Pesti Hírlap, 1895. május (17. évfolyam, 119-148. szám)

1895-05-30 / 147. szám

__ _____________________________________ PESTI HI­R­LAP 1895. május 30. értékű és 50 év alatt visszafizetendő 411/0-os elsőbb­ségi kölcsönt bocsátott ki V 2. Van-e tudomása arról, hogy a nevezett tár­­saság ennek az 50 év alatt törlesztendő kölcsönnek kamatoztatása és beváltásáért — bevételein kívül — összes ingó és ingatlan vagyonát és e között a pro­spektusban különösen megemlített budapesti közúti egész vasúthálózatot is kezességül lekötötte és ekként megterhelt oly vagyont, mely a társaság és a székes­­főváros között fönnálló szerződés szerint 1917. évi május elején a főváros tulajdonába megy át, megter­helte tehát a főváros közvagyonát 1917. évi máj. 1-től fogva még további 272/s esztendőre ily nagy teherrel. 3. Ha van tudomása róla, — amit föl kell té­telezni, hogy van, — tisztelettel kérem továbbá: Kérte-e a nevezett társaság a székes­főváros előzetes beleegyezését ahoz, hogy a fővárosnak 1917. évtől fogva kizárólagos tulajdonát képező közvagyonát mil­liókra menő kölcsönnel megterhelhesse ? 4. Mikor és mely közgyűlési határozattal adta meg a székesfőváros törvényhatósága erre nézve elő­zetes beleegyezését? 5. Ha a főváros erre nem adta beleegyezését és így a közvagyonnak 272/s esztendővel előre való megterhelése jogtalanul történt, tisztelettel kérdem: mit tett már eddig, vagy mit szándékozik sürgősen tenni az igen­­. polgármester úr és a tek. fővárosi tanács az iránt, hogy a fővárosnak és közvagyonának érdeke az említett nagy és jogtalan megterheléssel szemben minden eshetőségre biztosíttassék és a tár­saságnak ez a jogtalan cselekedete a­mennyiben erre a fönnálló szerződés módot nyújt, ennek alapján is megtoroltassék és pedig annál is inkább, minthogy a társasággal kötendő s a vasúti albizottság által letár­gyalt szerződés tervezetét, amelyben az említett 9 mil­lió frtnyi kölcsönnek és még eddig be nem mutatott törlesztési tervének utólagos jóváhagyása, tehát a fő­városi törvényhatósági bizottsági közgyűlés mellőzött jogkörének alterálása céloztatik, sem a 1. közgyűlés még nem fogadta , el, sem a magas kormány még nem hagyta jóvá (1. a szerződés-tervezet 34. §-át) és így, noha még nincsen jogérvényesen eldöntve az, hogy az engedélyidő egyáltalában meghosszabbíttatik-e, és ha meg is hosszabbittatik, a vasúttársaság által a prospektusban megjelölt 50 évre fog-e az terjedni.­ Az interpellációra csak a jövő közgyűlésen fognak válaszolni. Aztán áttérhettek a napirendre. Szárító gyár. Elég érdekes a Bosányi Endre kérelme, a most amúgy is sokat emlegetett kőbányai sertésekkel van összefüggésben. Bosányi Endre a kőbányai szállásokban nyert sertéstrágya műszaki szárítása céljából Kőbányán kí­sérleti gyárat láván létesíteni s e célból a fővárostól 1/3 kát. holdnyi területnek egy évi időtartamra leendő bérbeadását kérte akként, hogy a kísérletek kedvező eredménye esetén egy, az összes kőbányai sertéstrágya szántására képesített nagy gyári vállalat felállíthatása céljából szükséges további két és fél kát­­holdnyi területnek részére legalább húsz évre leendő átenge­dése eleve biztosíttassék. A tanács a X. ker. kuttai dűlőben adna is telket a kísérletre, de­ már a végleges telket előre nem haj­landó biztosítani. A közgyűlés is ily értelemben hatá­rozott. Vasúti telkek. A budapest—esztergomi helyi érdekű vasút cél­jaira elfoglalt fővárosi területek értékét a közgyűlés maghagyásából a tanács megállapította. E szerint a területek négyszögölének ára 1 frt — 1 frt 80 kr. között váltakoznék. A mai közgyűlés azonban nem érte be ennyivel és az ügyet újabb előterjesztés végett a ta­nácshoz utasította. A budai vigadó. A Korvin-téri vigadó céljaira egy ingatlant kel­lene kisajátítani. A tulajdonosok 65000 frtot követel­nek, a hatósági becslés szerint azonban az ingatlan csak 42000 fitot ér. Erre a tulajdonosok 55000 frtra szállították le követelésüket, de a tanács azt java­solja, hogy a főváros kisajátítási jogával éljen. A közgyűlés elfogadta a tanács előterjesztését. Kárpótlási A vámház­ körút 2. sz. ház tulajdonosát 2832 frttal kielégítik azért, hogy lemond ama igényéről, hogy a főváros, mely eddig bérbe bírta a házat, a bérlet le­járata után helyreállítsa a házat. Elhibázott kisajátítás. A Rákos-patak régi medrének nem telekköny­­vezett területéből az államvasút 160 n.­etet sajátított ki, még pedig elég különös tévedésből a Fleisc­hmann és Weber cégtől, holott a terület a fővárosé. A t. ügyészség szerencsére még idején észrevette a téve­dést és igényt támasztott a 800 frtnyi kártalanítási összegért. Minthogy a cég készségesen átengedte az összeget, az ügy elég kedvező megoldást nyert. A közgyűlés nem is firtattatta tovább­ Szánét. Ez már fontosabb ügy volt és a névszerinti szavazás ritka, de meglehetősen kétes értékű élveze­tében részesítette a város­atyákat. Jó ideje húzódik már a dolog, míg annyira fej­lődött, hogy most csak arról volt szó, hogy ifj. Csőry Lajos vagy Rosenfeld Simon tisztogatási és szemét­fuvarozási ajánlatát fogadják-e el. A pénzügyi bizottság Rosenfeld Simon ajánlatát pártolta, a tanács pedig kettős indítványt tett, mely szerint a tisztítás házi kezelése rendszerének elfoga­dása mellett a IV—IX. kerületeket illetőleg csakis a házi s utcai Szemét, sár és hónak kifuvarozására, továbbá az előfogatok és rendkívüli fuvarok szolgál­tatására s illetve mindezeknek egy vállalatba adására nézve újabb árlejtés kiírását s megtartását határozná el a közgyűlés. A Gséry-párt persze ezt nem hagyhatta annyi­ban és síkra szállt úgy a Rosenfeld-párt, mint a ta­nács ellen. Nézeteit Szivák Imre tolmácsolta, aki a tiszto­gatás tekintetében helyesli, hogy megmaradjon a házi kezelés, a fuvarozást illetőleg azonban Cséry mellett kardoskodott. Hosszú beszédét különben a következő indít­ványba foglalta össze, amelyre névszerinti szavazást kért. „A tisz­táj házi kezelési rendszerének föntar­­tása mellett a szervét-kifuvarozásnál fogadtassák el az ifj. Cséry Lajos ajánlata akként, amint a köztiszta­sági bizottság ajánlja, hozzáadva, hogy az ajánlattevő legújabb nyilatkozatához képest tartozik a szemét­lerakodást és átszállítást a mostani szemétszállító vas­pálya telepe mellett építendő átrakodó pályaudvaron teljesíteni.“ Medrei­ Zsigmond sürgeti, a „tengeri kígyó”­ elintézését; tíz év óta tanulmányozzák a dolgot, meg­bízottakat küldtek ki tanulmányutakra ; egyikük azért ment Bécsbe, hogy egy szemetes kocsit tanulmányoz­zon. Most aztán, mikor már a többség megállapodott abban, hogy egységesíteni kell a köztisztasági ügyet, megint akadnak, akik akadékoskodnak. Arra nem le­het hivatkozni, hogy egyes kerületben előnyösnek bi­zonyult a házi kezelés. Minden új söprő jól söpör. A jövőre kell gondolni és az elöljáróságokat nem szabad könnyelműen megterhelni. A főváros elriasztja a szo­lid vállalkozókat, ha most újabb árlejtést hirdet. Van elfogadható ajánlat, fogadják el azt. A pénzügyi bi­zottság indítványát fogadja el, vagyis Rosenfeld Si­mon ajánlatát és elutasítani javasolja Cséry Lajost, aki csak most tesz engedményeket, amikor látja, hogy hatalmas barátai és pártfogói dacára nem érte el, amit eredetileg akart. — Fischer Ignác is a Cséry­­féle ajánlat ellen beszélt. Az igazgatóság és méltá­nyosság nevében Rosenfeld ajánlatát pártolta. A közgyűlés türelme nagyon fogytán volt és Polónyi Géza csak úgy juthatott szóhoz, hogy csu­pán „két szóra“ kért engedélyt. Ez a két szó a „költ­ségtöbblet nélkül“, vagyis az, hogy ezt a két szót szúrják be a Szivák indítványához, hogy aztán ifj. Cséry Lajos ne követelhessen semmit a szemétszál­lító vasút kiterjesztéséért. Erre aztán szavaztak. A IV.—IX. kerületire vo­natkozólag elfogadták a házi kezelés elvét. Ebben a tekintetben a tanács véleménye győzött, de az új árlejtés eszméjét 97 szóval 93 ellenében elvetették. Végül név szerint szavaztak Szivák indítványára és azt 111 szavazattal 57 ellenében elfogadták. Jótékonyság: A laibachi földrengés áldozatainak a tanács utólagos jóváhagyás reményében 1000 irtot adomá­nyozott. A közgyűlés természetesen jóváhagyta a ta­nács intézkedését. Hozzájárult a közgyűlés több jótékonycélú in­tézet segélyezéséhez is. E szerint utalványoztak : 1. A „Fehér kereszt“ országos lelence­ház-egyesületnek........................ 1,200 frtot. 2. A Frim-féle siketnéma-intézet ré­szére ........................................... 3. Az Erzsébetvárosi szegény tanuló­kat fölruházó egyesület részére 4. A szamaritánus­ egyesületnek . . 5. A II. ker. szegény iskolás gyerme­keket fölruházó egyesületnek . . 6. A budai jótékony nőegyletnek . . A virágkorzó haszna. A tavalyi virágkorzó tiszta jövedelméből a fő­városnak 3822 frt jutott. Ebből a pénzből az Erzsé­bet leány-árvaházban alapítványi helyet létesítenek. A kulcsok. A főkapitány a múlt évben tudvalevőleg meg­­tiltotta a kiszökellő címtáblák alkalmazását, mert egy­részt veszedelmesek, másrészt a közlekedést is aka­dályozzák. Azóta a borbélyoknak már megengedték, hogy a réztányéraikat tovább használhassák. Ugyanily jussot formálnak a lakatosok is, a cégér­kulcsokat illetőleg, melyeket már évszázadok óta használnak cí­merül. Még a rendőrség is pártolta a lakatosok e ké­relmét, melyet ma a közgyűlés sem utasított vissza. A zsibárus ipar gyakorlásáról szóló szabály­­rendelet módosításának ügyét Kavass Rezső indítvá­nyára levették a napirendről. Együtt fogják tárgyaln­s a házaló zsibárusokról szóló szabályrendelet-terve­zettel. Kórházak élelmezési ügye. A főváros kezelése alatt levő dunabalparti köz­­kórházaknak a szükséges élelmi­szerekkel ellátása iránt Lindenbaum Lévyvel három évre kötött szerző­dés ez év végén lejár; szabály és gyakorlat szerint az élelmi­szerek szállítására most nyilvános árlejtés volna kiírandó. A Rókus-kórházi bizottmány azonban ezt az eljárást most nem tartja célszerűnek, és a Lin­denbaum Lévyvel fönnálló szerződésnek 1896. január elsejétől számítandó további három évre való meg­hosszabbítását hozta javaslatba, nemcsak azért, mert a szerződésben megállapított egységárak a vi­szonyoknak legnagyobbára megfelelő árak, sőt a hús és bor árai olcsóknak mondhatók és a jelenlegi vál­lalkozó szerződésbeli kötelezettségeinek eddig lelkiis­meretesen megfelelt, de különösen azért is, mivel a jövő évben az ezredéves kiállítás miatt bizton vár­ható drágaság címén az új árlejtésben résztvevő vál­lalkozók minden valószínűség szerint magasabb ára­kat kérnének, ami tetemes többletkiadást vonna maga után. A tanács ugyan jobb szerette volna, ha az egyes élelmi­szereket külön-külön első kézből, tehát m­almoktól, hentesektől stb. közvetlen lehetett volna megkapni, de az erre vonatkozólag megindított tár­gyalások nem biztattak jó eredménynyel. Azért a ta­nács is a Lindenbaum szerződésnek meghosszabbí­tása mellett nyilatkozik. A közgyűlés ezt elfogadta. Hasonlóképen hatá­rozott a jobbparti kórházakra nézve, ahol Glauber Fülöpné szállítja az élelmi­szereket. Nem kell új gyógyszertár. Kosztka László gyógyszerész a VII. ker. csö­­möri­ utra, Dormár Pál tordai gyógyszertár-bérlő a VII. ker. szegényház-térre s Torday István és Szépe Albert gyógyszerészek a III. ker. Flórián­ térre kértek gyógyszertári jogot. A közgyűlés mindezeket­ a kérvé­nyeket elutasító véleménynyel terjeszti föl a belügy­miniszterhez. Hasonló sorsban részesült Krebsz Géza kérvénye a Deák Ferencz-utcában, Imre Józsefé az I. ker. hadnagy-utcában, Török Jánosé a József­­utca belső részében s Klein Béláé a kelenföldi vasút­állomás közelében nyitandó gyógyszertárra. Egyebek. Most már rohamosan csökkenő érdeklődés mel­lett végeztek az ügyekkel. Végül már alig tizen voltak a teremben. A VII. kerületi elöljáróság részére a tanács ki­bérelte a Mária­ Terézia-tér sarkán levő Prokopp-féle ház három első emeleti lakását, évi 1100 főt bérért; ezt az intézkedést a közgyűlés jóváhagyta. Kun Gyula tanácsos a Wesselényi­ utca folyta­tólagos megnyitásának ügyét ismertette. A tanács ja­vaslata e tekintetben az, hogy — mivel az utcanyi­tást nemcsak fontos közérdekek, hanem a város szé­­pítési érdekei is megkövetelik — e munkálat még áldozatok árán is történjék meg. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s további el­intézés végett az ügyet a közmunkák tanácsához teszi át. Az önkéntes mentőegyesületnek megszavaztak 10.000 frt segélyt. Határozatba ment, hogy a lipótvárosi templom építésére ez évre szükséges 96.000 frtot a tiszti nyugdíjalapból veszik 4°/0-os kamatra kölcsön. Tudomásul vették a népszínházi alapítvány 1895. évi költségelőirányzatát. Végül apróbb nyugdijazási ügyeket intéztek el. Lóvasútból villamos. A pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén folytatták a tanácskozást a lóvasút villamossá alakítása ügyében, Márkus József alpolgármester elnöklete alatt. A legutóbbi ülésen a 6. §. volt tárgyalás alatt s az elnök fölhívja a bizottság tagjait, hogy az e sza­kaszban foglalt s egynémely függőben maradt intéz­kedéshez szóljanak hozzá. Ludvigh­ János közvetlen menetek berendezését kívánja a buda-zugligeti­ vonalon. A fölszólaló azt a választ kapta, hogy az a kérdés a menetrend megállapítása alkalmával kerül tárgya­lás alá. A 7. §-t, amely a kettős vágányok kiépítéséről szól, stiláris változtatással elfogadták. A 8. §. a kötelező vonalhosszabbítások és kiá­gazásokról szól. E szakasznál elfogadták Weisz Bert­­hold indítványát, hogy a forint értékek korona érté­kekkel cseréltessenek föl. Ludvigh János azt kívánja, hogy amennyiben a társaság a vonalmeghosszabbítá­­sokra és kiágazásokra vonatkozó kötelezettségének eleget nem tenne, a szerződés-tervezetben proponált 10.000 frt kötbér helyett, minden egyes elmulasztott napra 500 koronát legyen köteles fizetni. A bizottság hozzájárult ahoz, hogy az egyszer s mindenkorra szóló 10.000 forint kötbér helyett minden egyes napra ezer koronát fizessen a társaság. Ugyan­ebből a szakaszból a vonalmeghosszabbítások­ minimumára vonatkozó rendelkezést kihagyták. ' 100 99 200 99 300 99 100( 500 9)

Next