Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)
1880-05-04 / 123. szám
II. évf. 123 szám. 04831 Budapest, 1880. Kedd, május 4. Előfizetési árak a képes heti melléklettel együtt: Egész évre...........14 frt — kr. Félévre................. 7 „ — „ Negyedévre.... 3 „ 50 „ Egy hóra........... 1 ,, 20 „ —6— A képes melléklet külön: egész évre .............................4 frt fólŐTT©.......................................2 „ negyedévre . . . . • 1 „ Egyes számára 8 kr. Százalék nem adatik. Egyes száma heti melléklet nélkül helyben 4 kr. Vidéken 5 kr.Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP, SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETKrafi^V Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utca 7. I. em., 5 ajtó, hova a lap szellemi részét illeti/ minden közlemény intézendő Bérmentetlen levelek csak rsmért kezektől fogadtatnak el. Kéziratok viszsa nem adatna Kiadó hivatal: Budapest, nádor-utca 7. az., hova az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Hirdetések: a kiadóhivatalban vétetnek fajl NAFTÁK. LÁTNIVALÓ K. képtár ; vasárnapokon d. e. 101-ig fölváltva sieti társulat tárlata. [Sugár Rt. saját dig megtekinthető. Közvágóhíd ai ok . a gyűjtemények valamelyike, a könyvtár pedig ház.] - Magyar tudományos adaroksárint végén a vám mellett. - Város-Kedd katholikus : Flórian Nemzeti muzeum. [Muzeum-kórut.] minden hétköznapon 9-1-ig. — Országos démia. [Ferenc-József-tér saját ház.] - ház a régi a városház-téren, az uj a Lipóti Flóriftus Nyitva: d. e. 9-1 óráig, hétfőn és csütörtökön képtár [Eszterházy-féle] az akadémia palo- Ipar muzeum. [Sugár-ut, a képzöművé- utcában 84. sz. a. Városi vigadó » pro.eEt&na . n lonan a természet- és néprajzi-tár, kedden és pontétájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, és penteszeti társulat háza.] — Királyi vár és [redoute] az aldunasoron - Állatkert a görögoroea I Tivadar ken az ásványtár, szerdán és szombaton a ken 9-l-ig. - Országos képzőművé- vártért Budán, az udvar távollétében min- városligetben. A mai szám tartalma: Olasz kártyák. — Pol. hírek. — Az albánok harci kiáltványa. — Pol. szemle. — Főv. ügyek. — Egyletek és intézetek. — Tud. és irodalom. — Szinh. és müv. — Tavaszi séta Károlyi gr. palotájában. — Visszaélés Edison nevével. — Táviratok. — Napi hirek. — Törv. csarnok. — Közgazd. hirek. — Tárca : Flammarion Kamill és műve. — Regény: Az amerikai. (Folyt.) — Szinlapok. — A besti értést. — Hirdetések. — A mellékleten : Tavasz. — Apróságok. — Lesz-e tavasz ? Le principe harmonisatem. — Magyarság. — Az aprók világában. Olasz kártyák. Nemcsak nálunk vannak pénzügyi mizériák, nemcsak rajtunk nehezedik a deficit átka. Odalenn a déli szomszédságban, hova művészeink tanulni, ifjú házaspáraink mézet enni és mellbetegeink gyógyulni mennek, az ifjú, életerős szép Olaszország, ez istentől minden jóval megáldott paradicsom hasonló bajban szenved : pénze nincs. Pedig magunkról tudhatjuk, hogy ez mekkora baj. A diplomata hiába gondolkozik fényesnél fényesebb külpolitika, szövetségesek felett, — a hadvezér hiába tervezi ki a diadalszomjas csapatok diadalútját az annektálandó „szomszéd“ tartományok felé, — az államférfi hiába igyekszik nagyszabású reformokat kidolgozni, mik a lakosság számára erkölcsi és anyagi jólétüket biztosító intézményeket teremtenek, — a nemzetgazda hiába álmodozik hazája világkereskedelméről, hatalmas tengerészeiről, — ha mindennek valósításához a nervus rerum gerendarum hiányzik. A gyakorlati politikusnak tehát ott mindenek előtt azzal kell tisztába jönnie, honnan teremtsen elegendő pénzt, hogy az állambudget chronikus deficitjeit lehetőleg apaszsza._________ A források azonban jobbára kimerítvek, hitele az államnak csekély, adóbevétele az előirányzatnak mindig mögötte marad s ily körülmények közt reformokról szó se lehet. A lakosság ily körülmények közt ingerült, parlamentje pedig olyan, mint a lakosság maga. Az eszményi törekvések után szomjazik, a tényekkel számolni nem tud, az államélet mindennapi teendőit személyesen végzi, s mert a pártoknak saját politikájuk a gyakorlati élet számára nincs és csak személyes rokon- vagy ellenszenv szerint csoportosulnak, azért a törvényalkotás vagy a kormánybuktatás tisztán szeszély dolga náluk. Mintha úgyis tudnák, hogy akármely kormány vezesse az ügyeket, pénzt teremteni nem képes s az állapot a régi marad. Az olasz parlament ezért jó kedvében végig üli a törvényhozási idényt, olykor változatosság okáért támaszt egy kis külügyi vitát, s ha pedig reszkedve támad, leszavazza a kormányt minden ok nélkül s támaszt egy kis krízist. Az olasz kormánykrízis nem lep meg senkit, nem idéz elő változást senkiben, legkevésbé az államügyekben. Mindössze azt jelenti, hogy Cairoli úr helyett ezentúl Crispi vagy Minghetti lesz a miniszterelnök. Ez pedig Európára és Olaszországra is elég közönyös. Az egész parlamentarizmus egy kártyajáték benyomását teszi, melyben a felek a tout szerint ütnek. Olaszországnak négy á toutja van: Cairoll, Crispi, Minghetti és Depretis. Ezeket aztán variálják a játék során. Ma Cairoli az á tout, holnap megbukik s a távirat rögtön meghozza a hirt, hogy Humbert király Crispivel, Minghettivel és Depretissel értekezett a kabinet megalakítása iránt. Ha aztán Crispi bukik meg, Minghettin és Depretisen vagy ismét Cairolin a sor. S mert évenkint legalább két miniszterválság van, a kombinációkat e négy átout színnel nem lehet kimeríteni. A mostani krízis csak annyiban tér el a többitől, hogy itt Minghetti és Crispi nem vállalták el a megbízást, hogy Cairolit felváltsák, Depretis pedig tagja a Cairoli-kabinetnek s így a parlamenti többség véletlen bizalmatlansági szavazata őt is illette. Nem maradt hát más hátra, mint feloszlatni a kártyatársaságot s az új választások elrendelésével összehívni egy másikat, melyben vagy Cairoli marad meg a tournak, vagy megelégszik a társaság Depretissel is, vagy pedig Crispi meggondolja a dolgot s vállalkozik a játszmára, vagy végül Minghetti felváltja valamenynyit. A király hát feloszlatta a parlamentet. Az új választások elé azonban úgy az olasz nemzet, mint Európa teljes közönynyel néz. Amaz mert mitse nyer, emez mert mit se veszíthet az olasz parlament kártyaasztalán. Az egyesült ellenzék május 2-án tartott értekezlete alkalmából a II. országos iparos gyűlésnek a képviselőházhoz benyújtott kérvényét tárgyalás alá vévén, a következőkben állapodott meg: 1. Szükségesnek tartja, hogy az országos iparos gyűlés által benyújtott kérvényben foglalt elvek úgy a közgazdasági bizottságban, mint a képviselőházban behatóan megvitassanak. Szükségesnek tartja, hogy a kormány, mely az iparosok , a kereskedelmi kamarák sürgetése dacára ez irányban A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Flammarion Kamill és művei. A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. Csillagászat, bölcsészet oly tárgyak, melyekkel az ember már e földön megjelenése óta még őseredeti állapotában is foglalkozott, melyekkel létfeltételeinél fogva szükségképen foglalkoznia kelle : ezek lévén irányadói, vezetői úgy a testi, valamint a szellemi élet utain. A látkör eleinte minden irányban korlátoltan szűk volt, mígnem a szemlélés és az észlelés folytonos gyakorlata — élesítvén az emberiség testi és szellemi látását — mindinkább tágítá azt. A világalkotó mindenség egyes választottjai s kegyeltjei lángeszüknek hatalmas fényével bevilágiták a tért, s e világosság sugarainál mások hangya szorgalmuk kitartásával gyűjték a századok tapasztalatait, foglalták tudományos rendszerbe az anyagot, találták föl, késziték el, s tökéletesiték napjainkig a segédeszközöket, melyek a fokonkint fejlődött emberiség nagyobb tömegének is ma már nemcsak megengedik, de a valaha legyőzhetleneknek látszott akadályok s nehézségek eltávolításával könnyűvé, a természet ragyogó pompájának és csodáinak kitárásával élvezetessé teszik a mindenség szentélyéhez közeledést. Csillagászat ! Bölcsészet! Mérhetlen birodalmak, melyeknek határánál a közönséges emberfiának szelleme szárnyaszegetten készül röptéből lehullani, elkedvetlenítve e nehézségek által, melyek vállalkozása elé tornyosulni látszanak, ezekkel szemben ellankad, s elijedve zárkózik el önmaga a fölvidító öröm, a tiszta élvezet, a tökéletes boldogság bőven ömlő, üdes üdítő kútforrásaitól, reményét veszítve, hogy ezeket valaha megközelíthesse ! S miért van ez ? Midőn voltak úttörők számtalanon, kik földi jólétük föláldozásával s még vértanúság árán is önzetlenül egyengették az ösvényeket, megjelölve az irányt, s a módot, mely felé, s a mely szerint haladni kell. Igen, de a tömeg nem bir a szellem azon megkivántató erejével, nem a jellem ama terhetlen kitartásával, mely a tudomány fölkentjeinek tulajdona, neki nem elég az irányt jelölő útmutató, neki vezető kézre is szüksége van, mely őt útjában gyámolitsa, s a két testvértudomány országában kézen fogva vezesse. Egyike azon lángszellemeknek kinek vezető kezén keresztül az emberi boldogságért nemesen dobogó szívnek lüktetését átérezzük, ki e tudományokat népszerűsítvén, kincseit közvagyonná, s az egyes kiválasztottak eddigi birtokát az összemberiség uradalmává teszi: Flammarion Kamill. * Lássuk életrajzát, hogy ki , az visszatükröződik műveiben. Flammarion Kamill 1842-ben született Montigny-le-Roiban, Haute-Marne megyében (departement) a Langresi fensík végső dombjain, hol a Szajna, Marne, és Meuse folyók erednek. A természet által gazdag tehetségekkel lévén fölruházva már négy éves korában olvasni, írni tudott, és hat éves korában, mint a községi iskola legtehetségesb tanítványainak egyike, a megyefőnöknek figyelmét magára vonta. Családja, valamint honfitársa Dideroté, őt az egyházi pályára szánta, s tíz éves korában a langresi papnöveldébe küldte, hol az alsóbb osztályokat végezte. De tizennégy éves korában a papnöveldét odahagyva, Párisba jött tanulmányait bevégzendő, s fényesen tevén le a szigorlatokat a tudományokból és szépművészetekből, különösen magára vonta Babinet akadémiai tag és műegyetemi vizsgálónak figyelmét, s 1858-ban tizenhat éves korában mint csillagász növendéket fogadá be a párisi csillagba. Itt gyorsan avatá be magát a gyakorlati csillagászat munkálataiba, különösen vonzódott a bolygók tanulmányozásához fölismerte azt, hogy a világrendszer ismeretének a teremtés felől uralkodó közönséges fogalmakat tökéletesen át kell alakítania, és 1861-ben tizenkilenc éves korában, irta meg legelső munkáját. „A lakott világok sokasága“ címen (La Pluralité des Mondes Habités) mely valódi lelkesedéssel fogadtatott, majdnem valamennyi nyelvre *) lefordittatott kezdve a spanyol s olasztól egész a norvég s lengyelig, és eddig huszonhat francia kiadást ért. ______*) Már most valahára a magyarra is. Dialzxumunk 12 oldalt tartalmaz