Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-27 / 85. szám
zé lesen utazás minden perce egy-egy örökkévalóságnak tetszett, nyomban olyan lelki izgalomba esett, hogy ezen egész utazása alatt történtekből csak két lényeges körülményre tudott visszaemlékezni. Az egyik az, hogy a láda tetejét, valószínűleg, hogy levegőt szívhasson, többször felnyitották, a másik az, hogy vele útközben oly pokoli vandalizmust követtek el, (Zaj. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) a minek részletezését tiltja, ezen hely iránti tisztelet, a hol vagyunk. Márkus Ágnes csak akkor eszméli fel, midőn őt egy nagy város utcáján, melynek ily minőségére a körülötte fölhangzó zaj és kocsizörejből következtet, letették és bezárták egy szobába, hová, mint német nyelvű beszédükből kivehető volt, még másik két egyén is belépett. Egy félórai itt tartózkodás után a leányt egy sötét kamarába dobták s az ajtót rázárták. A leány magára hagyatva eszméletre jött. A lelki gyötrelmek, éhség és szomjúság által elgyengült karjaival, nagy fáradsággal levette szemeiről a köteléket s csakhamar megtalálta a gyenge fakilincscsel elzárt ajtót, azt végső erőmegfeszítéssel felnyitván, az utcára menekült és az éj sötétében mindaddig szaladt, míg össze nem rogyott. Ez a leánynak a közigazgatási hatóság által felvett jegyzőkönyvben foglalt vallomása. Tény az, hogy Márkus Ágnest, a Budapestről 20 mértföldnyire eső Német-Egres községből május 30-án délelőtt elindult leányt, június hó 1-én reggeli fél négy órakor, tehát alig 30 óra múlva, Csenterics Pál fővárosi rendőr a külső-soroksári út mentén, a vasúti síntől mintegy másfél ölnyi távolságra, felső ruhájától megfosztva, eszméletlen állapotban találta; tény az, hogy másfél óra múlva, tehát reggeli fél 6 óra tájban Oláh József, szintén fővárosi rendőr, reá talált a leánynak frissen letépett, gazzal betakart ruházatára. Gsentrics Pál a leányt, kit eszméletlen állapotban talált, a Rókus kórházba szállította be. Itt a leány 8 napig a belgyógyászati osztályban kezeltetett , 8 nap elteltével haza ment, de még mindig olyan gyenge állapotban, hogy a vele azonnal megtartott szolgabirói előnyomozás folyamán több ízben elájult és alig szólt néhány szót, a további beszédben a vérömlés megakadályozta. T. képviselőház ! Tíz hónapja annak, hogy én a testileg-lelkileg feldúlt leánytól és agg szüleitől, mint a kerület képviselője azon megbízatást nyertem, hogy a leánynak és a mély gyászba borult agg szülőknek védelmet, megtorlást és kártalanítást szerezzek. De kijelenthetem, tehát, hogy nem védelmet, de az igazság felderítésére irányuló legkisebb törekvést sem találtam a hatóságoknál; ellenkezőleg azok eljárása csupán annak a feltevésnek megerősítésére szolgált, hogy a bűntény nem hivatalból üldözendő, hanem a bűntény üldözése hivatalból elnyomandó akkor, ha a tettesek zsidók. A büntető törvény gondoskodott arról, hogy az éhségtől sarkalt magyar embert, kinek köze idegen tulajdonhoz, esetleg csak egy csirkéhez is nyúl, a büntetés utólérje, de egy, szűzi becsületében megsértett, halálra kínzott, egy hosszú életre megrontott keresztény leány nem talál megtorlást és kártalanítást, és az ellene vétkezett gonosztevő nem veszi el büntetését. Mert azon körülmény dacára, hogy a tettesek egyikét Márkus Ágnes már a múlt évben tanuk előtt agnoskálta, akik azt is igazolják, hogy a tettes sápadtan összeesett, mikor a leány esete iránt kérdőre vonatott, máig is szabadon jár az dacára annak, hogy a már ezelőtt fél évvel beadott bűnvádi feljelentésben ezen tettes elfogatását kértem Az előnyomozást teljesítő tabi szolgabiróság, jóllehet tanuk vannak, kik tetteseket a ládával szekerükön faluról-falura elhaladni látták, a tetteseket Márkus Ágnessel nem is szembesítette, hanem a helyett a félholt leányt és agg szüleit állította a rendőrök elé s vallomásának visszavonására akartak bírni. De a mi még különösebb, a tabi szolgabiróság egy ideig stagnált és a helyett, hogy a nyomozás szálait tovább vitte vagy az illetékes kir. járásbíróság vagy ügyészséghez kötelességszerüleg áttette volna, az előnyomozást beszüntette, az iratokat ad acta tette és erről a somogymegyei alispánnak jelentést tett. Midőn Márkus Ágnes a tettest felismerte, de még ezt megelőzőleg én a helyszínen, sőt a szomszédos Tolna megye területén kuttattam s az általam kihallgatott tanúvallomások alapján a bűnfeljelentést a kaposvári kir. ügyészséghez még múlt évi nov. huban megtettem, ahonnét azon értesülést kaptam, hogy az ügyészség ezen ügy sürgős elintézésébe nem mert belenyúlni, hanem előbb megkérdezi Kozma Sándor kir. főügyészt, hogy vájjon szabad-e ezen ügyben a bűnvádi eljárást megindítani. Tehát ma Magyarországon az igazságszolgáltatás úgy áll, hogy egy bűnvádi eljárást, ha a tettesek zsidók, megindítani nem lehet, míg Kozma Sándor ő méltósága meg nem engedi, valószínűleg Csemegi úr meghallgatása után. No akkor előre tisztában lehetünk az eredménynyel, mely abból álland, hogy a keresztény húzza a rövidebbet. Most felvetem a kérdést, kik okai az antiszemitizmus terjedésének, mi-e, akik azt rendes eszközökkel megoldani akarják, vagy azok, akik a zsidóság legyezgetésében azon határig jutottak el, hogy kedvükért egy vérlázitó bűntényt elnyomni készek s ez által másodízben nyújtunk arra alkalmat, hogy a nép szivében meggyökereztessék ama tudat, melyet az úgy fejez ki, hogy az urak a zsidóság bűneit eltusolják. Én sem keresek rituális gyilkosságot, vérvádat, hanem csak bűntényt, amelynek felderítése magának a zsidóságnak érdekében van, egy nyomorult bűntényt keresek, amely ily hosszú időre nyúlt büntetlensége folytán jogos felháborodást idézett elő, amelynek lecsillapítása végett eljöttem ide a nemzet színe elé, hogy itt megkérdezzem az igazságügyminiszter urat, hogy hajlandó-e a belügyminiszter úr közbevonásával is a bűnténynek felderítésére és nem elpalástolására hivatott kötelesség mulasztó hatósági közegeket a legszigorúbb felelősségre vonni s kész-e azonnal intézkedni, hogy ezen vérlázikó bűntény a maga szokott törvényes útjára teremtessék, következéskép a bűnügyi vizsgálat azonnal megejtessék, sőt ezt megelőzőleg, nehogy a vizsgálat eredménye veszélyeztetve legyen, vádlottak rögtön vizsgálati fogságba vettessenek. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldal több padján.) Elnök: Az interpelláció közöltetni fog az igazságügyminiszter úrral. A magyar nyelvű tiszti vizsga. Meszlényi Lajos kifejti, hogy a magyar ifjaktól ma, amidőn az egész országban mindenütt a magyar szó az uralkodó, nem lehet azt követelni, hogy németül olyan jól tudjanak, hogy magukat tökéletesen, folyékonyan fejezhessék ki. Annyival kevésbé tartja hihetőnek azt, amit a hírlapokból olvasott, hogy a honvédelmi miniszter olyan feleletet adott az egyetemi hallgatók küldöttségének, amint azt a lapok közölték. Ez a felelet lehetetlen egy független honvédelmi minisztertől, egy honvédtábornoktól. Követelni a magyar nyelv egyenjogú elismerését a közös hadseregben még inkább kötelessége a túloldalnak, mint az ő pártjának, mely a közös hadsereget soha törvényesnek el nem ismeri. Különben pedig, ha a honvédelmi miniszter valóban nincs abban a helyzetben, hogy a létező állapotokon segítsen, segíthet úgy is, hogy tegye lehetővé azt, hogy a magyar ifjak egyéves önkénytesi szolgálataikat a honvédségnél szolgálhassák le. Mindezek folytán beterjeszti a következő interpellációt: interpelláció a magyar királyi honvéd miniszterhez . Tekintettel a múlt heti közleményekre, melyek az igen. honvédelmi miniszter azon válaszát tárgyalják, melyet állítólag a m. kir. testvár-egyeterabeliek küldöttségének az egyévesi önkényesi vizsgának magyar nyelven letehetésének tárgyában adott, egész tisztelettel bátorkodom kérdeni: 1- ször. Igaz-e, hogy úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat magyar nyelven leteheti sőt az illető helyen elő sem meri hozni? 2- adszor. Ha igaz, mely indokok azok, melyekből e nyilatkozatát meríti? 3- adszor. Ha az egyéves tiszti vizsga letehetése a hadseregnél kivihetetlen lenne, megteszi-e a lépéseket arra nézve, hogy azok, akik a német nyelvet nem bírják, a m. kir. honvédségnél szolgálhassák le önkénytességi évüket s tiszti vizsgájuk letevése után a honvédségnél mint tisztek maradjanak. Beadja Meszlényi Lajos orsz. képviselő. Az interpellációk ki fognak adatni az illető minisztereknek. Az ülés 2 óra 15 perckor véget ért. PESTI HÍRLAP 1887. március 27. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egyesület ma tartotta évi közgyűlését Kamermayer polgármester elnöklete alatt. Az évi jelentésből kiemelendő, hogy az egylet két hetenkint tartott értekezletein számos, a fővárost érdeklő kérdéssel foglalkozott s eszméket pendített meg, amik közül több élérevalónak is bizonyult. A tagok száma 1888-ban 274-re emelkedett; az évi bevétel 1300 frt 21 krt, a kiadás 562 frtot tett, maradt fölösleg 738 frt 21 kr. Ebből a választmány utólagos jóváhagyás reményében már adott a szünidei gyermektelep részére 20 frtot, a főv. szegény gyermekkert egyletnek 25 frtot, s javasolja, hogy a közgyűlés szavazzon meg a fővárosi szegények segélyezésére, a hírlapírók nyugdíjintézetének, az iskola-egyesületnek, az erdélyi kultúr-egyletnek, a népnevelők egyletének, a gyermekkórháznak, a hajléktalanok menedékének 50—50 frtot s a szegény beteg gyermek egyesületnek és csángó egyesületnek 25 —25 frtot. Az előterjesztések elfogadtatván, Gartner Antal pénztárnoknak a fölmentvényt kiadták és Reményi Antal indítványára az aradmegyei ravnai magyar kisdedóvó létesítésére is egyhangúlag megszavaztak 50 frtot. Az 1887. évi számadások megvizsgálására Légrády Károly, Beck Dénes, Török József tagokból álló bizottságot küldöttek ki.olafka Nándor a közgyűlés nevében köszönetet mondott Kamermayer elnöknek, Királyi Pál és Morlin Imre alelnököknek s az egész választmánynak, mire az új választások ejtettek meg a következő eredményévet. Elnök Kamermayer Károly, alelökök Királyi Pál, Morlin Imre, választmányi tagok Beck Dénes, Beck János, Bobula János, Bogisich Mihály, Brazai Kálmán, Degen Titusz, Forgó István, Gartner Antal, Halász Géza dr., Hegedűs Ferenc, Huszár Kálmán dr., Illés Lajos, Légrády Károly, Mandl J. Ignácz, Magyarervics Jeremiás, Medvey Zsigmond, Osztoics Mihály, Ráth Károly (főpolgármester), Reményi An Egyletek és intézetek. A budapesti önkéntes szentő-egyesület létesítése ügyében holnap, vasárnap, d. e fél 12 órakor nagy értekezlet tartazik a régi városháza üléstermében. Az egyesület célja : mentés és elsősegély nyújtás mindennemű balesetek alkalmával, kivétel nélkül mindenkinek, minden díj nélkül, a nap és éj minden órájában. Tehát csak jogos és méltányos, hogy mindenki tehetségéhez képest támogassa a „Budapesti önkéntes mentő-egyesület“-et. — A budapesti ág. hitv. evangélikus magyar egyházközség Sárkány József elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését. Ennek üdvözölvén az egybegyűlteket, a múlt ülés jegyzőkönyvét olvasták fel. Az előterjesztett évi jelentés szerint a múlt évi bevétel 8723 frt 34 krra, a kiadás 8132 frt 72 krra rúg, a többlet tehát 590 frt 62 kr. Az egyház vagyona jelenleg 71,000 frtot tesz ki; a folyó évre 0330 frt kiadás van előirányozva, amelylyel szemben fedezetül 6530 frt szolgál. A fölmentvény megadása után a jegyző felolvasta a múlt évi közgyűlés által kiküldött bizottság jelentését a budapesti ág. hitv. ev. magyar egyház jövedelmének fokozása tárgyában, melynek csak azt a pontját nem fogadták el, hogy a magyar egyház a jövedelem fokozása tárgyában a német egyházzal egyöntetűen járjon el és e célból közös bizotság küldessék ki. A budapesti „jótékonycélú zene egyesület”, április hó 2-án, szombaton este fél 8 órakor a Széchenyi téri kioszk termeiben tánccal és tombolával összekötött áprilisi bohókás zártkörű zeneestélyt rendez. A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének igazgatósága tegnap rendkívül látogatott ülést tartott dr. Fálk Miksa elnöklete alatt. A nyugdíjintézet által több más egylet társaságában rendezendő sorsjáték keresztül vitelére nézve az igazgatóság két egyező ajánlat közül Hegedűs Sándor, Reményi Ambrus, Visi Imre, Darányi Ignác és Fenyvessy Adolf felszólalása után egyhangúlag Fuchs H. helybeli bank cég ajánlatát fogadta el. Ezután dr. Heltai Ferenc további három év tartamára egyhangúlag titkárrá választatott. Több folyó ügy elintézésével az ülés véget ért. A magyar tisztviselők országos egyesülete ma tartotta meg évi rendes közgyűlését Lutner Imre elnöklete alatt. Az igazgatóválasztmánynak a közgyűléshez szóló jelentéséből kiemeljük, hogy az egyesület vagyona 17,416 forint; a bevétel 29,437 forint, a kiadás 25,660 frt. Az egyesület könyvtára 4768 kötetből áll Az özvegy- és árva segélyalap 30,098 forint; ennek kamataiból 5 szegénysorsú özvegy 290 forint segélyt nyert. A közgyűlés ez alap tőkéjéhez ezúttal is 400 forintot szavazott meg. Az egyesület „Az állam, tisztviselők helyzetéről“ 12 ívre terjedő röpiratot tet közzé, amelynek példányai a főrendiház és kép-viselőház tagjai közt szétosztattak és a könyvpiacon mérsékelt áron kaphatók. A Jankovich István titkár által felolvasott jelentések alapján a felmentvények megadattak. Végül a közgyűlés közfelkiáltással Manolovich Emil kúriai tanácselnököt az egyesület elnökévé és a lelépő Szász Károly helyébe, akinek buzgó működéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, alelnökire Turóczy Adolf fővámigazgatót választotta meg. Az orsz. tűzoltószövetség központi választmánya tegnap ülést tartott, melyen a Fiuméban tartandó VIII. országos közgyűlés ügye is szóba jött. A fiumei rendezőbizottság elnöksége ugyanis terjedemes jelentést küldött, mely egyrészt erélyesen kikel az ottani városi közgyűlésen 5 tag által tett ama hazafiatlan indítvány ellen, mely a háború esélye miatt a gyűlés elejtését javasolta , másrészt kimutatja, hogy a gyűlés költségeire a város által megajánlott 3000 frt még meg van s csak kétszáz írtést költöttek el eddig az előmunkálatokra. A bizottság már 2000 személyre az elszállásolásról gondoskodott, s az előzetes programmal és költség tal, Sigray Pál, dr. Szabó Alajos, Teleszky István, Weisz Bernát Ferenc. — Népesedési mozgalom a fővárosban. A i. é. március hó 13-ától március hó 19-éig terjedő hetén élve született 310 gyermek, elhalt 278 személy; az élve szülöttek közt volt 227 törvényes, 83 törvénytelen, nemre nézve 171 fiú, 139 leány. Halva született 18 gyermek, köztük 12 törvényes, 6 törvénytelen. A halottak közt volt 166 finomű, 112 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 62. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten. Ez év 11 hetében élve szüle volt összesen 3397 gyermek, elhalt 3201 egyén. — A Rókus-kórház igazgatója, Ráth Károly főpolgármester, a Rókus-kórház s az ehez tartozó fiókkórházak és az üllői úti új közkórház igazgatói teendőinek vezetésével, a tiszti főorvossá megválasztott Gebhardt Lajos helyébe, ideiglenesen Janny Gyula Erzsébet kórházi igazgatót és egyetemi tanárt bízta meg. Az állás végleges betöltésére a főpolgármester a pályázatot kiírta, a pályázati kérvények ápr. 28-ig nyújtandók be. A Rókus-kórház ápolónői és szolgaszemélyzete ma délutántízepanek Antal I. boncszolga vezetése melléül testületileg tisztelgett dr. Gebhardt Lajos volt igazgatónál.