Pesti Hírlap, 1893. szeptember (15. évfolyam, 241-270. szám)

1893-09-01 / 241. szám

1893. szeptember 1. PESTI HÍRLAP suti és hajózási főfelügyelő, a m. államvasutak részéről : Szemler Mór, Baranyay Géza és Janik Béla; ott volt továbbá Máttyus Arisztid és Pucher József fővárosi bizottsági tag, Lechner Lajos főmérnök, Jármay mérnök, Schermann Adolf főorvosi helyettes, ifj. Cséry Lajos vállalkozó s a szemét-fuvarozó vállalkozók. Az elnök előadta, hogy a szemét elfuvarozásának késedelmes volta ellen a vállalkozók s a Machlup-féle gyár panaszt emelt s különösen azt hozták föl, hogy a szemét-fuvarozó vasút nem képes a kihordott szemetet gyorsan elszállítani és így a városból kijáró szemetes kocsik nagy késedelmet szenvednek. Mivel a fölmerült panaszok folytán maga Cséry is kérte az ügy megvizsgálását, a tanács elrendelte egyelőre a helyszíni szemlét. A bizottság ezután megszemlélte a telepet s a kiküldött szakértők megvizsgálták a szt.-lőrinci lerakóhelyet. A megtörtént szemle után Lábán József főfelügyelő annak adott kifejezést, hogy a szemét fuvarozó vasút berendezése s a telep készülékei, valamint a forgalmi eszközök száma a kívánalmaknak megfelelő. A mozdony vontató képessége sem hagy fönn kívánni valót. A vasúti személyzet elégséges, úgy, hogy a követett rendszer ellen — nem tekintve a szemét lerakásának módját — kifogás nem emelhető. Az eddigi akadályokat a lerakodásnál a fuvarosok okozták, mert egyes szemétszállító vállalkozó emberei késedelmesen, hanyagul rakják le a kocsik terhét. Ez abból is kitűnik, hogy míg egynémely kocsi lerakodása nem vesz félóránál több időt, van sok olyan, amelynek ez 1 és fél sőt 2 órába kerül. A fő oka ennek ismét az, hogy a szemétfuvarozó vállalkozók kocsijainál legtöbbnyire csak egy ember van alkalmazva, vala-mint az, hogy a kocsik legnagyobb része nincs lerakó nyilasokkal ellátva s igy a szemetet kézzel, vagy lapáttal kell leszórni. A főfelügyelő nézete szerint bizonyos megszabott időt kellene megállapítani a kocsik kiürítésére, amit szigorúan megtartani kötelesek a fuvarosok. Ez idő megtartása a város részéről ellenőrzendő s a fuvarozó vállalkozók emberei ezeknek az ellenőrző közegeknek lennének alárendelve. Megjegyzendő, hogy ha az állapotok így sem javulnának, könnyítést képezne az is, ha az utcai szemét rakodása esetleg elkülönítve, külön vágányon eszközöltetnék. E célra nyitott rakodóhelyet kellene alakítani, amelynek fölállítása azonban a szerződés értelmében nem ifj. Cséry Lajos — mint a szemétfuvarozó vasút tulajdonosának — kötelessége. A m. államvasutak képviselői Lábán főfelügyelő eme nézetéhez hozzájárultak, azt kívánva, hogy az ellenőrzésre városi hivatalnok rendeltessék ki, azzal az utasítással, hogy amennyiben a fuvarozók a meghatározandó időn belül a szemetet le nem rakják, a városi napszámosok teljesítik ezt a fuvarozók költségére. Máttyás Arisztid abban a meggyőződésben van, hogy főleg a szeméthordó kocsiknak a város belsejéből való rendetlen érkezése okozza a visszásságokat. Többek fölszólalása után az elnök az ülést bezárja azzal, hogy néhány hét múlva, amikor a kiküldendő hatósági közeg jelentései elegendő adatot fognak nyújtani a végleges megállapodásokra, a bizottságot újból összehívja. szőlővel, amott egy tál liszttel és rizszsel, megint egy másik hámozott burgonyával, egy csuporban zselatin és tápióka; befőttes üvegek megrepedt hólyagpapírral, a kajszin-marmeládra fehéres penész rakodott le, azonképen a meggybefőttre is, úgy tűnt föl, mintha a gyümölcs bujában megőszült volna. Az asztal szélén egy ecetes olajtartó állott, csak úgy oda dobva. Bizonyára sietett a pincér. Talán a rendőrséghez, hátralékos bérét akarva megmenteni. A konyhából a chambre séparéekhez jutottam. Fehér olajfestékes keskeny ajtók. Megkísértettem kinyitni az egyiket. A kilincs engedett. Beléptem. Fehér tapéták a falon, keskeny aranyléc szegélylyel. Sötét damaszkfüggönyök. Kép nem disziti a falakat, csak egy nagy aranyrámás tükör. Egy pár bőrszék, egy ottomán. A szoba közepén egy terített asztal. Ha az evőeszköz nem hiányoznék, azt hihetnők, hogy az uraságok csak egy pillanatra hagyták el a szobát. Hanem az evőeszköz hiányzott. Se kés, se villa, se kanál. Tehát ezüstből voltak és a csődtömeggondnok úr atyai gondviselése rájuk is kiterjedt. A chambre séparée-ben utoljára valószínűleg két személy, egy, férfi és egy nő számára volt terítve. Vis-ávis ültek. Az asztal egyik oldalán kis tányér állott, rajta maradék roquefortsajt; a tányér mellett egy kávésfindzsa; az alsó tálcán "nagy fekete szivarcsutak — itt bizonyára a férfi ült. A másik oldalon egy finom likőrpohárka, mellette a tányéron egy alma, az alma mellett odadobva még majdnem egész cigaretta — itt bizonyára madame ült. Madame még nagyon fiatal volt; a kávésfindzsa, a konyakospohár hiánya és az a majdnem egész cigaretta legalább erre enged következtetni. A szék, melyen a férfi ült, feszesen állott az asztalhoz tolva. Energikusan szólott a férfi : „Egy csókot!“ Madame ijedten ugrott fel ülőhelyéről. A szék még most is kissé távol, oldalvást állott az asztaltól. Ah, ő egészen másképen gondolta magának a dolgot, nem ily erőszakosnak. El akart menekülni. Félénken tipegett ide-oda. Zavarában az ablakfülkébe sietett és a függönybe fogózott. A függöny még most is össze van nyomkodva. Asszonyom, egy függöny nem nyújt elegendő menedéket. Ezt gondolta valószínűleg ő nagysága is és egy sarokba szaladt. A poros cipőtalp nyomait látni véltem a parketten. Hanem ez csak agyrém volt. De már az a másik nem volt agyrém, az a hajtű, az valódi volt, nem képzelt dolog. Egy hajtű az ottomán közelében ! Fölemeltem. Egy hosszú szőke hajszál rajta ! Hűm, hűm, szerelmet szagolok. Asszonyom, nem látta kegyed az ablakfülke közelében a villanyos csengő nyomóját. Hisz’ ezt mindenesetre megnyomhatta volna. De kegyed nem tette. Ellenkezőleg: egy hajtűt veszített el. Ahogy, csak egy kissé komédiáztunk tehát és én félkegyelmű tévútra vezettettem magam széke állásától! ? Erényének utolsó lobbanását véltem látni ebben, pedig tudnom kellett volna, hogy, midőn e szobába lépett, erényét künn feledte. Na, de többé nem csal meg. Most már tudom, hogy ön nevetett, tréfálódzott s e mellett elvesztő hajtűjét .... A vendéglős odakünn bizonyára hallotta víg pajzánkodásukat. Egész nap" látott-futott, pénzt keresett, holnap megint egy váltója jár le. Hiába. A kedves barátok vállaikat vonogatták. S ő a tönk szélén áll. Szive összeszorult, sóhajtott és sápadt homlokát dörzsölé. Odabenn meg nevettek, vígan voltak. A nevetés végre megszűnt, a csengetyű a pincért hívta és a pár kijött. Monsieur pöffékelte a füstöt, mint egy grandseigneur, madame elfátyolozva, kicsiny fejét lehajtva. A vendéglős udvarias mosolylyal halta meg magát, kikisérte őket és udvarias mosolylyal nyitá ki a párocskára váró kocsi ajtaját. IV. HAZA. Orosz volt. Kazáni gyerek, Misa Petrovics Giurinnak hívták. Iheringnél ültünk együtt, ama Iheringnél, kinek nagy hire engem is Götlingába vonzott. A római jogot hallgattuk a nagy romanistától. Többször találkoztunk a tanteremben, később eljártunk a sörcsarnokba is. Víg gyerek volt a Misas hazájának legbolondosabb históriáit mesélte el nekem. Históriái néha-néha mollba mentek át és emlékszem, hogy midőn egy nap hazulról való menekülését mesélte, majdnem hogy sírtam. A rendőrség egy borzasztó gonosztettének jött a nyomára: könyvtárában megtalálták Oncken „A francia forradalom történetét“ és Mainländet.A megváltás filozófiáját.11 Megidézte. De ő nem ment és megszökött. Szökése csodálatos volt. Fázott, éhezett, egyszer pláne három napig tartózkodott egy rongyokkal teli ládában. Hanem elérte a határt, s már most Németországban maradt. Meg volt mindene, a Génfből kapott apanázsból megélhetett. *' Egyletek és intézetek. — A joghallgatókat segítő egyesület ez évben is, mint eddig felvilágosítást nyújt ügyvédjelölti, írnoki, nevelői, korrepetitori s más efféle állások tekintetében. Úgy ez állásokra pályázók, valamint azok, kiknél ilyen állások betöltendőkre forduljanak az egyesület titkárságához. Ugyancsak ez az egyesület útmutatással szolgál az alapszabályok értelmében mindennemű, az egyetemi életre vonatkozó kérdésekben, főleg a beiratkozás körül követendő eljárásra nézve. A nemzeti torna-egyesület szertárát a nyári szünetek alatt tetemesen bővítették és javították s most már az ekként berendezett csarnok, a szokásos esteli órákban, az egyesület tagjainak rendelkezésére áll. A behratásokat este 6—8 között végzik, a rendes díjak mellett. Megemlítjük ezúttal, hogy a tanügyi bizottság szeptember hó 12-én, a választmány pedig 14-én ülést tart. Október hó elsején, a kiküldött kormánybiztos jelenlétében, tornatanári pótló- és magánvizsgálatok lesznek. (A „Mercur“) kereskedők és iparosok jótékonysági- és betegsegélyző-egylete I. évi szeptember hó 3-án d. u. 3 órakor, Király utca 49. szám alatt saját helyiségében tartja meg első rendes közgyűlését. Színház, zene, képzőművészet. * (A népszínháziban) ma este ismét Gerő Károly népszerűvé lett énekes színműve, a „Próba- házasság“ került egész telt ház előtt előadásra. Ami a közönséget oly nagy számmal vonta a színházba, annak egyik oka az volt, hogy K. Kopácsy Juliska, a népszínház egyik kedvelt primadonnája, a nyári szünidő után, ma este lépett fel először a darab Birike szerepében. A művésznő a nyári pihenő után ujult erővel s fokozott kedvességgel mutatta be magát a közönségnek s hangja is mintha nyert volna erejében, csengésében, azóta, hogy utolszor hallottuk. A közönség elismeréssel is volt iránta s majd minden dalát megismételtette s a felvonások után zajosan hívta a lámpák elé, sőt a második felvonás egyik nyílt jelenetében egy gyönyörű tearózsákkal teli kosarat is nyújtottak fel neki a zenekarból. A többi szereplők is, mintha a kedves primadonna pajzán jókedve rájuk ragadt volna, a szokottnál bravúrosabban oldották meg feladatukat. Szirma, Tollagi, Németh és Kiss is kivették a részüket a tapsokból, míg Solymosinak jeles alakítását és Kossuth-kupléit az este is a szokott zajos ovációkkal tüntette ki a közönség. * (A Kirchfeldi pap) hirdette ma ismét a szabadelvűség igéit a városligeti színkörben. Hála istennek, nálunk az ultramontán káplánok is liberálisabbak, mint Hell úr, de azért Anzengruber nagyon érdekes keretben tudja bemutatni a fiatal lelkész küzdelmeit. Kétségkívül figyelemre méltó dráma ez az osztrák népszínmű és jó előadásban mindig élvezetes. A mai előadásba azonban egy kis kuriózum is belejátszik. Feld Zsigmond, a volt német színész, adta kedvenc szerepét, a papot és a jeles színész még most is küzd a későn tanult nyelv nehézségeivel. De megint haladt, még pedig nagyot és megérdemelte, hogy akkora közönsége legyen, mint amennyi ma töltötte meg a nézőteret. Rendkívül sokat tapsoltak a népszerű igazgatónak, aki teljesen meg lehet elégedve a mai nap sikerével. Gyurmán Alisz mint Anna, csinosan játszott. Friss humorral adta Bónis a szerelmes legénykét, míg Beödy kelleténél többet élt pathetikus hangjaival, úgy, hogy Gyökér Józsija keveset mutatott a szilajságból. Kenyéri és Tharaszovits járultak hozzá, hogy az est élvezetes legyen. * (Az óbudai színkörben) ma este ujonc színésznő vendégszerepeit. Fenyvessy Margit k. a. mutatkozott be a „Madarászában. Meg kell adni, hogy szemre való Postás Milka volt és hogy meglepő biztonsággal mozgott a szinpadon. Szoprán hangja a középső régiókban jól csengő. Másrészt azonban még számosak a kisasszony énekében a fogyatkozások ; magas hangjai még bizonytalanok és különösen szembeötlő hangjának gyengesége; még a szerény színköri zenekar is túl erős volt a hangjához mérten. A fogyatkozásokat természetesen jó részben be kell tudni az első színpadi szerepléssel okvetlenül járó lámpaláznak; általában véve az újdonsült színésznő meg lehet elégedve a kedvező fogadtatással, melyben a nézőiért majdnem egészen megtöltő közönség részesítette ; még virágcsokor is jutott neki. * (A nemzeti színház) szombati előadásán Aesopusban Prielle Kornélia szerepét, Brundusiát Rákosi Szidi, Márkus Emilia szerepét, Brótát Török Irma játszsza. * (Népszerű zenekari estélyek.) Nagy fába vágta a fejszéjét Serly Lajos a népszínház volt karmestere. Állandó 36 tagból álló zenekart akar szervezni, amelylyel október 1-étől május 1-éig naponta hangversenyeket rendezne alkalmas helyiségben. Hetenként háromszor klasszikus műsort játszva ez a zenekar, a többi napokon pedig vegyesen különféle szerzeményeket. Serly nagy súlyt fektet arra, hogy ennek a zenekarnak a tagjai csak kiváló — szakmájukban teljesen kész —* zenészek legyenek s hogy a zenekar előadásai mindig művészi niveamn álljanak. Bizonyítja komoly törekvését az a körülmény is, hogy zenekarának havi budgetje 1800—2000 írtra rúg, Serly a székes főváros tanácsához beadványt intézett, melyben erkölcsi és esetleg anyagi támogatást kér. Ezt remélhetőleg megis kapja, de meg is érdemli. Serly beadványából a következőket emeljük ki: „A zenekar célja lesz a magyar közönség kevésbbé módos részének is alkalmat nyújtani zenei műveltségének fejlesztésére, továbbá a zeneakadémiai hallgatóknak alkalmat nyújtani a klasszikus zene meghallgatására, megismerésére és tanulmányozására, a tehetséges zeneszerzőknek tért nyitni zeneműveik előadhatására, végre a fő- és székvárosban megforduló idegeneknek is alkalmat nyújtani a magyar zene megismerésére. Ha az első évben vállalatom siker koronázná, jövő évre a zenekart 80—84 zenészre egészítem ki, úgy hogy nemcsak magasan felette fog állani Strass .