Pesti Hírlap, 1895. június (17. évfolyam, 149-176. szám)

1895-06-01 / 149. szám

1835. junius 1. PESTI Hl U LAP 3 — A belvárosi felsőbb leányiskola átala­kítására vonatkozó ügyosztályi javaslatot a tanács visszaküldötte azzal, hogy az ügyosztály adjon vé­leményt, váljon külön-külön föntartható-e a polgári és felsőbb leányiskola, vagy pedig a polgári iskola bővittessék-e meg 5-ik és 6-ik osztálylyal. — A főváros anyakönyvi kerületei. A belügyminisztériumban ma délelőtt a fővárosnak anyakönyvi kerületekre való felosztását tárgyalták. Az értekezleten a belügyminiszter, a főváros részéről pe­dig: Ráth Károly főpolgármester, Kamermayer Ká­roly polgármester, Gerlóczy Károly és Márkus József alpolgármesterek, továbbá Herrman Béla és Hamvai Sándor elöljárók vettek részt. A miniszter meghall­gatta az ankét tagjainak véleményét s kijelentette, hogy ennek figyelembe vételével fogja a határozatát meghozni. — Az uj népliget rendezése csaknem telje­sen be van fejezve; a szép facsemetéket kiültették s azok pompásan diszlenek ; az összes területet begyepe­­sitették s cserjéket bokrokat rendeztek el az utak szélein. A vendéglő épület terveit — amely különben már régen készen volt — most dolgozza át a mér­nöki hivatal, mert a közgyűlés a 80,1­00 írt előirány­zattal készült tervet drágának találta s csak 50,000 irtot volt hajlandó adni erre a célra. Most már semmi egyéb nem hiányzik ahoz, hogy a közönség megked­velje ezt az új üdülő­helyet, mint az, hogy a tanács elrendelje az utak elkészítését s meglegyen a hozzá vezető villamos-vasúti közlekedés.­­ A káposztásmegyeri vízvezeték Il-ik (1200 milliméteres) nagy főnyomócsövének elhelye­zésén most dolgoznak. A csőfektetést a Hungária-ut végétől kezdték meg s a munkával az év végén lesz­nek készen. Ezzel biztosivá lesz az, hogy ha a másik nyomócsőnek valami baja is akad, a vízszolgáltatás meg nem szűnik. Egyletek és intézetek. SZÍNHÁZ és zene * (A városligeti színkörben) ma a Vészma­dáron kívül két apróságot adtak a vendégszereplő Fehér Kamilla kedvéért. A vendég megnyerő külsejű és jó modorú hölgy, aki elég kellemesen játszotta meg a Bérczik Árpád „szellemdús hölgyét“. Öltözkö­dése is ízlésre vallott. Igen jól állta meg a he­lyét Kápolnai Irén, aki sok kedélyével adta a szerető hitvestársat. Csiszár a férj szerepében járult hozzá az egy felvonásos sikeréhez. — Fehér Kamilla ez­után elszavalta Sebel­ Zsigmondnak finom pointokban bővelkedő szellemes monológját, „Vis-a-vist“, mely újabb alkalmat nyújtott a közönségnek, hogy megtap­solja a vendéget. * (Komédiásnők a táborban) Ez a címe az operetteujdonságnak, mely holnap kerül bemutatóra a városligeti színkörben. A dallamos zene a bécsi Gothow-Grünecke szerzeménye. A librettót Komor Gyula magyarította. Az operette Boszniában játszik és a Plevljében állomásozó háziezredből kerülnek ki a főszereplők. Az újdonság bővelkedik mulatságos jelenetekben. Többek közt Gyöngyi Izsó és Nike Lina eljátszszák majd Hamlet és Ofélia nagy jelenetét — természetesen a Rossi tiszteletére olasz nyelven. Feld igazgató egészen új díszleteket és jelmezeket készít­tetett. A női főszerepet Pajor Emilia fogja kreálni, aki utóbb Keszthelyi Ilonával fölváltva énekeli majd a rendkívül hálás szerepet. Különben majdnem az egész személyzetnek jut dolga az operetteben. — A színkört közelebb villamos világítással látják el. * (A népszínházban) holnap szombaton Verő rég nem adott ,,Szultán“-ja kerül színre a két fő női szerepben Küry Klárával és Komáromy Mariskával. Délia szerepében Kovács Rózsa k. a. teszi első szín­padi kísérletét. * (Ernesto Rossi.) a világhírű olasz tragikus, ma hagyta el végképen fővárosunkat. A délutáni gyorsvonattal Fiumén át Olaszországba utazott. Ő maga firenzei birtokán telepszik le és ott tölti az egész nyarat s az ősz elejét. November közepén ismét útra kel és egyenest Oroszországba megy s ott marad jövő év tavaszig. Visszatértében hozzánk is ellátogat, hogy megnézze az ezredéves kiállítást s lehet, hogy ez alkalommal fel is lép egynéhányszor. Rossi színtár­sulata Livornóba megy s amig a nagy művész kör­útját újra megkezdi, együtt marad. Ernesto Rossit igen kellemesen lepte meg a ritka rokonszenv, amelyet kö­zönségünk, de különösen a sajtó iránta tanúsított s igen elismerőleg nyilatkozott itteni tartózkodásáról. Mindezek dacára azonban lehangoltan távozott kö­rünkből, mert a családjában történt haláleseten kívül egyéb baja is volt. Rossinak tudvalevőleg százezreket érő fényes palotája van Firenzében, melyet a Medi­­esest bírtak hajdanában. A múltkori földrengés annyira megrongálta palotáját s az abban őrzött drága mű­kincseket, hogy sok ezerre rug a kára. nem leányom anyagi ügyeiről számoljak, mielőtt ön zömmé lett volna. — Én nem mint atyához, hanem mint ügyvédhez jöttem önhöz, akit fáradságáért megfizetek. Avagy azt óhajtja ön, hogy eddigi számlánk tételeit töröljük ? — Nem, épen nem. Maradjunk csak az üzleti téren. A családi ügyekhez úgyis marad még elég időnk. — Tehát mekkora összeget vett föl ön a biztosító­társulattól ? — Semekkorát sem. Kijelenthetem önnek uram, hogy leányom az esküvő napján nemcsak az egész biztosítási­ járulékot kapja meg, de még jelentékenyen meg is ajándékozom őt. — Nos, akkor tehát ledobom az álhaja­mat. Ide nézz! ... A te saját leányod kért tő­led fölvilágosítást. Áldj meg ! Épen tegnap kérte meg kezemet egy fiatal orvos. — Micsoda ? . . . Hamis szakállal és ba­­juszszal vezetted tévútra a mostoha apádat, aki már két év óta nem látott ? — Meg akartam mutatni neked, milyen ügyes detektív lesz belőlem. S épen azért előbbi szavaimat, ha megsértettek volna, ne vedd ko­molyan. — A sértő szavaidhoz semmi közöm, de ki fogja nekem megfizetni a drága időt, amit veled elfecséreltem ? — Vondd le a számlám­ összegét abból, amit részemre kifizetnél. — Akkor hát mégsem veszett kárba az időm! Áldásom reád! Jer a karjaimba leá­­­nyom ! * (A színészegyesület) igazgatótanácsa jú­nius 4-én kedden délután tartja rendes havi ülését. * (Vendégszereplés.) Pálffy György, a nem­zeti színház tagja, Makón vendégszerepeit a Pesti Ihász Lajos színtársulatánál. Négy estén lépett föl, az Essex gróf, Bánkbán, Ipanov és Romeo szerepekben. * (Egyházi, zene.) F. é. június 2-dikán, pün­kösd vasárnap a terézvárosi templomban Kossováts József vezénylete mellett Haydn nagy miséjét adják elő, betétül pedig Balmert József „Veni sancte“-ját énekli Bohnert Marietta k. a., a szerző orgonakísé­­rete mellett.­­ Kedden, e hó 4-dikén pedig a buda­­pest-belvárosi főplébánia templomában bemutatják az újonnan beszerzett hatalmas orgonát; ez alkalommal előadásra kerül: 1. a) Rheinberger. Praeludium (a 6. sonatából), b) Blumenthal. Andante sostenuto, c) Bosset. Allegretto. Előadja ifj. Szautner Zsigmond. 2. a) Guilmant. Gantilone Pastorale, b) Guilmant, Marche funébre et Chant séraphique és 3. Bach. Toccata et Fuga (D-moll). Előadja id. Szautner Zsigmond. * (Az Esterházy-féle vigjátékpályázat.) Esterházy Miklós gróf, vigjátékpályázat kiírása cél­jából, 500 koronás díjat bocsátott a Sólymosi Elek szinésziskolájának rendelkezésére. A díjért 94 pá­lyamű érkezett be és a bíráló­ bizottság ma délután ítélte oda a díjat. Szavazattöbbséggel ifj. Bokor Jó­zsef népszínházi karnagy lett a pályanyertes „Egy válópár adatai“ című egyfelvonásos vígjátékával, az „Urak estélye“ című vígjáték ellenében, mely a sza­vazásnál kisebbségben maradt. Dicséretet nyertek a következő pályamunkák: A Banári leányok, A ba­rátnő, A hóditó, A mama vőlegénye, Kis Zsuzsa, Az amerikai nagybácsi, Valljon nekem szerelmet, Két szerelem, A víg barátok egylete. Úgy a díjazott, mint a megdicsért darabok első előadásának joga a Soly­­mosi-féle színésziskoláé, amely azokat a tatai vár­színházban adja elő. Épen ezért úgy az darak estélye, mint a többi megdicsért darabok szerzői, szíveskedje­nek a Solymosi-féle színésziskolában (Józsefkörút 17. sz.) jelentkezni, mert a jeligés levélkéket a bíráló­bizottság elégette. & * (Barah Bernhard) ez idő szerint a brüsszeli közönséget gyönyörködtette remek művészetével. A Mormaie-szinházban tízszer lépett föl és ez a tiz elő­adás kerek számban 90.000 frankot jövedelmezett. Legzajosabb sikerét a „Kantéliás hölgy“-ben aratta, ellenben az „Otthon“ Magdájának szerepében ke­vésbé tetszett. Ezt a szerepet ugyanis kevéssel előbb Duse Eleonora játszotta el a brüsszelieknek és ő természetesen melegebb és érzelmesebb volt, mint a geniális, de meglehetősen fagyos Sarah. * (Grillparzer Sopho-Ja) e napokban került először színre a szentpétervári udv. színházban, orosz nyelven. A címszerepben Jermolova asszony, a hír­neves orosz tragika zajos sikert aratott. * (Calvó és Sembrich asszonyok.) Mind a kettőt Abbey és Gray imprezáriók szerződtették egy amerikai körútra. Madame Calvé, a párisi opera pri­madonnája, nem kevesebb mint 500,000 frankot kap; ezenfelül a vállalkozók megtérítik neki az opera co­­miquenak fizetendő bírság pénzt. Lembrich Marcella 55 előadásra van szerződtetve. Ezúttal is — mint 1835-ben — másfélezer dollárt kap egy estére. Éne­kelni fogja Traviatát, Rozinát, Júliát, Zerlinát („Don Juan“), Neddát („Rajazzok“), Gildát, Eizát („Lohen­grin“), a királynőt („Hugenották) stb. Ez utóbbi dal­műben Nordica asszony énekli Valentinét, a két Reszke Raoult, illetve Marcelt, Morel, a nagy Jágó és Falstaff pedig De Neverst. Az illusztris társaság novemberben száll hajóra és trournéeja 1896 ápril végéig tart. * (A Takácsok.) Hauptmann Gerő e műve még mindig piros posztó a német rendőrségnek. Leg­újabban a lipcsei rendőrség tiltotta meg az előadását a lipcsei színházban, hol most berlini színészek ven­dégszerepelnek. A tilalmat arra való tekintettel bocsá­tották ki, hogy Lipcse lakossága nagyon szociálde-­­mokrata irányzatú.­­ A magyar gyógyszerészek nyugdíjin­tézete Paksy Béla elnöklete alatt tegnap este tar­totta évi rendes közgyűlését a budapesti gyógyszerész testület aggteleki­ utcai helyiségében. Az elnöki meg­nyitó után Lukács István az intézet titkára terjesz­tette elő évi jelentését. E szerint az intézetnek 94 rendes és 17 alapító tagja van. A titkári jelentés erő­sen kikel azon közönyösség ellen, melylyel a hazai gyógyszerészek — különösen a segédi kar — az in­tézet iránt viseltetnek. Cseley Pál pénztáros jelentése szerint a nyugdíjintézet tényleges vagyona 6244 frt 81 kr, mely összeg, tekintettel arra, hogy az intézet másfél év óta áll fönn, oly csekély, hogy kétségessé teszi az intézet életképességét A közgyűlés Paksy Béla leköszönt elnök helyett Bayer Antalt, a fővá­rosi gyógyszerész­ kar egyik népszerű tagját, ültette az elnöki székbe. Új ellenőr lett Eckert László budai gyógyszerész, alelnök Kalocsay József okleveles gyógy­szerész. A tisztikar többi tagjai a régiek maradtak. A közgyűlés a fölmentvény megadása után kimondotta az alapszabályok módosításának szükségét, s való­színű, ha a hazai gyógyszerészek tovább is közö­nyösséggel tüntetnek a nyugdíjintézet ellen, a belügy­minisztertől kérni fogják a nyugdíjintézetbe való be­lépés kötelező elrendelését, egyébként föltettem magamban, hogy e leány­nak elégtételt szerzek, ha mindjárt ezrekbe ke­rül is. Bizonyítékokat szerzek be és kihirdetem a lapokban, hogy jelentkezzenek azok, akik tanúságot tehetnek, akik emlékeznek e bizto­sítási ügy fázisaira, hogy azután azt a fösvény orang-utangot annál biztosabban a börtönbe csukathassam. — Kérem, kérem, az a vén orang-utang én vagyok. — Bocsánat. — Tudja ön, hogy ez az elnevezés be­csületsértés számba megy? — Jól tudom. Ötven dollárral büntetik meg a sértést. De igazán sajnálnám, ha ezért a vádaskodásért ön fárasztaná magát, írjon e ki­fejezésért 100 dollárral többet a számlámhoz. — Köszönöm. Érteni kezdem önt. — Nos, ez igazán szép. Ilyenformán, ha­marosan végezhetünk. Ön tehát az a bizonyos mostoha? És e fényképen látható bájos arc az ön mostoha leányáé? Uram, igazán végtelenül örülök a szerencsének! — Az öröm enyém.— Remény­em, hogy ön ezek után nem tagadja meg tőlem a leánya kezét. — Kérem, ami engem illet, a legnagyobb készséggel járulok hozzá ; de előbb a leányo­mat is értesítenem kell a dologról, majd írok neki Philadelfiába, hol az egyetemen a rendőri szolgálatra képezi ki magát és tudatom vele, hogy azonnal jöjjön haza. — Még nem. Várjunk csak egy kissé. Rendezzük először a miss anyagi ügyeit. »— Arra nem vagyok kötelezve, hogy­ ön­. IRODALOM. * (Tanulmányok az anyakönyvi ügy terén.) Ily cím alatt Sztehlo Kornél fővárosi ügyvéd egy fü­zetet tett közzé Hornyánszky Viktor kiadásában. A füzet a szerzőnek Németországban tett útja alkalmá­val szerzett tapasztalatai alapján van írva s igen nyo­mós gyakorlati példák, sorozatából és fejtegetéséből áll, amelyek a magyar polg. anyakönyvek életbe lép­tetésénél és kezelésénél nagyon is megszívlelendők. Kivált figyelemre méltó a szerzőnek az az észlelete, hogy nálunk az anyakönyvek csekély föntartási költ­sége igen nagy hátrányokat fog okozni. A kerületi elöljárókra ruházott annyakönyvi hatáskörben Sztehlo egyáltalán nem bízik, sőt azt hiszi, hogy az új anyakönyvek, már életbe léptetésük első napján meg fogják mutatni, hogy ennek föntartása lehetetlen. Az anyakönyv a fővárosban és nagyobb, 20,000 lako­son fölüli városokban oly hivatal szervezését igényli mely kizárólag anyakönyvi teendőkkel foglalkozik. A füzet általában véve sok becses, gyakorlati, megfigyel.

Next