Pesti Hírlap, 1880. június (2. évfolyam, 150-179. szám)

1880-06-26 / 175. szám

4. Konstantinápoly, jún. 25. A török tartomá­nyokban behozandó reformok megállapítása cél­jából kiküldött nemzetközi bizottság ma értekez­letet tartott, melyen a török biztosok a végleges tartományi szabályzatot terjesztették elő. A sza­bályzat az öt vilajetre terjed ki, és 100. cikkéig a porta által helybenhagyatott.­­ A bizottság erre az előterjesztés tárgyalásának határideje fö­l­­ött tanácskozott, Konstantinápoly, jan. 25. A porta tegnap nyúj­totta át a hatalmak nagyköveteinek a választ az azonos jegyzéknek Montenegróra vonatkozó ré­szére. A porta abban az ápril 14-ei emlékirat ke­resztülvitele iránt időt kérő késznek nyilatkozik minden más javaslatot elfogadni, mely alkalmas volna arra nézve, hogy a fenforgó akadályok vérontás nélkül háríttassanak el. Páris, jun. 25. Az „Agence Havas“ jelenti Green angol konzul Skutariba visszatért, miután az albánok megnyugtatása iránti törekvése meg­hiúsult. Az albánok ragaszkodnak nemzeti elveik­hez és szervezik az ellenállást, hogy Dulcigno átengedését megakadályozzák. A törzsek ismét fegyverbe lépnek. Cincinnati, jun. 25 A demokraták konven­ciója Hancock tábornokot jelölte ki jelöltjéül az Egyesült­ Államok elnöki székére. Szeged, jan. 25. Az új terv szerinti telek­rendezés gyorsan halad a befejezéshez. Eddig 3900 telek teljesen rendeztetett, 900 rendezés alatt van és 160 telek van még rendezés alá veendő. Ennek folytán a főközlekedési utak (közutak) a sugár­utak és az új mellék­utcák megnyitása legnagyobb részt keresztül van vive. A megnyitott utak és utcák a szabályszerű ma­gasságig való feltöltése az összes rendelkezésre álló munkaerővel serényen foly. A földet a felső város és Rókus városrész számára gőzerővel az e célra berendezett keskenyvágányú vasúton hordják , a Palánk városrész új utainak feltöl­téséhez szükséges földanyagot pedig Új-Szeged­­ről szállítják. Az utak és utcák megnyitási és feltöltési munkálatainál a felügyeletet Jankovich Miklós kir. bizt. tanácsos gyakorolja. Konstantinápoly, jun. 25. A porta monte­­negróra vonatkozólag adott válaszában vissza­utasítja ama vádat, hogy az ő mulasztása folytán keletkezett volna ez az uj bonyodalom. Podgo­­ricza parancsnokának kellett volna idejében tit­­koznia a 24 órai határidő ellen. Az albánok nem követtek el más hibát, mint azt, hogy nem mutatnak hajlandóságot arra nézve, hogy a po­­politika szükségességeinek eleget tegyenek. A porta Montenegrónak az átengedett tartományok­ban behajtott adót ajánlja kárpótlásul. Szeged, jan. 25. A honvédelmi miniszté­rium részéről ma megtartatott az árlejtés a hon­védlaktanyára és honvédtiszti lakra nézve. Cserhalmay vezérhadbiztos részvétele mellett ma a királyi biztosnál megállapíttattak az építés megkezdésének módozatai, mely szerint jövő­­ héten építési bizottság alakittatik, mely a tel­­j­két a vállalkozóknak kijelöli és az épités meg-­­ kezdését eszközli. A tiszti lak díszes egy eme­letes patkó alakú épület lesz, mely a tiszaparti­­ Szina-telek sarkán fog emeltetni.­­ " Az egész épületet csinos park veszi körül, s a jövő Szegednek egyik díszét fogja képezni.­­ Az építés, illetőleg a tisztilak és laktanya ös­­­­­szes kőműves munkáját Neuchloss Károly és fia bpesti és Gotthilf Ferenc fiai temesvári cég nyerték el mintegy 250.000 írt ajánlati árért; az összes ács- és asztalosmunkát pedig Neu­­schloss J. fiai bpesti cég kapta meg. Zágráb, jan. 25. A nemzeti párt klubja megállapíta az indokolt napirendet, melyet a holnapi ülésen a nyelvkérdés fölötti vita alkal­mával fog indítványozni. A kormánykörök, me­lyeknek kezdeményezése folytán fogadtatott el a határozati javaslat sürgőssége, a holnapi vitától a pártviszonyok javulását várják. Berlin, június 25. A képviselőház elfogadta az egyháztörvény IX. czikkét Bandemer által in­dítványozott szövegezéssel s azzal a pótindít­­ványnyal, hogy a törvényszerűen beigtatott lel­készek olyan plébániában is büntetlenül ellát­hatják a lelkipásztorságot, melynek lelkésze hivatalának ellátásában akadályozva van. Konstantinápoly, jun. 25. (A „P. H.“ eredeti távirata.) A kormány értesítette a nagy­követeket, hogy tizenkét millió piasztert vett fel a jövő évi budgetbe a szervezendő képviselőház és szenátus költségeinek címen. A parliament összehívása tehát közel kilátásban áll.­­ Belgrád, jun. 25. (A „P. H.“ eredeti táv­irata) Milán fejedelem holnap reggel 3 órakor indul bécsi útjára külön hajón. Kíséretében lesz­nek Catargi ezredes hadsegéd, Simonovics őr­nagy és Joksics titkár. Báziásig kiséri a feje­delmet a belügyminiszter s két főtiszt. Bécsből valamelyik fürdőre fog Milán utazni, melynek választására nézve bécsi orvosok tanácsát kéri ki. Prága, jun. 25. A tartománygyűlés mai ülésén, melyen napirenden, a választási reform­ról szóló javaslat volt, Gregr Ede szemére veti az alkotmányhű nagybirtokosságnak, hogy az exclusív nemzeti pártot támogatja. A középpárt­nak nem szabad se nemzetnek, se cseh érzelmű­nek lenni; felhívja a baloldalt, hogy a válasz­tási reform alapján fogadja el a kibékülést. - - Schönburg herceg kijelenti, hogy igen szívesen fogadná a kibéküléshez nyújtott kezet, ha biz­tos volna benne, hogy a másik kézzel nem ipar­kodnának lerontani az alkotmány szerkezetét. Limbeck nem foghatja fel, hogy minő érdeke van a kormánynak, hogy a nagybirtokosság ke­belében kitört pártviszályokba avatkozik. Hol­nap a vitát folytatják. Konstantinápoly, jún. 25. (A „P. H."­ ere­deti távirata.) A javinai kormányzó elrendelte, hogy az Epirusz déli részében fekvő államjó­szágok minél gyorsabban adassanak el. A Seik­­ül-Izlám pedig felszólította a thesszáliai és epi­­rusi muftikat, terjesszenek elő jegyzékeket a kerületeikben található egyházi javakról. Konstantinápoly, jun. 25. (A „P. H.“ eredeti távirata.) A nemzetközi reform­­bizottság ma megkezdette tárgyalásait. Azt hiszik, hogy Ausztria-Magyarország javaslatai alapján első­sorban Albánia autonómiájával fog foglalkozni. Páris, jun. 25. (A „P. H.“ eredeti távirata). A szenátus ma vagy holnap választja meg az amnesztia bizottságot. A többség valószínűleg kizárja az am­nesztiából a közönséges bűntetteket, mi­által a javaslatnak a képviselői kamrá­hoz visszaküldése várható. A márciusi dekrétum ellen beadott kérvények tár­gyalása ma folytattatott. Freycinet is ké­szül beszédre. Több női szerzet tett lépé­seket hatósági elismerés iránt. Sok papi szerzet magától föloszlik déli Franciaor­szágban, s csak azt kérik a prefetektől, hogy házaikban felügyelőket hagyhassa­nak. A jezsuiták azonban ellenállásra ké­szülnek. A népesség erős közönyt mutat az egész kérdés iránt. Carlos furcsa esetére. Az ereiben élénken kerengő vér, kellemes piros szint kölcsönöz bőrének. — A báróné a bécsi jelleget képviseli, de e kövér szőke nő nélkülözi azt a meghatározhatlan valamit, a mivel a pá­­risiak elbájolnak és hódoanak. Midőn közöltem vele látogatásom célját, a báróné nem nyomhatott el egy hirtelen mozdulatot, meglepeté­sének kétségbe vonhatlan jelét, láthatólag meg volt za­varodva. Egészen bécsies kiejtéssel igyekezett megma­gyarázni, hogy fogalma sincs arról, ki és mikor lophatta el a szóban forgó rendjelet. — Nagyon bosszant ez az egész történet, s hogy miatta nevemmel is annyi zajt ütnek. Szeretem a visszavo­­nultságot és a nyugalmat. Majd mindig odahaza vagyok ; a boulognei erdőbe nagy ritkán, színházba úgyszólván soha se megyek. Ez teszi érthetővé, hogy azon urak (a bíróság) oly nehezen tudták megtalálni. Ezután hosszú szünet következett. A báróné igen nehézkesen beszél franciául, kapkodva keresi az egyes kifejezéseket, melyeket nem tud megtalálni. Zavarodott­ságát percre se palástolhatta. A hallgatás bosszantólag sokáig kezdett tartani, mély csend honolt körülöttünk, mit csak néha-néha zavart meg egy csókolni való king charles csaholása. Végre ezen kérdést intéztem a báródéhoz: A valósággal megegyezőnek találta a „Voltaire“ által közölt vádiratot ? (Lapunk néhány nap előtt hozta a bárócéra vonatkozó részt a törvényszéki csarnokban.) — Igen , tökéletesen megegyezett vallomásommal felett a báróné. — Nem hívták meg Milanóba, hogy tanúskodjék a per tárgyalásánál ? -- Szerencsére nem. Különben is csak jelenték­telen dolgokat mondhatnék. E pillanatban a csengetyűhangja új látogatót jel­zett s véget vetett beszélgetésünknek. A báróné felkelt, s ugyanazon szavakkal, melyekkel fogadott, az ajtóhoz kisért : — Che suis vraiment tésolée, croyez le pien. J’étais si dranquille. (Kétségbe vagyok esve, higgye el. Oly nyugodtan viseltem magamat.) PESTI HÍRLAP, 1880. junius 26. Somogyi báróné-Horváth Paula. A „Voltairer“ c. párisi lap egyik munkatársa meglátogatta a Don Carlos féle arany­gyapjú perben szereplő Somogyi (vagy a párisiak helyes írása szerint Somoggy) bárónét, miután e báróné senki más mint a népszínház híres szépségű énekesnője, Horváth Paula k. a.; olvasóinkat is bizonyára érdekelni fogja e látoga­­ás leírása.* A báróné a Rue de Presbourg egyik házának második emeletén ltr kicsiny, de elegáns lakást. Meré­szen becsengettem. A szobaleány azonnal kinyitotta az ajtót, bevezetett a szalonba s üléssel megkínálva azon kijelentéssel tűnt el, hogy mindjárt beszélhetek asz­­szonyával. — A báróné, igy szólt a kis szoba cicus, rögtön befejezi öltözködését. Megadtam magamat, habár nem tagadom, hogy szívesebben kötöttem volna ismeretséget a bárónéval valami érdekes reggeli pongyolában. Nem használhattam célszerűbben a rendelkezésemre álló perceket, minthogy szemlét tartottam a kis teremben. A bútorzat szeszélyes ízlésre vall. Az egyik szögletben papir-maché sziklán kitömött gazella áll; a legutálatosabb divat szerint készült pamlagon és karosszékeken régi kurdisztáni szőnyegek he­vernek ; az állványokon valódi műbecsü bronzokat látunk, s kalickatartóra kitömött galambok vannak megerősítve, azonnal megvizsgáltam, vájjon mennyi van kiszaggatva tollazatukból. A kandalló márvány tábláján két oldalt egy-egy porcellán najad, a középen Don Carlos égetett agyag mellszobra áll - minden rendjele, a hírhedtté vált aranygyapjú is ott díszeleg a trónkövetelő mellén. Épen idáig értem vizsgálódásaimmal, mikor az ajtó kinyílt. Megfordultam. A ház asszonya állt előttem , valami rendkívülit, valami meglepőt vártam. Szívem feldobbanása helyett azonban csak csalódást éreztem. Somogyi bárónő magas termetű, szépen kifejlő­dött alakja van. Arcvonásai szabályosak, szemei kékek. Haja szőke, s ha biztosan megakarjuk álla­piam árnyalatát, az aranygyapjú színéhez kell ha­sonlítanunk, anélkül , hogy célozni akarnánk Don­i NAPI HÍREK. g®" Előfizetőinket tisztelettel kéri ők szíveskedjenek megrendeléseiket minél előbb megtenni, hogy a lap szétküldését pontosan eszközölhessük. "US® AIGNER KONTRA ATHENAEUM. A Petőfi-kiadási ügyben ma délelőtt 9 órakor hall­gatta ki Kozár­ bíró a tanukat, névszerint Arany Já­nost, Bellághot, Jókai Mórt és Lauka Gusztávot. A pe­res ügy mint tudva van, onnan eredt, hogy Aigner Petőfi költeményeit ki akarván adni, kétségbe vonta, hogy Emich Gusztávnak s így az Athenaeumnak jogos igénye volna Petőfi összes költeményeire, melyekről pedig az Athenaeum írott szerződést mutat fel, hogy meg­vette első kiadásban 1500 frt, második kiadásban pedig 2000 írtért örök időre. A nevezett tanuk hit alatt az iránt kérdeztettek ki, hogy felismerik-e Petőfi írásának a felmutatott szerződést és neve aláírását , miután többször fordult elő, hogy Petőfi aláírása különböző kezdőbetűkkel bír. Az írást a tanúk mind elismerik Petőfi írásá­nak. A névaláírásra nézve Jókai azt a felvilágosítást adta, hogy Petőfi a neve kezdőbetűinél háromszor is változtatta a modort, a­mi különben az arcképei aláírá­sain is látható. Kérdés létetett az iránt, hogy mit tud­nak a tanuk Petőfi haláláról ? Erre csak annyit vallhat­tak, a­mennyit a közhír szerint tudnak. Kérdezték végül azt is, hogy vannak-e Petőfi összes költeményei közt olyanok, a­melyeket a közönség küldött be és Petőfi nem maga adott által­a erre a tanuk igennel felel­tek. Megjegyezzük egyúttal, hogy e szerződés másodlata Petőfi István hagyatékában is meg van s az is hiteles­sége mellett bizonyít, a­mely különben annyira köztu­domás­u, hogy abban senki sem kétkedett eddig. A hivatalos tanúvallomáson kívül a tanuk több más érdekes nyilatkozatot is tettek. Jókai fölemlíté, hogy a szerződésen Petőfi aláírásai eltérnek egymástól s ez onnan ered, hogy Petőfi változtatni szokta volt alá­írását, de írása mindig ugyanaz maradt. Ő háromféle aláírását ismeri, olykor a Pat alólról kezdte fölfelé, úgy hogy tréfából egyszer nevét Petőfinek olvasta. Jókai megjegyezte ezt is, hogy mi az írói tulaj­donjogot illeti, ő, ha majd egykor ez ügyben nálunk törvény alkottatik, azon nézetet fogja védeni, hogy az író, művének tulajdonjoga felől szabadon rendelkezhes­sék, mint például a szőlő tulajdonos a szőlő felett, melyet saját birtokán maga ültetett. Ha az iró nem ad­hatná el örök időkre művét, az nagyon károsítaná az iró érdekeit. Az Athenaeum ügyvéde, Sigray Pál, egykor Arany János tanítványa lévén, Arany szívélyes kézszo­­ritással s e szavakkal búcsúzott tőle: „Egykor én cen­­zráltam önt, ma ön kérdezett ki engemet!“ A tanuk kihallgatása megérkezésük sorrendjében szokott történni, Bellágh és Jókai azonban Arany János iránti deferenciából, ennek Lauka utáni kihallga­tásában egyeztek meg s úgy is lett. Lauka kihallgatása

Next