 1859-ben négy év visszavonultság után kilépett a tettek meze­jére, nagyon sok véres eseménynyel bővül a világ­történelem, egész a solferinoi napi és a villafrankai békekötésig; s mikor 1860 ban másodszor hagyta el remetelakát, ha hónap alatt összeomlott a két Sicilia trónja meghódolt Nápoly, és a vén hős az egyház állam területén fogott kezet a szárd király­­lyal. 1862-ben ismét otthagyja Caprerát, ak­kor csak az aspromontei végzetes golyó gá­tolja meg, hogy a re galantuomot Florencból Rómába ne költöztethesse, tizenkilenc évvel hamarabb, mint a­hogy a végzet könyvében megírva volt. Ily múlt, annyi történelmi esemény em­léke, s azon fényes eredmény, mit az egységes szabad Italia megalkotásának neve alatt isme­rünk, nagyobb jelentőséggel ruházták fel koron­­kint megújuló föltünéseit, semhogy várakozás­teljes figyelő állást ne foglalna a világ, lépteivel szemben, ma, midőn hosszú visszavonultsága után ismét elérkezettnek látja az időt meg­jelenni az emberek között. Szavát régóta halljuk már. A podgoricai zivataros nap vésztjósló moraja fölverte őt álmából, s azóta kevés nap múlt el, hogy tudtunkra ne adta volna, mily éber figyelem­­mel kiséri az események rohamos fejlődését. Beleszólt a bosnyákok első harci üvöltésébe, a feketehegyi vihar zúgásába, a belgrádi kardcsörtetésbe, a „római légionáriusok utó­dainak hadüzenő szavaiba, és a „dunamenti rabszolgák“ fegyverkezését, mint a világ­szabadság oltárán bemutatandó véráldozat elő­készületét főpapi áldásával szentesité. Mindezt türelmes egykedvűséggel hall­gatta a műveit nyűgöt, legfeljebb hatalmas történelmi alakja bámulói fájlalták, hogy őt s utólérte a hivatásukat betöltött s önma­gukat túlélt nevezetes emberek végzete, kik­­nek homlokáról kiapadhatatlan tettvágyuk labói. Vergődése késő aggkorukban letépi a De a mi a beszélő Garibaldival szem­en helyén volt, a cselekvő Garibaldival zemben, ki a zavarokkal oly bőségesen fet­ségeit se mulasztja el, melyek már lelki szük­­ségeihez tartoznak. A nők egykori ideál­­a kiért egy Loll­a Montez úgy rajongóit, mint akármelyik szentimentális angol kis reggelt­­és hat órakor a templomba siet és nem mulasztja el soha az első misét! .. A különféle lelkesülésnek senki sem örvend jobban, mint . . . . az uzsorások a jámborokat keményen üldözőbe vették és a ®°k üan®Pkészületek egyrészt, másrészt pedig az alföldi katasztrófa rövid időre lecsillapí­totta a szenvedélyes üldözést. De hiszen nem­­ fogják egyhamar a társadalom ezen gyo­­mát kiirtani Az uzsora százfejü hydra. E-vik fejét ha levágják, tiz más nő helyébe , , hanem egyelőre nagyon meghunyász­­kodnak a pénzadó urak. egmmyasz- . E napokban egy vasúti hivatalnok na- ' mszt eme­t Marx rendőrfőnöknél egyik ke- Jteny marku uzsorás ellen.­­ Az uzsorás a rendőrséghez hivatott és itt egy hivatalnok megkérdő tőle hajlandó I 6 embertelen kamatokat elengedni és­­ 1 ttske fizetését elfogadni. és J­a és fiáSí: megfontolás után azt felejé az el- ! „Kérem, főkomiszárus ur én elengedem !­­dósnak a tőkét, fizesse meg csak A ! Vás álarc.­í­tott Balkán félsziget területén keresi tettei színterét, a helyzet félreismerése volna. Nem olyan múltja van Olaszországnak és Garibaldinak, hogy a hivatalos és félhi­vatalos cáfolatok dacára mindenkit komoly gondolkozásba ne ejthetnének ama hírek, melyek Garibaldinak legújabb római útja al­kalmával, magából Olaszországból hozzánk elszállingóznak. Olaszországban hagyományos szokás két­féle politikát űzni, egy hivatalosat a külföld számára, és egy másikat házi használatra. Garibaldinak viszont hagyományos szo­kása e házi használatra készült politikának vezetését magára vállalni, és azt a körül­mények szerint lehetőleg megvalósítani. Az albán mozgalmakkal való kacérko­dás, a Trentinóra vetett sanda pillantások, s az italia irredentának egyéb viselt dolgai élénk emlékünkben élnek, valamint hogy azzal is mindenha tisztában voltunk, hogy itt vagy vagy ott, de Olaszországnak valahol ki kell jutni osztályrészének a zavarosban halászott prédából,­­ neki üres kézzel nem lehet ma­radni semmiféle nemzetközi osztozkodásnál. Görög-olasz liga szervezkedik, s az tör Törökországra, az albán ligát veszítik össze a portával, vagy épen a Trentino partvidéke után nyújtják ki kezöket , még a jövő méhé­­ben rejlik. Kalandosabb vállalatokba is bo­csátkozott már a szárd királyi ház, a capre­­rai remete pedig rég hozzá van szokva, hogy csorbát üssön a legitim jogokon. Ily helyzet közepette s ily múltú ál­ommal és emberrel szemben, mindenesetre tanácsos minden eshetőségre elkészülni, mert­­ mily bizonyos, hogy a keleti bonyodalmak nem érnek véget a­nélkül, hogy Olaszország előbb vagy utóbb be ne avatkozzék, és oly azon­os, hogy e terv kivitelére az agg kora dacára még mindig ép, erőteljes Garibaldinál olkalmatosabb férfit találni sohasem fog. Az uzsorások szövetsége. Ez is egy testület. Vagy legalább most készül azzá alakul­­. Mióta a bécsi rendőrség a hatóságilag nem engedélyezett „Geld auf alles“ intézetek tulajdonosait foglalkozás nélküli egyéneknek tekinti s eltoloncozza: az uzsorások össze­tartanak, szövetséget kötnek s védik magukat az üldözés ellen. Kikből áll ez a szövetség? . . C^^dnek, a ki azt hiszi, hogy uzso­­­­ras?k a zsidók, pénzkufárok, hajhá­r"Z?k kol?írrlak?ínak- ? jelentékeny i ?zazalék közülük ilyen s ők az uzsorás­­! k°dast hivatásuknak tartják. Kezdik í­gy száz forinttal s ezt forgatják 120—­s 10O-400 percentre, megélnek úri mód a kamatokból s a tőkét is növelik jelentéke­tnen mn Pál ,és múlva aztán besöpörnek 20 ezer forintnyi megtakarított hasznot s belfognak vele más vállalatba. De uzsorás egyéb bokorban is terem. A megszorult szegény ember, hivatal­nok, munkás, vagy más­­féle tanácsot kér a kartársától, hogy miként segítsen hirtelen nyomorúságán kész lekötni testét-lelkét, csak most szabadulhasson a pácból, szóval pénzre van szüksége s uzsorást keres. — A kartárs egy hajhászhoz utasítja, még ajánlatul név­ne£yet]­fszad nikl V ala’ ismeri az őt jól s nácsot*tára adni fog ha­tást 11 em’ fő fa­li if­i hajbász aztán illő provízió ígérete mellett kent pénzt. De honnan ? . Tekintélyes ügyvéd urak, kikről senki se tenné fel, hogy ilyesmivel foglal­­koznak, ügyvédi irodájukba fektetett pénzük gatjás-e.mét­l­­en kölcsönü­zletek utján for­. Tekintélyes hivatalnokok, kik a világ előtt kenetteljes arccal jelennek meg s köztiszteletben állnak,­­ uzsorások. . . nyugalmazott őrnagyok és élelme-Sztent­a0fő0á’ PodaSrájukat jöttek el­­ki észtem a fővárosba, uzsora-kamatra adnak lénzt a közvetítő útján illő inkognito mellett Sdjlon is°kÖltSég krte,,ék a haszonból, sőt i, vannak országgyűlési képvisel­ő­k, kik megszorult kollegáik, választó pol­

Next