Pesti Hírlap, 1884. október (6. évfolyam, 271-301. szám)
1884-10-01 / 271. szám
1884. október 1 PESTI HÍRLAP hozó törvényjavaslatot terjeszszen; önök, kedvelt híveink, az ülésszak tartama alatt az előirányzatokkal, zárszámadásokkal, lefolyt évek háztartási költségeivel, az ország nyugodt és békés fejlődését célzó egyéb törvényjavaslatok alkotmányos elintézésével fognak foglalkozni. Kedvelt híveink ! Önöknek mindenekelőtt arról kell gondoskodniok, hogy a magyar közös országgyűlésre küldendő képviselők meghatározott számmal megválasztassanak, kiknek a delegáció megválasztásában és a magyar közös kormány fontos előterjesztéseinek tárgyalásaiban részt kellene venniök. Azon átmeneti stádiumban, melyben Horvát és Szlavónország szeretett királyságaink a volt határőrvidék föntjelzett egyesítését tekintve vannak, kedvelt híveinknek fontos megoldandó feladataik lesznek és nem kételkedünk, hogy kedvelt híveink e feladatok megoldásán bölcseséggel és mérséklettel s képviselő testülethez illő nyugodtsággal fognak munkálkodni. A hazafiús feladatok ilyetén bölcs megoldása által kedvelt híveink újabb bizonyítékait fogják szolgáltatni az irántunk való hűségnek és ragaszkodásnak s a hazaszeretetnek. Szilárd bizalmunkat vetve abban, hogy kedvelt híveink, mint a törvényhozó testület tagjai működésükben az általunk szentesített törvényeket a köteles tiszteletben fogják tartani, azon óhajjal, hogy kedvelt híveink törvényes munkáján Isten áldása legyen, Horvát-Slavon és Dalmát királyságaink tartománygyűlését ezennel megnyitottnak nyilvánítjuk. A királyi leirat felolvasását harsány „Zsivó“ követte. Vukotinovics korelnök bezárja az ülést és felszólítja a képviselőket, hogy templomba menjenek. A bán erre a képviselőkkel, zajos zsiókiáltások közt távozott az ülésből és misére ment; innén aztán lakására kisérték, téshizlaló és előlegező részvénytársulat ellen, mint amely a kőbányai sertéspiacot nagy veszélynek teszi ki az által , hogy a vesztegzárban a szerb és román hizlalóktól nem létező illetékeket szed, a vámilletéknél az aranyagrót magasabban számítja, a kukoricát drágán adja stb. Az érdekeltek a kormányhoz fognak fordulni. Dr. Szabó Alajos a vádakat alaptalanoknak tartja. Elnök felkérte interpellálót, hogy a kereskedők panaszának írásba foglalását s a kormányhoz beadását várja be, s ha ez megtörtént, ennek másolata a városhoz is beadható lesz. Az értekezlet ezzel a holnapi közgyűlés tárgyainak megbeszélésére tért át. — Választások a városnál. A tanács ma I. oszt. levéltári segéddé Pap Károlyt, 2. oszt. segéddé Szatler Jakabot, írnokká Tury Imrét választotta meg. 3 FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi egylet mai értekezletét megelőző választmányi ülésén a polgármester Gül Baba sírjára vonatkozólag tett közléseket; utána nézett a dolognak s a karlovici békekötésben találtak is pontot, hogy Gül Baba sírja az osztrákok által örök időkig fentartandó. Azonban mielőtt a kormánynál e tekintetben valamely lépést tenne, illetőleg a város kezébe venné a dolgot, célszerűnek látta a török főkonzulhoz fordulni s kérdést tenni, váljon a török kormány nem volna-e hajlandó a sir helyreállítását és további gondozását magára vállalni ? A főkonzul közelebbről közlé, hogy a török kormány az ő előterjesztése folytán elvállalta a sir kijavíttatását, jövő fentartását, s a tervek és költségvetés készítése már folyamatban van. Egyúttal közli a polgármester azt is, hogy a sír telkének telekkönyvi rendezését is keresztül fogja vitetni, mert nem lehet, hogy ez a zarándokhely a restauráció után is magántulajdont képező telken maradjon. A válasz örvendetes tudomásul vétele után Morin Imre jelentette, hogy néhai Sztupa György örököseitől az egylet pénztárát átvette, s a 749 irtot tartalmazó pénztári könyv az uj pénztárnok Gaertner Antal urnak átadatott. Most megnyílt az értekezlet s Weisz B. F. sürgeti régibb interpellációit a sugárútnak Andrássy-ut névre keresztelése, valamint a hullaégetés behozatala iránt; a polgármester az elintézések megsürgetését megígérvén, Weisz kijelenti, hogy holnap interpellálni nem fog. Máttyus Arisztid szőnyegre hozta megint az új épület lebontásának és áthelyezésének kérdését. Minél későbbre halasztjuk, annál bajosabb lesz a napról napra jobban eldarabolandó kültelkeken alkalmas kaszornyaterületeket találni. Kamermayer polgármester a legközelebbi tanácsülésen szóba hozza a dolgot, hogy a város is kezdeményező legyen, bár úgy értesül, hogy a kormány vagy közmunkatanács kebelében legközelebb szintén megindítják az akciót. Még ugyancsak Máttyás tett kérdést az új utcatisztítási rendszernek mikor való életbeléptetése felől; erre a polgármester azt válaszolta, hogy néhány hó beletelik még, de az előmunkálatok már folyamatban vannak, mert a tűzoltó főparancsnok és egy mérnök már holnapután Berlinbe utaznak a gyakorlati kezelés tanulmányozására, s 10 nap múlva visszatérvén, megkezdődik a valósítási munkálat. Érdekes közléseket tett szóló berlini tapasztalatairól a köztisztasági ügyben s kifejezte óhaját, hogy bár a közigazgatási tisztviselőknek gyakrabban nyujtatnék alkalom megfordulni külföldi nagyvárosokban. Végül Steiner József hozott fel kemény vádakat a kőbányai ser EGYLETEK ÉS INTÉZETEK A magyar iskola egyesület felügyelő bizottsága f. hó 29-én az uj városház társalgó termében igen látogatott s fölötte érdekes ülést tartott. Az ülésen Gerlóczy Károly alpolgármester elnökölt. Jelen voltak a többek közt Ribáry József min. tanácsos, Békey Imre kir. tanfelügyelő, Mendl István, Mérő János, Mayer Miksa min. titkár, dr. Ballagi Mór, Morlin Imre, Kalmár Endre a piaristák rendfőnöke, dr. Gombár Tivadar, dr. Gerlóczy Gyula, Kadocsay Ferenc, dr. Krava József, Szlávy László, Sigray Pál, Ney Béla, dr. Halász Géza, Komoróczy Sándor, Fácányi Ármin, Török József és dr. Buday József a magyar iskolaegyesület jegyzője stb. Az elnöki előterjesztés az utóbbi gyűlés óta az egyesület életében történt főbb mozzanatokat vázoló. A terjedelmes s választékos irálylyal szerkesztett előterjesztés sok örvendetes jelenséget konstatált. A magyar iskolaegyesület által fölkeltett szellem mindenhol, de különösen a nem-magyarajkú vidékeken jótékony hatással terjed; egyes vagyonosabb polgárok s jótékonycélú egyesületek siettek adományaikkal előmozdítani az egyesület célját. Ezek között említést érdemel a m. államvasúti hivatalnokok előlegező és takarékpénztári szövetkezete, mely 100 frtot adományozott az egyesületnek. A deutsch-kreuzi (szász-keresztúri) evang. szász egyházközség mint iskolaszék, a magy. iskolaegyesülethez fordult magyar könyvekért s magyar feliratú térképekért, tanszerekért, kifejezvén azon őszinte óhaját, hogy hazafias törekvéssel gyermekeiket a magyar állam hivatalos nyelvében kiképezni óhajtják. Az egyesület már korábban is küldött nekik e célra szolgáló eszközöket. Örvendetes jelenség az egyesület életében az új alapszabály tervezet elkészítése, mely a régi számos felszeg intézkedéseit kijavítva, az egyesületet országossá teszi s oly hálózatot teremt a vidéki hasoncélu társulatokkal való szövetkezésben, mely a magyar nemzetiségnek hatalmas tényezője leend. Az egyesület továbbá fölkérte az akadémiát, hogy szerezzen kebelében oly bizottságot, melynek feladata lenne népszerű magyar művek szerkesztése és terjesztése. A felügyelő bizottság örömmel fogadta az elnöki előterjesztést, mely után a kerületi elnökök terjesztik be a választmányok ez évi működéséről, a tagok számáról s a pénztár állapotáról szóló kimutatásukat. Igen tevékenyek voltak az 1, 2, 5. 6. és a 8 ker. választmányai. Az új alapszabály szerint az országos m. iskolaegyesület célja : ,,a magyar korona területén, különösen pedig a nem ■ magyarajkú polgártársaink által lakott vidékeken és a fővárosban a magyar nyelvnek terjesztésére, a magyar szellemnek ébresztésére és fentartására irányuló minden törekvést, úgy anyagilag, valamint szellem-erkölcsileg támogatni. A gyűlést az idő előrehaladott volta miatt az elnök bezárta s az alapszabályok további tárgyalását péntek délutánra halasztotta. A budapesti népoktatási kör ma délután 6 órakor választmányi ülést tartott az akadémia egyik kis termében Irányi Dániel elnöklete alatt. Elhatározta a választmány György Aladár indítványára, hogy ezentúl mind a 8 felnőttek iskolájában ingyen írószereket fognak kiosztani. Ezután elhatározták, hogy a II. kerületi iskolát áthelyezik a krisztinavárosi iskola új helyiségébe, a rákosi iskolát pedig valószínűleg beszüntetik, mert a felügyelet és ellenőrzés nagy fáradsággal jár. Végül elhatároztatott, hogy a beiratások jövő október hó 15 én kezdődnek s ezentúl minden iskolában hetenkint csak két előadási óra tartotik. SZIKHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZETI * (A király elismerése.) A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Kedves Tisza ! Az uj dalmaszinháznak múltkori megtekintése, de különösen annak tegnap történt megnyitása alkalmával örömmel győződtem meg arról, hogy e ház nemcsak építészeti s művészeti szépsége, hanem egész berendezése tekintetében is, minden várakozásnak megfelel, s általa a főváros, valamint az egész ország a zeneművészet ápolására és fejlesztésére méltó intézetet nyert. Köszönetet érdemelnek ennek folytán mindazok, kik ez örvendetes esemény elérésére kiválólag közreműködtek, s azért utasítom önt, hogy báró Podmaniczky Frigyes színházi intendánssal, mint az e részbeni építészeti bizottság elnökével közvetlenül, és az ő utján az egész bizottsággal s az illető művészekkel teljes megelégedésemet és elismerésemet tudassa. Kelt Budapesten, 1884. évi szeptember hó 28-án. Ferenc József s. k. * (A nemzeti színház drámabíráló bizottsága) mai délutáni ülésében a következő három darabot fogadta el egyhangúlag előadásra: Lydia, dráma 3 felvonásban Csiky Gergelytől. — A protekció, vígjáték 3 felvonásban, Bérezik Árpádtól. — A báróné levelei, bohózat 3 felvonásban Rákosi Jenőtől * (A népszínházban) holnap szerdán „Rip van Winkle“-t adják Pálmai Ilkával és Victorral, csütörtökön pedig „Metuzálem herceg“-et Hegyi Arankával, ki betegségéből mér felépült. * („A cigánybáró‘!), a Jókai — Strauss - féle vig dalmű még el sem készült, és máris versenyeznek a külföldi színházak az opera előadási jogának megszerzéséért. Legutóbb a berlini „Wallhafa“-színház szerezte meg az előadás jogát. Bécsben az opera valószínűleg a Wien melletti színházban fog legelőször szire kerülni. * (Munkácsy és első mestere.) Szamossy Elek nagyváradi főreáliskolai rajztanár, nagyhírű művészünk első tanítója, e hó 27-én Munkácsy látogatására, fiával, Lászlóval a fővárosba jött. Munkácsy és neje nagy örömmel fogadták az ősz mestert s két napi ittléte alatt folyton gyöngéd kedveskedéseikkel halmozták el. Első nap ott marasztották a családi ebéden, melyen az összes rokonság, a Lieb, Röck és Kasztner családok tagjai részt vettek s ez alkalommal ismételten el kellett beszélnie az érdekesebb epizódokat Munkácsy első ifjúságából és festészeti tanulmányairól. Másnap szintén a művész és neje vendége volt , ekkor tette neki Munkácsy azt a megtisztelő ígéretet, hogy legközelebb életnagyságú alakban le fogja festeni. Egyszersmind tudatta azt is, hogy fiát magához veszi, előbb azonban jó lesz, ha itthon tesz tanulmányokat s nagyobb kompozícióval itthon lép fel. Szamossy elérzékenyülten mondott köszönetet s tegnap vett búcsút. Munkácsyné emlékül arcképével ajándékozta meg, melyre ez ajánlást irta: ,,Az én kedves Miskám első felfedezőjének, Munkácsyné.“ Szamossy tegnap Nagyváradra visszautazott, de közelebb ismét a fővárosba jön, hogy az őszi kiállítás alkalmával két ideális nőalakot ábrázoló szép festményét kiállítsa. * (Spányi Béla) műtermében egy nagyobb terjedelmű kép van készen, mely a kiváló tájfestő egyik legmesteribb alkotása. Őszi tájat ábrázol, felhasgatott szántófölddel, melyet elszórtan nyírfák szegélyeznek, míg az érkező hollósereg a légből a barázdák közé készül alászállani. Ha a hangulatot a természetben rejlő mély szépségek eltalálása által ébreszthetni, úgy Spányi műve méltó a hangulatteljes kifejezésre, oly megragadó a költői borongás által, mely rajta elömlik. Munkácsy maga megtekintvén a képet, egész örömmel merült szemléletébe és ajánlotta Spányinak, hogy képét a Salon számára küldje el. Spányi most még nagyobb, két méter hosszúságú terjedelemben készíti el művét a kiállítás céljából s december havában műtermét is hosszabb időre Párisba teszi át, ugyancsak Munkácsy ajánló tanácsára. A műcsarnok kiállításában öt kisebb képpel lesz képviselve, melyekből kettő készen van és egész bravourral mutatja be új téren a festőt, fenyveserdő részletekben, melyek rajzát a nyáron készítette Lublón. (Munkácsy Mihály mint keresztapa.) Munkácsy Mihályt tegnap Bauer Sándor sugárúti műkereskedő fölkérte, vállalná el most született fiánál a keresztapaságot. Munkácsy a keresztapaságot elvállalta s a gyermek az ő tiszteletére „Mihály“ nevet nyert. Bauer, Munkácsy jelenlegi tartózkodása alatt, akkor ismerkedett meg a művészszel, midőn ez e hó elején Települ