Pesti Hírlap, 1885. november (7. évfolyam, 300-328. szám)

1885-11-01 / 300. szám

1885. november 1. PESTI HÍRLAP pénzmérnök adta be. A folyamodványok fölött a jövő hóban fognak határozni; ha a pályázók nem­­ felelnek meg minden tekintetben a kivánalmaknak, az esetben nem töltik be az állást . Népesedési mozgalom a fővá­rosban. A föv. statisztikai hivatal heti kimuta­tása szerint a f. u. okt. 18 ától okt. 24-éig ter­jedő XXXXII-ik hetén élve született 279 gyermek, elhalt 189 személy. Az élveszületett közt volt 178 törvényes, 101 törvénytelen ; nemre nézve 138 fiú, fél leány. Halva született 15 gyermek, köztük 7 törvénytelen. — A halottak közt volt 96 finomü,­­ 96 nőnemű. Ez év 42 hetében élveszületett össze­sen 12512 gyermek, elhalt 10274 egyén. Születé­sek arányszáma 1000 lakosra 338. Halálozások arányszáma 1000 lakosra 22 . Elhaltak kora 0—1 éves 49, —6 évig 84, —20 évig 16, —30 évig 16, —40 évig 17, —60 évig 29, —80 évig 27, 80 on túl 2. — Halálozások kerület szerint: I. kerület 16, II. kerület 17, II. kér. 14, IV. kér. 6, V. kér. 12, VI. kér. 24, VII. kér. 18, VIII. kér. 37, IX. kér. 24, 6. kér. 6, egyéb kórházi ha­­lott 16._______________________________ Hírek a kiállításból. A ki­áll­i­t­á­s­i s­o­r­s­j­e­g­y­ek húzása. Magperdült a szerencsekerék ! Akinek eddig nem volt sorsjegye, de volt egy forintja, az nem ismert ma fontosabb dolgot, mint valamely sors­jegy elárusító leánykától megvenni a „ legszeren­csésebb sorsjegyet“, melylyel biztos a főnyeremény. 8 EGYLETEK ÉS INTÉZETEK. — A csángómagyar egyesület Somssich Pál elnöklete alatt ma délután választ­mányi ülést tartott. Jelen voltak : Prónay Dezső br, Ka­mer­may­er Károly, Királyi Pál, Hojtsy Pál, Török József, Márkus József stb. — Az andrásfalvi református egyházközség Láng Károly volt psleoszi lelkészt alkalmazta. Ennek átköltözködési költségeire az egyesület 200 írt segélyösszeget szavazott meg. A moldva-oláhországi református egyházak segélye­zésére a csángó magyar egyesület a múlt tanévben 900 forintot küldött az erdélyi református egy­házkerület igazgató tanácsának. Ez igaz­gató tanács e napokban azon kérelem­mel járult az egyesület elé, hogy a moldvai oláh­­országi ref. egyházak gyámolítására nagyobb állandó évi segélyösszeget szavazna meg. Költségeik e cí­men 7450 forintra rúgnának és csupán 1660 fo­rint áll rendelkezésükre. A választmány — mivel anyagi viszonyai nem engedik, hogy ama 5790 frt különbözetet megadja, — azt határozta, hogy az említett célra az 1885/8. tanévben is 900 forintot küld az erdélyi református egyházkerület igazgató -­tanácsának. Ezzel az ülés véget ért. — A „Magyar I­skolae­g­yl­et“ elnö­kéhez, Gerlóczy Károlyhoz Istensegits bu­kovinai község elöljárósága a következő levelet in­tézte : Alulírt magyar bukovinai telepes község iskolai elöljárósága bizalommal fordul a Magyar Iskolaegyesülethez segedelemért szegény iskolájuk ügyében. Tíz év előtt a Szt.­István társulat s a nm. magyar közoktatásügyi minisztérium láttak el karöltve fali-táblákkal s könyvekkel, melyek any­­nyira elhasználódtak, hogy újak válnak szüksé­gessé. Szegénységünk oly nagy, hogy a legjobb akarat mellett is csak tengődünk. Istensegits egyike­­ ama községeknek, melyek az 1883-iki kitelepítés által leginkább megrendültek, de istennek hála, élünk itt még mintegy 1000-en, köztünk 2—300 né­mettel, kiket pár év múltán egészen magunkénak mondhatunk. — A tanköteles gyermekek száma 800, ennek csak fele járhat iskolába, részint a helyszűke, részint a szegénység miatt. Ezek igy lévén, segítséget kérünk, hogy magyarok marad­hassunk. A legmélyebb tisztelettel vagyunk stb. László István plébános, Kilyen Ferenc tanító, Lő­rincz Mihály. — A budapesti ügyvédi kamara november 8 án délelőtt 10 órakor tartja a kamara helyiségében (VIL Kerepesi út 8. sz. a.) rendkívüli közgyűlését. Napirend: 1. A telekkönyvi rendelet sat. módosítását tárgyazó törvényjavaslat iránti fel­irat. 2. A kir. táblák decentralizációja tárgyában véleményes jelentés. — Az állatvédő-egyesület f. é. november 1-re kitűzött közgyűlését f. é. november 8-ikára napolta el.­­ Az „országos magyar vadá­szati védegylet“ f. évi november hó 4 ikén d. u. 6 órakor, a „Vadászlap“ szerkesztőségi iro­dájában (Koronalg. utca 3. sz. I. udvar, II. emelet) igazgatósági ülést tart. Hanem a mai nap mág csak a törpe nye­remények napja volt s annak a 3000 drb. sors­jegynek a tulajdonosai, melyek ma kihúzattak, vég­kép lemondhatnak a 100.000 forintról, ha csak nincs még több sorsjegyük kihúzatlan. A sorsolás a kiállítási zenecsarnokban tarta­tott meg szép számú közönség előtt. Fent az emelvényen dr. Matlekovics Sándor kiállítási elnök, Gassner Béla kir. köz­jegyző, W­e­ker­le Sándor miniszteri oszt. tanácsos, a rendőrség részéről Szlávy László rendőrkapitány, a sorsjáték-vállalat részéről Lederer Sándor és Mei­ling Adolf keresk. tanácsos , tanuk gyanánt: Dévay Zsigmond és Ippen József foglaltak helyet, no meg a két kis panorámás huszár fiú, kikre fontos szerep várt ma. Pontban 6 órakor Matlekovics Sándor néma csendben, mintha csak halálos ítéletet olvasna, tudtul adja a jelenlevőknek, hogy­­ most jön a medve, amelyre hat hónapig várt a h c. publikum és fel­szólítja a közjegyzőt, nézze meg várjon rendben van e minden. Gassner Béla siet kijelenteni, hogy a korongba tett számok ellen semmi gonosz merény-­­­let nem lett intézve, mert az ő pecsétje sérthetet­­­len s Fortuna istenasszony nevében bátran meg le-­­­het forgatni a kereket a kis huszároknak. A közönség soraiban általános mozgás tá­­­­mad. Mindenki előszedi a saját jegyét s betűzi a kikiáltás után, nyert e vagy sem. Ha nyert ked­vetlenül ugyan, de azért megnyugvással veszi tu­­­domásul, hogy mégis csak kap valamit. Ha nem nyert, ragyogó arccal reménykedik, hogy holnap is , lesz nap, amikor a nagyobb nyeremények huzat­ . Bak ki, de még holnapután is , amikor meg a­­ főnyereményt kétségkívül megüti. A mai sorsoláson harminc sorozatot húz­­­­tak ki, melynek mind a 3000 száma 10 fo­rint értékű tárgyat nyer. A kihúzott sorozat szá­mok a következők : 8734, 9318, 5236, 8666, 2661, 4074, 2287, 7981, 8184, 1691, 8402, 299, 580, 4078, 3448, 1182, 9741, 9441, 4440, 8177, 9222, 9445, 9611, 6443, 2395, 5740, 9739, 3543, 6452, 94. A húzás holnap 9—12-ig és d. u. 3—7-ig folytatódik. A főnyeremények hétfőn d. u. 5 órakor huzatnak ki. * A kiállítást tegnap, pénteken, okt. 30-án az állandó jegyek tulajdonosain kivül 5282 egyén lá­togatta és pedig 60 kros jeggyel 3750; 10 kros esti jegygyel 65, 20 kros munkás- vagy tanuló­­jegygyel 1167; 20 kros katonajegygyel 126, napi szabadjegygyel 174. * A kiállítási hivatalos elárusító iroda felszólítja az ő közvetítésével eladott tárgyak ve­vőit, hogy a vásárolt tárgyak elszállítása iránt f. évi november 5-től 18-áig intézkedjenek. Ezen határidő alatt a vételárnak netán még hátralevő része a vételről szóló hivatalos elismervény alap­ján a hivatalos elárusító irodában (Kiálisan igazgatósági épület) délelőtt 9-től 12-ig dél­után 3—5-ig lefizetendő. Ha a fent kitű­zött határidő alatt a hátralékos vételárnak lefizetése és a tárgyaknak elszállítása iránt intézkedés nem történt, a lefizetett foglaló, vala­mint a vásárolt tárgy, az eladó kiállítónak szabad rendelkezésére bocsáttatik és az iroda eziránt sem­miféle felelősséget tovább el nem vállal. A hiva­talos elárusító iroda a teljesen megfizetett tárgyak­nak házhoz való küldését a felek kívánságára, ezek költségén és veszélyére kész elvállalni. A delegációkból. (A Pesti Hírlap távirati tudósításai.) Bécs, okt. 31. A magyar delegáció külügyi albizottságának mai ülésén a következő kérdések intéztettek a külügyminiszterhez : Falk Miksa I. kérdése : A külügyi albizott­ság múlt évi jelentése szerint a közös kormány politikája egyfelől a béke fentartására,­ más­felől pedig arra van irányozva, hogy a béke meg­­zavartatásának esetén monarchiánk ne legyen ki­zárólag saját erejére utalva ; továbbá kimondatott, hogy ezen politikának alapját Németországgal való szoros baráti viszonyunk képezi. Végre azt is ki­jelentette a külügyminiszter úr, hogy Skier­­niewice után is e viszony köztünk és Né­metország közt sem alakjára, sem tartalmára és így sem erkölcsi értékére, sem gyakorlati horderejére nézve semmi változást nem szenvedett Miután azonban azon beszédben, melylyel ő Fel­sége a delegációk ezidei ülésszakát megnyitotta, a három hatalmasság — Ausztria Magyarország, Német- és Oroszország — közti „szoros és biza­lomteljes viszonyáról van szó, kérdem: viljon Oroszországgal léteznek e ugyanoly megállapodá­sok, mint a­melyek Németország közt és köztünk a kölcsönös jogok és kötelezettségek körét meg­szabják, úgy, hogy köztünk és Oroszország közt a viszony ugyanaz, mely köztünk és Németország közt fennáll és a külügyminiszter úr tavalyi nyilatkozata szerint a jövőre is teljesen biztosítva van? Ugyanannak II. kérdése: A) Igaz­, hogy a portának a konferenciára vonatkozó javaslatában kiköttetett, miszerint a konferenciának kizárólag Kelet Rumélia ügyére kell szorítkoznia? És a kül­ügyminiszter ily szűk keretben tarhatóknak véli H­amaz értekezlet tanácskozásait, úgy hogy ott Ke­let Rumélián kívül más Balkán-állam ügye szóba sem jöhetne ? B) Miután a konferenciának nem lehet célja azon magától érthető dolgot proklamálni, hogy a szerződéseket meg kell tartani, miután továbbá azon esetre, ha a bolgárok és rumén­órák önkényt hajlandók visszatérni a szerződési alapra, értekez­leti határozatokra egyátalán nincs szükség: ez ér­tekezletnek csak úgy van célja és értelme, ha ott megállapíttatik azon eljárás, mely követendő lészen, ha a szerződés megszegői nem hajlandók egysze­rűen, föltétlenül és minden változtatás nélkül hely­reállítani a status quot, — nem kérdem, mit szán­dékoznak tenni a hatalmak, csak azt kérdem: van e köztük egyetértés arra nézve, a­mit ha­tározataik érvényesítése végett tenni kellene ? Ugyan annak iix kérdése: Mily stádiumban van a Törökországgal megújítandó tarifaszerződés ügye ? Ugyanezt kérdem a Görögországgal kötendő kereskedelmi szerződésre nézve, melyre — a kül­ügyminiszter úr múlt évi nyilatkozata szerint — már tavaly „minden előmunkálat meg volt téve.“ Gáli József kérdése: A mezőgazdasági ter­mények és háziállatok vámja Németországban az idén rendkívüli magas tételre emeltetvén, miáltal mezőgazdasági érdekeink felette Bujtatnak, kérdem a külügyminiszter urat: történt e ez ügyben a né­met birodalmi kormánynál diplomáciai lépés és van e kilátás a helyzet oly fordulatára, mely Né­metországgal szemben nemzetgazdasági érdekeinkre nézve kedvezőbb viszony létesítését lehetővé teszi ? Apponyi Albert gróf kérdései: 1. Teljes egyetértés létezik-e monarchiánk, Németország és Oroszország közt a keletromániai kérdés megoldá­sának módjára nézve? A status quo ante helyre­állítása képezi e ezen hatalmak álláspontját, és ha igen, kiterjed e egyetértésük arra a megoldásra is, melyet találni kellene, ha bármely okból ez a cél nem volna elérhető ? 2. El van e­lökélve külügyi hivatalunk arra, hogy Szerbia érdekeit minden körülmények közt megóvja? és ebben is számíthat-e a két szövetsé­ges hatalom támogatására ? 3. Minthogy a magyar miniszterelnök­­­é. október 3-án a magyar képviselőházban tett nyi­latkozatából az tűnik ki, hogy abban az időben nem a status quo ante helyreállítása, hanem a Balkán államok hatalmi egyensúlyának fentartása képezte külügyi hivatalunk felfogásában a domináló szempontot, fölmerül az a kérdés, hogy — föltéve hogy ma tényleg a status quo ante helyreállítása képezi programmját — minő körülmények idézték elő az álláspont ezer­ módosulását?­­ Minő álláspontot foglalt el monarchiánk a Szerbiában történt mozgósítással szemben? Igaz-e, hogy a hatalmasságok részéről lépések történtek oly irányban, hogy Szerbia önálló akciótól vissza­­tartassék, és részt vett-e monarchiánk ezen lépé­sekben? Különösen pedig igaz e az, hogy Török­ország Belgrádban kijelentette, hogy a bolgár határ átlépését török terület megsértésének tekinti és hogy ez a kijelentés a többi hatalmasságoknak — tehát monarchiánknak is hozzájárulásával történt? Szilágyi Desnő kérdései: 1. A királyi meg­nyitó beszéd monarchiánknak a két császári nagy­­hatalomhoz való viszonyáról egy és ugyanazon módon emlékezvén meg, kérdezem: váljon a Né­metországhoz való különleges viszony, mely az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint külpolitikánk alapját képezi, fennáll e még változatlanul vagy fel van oldva azon „szoros és bizalomteljes viszony“­­ban, melyben a két északi nagyhatalomhoz állunk ? 2. Létetett- e monarchiánk kormánya, vagy a nagyhatalmak valamelyike részéről oly hivatalos nyilatkozat vagy prepozíció, hogy Kelet Ruméliá­­nak Bulgáriává­ tényleg végrehajtott egyesülése egy vagy más alakban elismertessék és ezzel kapcso­latban a megzavart hatalmi egyensúly helyreállí­tása szempontjából Szerbiának területi kompenzáció adassék és miként ’el az ily irányú politika­i nagyhatalmak részéről fogadva?

Next