Pesti Hírlap, 1889. február (11. évfolyam, 32-59. szám)
1889-02-28 / 59. szám
1889. február 28. PESTI HÍRLAP I. FEJEZET. A határokról, utakról és ültetvényekről. 1. §. A földbirtokok határai állandó jelekkel tüntetendők föl. A hol folyók, csatornák, patakok és erek képezik állandóan a határt, más megjelölés nem szükséges. 2. §. Saját határjeleit mindenki a maga költségén köteles felállítani és fentartani. A közös határjelek tekintetében a község az egész határra, vagy egyes részeire nézve szabályrendelettel megállapíthatja, hogy a birtokos birtokának melyik részein köteles a határjeleket fölállítani s fentartani. Ezen szabályrendeletek tárgyában, az 1886. évi xxI. törvénycikk 28. és 29. §§-aiban megengedett felebbezések eseteiben, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg határoz. 3. §. A határjelek és határjelzések körül fölmerülő kérdések elintézése a 95. §-ban említett elsőfokú hatóságnál kérhető. Hű esetekben ez a hatóság szemlét tart, melyhez az érdekelt felek és a helyi viszonyokkal ismerős egyének, szükség esetén szakértők is meghívandók. Ez a hatóság a fenforgó sérelemre nézve a felek közt a barátságos kiegyezést megkísérli és ha ez nem sikerül, határozatot hoz. A határjelek a kiegyezés, illetőleg a határozat értelmében azonnal felállítandók. Ezen elsőfokú határozat ellen közigazgatási útán felebbezésnek helye nincs, azonban a határozattal meg nem elégedő félnek jogában áll igényeit a bíróságnál érvényesíteni, addig mindazáltal, míg a bíróság ítélete jogerőre emelkedik, a közigazgatási úton hozott határozat érvényes. 4. §: A mezei dűlő utak jó karban tartása az érdekelt határrész birtokosainak kötelessége. A jó karban tartás költségeihez mindazok, akik abból hasznot húznak, hozzájárulni kötelesek. A hozzájárulás arányát a 95. §-ban említett elsőfokú hatóság állapítja meg, s ez alkalommal meghatározza azt is, hogy az érdekelt község tartozik-e és mily arányban hozzájárulni a jó karbantartás költségeihez. Ezen elsőfokú határozat ellen közigazgatási útón felebbezésnek helye nincs, azonban a határozattal meg nem elégedő félnek jogában áll igényeit a bíróságnál érvényesíteni; addig mindazáltal, míg a bíróság ítélete jogerőre emelkedik, a közigazgatási utón hozott határozat érvényes. 5. §. Mezei dűlő utakon a posta bármikor szállítható a nélkül, hogy ezért az állam az előállítás vagy jó karban tartás költségeihez hozzájárulni tartoznék. Úgyszintén azok mentén az 1888. XXXI. t. c. által tárgyalt közhasználatú berendezések vezetékeinek támszerkezetei is felállíthatók. 6. §. Ha új mezei dűlő utak kihasításának vagy a régi mezei dűlő utak szélesítésének, áthelyezésének, vagy megszüntetésének szüksége merül fel, az érdekeltek kérelmére vagy hivatalból megindítandó eljárás folytán, a községi elöljáróság az érdekelt birtokosokat tárgyalásra hívja meg, s ha az érdekelt birtokosok a tervezett útnyitás, szélesbités, áthelyezés vagy megszüntetés ellen kifogást nem tesznek, az út megnyitása, szélesbitése, áthelyezése vagy megszüntetése iránt intézkedik. Ha azonban az érdekeltek az út megnyitása, szélesbítése, áthelyezése, illetőleg megszüntetése iránt kifogást tesznek, további eljárás végett a szükséges lépések a 95. §-ban említett elsőfokú hatóságnál teendők meg. Ez a hatóság a tervezett útnyitás, szélesbítés, áthelyezés vagy megszüntetés iránt felmerült nehézségekre nézve az érdekelt birtokosok között a barátságos kiegyezést megkísérli, ami ha sikerül, az út megnyitása, szélesbítése, áthelyezése, illetőleg megszüntetése iránt intézkedik ; azon esetre pedig, ha a birtokosok megállapodásra nem jutnak, eljárását befejezi s az érdekelteknek tudomására hozza, hogy a szándékolt út közigazgatási úton ki nem jelölhető, nem szélesíthető, át nem helyezhető vagy meg nem szüntethető. 7. §: A birtokosok engedélye nélkül vett mezei dűlő utak, az érdekeltek kérelmére, a 95. §-ban említett elsőfokú hatóság által betiltandó!«. Ezen elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton felebbezésnek helye nincs, azonban a határozatalmeg nem elégedő félnek jogában áll igényeit a bíróságnál érvényesíteni; addig mindazáltal, míg a bíróság ítélete jogerőre emelkedik, a közigazgatási hatóság határozata érvényes. 8. §. A mezei dűlő utak jó karban tartása, hidakkal, esetleg árokkal való ellátására a községi elöljáróság ügyel fel. 9. §. A közutak, ha már fákkal szegélyezve nem volnának, jelen törvény életbelépte után legkésőbb 6 év alatt befásítandók. Mennyiben lehet e tekintetben kivételnek helye, azt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a közmunka- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. A kiültetendő fáknak az úttestől és egymástól való ,távolságát a közutak és vámokról szóló törvény határozza meg. A fák beszerzéséről, ültetéséről és fentartásáról a közút fentartója tartozik gondoskodni. Az esetben, ha az útszéli birtokos vagy község a fákból nyerhető haszon fejében vállalkoznék, ezen kötelezettség reá ruházható. Ott, ahol a selyemtenyésztés űzetik, vagy ahol a selyemtenyésztés meghonosítása indokolt, az utak mentén lehetőleg szederfák ültetendők. A fáknak tőmagasságát a különböző fanemek tekintetve vételével a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter rendeleti úton állapíta meg. 10. §. Jelen törvény életbeléptetésétől számított három év alatt minden község köteles alkalmas faiskolát berendezni. A tagosítás alkalmával a községi faiskola céljaira kijelölt terület, csakis erre a célra használható fel és a már tagosított községekben e területen jelen törvény életbeléptetésének évében a faiskola, ha már berendezve nem volna, azonnal berendezendő. Ahol ilyen faiskola nincsen vagy az nem elég arra, hogy a szükségletnek megfelelhessen, a községi faiskola nagyságát, lehetőleg a községi határ kiterjedésének arányában, a községi képviselőtestület állapítja meg, ezen határozat azonban jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztendő. Mennyiben lehet az ezen §-ban foglalt intézkedések alól kivételnek helye, valamint azt, hogy menynyiben és mily feltételek alatt egyesülhet több egymás mellett fekvő község egy közös faiskola berendezésére és fentartására, a törvényhatóság határozza meg. A berendezés és fentartás költségei, valamint az alkalmazandó személyzet esetleges díjazásai a község által fedezendők. 11. §. A községi faiskolák művelési irányát, a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg. 12. §. A községi faiskola elsősorban a községi tanköteles gyermekeknek a fatenyésztésben való oktatására szolgál. A faiskolából nyert csemeték a közutak, utcák, terek és terméketlen területek, valamint a község tulajdonát képező legelők befásítására, a futóhomok megkötésére, meredekebb partok, szakadások biztosítására és megvédésére szolgálnak. A község által nem igényelt csemeték a községi elöljáróság által eladhatók. 13. Éj. A községi faiskola kezelésére ott, ahol külön e célra alkalmazott közeg nincsen, a néptanító méltányos díjazás és az eladott csemeték után osztalék adása mellett, kötelezhető. Ahol több néptanító van, elsősorban a községi vagy állami iskola tanítója, ilyennek hiányában azon felekezeti iskolai tanító bízandó meg, kit a községi képviselőtestület választ. A faiskola kezelésével megbízott néptanító köteles a községi tanköteles gyermekeket, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg kiadandó utasítás és tanterv szerint, a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni. A faiskolákból nyert csemeték kiültetésére és a faiskolán kívül levő ültetvények gondozására a néptanító nem kötelezhető. 14. §. A faiskolák a községi elöljáróság felügyelete alatt állanak. Oly törvényhatóságok területén, hol selyemtenyésztés űzetik, vagy ahol a selyemtenyésztés meghonosítása indokolt, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter elrendelheti, hogy a faiskolák helyes gondozásának ellenőrzésére és a szükséges oktatás megadására, a törvényhatóság által faiskolafelügyelői állások szerveztessenek. Ezen faiskola-felügyelők az alispán által neveztetnek ki és általa mentetnek fel állásaiktól. A faiskola-felügyelő tartozik a felügyelete alatt álló községi faiskolákat évenkint két ízben, egyszer tavaszkor és egyszer őszkor megszemlélni. Eljárására vonatkozó részletes utasításait a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztertől nyeri. Javadalmazása a felügyelete alatt álló faiskolák látogatása után az alispán által meghatározandó és az illető községek által fedezendő napidíjakból áll. Az egyes közegek e címen mindazáltal 4 forintnál nagyobb összeggel évenkint nem terhelhetők meg. (Folytatása kör.) Törvénykezés. — Bírósági kinevezések. A király albirákká nevezte ki: a tenkeibirósághoz: dr. Toperczer Sándor nagyváradi, a bánffy-hunyadi járásbírósághoz pedig László Géza gyulafehérvári törvényszéki jegyzőket. — Kokán vallomása, mint pótlólag jelentik, nem állott egyébből, mint hogy a 40,000 írtok elsikkasztója erős vádakat emelt a keresk. minisztérium egyes alkalmazottjai ellen, azonban ezek a vádak Kokán bűncselekményével okozatos összefüggésben nem állanak. — Elhalasztott sajtópörök. Rózsa Jenőnek, Ákosi Sándornak egymás ellen becsületsértés és rágalom miatt,emelt sajtóvádját holnap tárgyalták volna a budapesti esküdtszék előtt, miután azonban a pörlekedő feleket’nem lehetett föltalálni, az eljárást március 14-ére halasztották. Csontó Lajos és halasi tanártársainak Hofmeister Juda ügyvédjelölt ellen becsületsértés és rágalom miatt indított sajtóvádjában a vádlott a vádlevél ellen kereshetőségi kifogásokat adott be, minélfogva a márc. 7-ére kitűzött eljárást elhalasztották s a kereshetőségi kifogások tárgyalási határnapja gyanánt március 5-két tűzték ki. — Egy szegedi pénzintézet baja. Szegedi tudósítónk Írja: E cím alatt jeleztem azt a kalamitást, aminek a szegedi takarék- és hitelszövetkezet kitéve volt két volt tagjának megtámadása által. Említve volt, hogy a földm.- és keresk. miniszter elrendelte a pénzintézet zálogosztályának megvizsgálását és ezzel Szeged város hatósága bízatott meg. Szluha főkapitány a napokban fejezte be a vizsgálatot, mely kiderítette, hogy a miniszter elé jutott feljelentésnek semmi alapja nincsen A vizsgálat eredményét, amely szerint a megtámadott pénzintézet zálogosztálya teljesen rendben találtatott, a hatóság felterjesztette a miniszterhez, + — rehabilitált kereskedőit. Csalás bűntette miatt vonta felelősségre a budapesti törvényszék múlt évi március hóban Pollák Lipót Róbert és Kürschner Alfréd kereskedőket. Azzal voltak vádolva, hogy hitelbe vásárolt árukat a végrehajtás foganatosítása előtt elrejtettek s ez által hitelezőiket jelentékenyen megkárosították, továbbá, hogy egyik hitelezőjüket a többiek rovására előnyben részesítették, végül, hogy könyveiket hamisan vezették. A törvényszék mind a kettőt két évi fegyházra ítélte. A kir. tábla pótvizsgálatot rendelt el, amelynek befejeztével a ma tartott végtárgyaláson mindkettőt teljesen fölmentették. A közvádló is megnyugodott az ítéletben. — Elmebaj. Alter Adolf hosszabb időn át abban találta örömét, hogy egyes rendőrtisztviselőkhöz sértő leveleket intézett. Egyszer aztán letartóztatták és átkisérték a kir. ügyészséghez. A vizsgálati fogság,ban azonban olyan magaviseletet tanúsított, mely megfigyeltetését tette szükségessé. A törvényszéki orvosszakértők véleménye szerint Alter elmebajos, miért is átszállították a lipótmezei tébolyházba. — Sikkasztás. Werner Nándor kereskedő ügyében ma hozott ítéletet a törvényszék. Gerő Antal dr. kir. alügyész fentartotta vádját s a törvényszék Készíts Antal dr. védői meghallgatása után Wernert hat havi börtönre ítélte. Az elitélt felebbezést jelentett be. — Ragadozó madár. A Madách-utcai rablómerénylet elkövetésével gyanúsított Palencsár Dávid gépsütő lopás és csalás miatt állt ma a törvényszék előtt. Éder József m. kir. államvasúti mozdonyvezető panaszolta be. Azt adta elő, hogy egy napon Palencsár azzal az üzenettel állított be hozzá, hogy azonnal jelentkezzék Langer főfelügyelőnél, mert a Bruckból jövő udvari vonat elé kell mennie. Éder el is ment a főfelügyelőhöz, ahol meggyőződött arról, hogy Palencsár félrevezette. Hazamenet észrevette, hogy a gépsütő télikabátját s azzal együtt több értékes holmiját ellopta. A másik panaszos Szili Adolf dr., akihez Palencsár azzal állított be, hogy Langer főfelügyelő megbízásából jön, aki kéreti, hogy siessen a központi pályaudvarra, ahol vasúti szerencsétlenség történt. Szili dr. el is ment a pályaudvarra, de visszajövjet észrevette, hogy Palencsár meglopta. A törvényszékma Bucz Lajos dr. indítványának meghallgatása után Palencsárt másfél évi börtönre és 50 frt pénzbüntetésre ítélte. A ceglédi botrány ügye hosszas eljárás után ma végérvényes ítélettel fejeztetett be a kir. kúria V. büntető tanácsában Osztrovszky József elnöklete alatt. Ez ügyben a pestvidéki törvényszék annak idején a következőleg ítélt: Persay Ferenc magánosok elleni erőszak és nyilvános becsületsértés vétsége miatt 4 havi fogházra és 100 frt pénzbüntetésre, Széll György volt országgyűlési képviselő 2 havi, Veres András 1 havi, Cseh János, Szághy Ferenc és Tóth István 14—14 napi, Holló Pál 4 heti fogházra ítéltetett, míg Fiácz Géza és Szemnecz Emil ellen a további eljárást megszüntették. A kir. tábla helybenhagy a törvényszék ítéletét. Ma a kir. kúria Tomcsányi Mór előadása alapján Széll Györgyöt a vád alól fölmentette; hasonlókép Szabó Ferencet is, akit különben az első bíróság is csak kihágás miatt ítélt 3 napi elzárásra; végül Veres András büntetését 1 hónapra szállította le, egyebekben pedig a törvényszék ítéletét helybenhagyta. — Jogtalan házalás. Deutsch Frigyes ügynök Vingán azzal próbált szerencsét, hogy különféle sorsjegyeket kinálgatott eladásra részletfizetés mellett. Minthogy azonban e cselekmény a részletügyi kihágásokról rendelkező 1883. évi törvénybe ütközik, a vingai járásbíróság a nevezett ügynököt 50 forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott felebbezett, de a kir. tábla Széll Farkas előadása alapján szintén megállapította a vétkességet, mindazáltal a büntetést 20 forintra szállította le. — Búcsúzó törvényszéki elnök, Frideczky Lajos, a b.-gyarmati kir. törvényszék elnöke saját kérelmére nyugdíjaztatván, a b.-gyarmati kir. törvényszék, a kerületi kir. járásbíróságok s a kir. ügyészség tagjai e hó 19-ikén vettek tőle búcsút. Frideczky valamikor Nógrádmegye egyik alispánja volt, a bíróságok szervezése óta pedig mint a törvényszék elnöke igyekezett magát méltóvá tenni a köztiszteletre, melyben részesült. A bucsúzás alkalmával Újhelyi Boldig 11