Pesti Hírlap, 1879. október (1. évfolyam, 270-300. szám)
1879-10-02 / 271. szám
. Andrássy gr. kancellársága ügyében Bécsben ismételten kijelentik, hogy az a hír, melyszerint egy külön birodalmi kancellári állás szervezése szándékoltatik, kezdettől fogva merő koholmány volt. Andrássy gr. végleg visszavonul Terebesre, és nem akar egyéb lenni, sem egyébnek látszani, — úgymond a „P. L.“ — mint Terebes földesurának. Ismételve történt utalás arra, hogy vasutaink egyik fő baja abban áll, hogy a pályához vezető összekötő utak gyakran tökéletesen járhatatlanok, s ennélfogva a pályák bevételeinek emelkedése, még azon esetre is, ha az illető vidékeken elég szállítani való volna is, gyakorta teljesen lehetetlen. E bajon segítendő, az északkeleti vasút igazgatósága a helyszínen vizsgálatokat ejtett meg az iránt, hogy nem volna-e lehetséges a fővonaltól azon vidékekre, amelyektől nagyobb forgalom várható — kisebb szárnyvonalakat — vicinális pályákat — vezetni. Az északkeleti vasút igazgatósága beható tanulmányozások folytán most már elhatározta, hogy három ily vicinális vonalat kiépít, azokra az előzetes engedélyt a közlekedési minisztériumtól kikéri, s mihelyt az építkezési költségek egyharmadának fedezése az illető vidékek érdekeltjei részéről biztosítva lesz, azonnal hozzá fog az építkezéshez. E vonalak a következők lennének: Rendes nyomtávval bíró másodrendű vasút Szatmártól Szinyér-Váralján át Nagybányáig ; egy másik rendes nyomtávval biró másodrendű pálya Nagykárolytól Fábiánházán át Máté-Szalkáig s egy harmadik keskeny nyomtávú vicinális pálya Szaniszlótól vagy esetleg Piskoltról Ér-Endrén át Margitáig. E pályák még a helyi forgalom által is rövid idő alatt jövedelmezőkké válnának, de kiváltképen a fővonalra nézve rendkívüli értékkel fognának bírni. Lord Salisbury, Elliot bécsi nagykövethez a következő, szept. 4-től kelt jegyzéket intézte: „Vonatkozással önnek jegyzékére .... ról, van szerencsém excellenciádat utasítani, hogy az osztrák-magyar kormánynyal szemben adjon kifejezést a nagy megelégedésnek, melylyel 5 Felsége kormánya Haymerle bárónak Andrássy gr. utódjává választását fogadta. A tudomás, melyet a kormánynak a berlini kongresszuson úgy Haymerle br. tehetsége, mint politikai nézetei felől szerezni alkalma volt, arra indítja a kormányt, hogy e kineveztetést ő császári és királyi Felsége amaz óhaja kifejezésének tekintse, hogy fenntartassanak azon szerencsés viszonyok, melyek jelenleg a két kormány között fennállnak. Fogadja stb. Salisbury.“ A bécsi külügyi hivatal — hir szerint — fölvilágosítást adott az angol és francia kabineteknek az Ausztria-Magyarország és Németország közt uralges, az általános hang szerencsés megtartása, életteljes fölfogás és rendkívüli leleményesség által tűnik ki s Írójának világhírét alapítá meg. „A dekameron gazdag tartalmában — így szól róla egy olasz író — minden irályra, minden költői fajra találunk példát; lehet azokból érzésteljes tragédiákat, kecses vígjátékot, éles szatírákat és tanulságos történeteket kivenni.“ Az kár, hogy már keletkezésekor kénytelen volt céljánál fogva erkölcsi foltokkal torzítani el költészete szépségeit, mi miatt később maga is keserűen panaszkodott s mi annál kevésbé bocsátható meg, mert ő, mint a nagy olasz költői triumvirátusnak Dante és Petrarcával együtt tagja, e kettőnek erkölcsi tisztaságban tündöklő példáit igen jól ismerte. Az élvvágyó hercegnő udvaránál ez volt különben Boccaccio kicsapongó életének utolsó nyilatkozata. Kiszakita magát az érzéki elvek rózsaláncaiból s Olaszországban nagy utazásra indult, kéziratokat kutatni. Legelső megállapodó pontul Florencet választotta, s itt irta „Il Corbaccio“ vagy „Labirinto d’amore“ című gúnyversét a nők ellen. A florenciek az ő indítványára a görög irodalom számára tanszéket rendszeresítettek s ő Velencéből saját maga hozta oda Leonzio Pilatot, kit e helyre kiszemelt ; lakást adott neki s barátságával halmozta el, habár ez nyers természetű és jellemű férfiú volt. Ettől tanulta meg alaposan ismerni a görög nyelvet. Petrarca a nemes szerelmi dalnok Nápolyban ismerte meg Boccacciot, és aggodalommal látta könnyelmű ledér életét, mely lassacskán szívének minden nemesebb dobbanását elkészült Az újvidéki „Zasztava“ szerint „néhány újvidéki hazafi“ Risztics János szerb külügyérnek, ki a napokban ülte meg hivataloskodásának 25-ik évét,üdvözlő táviratot küldött, melyben a szerb Ügyérnek a politika terén kivívott érdemei említtetnek, s a legkitűnőbb szerb államférfiúnak neveztetik, kinek sikerült a kormányzatára bízott fejedelemség csekély eszközeivel egyenlőtlen harcban két nagy háború alkalmával a keleti válság vészes hullámai között Szerbia államhajóját helyesen vezetni, s annak azon irányt megadni, mely a szebb szerb jövő célja felé vezet. Az ossztrák arakháza elnökévé Trauttmansdorff Ferdinand grófot az eddigi alelnököt nevezték ki. Bars megye folyó hó 11-én Aranyos-Marótban tartott megyei bizottsági közgyűlésén elhatározta, hogy a kormánynál lépéseket fog tenni miszerint Budapestről Esztergomba, s onnét az u. n. Garam-völgyben Garam-Berzencéig vasút építtessék. A megye ez ügyben támogatására szólította föl az érdekelt szomszéd városokat és megyéket, úgyszintén Budapest fővárosát. Az orosz kormány Protopopoff Vladimir főmérnököt, az orosz utak és hidak főfelügyelőjét azon megbízással küldötte Európa több országaiba körútra, hogy tanulmányozza azokban a csatornákat. Protopopoff ezen utazása közben Kauser igazgató vezetése alatt megtekintette a napokban a Ferenccsatornát s ismételve kijelentette, hogy hasonló zsilipekkel ellátott, s oly bő vízzel rendelkező csatornát eddig még nem látott. A csongrád-orosházi szárnyvonal iránt az „Egyetértés“ által hozott hírt, mintha Csongrád fojtani. Most midőn hallotta, hogy a novella író komoly tanulmányaiba akar merülni, levelet intézett hozzá, melyben lankadatlan kitartásra ösztönző. Boccaccio maga is érzi, hogy hibáját jóvá kell tennie és barátja tanácsát megfogadván, a szent könyvek búvárlatához fogott. Acciaiouli szemeshalból ismét Nápolyba menvén, a még mindig szép királynőt másodszor is özvegyen találta, de ismét új házassági tervek szövése közt. Látta egykori Fiamettáját, Maria d’Aquinot a kicsapongó élet által elsorvasztva. Az érett komoly férfi megborzadott az udvar bűnös üzelmeitől, s elmenekült a szirének birodalmától nemes barátjához Petrarcához. Három hónapig élt nála, s példája és tanácsai által készíté elő magát új életére. Florencbe visszatértekor a köztársaság követe gyanánt küldetett V. Orbán pápához Avignonba s később ugyanahhoz Rómába. Boccaccio ez időben pénz dolgában meglehetős szűkösen élhetett, mert fennmaradt Petrarcának egy hozzáintézett levele, melyben segélyt igér neki. E hű barátja végrendeletében is hagyományoz számára 50 aranyforintot, melyen bundát vegyen magának, óvni magát azzal az őt éjjeli tanulmányai közt meglepő hideg ellen. A novella- író aztán Floreneben Dante műveinek kiadójává és magyarázójává lett, s a kis San Stefano templomot átengedték neki tantermük Aki valaha látta a könnyelmű ifjút, amint a kéjenc királynőnek és kicsapongó udvarának mulattatására ledérmeséket mond, aligha ismert volna rá a legmélyebb és utólérhetlen Mit is remélhetnének? Talán Don Juanra, Don Carlosnak a ködös homályban tévedező apjára gondolnak komolyan ? Lehetetlen ! Egész Franciaország kinevetné őket, ha egy verőfényes napon ezen derék hidalgót kandidálnák Franciaország királyának. Már pedig sehol sem oly veszélyes a nevetségesség, mint a Szajna partjain.___________ költői szépségeket restő művek magyarázata közben, egy templom rideg falai közt, műveit irodalombarátok komoly gyülekezete előtt. E működése fájdalom az utolsó volt. Egy év múlva már abba kellett hagynia, súlyos gyomorbaja kényszerítő őt hogy Certaldoba vonuljon vissza az atyai házba. Itt, az Elza kedves völgyében élte le pályájának utolsó éveit, a városka fölötti erdős hegyeken szeretett az öreg nyugodni, szemközt Certaldo omló tornyai és várfalaival, melyek a meredek lejtőjű dombokat koronázzák, mig lábainál az uj város terül el. Távoli kiáltás nyilt itt fáradt szemei előtt a hegyes bérces vidék kastélyai és helységeire s ő nyugodtan nézett végig rajtuk. Ereje mindinkább fogyni kezd, nagy fáradsággal vánszorog fel 1375 őszén kedvenc helyére, a magas erdő szélre; a fagyos december életének véghatárt vetett, s 62 éves korában hamuvá rohad össze az egykor tomboló szív. Elpusztulva és elomolva áll a nápolyi öböl mellett Johanna királynő egykori palotája; a nép titkos borzalommal szól a szép fejedelemnőről, mert nevéhez véres emlékek fűződnek és lelke nyugtalanul kisért a távoli Muro bérei várban, hol férjét megölette. De Castaldo erdőkoszorus dombját ma is Boccaccio halmának nevezik, a költő-novellista házához még most is zarándokolnak a tudományok és irodalom barátjai s öt évszázad múlva is emléket ültek hazájában halála évfordulóján. Ayaralkodó egyetértés békés természetéről. Parisban és Londonban igen meg voltak elégedve a fölvilágosítással. A közoktatásügyi miniszter két törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni, és pedig egy 75 cikkből állót „a műemlékek megóvása iránt“ s egy másodikat „a királyi JózsefEgyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére Budapesten emelendő állami épületekről és ez erre megkívántató költségekről.“ Az utóbb említett törvényjavaslat értelmében a jelenlegi állatgyógyintézet helyébe, az úgynevezett Kunewalder féle telken a múzeum körúton egy új épület fogna a műegyetem elhelyezésére, s egy második a Rottenbiller utcában az állatgyógyintézet számára emeltetni. E célra 720,000 ízt fog igényeltetni. Az ezen építkezésekre fölveendő kölcsön azon 47,060 írtra rugó évi bérletösszeggel fog amortizáltatni, mely jelenleg a műegyetemért fizettetik, úgy hogy az állam ezen az összegen, melyet most évenként kénytelen kiadni, minden további terkeltetés nélkül két új épület birtokába jutand. ____________PFSTT HÍRLAP_______________ város e vonalra már engedélylyel bírna, azon kijelentéssel cáfolja meg a „Vasúti és Közi Közlöny,“ hogy Csongrád eddig még csak előkészítő lépéseket sem tett arra nézve, hogy a vasút engedélye neki adassék meg ; ha tehát az osztrák államvasút komolyan foglalkozik e vasút létesítésének eszméjével, az engedély megnyerésénél semmiféle előjog nem álland útjában. A szamosvölgyi vasút engedélyezése. Szolnok-Doboka megye főispánja, Bánfffy Dezső báró által a m. kir. államvasutak apahidai állomásából kiágazólag Szamosujvár érintésével tervezett, úgynevezett „szamosvölgyi vasút“ engedélyezési feltételeinek megállapítása iránt m. hó 27-én tartottak meg a közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumban a tárgyalások, melyek folyamán az építési és üzleti feltételek, valamint a tőkeszerzés módozatai is megállapítva, s illetőleg megbeszélve lettek. Az építési és üzleti feltételek egészen azonosak a többi másodrendű, különösen az arad-körösvölgyi és mezőtúr-szarvasi vasútra nézve kikötött feltételekkel. A vasút alaptőkéje valóságos értékben 800,(XX) írttal lett megállapítva, mely tőke után 1.000.000 frt névértékű elsőbbségi és törzsrészvények lesznek kibocsátandók és pedig a tőke egyik fele része erejéig elsőbbségi, másik fele része erejéig törzsrészvények. Mindkét nembeli részvények egyenlően 5 százalék osztalék élvezetére lesznek feljogosítva, s az osztalék élvezete tekintetében az elsőbbségi részvények előjoggal bírnak a törzsrészvények felett. A vasút a 30 évi adómentességen kívül azon kedvezményben részesíttetik a kormány részéről, hogy névszerinti értékben átveendő törzsrészvényekért 300,000 frt értékű síneket fog a vasútnak adni. Miután a törzsrészvénytőke mintegy 200,000 frt erejéig az érdekeltek által már biztosítva van, az állami hozzájárulással együtt a törzsrészvények már teljesen értékesíttetteknek tekinthetők s igy még csak az elsőbbségi részvénytőke lesz elhelyezendő. Igen alapos kilátások vannak tehát arra nézve, hogy e helyi érdekű vasút, melynek létesítésére az érdekeltek oly régóta és szívósan törekszenek, végre is ki fog épülni. Hiú remények. A kilátások kedvezőtlenek. A legitimisták Franciaországban bankettozhatnak amennyit akarnak, ügyük azért mégis veszett, reményeik, józanul gondolkozva, egyenlők a semmivel. Mit is remélhetnek ? Chambord gróf, V. Henrik ő felsége, öreg ember. Soha sem is volt nagy reményekre jogosító uralkodó kandidáns. Gyermeke nincs. Miért fogyasztják tehát a papirost a feliratokra ? Nincs nekik mit remélniök. * 1879 október 2