Pesti Hírlap, 1881. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1881-01-01 / 1. szám
1881. január 1. — A magyar termény kereskedésnek emelése érdekében épülő közraktárak két tárháza már tető alatt van. A főváros hatósága mindent elkövet, hogy ezen intézimélyt a kereskedelem használatára még a nyár folytán átadhassa. A fővárosnál most fog összeülni egy bizottság, mely a közraktároknak kezelésére nézve fog javaslatot kidolgozni. Ezúttal azon elvi kérdés fölött is kell döntenie, várjon a kezelést a város maga vegye-e át, vagy a bérleti módozatot fogadja el. Az ügykezelésnek célszerűsítése és gyorsítása érdekében a főváros hivatalai és ügyosztályai az új év beálltával újjá fognak szerveztetni. (A fővárosi igazoló választmány a virilista névjegyzék ellen beadott felszólalásokra hozott határozatait ma délelőtt 10 órakor hirdette ki. A mintegy 30 felszólalót a választmány részben folytatólag felvette a virilista névjegyzékbe, részben elutasító őket. Ugyanez alkalommal a választmány igazolta a X. kerületben megejtett esküdtválasztást. (Az éjjeli zárórák.) Azon körülménynél fogva, hogy a lármásabb kávéházak és mulatóhelyek környékén lakó polgárok az utóbbi időben tömegesen panaszszal járultak a főkapitányság elé aziránt, hogy éjjeli nyugalmak folytonosan megháboríttatik, s a fővárosi rendőri főkapitányság a kerületi alkapitányságokat szigorú felügyeletre utasította, hogy a rendszabályilag megállapított zárórák szigorúan megtartassanak— Összehasonlító statisztika. Folyó évi december hó 12-től 18-ig és év 51-ik hetében Budapesten született 231 egyén, meghalt 239. Pozsonyban szül. 29, megh. 38. Debrecenben szül. 27, megh. 33. Kecskeméten szül. 36, megh. 30. Temesvárott szül. 23, megh. 23. Aradon szül. 22, megh. 18. Nagyváradon szül. 24, megh. 21. Sz.-Fehérvárott szül. 22, megh. 16. Kassán szül. 17, megh. 16. — A középitési bizottság mára eső ülése nem tartatott meg, a Sylveszter-esti ünnep miatt. — A pesti zsidó hitközség lelkészi hivatala a főváros felszólítása folytán tudatta a tanácsosat, hogy a községi iskolákba járó zsidó gyermekek kimenthető szünnapjaiul — amennyiben a szülők kiváltják — a következő ünnepeket jelöli meg : 1. A szombatnapok. 2. A Pészách-ünnep első és utolsó két napja. (ez évben ápril 14., 15., 20. és 21. napjai.) 3. a. Sebuoth ünnep két napja, (ez évben junius 3., 4.) 4. Az újév két napja. 5. Engesztelési szent nap. 6. A sátoros-ünnep első és utolsó két napja. Az utóbbiak a nagy szünidőre esttek 1881-ben. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A kézműipari szakosztály kedden 1881. január 4-én d. u. 5 órakor tart ülést. Tárgyak: 1. A külföldi iparos mozgalmak ismertetése. 2. Az érempályázat meghosszabbításáról jelentéstétel. 3. Ipari tárgyak bemutatása. 4. Netaláni indítványok. Az orsz. magy. iparegyesület ipartársulati szakosztálya hétfőn január 3-án d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében rendkivüli ülést tart. Tárgy: Az ipartársulatok részéről egyöntetű eljárás megállapítása a kir. adófelügyelőség átirata tárgyában az iparosok III. osztályú kereseti adójának kiszabása iránt. — Francia kör. Saissy Amadé vasárnap január hó 2-án délelőtt 11 órakor folytatja előadásait a, Hungária szállodának termében. Előadásának tárgya: Hugo Viktor drámáinak elemzése. Jegy váltható a nagyérdekű előadásokra a Haris-bazárban s. em. a „Francia körben“, s az előadás napján a pénztárnál. — A gyermekkorház - egylet gyűjtő bizottsága 1880. évi május közepétől máig, 9520 gyűjtőivet küldött szét hazaszerte, s ezekből eddigelé alig kétezer darab érkezett még vissza. Az eredmény, mely az uj kórház építési költségének részben való fedezésére szolgál, máig 7970 frt adakozás egyszer mindenkorra s mintegy 130 új rendes tag, kik közül Neusehies..Jozofa úrnő egymaga gyűjtött 18-at, évi 5—5 frt járulék kötelezettsége mellett, hat-hat évre, 1880. dec. 31-én. PESTI HÍRLAP * (Sand Gyö rgy) összes leveleit szándékozik közzé tenni Caiman Lévy, párisi kiadó. Eddigelé 4000 darab levelét gyűrték össze a nagy írónőnek, kinél érdekesebb egyéniséget alig mutat föl egy nemzet irodalma. Sand György (Dudevant asszony) tudvalevőleg Szász Móric herceg egyik ősunokája, előkelő család gyermeke volt, ki kora ifjúságától kezdve a legkiválóbb társaságokban forgott s igy levelei történelmi érdekkel is birnak. E tömeg levéi közül legérdekesebbek bizonyára azok lesznek, melyeket Musset Alfréddel, Lammenaisvel és Galitzin herceggel váltott. * (Az országos embertani és régészeti társulat) közlönye, az „Archaeologiai Értesítő“ augusztus óta nem jelent meg. Mint értesülünk, a hátralevő hármas füzet néhány nap múlva megjelenik 3 ívnyi tartalommal, 24 cinkográfozott táblával és a szöveg közé nyomott számos illusztrációval, mely gazdag tartalommal kárpótolni óhajtják a tagokat az eddig elmaradt számokért. 1 . ■ * (Protestáns Papi) Beküldetett a december havi füzet. Tartalma: 1. „Karácsonykor“, költemény Sástrától. 2. „A házassági jog köréből.“ Értekezés Haffner ügyvédtől. 2. Karácsonyi egyli. beszéd Ringban értől. 4. Sylvester estei beszéd T h o m a y t ó l. 6. Újévi egyh. beszéd Szilágyitól. 6. Egy másik Szabótól. 7. Esketési beszéd Laukától. 8. Lelkészi pásztorkodás. Értekezés Édestől. 9. Lelkészi iroda: a szerkesztőségtől. 10. Különfélék. * („Né p gaz d a“) cím alatt indul meg Kaposvártt a somogymegyei gazdasági egylet szaklapja. Szerkesztő Koboz István, lapfelügyelők Somssich Andor s Makfalvay Géza. A lap havonkint kétszer jelenik meg s előfizetési ára egy évre 2 frt. egyesületi s köztagoknak 1 Zrt. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A nemzeti színház) jövő heti műsora : jan. 2. „Trónkereső“, jan. 3. „Szerelem bolondjai“, — jan. 4. „Lohengrin“, (Wiziák Emma asszony vend.-ját.), — jan. 6. „Vizkereszt“, — jan. 6. „Névtelen hősök“, — jan. 7. „A csőd“, — jan. 8. „Labor királya“, (Wiziák Em. asszony vend.-ját.), —jan. 9. „Mukányi“, — jan. 10. „Visszatérés Japánból“, „Vicomte Letoriéres.“ — Várszínház: jan. 2. „Lalla Roukh“, „Rococo“, — jan. 6. „Vízkereszt“, — jan. 8. „Szerelem bolondjai“, — jan. 9. „Fekete domino“. * (A népszínházban) holnap, újév napján „A franciák Milanóban“ új operett kerül szélire Blahánéval. A jövő hét műsora a következő : vasárnap „A toborzás“, hétfőn „Az útszéli grófkisasszony“, kedden először „Az alagút“ és „111 a berek“, szerdán ugyanezek, csütörtökön és pénteken „A franciák Milanóban“, szombaton „A kis herceg“, vasárnap „A piros bugyelláris.“ * (A népszínház legközelebbi újdonsága) Meilhae és Halevy egyfelvonásos kis vígjátéka „Az alagút“ lesz ; a főbb szerepeit játszák Eőry, Kassai, Együd, Rákosi Szidi, II. Danez Nina és Pártényiné. E darab kedden kerül először szilire, az „111 sikerek“ című mulattató bohózattal. F. hó 14-én ismét újdonság lesz a népszínházban, Mailard operettje a „Dragonyosok.“ * (A nemzeti zenedei tanároknak) szerdán tartott kamara-zeneestélye nagyszámú közönség jelenlétében fényes sikerrel folyt le. Dicséret illeti a tanár urakat, hogy napi fáradalmaik után a klasszikus zene előadásával a magasabb műizlést terjesztik. Ezúttal ismét két szám vézetett fel a műsorba. Mendelssohn (A-moll) vonósnégyese volt a kezdet, melyben 11uber Károly mesteri hegedű játékához méltán csatlakozott Gobbi, Fischinger és Szűk urak kitűnő közreműködése. A második számban — Mozart A-dúr vonós-ötöse. — Mészáros Károly egykori zenede!i növendék is részt vett és derekesan megállta helyét. A 3 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A modern Franciaország.) T a i n e a híres francia aesthetikus, épen most fejezte be nagy művének harmadik kötetét. A mű a francia forradalomról, vagyis inkább a modern Franciaország forradalmairól szól. E harmadik kötet „La Conquête Jacobine“ cint alatt március végén fog megjelenni, s ki fogja mutatni, hogy Franciaországnak elfoglalása a jacobónusok által a maga nemében csak a régi Galliának a frankok által történt elfoglalásával hasonlítható össze. * (A Petőfi társaság) ötödik ünnepélyes közülését jan. 6 ik napján, mint Petőfi Sándor születését követő első ünnepnapon, de 10 órakor a magy. tud. Akadémia dísztermében fogja megtartani. Tárgysorozata következő : 1. Elnöki megnyitó beszéd Komócsy Józseftől. — 2. Titkári jelentés Szana Tamástól. 3. A XVIII. század szelleme (értekezés) 1' Uszky Ferenctől. 4. „Hogy elfeledjük, amit álmodunk !“ (költemény) Szabó Endrétől. — 5. „Dal a szép leányról“ (rajz) 15odon Józseftől. — 6. Egy karácsonyest Hugo Victornál (visszaemlékezés) gr. Teleki Sándortól. — 7. Kincses Lázár lánya (ballada) Kiss Józseftől. — 9. Elnöki zárszó. — * (A m. t. Akadémia) 1. osztálya 1881. január 3-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: 1. Ballagi Mór I. t. „A nyelvtudomány fejlődéséről.“ 2. Simonyi Zsigmond I. t. bemutatja Téza Emil külső tag értekezését „Ilaldi Deppardin magyar szótáráról.“ A magyar irodalom ISSO-ban. Se fáidográfiát, se irodalomtörténeti krónikát a lefolyt évről nem adhatunk e helyen. Arra nincs terünk, erre nincs időnk. Talán olvasóink se várják tőlünk. Egy futólagos visszapillantást fogunk csak vetni azon eseményekre, melyek egy év alatt befhzetétünk e nem parlag, de nem is nagyon termékeny, talaján előfordultak. Az a lelkes szó, melyet Jókai az év elején regényirodalmunk újjáteremtése tárgyában a közönséghez intézett részint az irói kör szócsövén át, részint a hírlapok utján, — megmaradt lelkes szónak, mely kirezgi magát s aztán elvész a — pusztában. Az írók lelkesen helyeselték, a közönség megéljenezte, de mikorra „elveszett“, senki se indult megkeresni, maga Jókai se. Nagyszabású tervek úgy látszik — e téren ma még mit se használnak, mert hiányzik íróinkban az összetartás kellő harmóniája és a „nervus remin gerendarum“nak kellő mennyisége. Néhány matador és mecénás megpróbálta, hátha megy? Nem ment, abba hagyták. Üdvösséges tanulságot csak annyit meríthetett az egész kísérletből az írói nemzedék, hogy kiki a maga szakállára dolgozhat csak, no meg a kiadója zsebére. Kinek „szakálla,1,” néni elég hosszú, s kiadója nem elég széles, az menjen hírlaphoz vagy hivatalba, vagy a hova neki tetszik, a hírlapi agendák hadd facsarják ki munkaerejét, a hivatal hadd rontsa meg tehetségét; a prózai életgondok hadd tépjék meg lelke szárnyait . . . odase a bajnak, aki győzi, győztes marad a Platzon. Szellemmel persze koszorús írónk, Jókai Mór győzi legjobban, kiapadhatlan fantáziája, szapora munkaereje ismét, három új regényt s több apróbb novellát, rajzot íratott, vele, melyek először saját lapjaiban, aztán külön kötetekben jelentek meg. A regények czímei: „A kik kétszer halnak meg“ (I. Rész: A tegnap.) „Páter Péter“ és „Asszonyt kisér, Istent kisért.“ — kívüle még ifj. Ábrányi Kornél „Edmund szerelme“ czímű tárczaregénye került könyvpiaczra. Vasvári Ferencz, Sziklai János és Gozsdu Elek regényeire nem szükség sok szót mondanunk, szónál egyebet úgyse mondhatnánk. Egyes kiadók regény-füzeteket indítottak a colportage útján terjesztés czéljából, a napi és heti lapok, folyóiratok Beksicstől, Bajza Lankétől, Degré Alajostól és Véka Lajostól közöltek még regélyeket, de ezek mind kiadóra várnak. Költészetünk legfényesebb eseménye Arany Jánostól a Toldy-triológia második részének váratlan megjelenése volt, itt kell megemlítenünk Arisztofanész vígjátékait is Arany fordításában. A régibb költők közül Aignerné 1 új kiadást értek: Vitkovich, Pados és Sárosy Gyula. A Petőfi-társaság Lász Gerő újabb költeményeit adta ki. Ezeken kívül következő ismert és ismeretlen költőktől jelent meg e egy kötet: Pongrác Emil ,, Bagyik Ferencz, Kompolthy Tivadar, Somló Sándor, Nagy Károly, Szalay Sándor és Karola. Két lyrikusunk csak újév után jelen meg a könyvpiaczon, mindkettő szívesen látott vendég: az idősb nemzedékből Vajda János, az ifjabbból Vargha Gyula. Az Akadémia és Kisfaludy-Társaság verses pályázatai meddők maradtak. Vegyes szépirodalmi tartalmú köteteket adtak ki a Kisfaludy-és Petőfi-Társaság Balázs Sándortól, Szász Gerőtől s Teleky Sándor gróftól. Az egyes kiadók cége alatt megjelent rokondolgozatok közül Csiky Gergely elbeszéléseit, Porzó „Tárcaleveleit“, Mikó Izidor könnyed styllal irt apró csevegéseit és Kákai Aranyos, Leláncolt Prométheuszait említjük meg. A pár év óta élénkülő magyar memoir-irodalom ez évben ritka becsű dolgozatokkal gazdagodott, melyek szerzőik egyéniségénél s tartalmuk nagyérdekénél fogva méltán eseményeknek tekinthetők. Kossuth iratait kell első helyen említenünk. Kortörténeti adatokat találunk a többi emlékírók köteteiben, ilyen : a Puszky Ferenczé, Frankenburg Adolfé, Teffky Sándoré, Jakab Eleké, Molnár György önéletrajza és Déryné naplója magyar művészettörténeti hátterével s élénk korfestésével értékes példányai bármely könyvtárnak. A napokban jelen meg Kazinczy „Pályámemlékezete“, a jövő hóban pedig Széchenyi István gróf naplója. A politikai irodalom sivár volt és efemer értékű. Legnagyobb feltűnést Istóczy 12 röpirata keltett a magyar társadalomban. Irodalomtörténet-íróink szorgalmasan folytatják az adatgyűjtést. Bár a feldolgozás és kritikai méltatás munkája serényebben haladna. Legértékesebb dolgozat Szilády Áron „Legújabb magyar költők tárának“ egy vaskos kötete, mely az 1527—46-ki időszakot karolja fel s ismerteti az idézett húsz évben fellépett magyar költőket. Ezt s a „Temesvári Pelbárt munkáit“ az Akadémia adta ki. Önálló kritikai tanulmányról alig jelenthetünk valamit. Rényi Rezső egy kötetben párhuzamot vont Petrarca és Kisfaludy Sándor közt, Bodnár Zsigmond Kálmán „Fanni hagyományai“ felett törte el a pálcát, Kőrösy László pedig megírta a „Rumy életét.“ . Történeti irodalmunk önálló művekben jóval gazdagabb. Az akadémia s a történelmi társulat füzetei maguk egy egész kis irodalmat képviselnek. Kitűnő művek jelentek meg Thay Kálmántól, a Rákóczy-kor e hivatott diójától, ki megírta az 1767-iki „dunántúli hadjáratot“, az áruló ,.Ocskay László“ életrajzát. Értékben s tartalomban versenyez vele Fraknói nagy műve „Martinovics és társai összeesküvéséről“, bár bizonyos tendenciákat nem szívesen látunk a könyvben, melyet — szerintünk — kár volt egyházi férfiúnak megírni. A monográfiák ez évben meggyérültek; mindössze Szombathely városáét említhetjük, Kuticz Adolftól .A jogi irodalomban a büntető törvénykönyv életbeléptetése egész külön irodalmat szült. A már elhunyt Löw Tóbiás egész törvénykönyv roppant anyaghalmazát összeállította. A szintén elhunyt Zinszky Imrétől megjelent: „A magyar magánjog mai érvényében“; Ökröstől „A törvénykezés reformja“; Grünwald Bélától a „Közigazgatási kézi-könyv“; Pólya Bélától „A vízügyi igazgatás kézi-könyve“; Dr. Gerlóczy Gyulától „Természetjogtan“, mely a tankönyvek közé tartozik. A törvény magyarázatokat és jogi kézi-könyveket csak nagyjából is igen bajos felsorolni. A természettudományi irodalomnak igen életteljes központja van az erre hivatott természettudományi társulatban, mely a népszerű fejtegetéseket olcsó füzetekben is közkézre adja. E derék társulat adta ki M a d e r s p a ch Liviustól „Magyarország vasérctekhelyei című terjedelmes művet. Redős , A föld“ című nagy művének II. kötete nemrég hagyta el a sajtót. Az orvosi irodalom meglehetősen a szaklapokra s egy-két tankönyvre volt szorítva. Halász Géza a Budapesten uralkodott járványos betegségekről adott ki terjedelmes munkát. Az archeológiai irodalomban meglehetős lendület támadt. Az „Archeológiai Közlöny“ erőteljesen kinőtte magát, s általában a tudománynak ezt az ágát a fölkapottak közé lehet sorolni. Az akadémia kiadásai közt vannak : „Magyarország csúcsíves stylűs műemlékei“, Henszlmanntól; „Bártfa középkori műemlékei“, Myíkovizkytól; „Repertorium Dacia régiség- és fölirattani irodalmához“, Torma Károlytól. A tanütgy irodalmának van legtöbb közlönye. Tankönyvek, az oktatásügyhez tartozó művek és olvasmányok seregestül jelentek meg. Az egyházi irodalom is megtalálja avatott művelőit. A statisztika, a kereskedelem, a gazdaság, sőt a sport is mind elég jól van képviselve az irodalomban. Kvassay Jenőnek a tud. akadémia által 3000 írttal kitüntetett „Mezőgazdasági vízműtana“, Keleti Károlynak a párisi kiállításról írt „Magyarország közgazdasági és művelődési állapotai“ című művei nem magukban levők az ismeretek ama részében, melyek kiválólag csak a szakemberek figyelmét keltik föl. Ezek azon művek, melyek megjelenése irodalmunk ez évi történetét kimeríti. A közönség elég olvasmányt kapott pénzéért. Az írók pedig elmondhatják, hogy — ha rendkívülit nem is — annyit mindenesetre nyújtottak, mennyi az irodalom minden ágát megmenté a parlagon maradástól.