Pesti Hírlap, 1895. augusztus (17. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-27 / 234. szám

1895. augusztus 27___ PESTI HÍRLAP 7 — (Károly Lajos főherceg zarándoklása.) Grácból sürgönyözik, Károly Lajos főherceg nejé­vel s két lánykájával Erzsébet főhercegnőt Murzszeg­­ben meglátogatva, Mária-Zellbe zarándokolt, hogy egy fogadalmát teljesítse. — (magyarosító főherceg.) Pozsonyi levele­zőnk írja : Frigyes főherceg Albrecht főherceg után örökölt a mosonyi határban fekvő ,,Bordacs“ ura­dalmi major nevét ,,Izabella major“-ra és a n.-zu­­rányi határban fekvő „Zurndorfer Haidhof“-major ne­vét „Frigyes major“-ra változtatta, illetve magyaro­sította.­­ (Parisban kitüntetett magyar bíró.) A párisi belügyminisztérium kiadásában e napokban je­lent meg dr. Fekete Gyula, budapesti törvényszéki bíró, azon értekezése, melyet dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter képviseletében a párisi nem­zetközi bűnügyi kongresszus IV-ik szekciójában tar­tott. Ezen értekezés litografirozva még a kongresszus megnyitása előtt megjelent és a tagok közt tanulmá­nyozás céljából szétosztatott. A könyvecske tartalma annyira megnyerte a kongresszus tagjainak a tetszé­sét, hogy a tudós magyar bírót Jagemann bádeni miniszterelnök mellé alelnöknek választották. A má­sodik alelnök a jeles Tankret Canoniko, az olasz főtör­vényszék elnöke volt. A Parisban megjelenő „Bulletin de Congres pénitentiaire internationale de Paris (1895.)“ feliratú szaklap részletesen ismerteti Fekete könyvét, mely az elhagyatott, kolduló, csavargó, gyufát áruló stb. romlott erkölcsű gyermekek meg­mentésének módozatairól szól a praeventív módszer alapján. Szerző többek között indítványozza, hogy a tagok legyenek azon, hogy az egyes államok vagy testületek egy vagy több oly­­an intézetet létesítsenek, amely ne a mostani javítóintézet, hanem inkább a rendes nép- és polgári iskolák jellegével bírjon. A kongresszus az értekezésben foglalt valamennyi indít­­ványt a magáévá tette. Fekete Gyula dr. még e hó­napban fog referálni a miniszternek kiküldetése ered­ményéről. — (Templom avatás.) S-A.-Ujhelyről sürgönyö­zik. Kun Bertalan református püspök a vásárhelyi uj pompás templom fölszentelésére utazván, az itteni állomáson Matolay alispánnal nagy küldöttség üdvö­zölte. Az alispán és Dokus főjegyző a felszentelésre vele utazott. A felszentelés tegnap nagy ünnepséggel, fény­nyel ment végbe. A felsőzempléni ref. egyház összes községei képviselve voltak. A szeretett agg püspököt a község valláskülönbség nélkül nagy ová­cióban részesítette.­­ (Furcsa eset.) Egy erélyes kezű miniszter­ről szól ugyan az ének, de szó van abban úgy mel­lékesen más épületes dologról is, amit a közvagyon szenved meg, ha a szóban forgó miniszter nem olyan erélyes. A közoktatásügyi minisztérium egyik külső hivatalának főtisztje az álladalomra szállott kötvények beváltásával volt megbízva. E papírok a legelső pénz­intézeteket illetvén, párin fölül kerestetnek s így telje­sen érthetetlen, hogy azon alul adattak el és nem a rendes eddigi utón, hanem magán­embernek. Ezen eljárás azonban a főtiszt részéről az ügy gyors lebo­nyolításának szükségességével lévén indokolva, a mi­­nisztériumbeli előadó helybenhagyólag tudomásul vette az eljárást. A szakszámvevőség azonban nehezményez­vén az elveszett különbözetet, az ügy a miniszter elé jutott, aki rövid uton behozta az elengedett összeget. Wlassics miniszter ugyanis behívatta az előadót, s bár az egyik legkedveltebb embere, röviden meghagyta neki, hogy az elnézésből elmaradt 3000 frtot ő fizesse meg! Ez meg is történt s az ügy ennyiben marad, ha az eredetileg eljárt külső főtisztnek vevője nem ügyetlenkedik és csupa méltányosságból nem ad át 1500 frtot a magáéból fizető miniszteri főhivatalnok­nak, aki viszont erről tett jelentést a miniszternek. Most aztán tisztán lehetett látni, hogy a biba nem a miniszteri főhivatalnoknál van, hanem a külső főtiszt kezén, aki ily nagy hasznot engedett a vevőnek azzal, hogy a rendes útról való elvonással ennek engedte át a papírokat. A miniszter ekkor ezen külső főtiszt ellen szigorú vizsgálatot rendelt el s azzal az állam­titkárt bízván meg, ez meg is ejtette a nyomozást. Most fog a döntés a miniszter elé jönni.­­ (Eljegyzések.) Winter Alfréd, bécsi ke­reskedő, eljegyezte Schlesinger Wanda kisasszonyt, Schlesinger Berthold helybeli bankár leányát. Herzfeld Manfred, a cs. kir. osztrák állam­vasutak hivatalnoka, eljegyezte Jellinek Róbertba kis­­asszonyt Nagy-Lévárdon, Pozsony megye. Steier Adolf, Nagy­ Léta, eljegyezte Mandel Fanni kisasszonyt, Mandel Emánuel földbirtokos ked­ves leányát, Vásáros-Naményból.­­ (László főherceg a vaskapunál.) Liaszlo főherceg Orsován Litsek alispán, azután Wallandt min. tanácsos és Hoszpotzky műszaki tanácsos kala­uzolása mellett megtekintette a vaskapu szabályozást, majd Adakalehra a koronakápolnába látogatott el. Délben az előkelőségeket megvendégelte hajóján. Budapestre utaztában Temesvárt a perronon sokáig sétált udvarmesterével, míg valaki az aranygyapjúról fölismerte, mire a közönség tiszteletteljesen üdvözölte.­­ (Női orvosok Oroszországban.) Péter­­várról írják: Végre elhatározták, hogy itt a nők számára orvosi intézetet nyitnak, vagy jobban mondva újra megnyitnak, mert 1874-ben már egyes orvosi szakokban néhány nő nyert kiképeztetést. A női or­vosoknak kényelmes helyzetük lesz. Tanulmányaik végeztével mindjárt állást kapnak s egyenjogúak lesz­nek férfi kollégáikkal. Egyedül annyiban lesznek kor­látozva, hogy a férfi betegek osztályán nem működ­hetnek s főorvosi állásra nem reflektálhatnak. De vi­szont működésük a női és gyermeki korosztályokon annál inkább kiterjedt lesz. A szabályok szerint min­den leány és asszony, aki gimnáziumot vagy más egyenrangú iskolát végzett, léphet az orvosi intézetbe.­­ (Egy híres nőgyógyász halála.) Svéd­országban most halt meg Thure Brandt őrnagy, aki mint katona nem aratott babért, de neve híressé vált a nőgyógyászatban általa bevezetett mechanikai gyógy­mód által, mely lényegében nem egyéb, mint a masszás módosítása. Brandt sikerei, melyeket új gyógymódjával elért, csakhamar magukra vonták az orvosok figyelmét és a legutóbbi évtizedekben száz­számra vándoroltak Aeskulap tanítványai Stockholm­ba, hogy megtanulják a laikustól a női betegségek mechanikai gyógykezelését. Brandt sikerei egyébként kézbeli ügyességen alapulnak és talán csak ez az oka annak, hogy a Brandt-féle gyógymód nem talált általá­nos elterjedésre. Maga Thure Brandt klinikát tartott fönn Stockholmban, hova a világ minden részéről sereglettek a női betegek, akiknek nagy része tejesen gyógyultan távozott a svéd fővárosból.­­ (Konzulátusok Budán.) A legutóbbi idő­ben a német és szerb konzulátusok Budára tették át székhelyüket.­­ (Bairatás az egyetemen.) A budapesti kir. m. tudományegyetem mind a négy karán a ren­des beiratások szeptember 1-én kezdődnek és bezáró­lag 12-ig tartanak. Az egyes tanároknál a beiratás 16-éig bezárólag eszközlendő. Akiknek valamely el­­hárithatlan akadály miatt lehetetlen személyesen je­lentkezniük, szeptember 12-ig tartoznak akadályoztatá­­sukat hiteles okmánynyal igazoló és az illető kar dé­kánjához intézett kérvényben előjegyeztetésüket ki­kérni s egyszersmind megjelölni azt az időpontot, ami­kor személyesen megjelenhetnek és behatásukat úgy a kveszturában, mint az egyes tanároknál teljesíthetik, mely határidő azonban október 6-án túl nem ter­jedhet. A szülésznői tanfolyamra a beh­atások szep­tember 1-én kezdődnek és bezárólag 15-éig tartanak az orvosi dékáni hivatalban (üllői­ ut).­­ (Iskolai hírek.) A budapesti magy. kir. állami felsőbb leányiskolában (VI. ker. váci­ körut 23. sz.) a beírások szeptember 2-án és 3-án tartatnak meg. Egy-egy osztályba csak 35 növendék vételik föl. A beírásnál az intézet volt növendékei s a már előjegy­zettek előnyben részesülnek. A beírási díj 5 frt, az évi tandíj 80 frt.­­ Ugyanott a felsőbb leányiskola fölé szervezett női felső továbbképző tanfolyamra a beírások szeptember 14-én és 15-én eszközöltetnek. E tanfolyam I. osztályába hallgatókat oly nők vétetnek föl, akik a felsőbb leányiskola VI. osztályát sikerrel elvégezték, vagy megfelelő kor mellett az előadások megértésére kellő képzettséggel bírnak. Csupán egyes előadásokra rendkívüli hallgatói minőségben lehet be­iratkozni. Előadások tartatnak a következő tárgyakból: magyar, német, francia, angol, ó­kori klasszikus iro­dalom, aeszthetika és művészettan, történelem és föld­rajz, állati és növényi fiziológia, kémia, csillagászat­tani fizikai földrajz, jogi ismeretek, rajz és festés. A tanfolyam II. osztályába rendszerint csak oly nők léphetnek föl, kik az I. osztály előadásait rendesen látogatják. Az évi tandíj 60 frt. Az állami nőipariskola fehérvarró-, felső­varró-, hímző- és divatárucikkészitő szakosztályaiba a beiratások i. é. szeptember hó 1—4. napjain történnek a bpesti VIII. ker., Szentkirályi utcai 7. és II. Albrecht­­et 3—5. sz. alatti intézeti helyiségekben. A beiratás ideje d. e. 8—12. és d. u. 2—5 óra. A fölvételre először jelentkező tanulók tartoznak bemutatni a vég­zett népiskolai vagy más iskolai osztályokról szóló bizonyítványaikat és hiteles orvosi bizonyitványnyal iga­zolni, hogy egészséges testalkotásnak és védhimlővel beoltvák. A rendes tanfolyamok különböző szakosz­tályaiba tanulókat fölvétetnek olyan leányok, kik 14. életévöket betöltötték és legalább az elemi népiskola hat osztályát vagy a polgári iskola második osztályát sikerrel elve.e/.ték. A tanulók a szakosztályt, melybe belépni kivánnak, előképzettségük szerint szabadon vá­laszthatják, de a felsáruhavarró osztályba csak azon tanulók vétetnek föl, akik m­ár előbb a fehérneművarró osztályt jó sikerrel elvé ge/ték. A behatáshoz a ta­nulók szüleik, gyámjaik vagy rokonaik kíséretében kötelesek megjelenni. A beiratási díj évenkint 2 frt, a tandíj félévenkint 15 frt. A tanítási órák d. e. 8—12. és d. u. 2—4 óra közt tartatnak. — (Bestia a tanítói székben.) A rákos­­palotai ág. ev. tanító Laszip János viselt dolgairól hozott közleményeinkre vonatkozólag fölkérettünk a következő sorok közlésére: Tekintetes szerkesztő úr! Méltóztassék kegye­­sen megengedni, hogy az „Ázsiai paedagogia“ című vezércikknek azon állítását, mely szerint tanítónk brutalitásai az esperesnek lettek volna följelentve s az ezekre nem hederitett, tisztelettel helyreigazítsuk. Az esperes ur, illetve az esperességnek méltóságos és nagy­­tiszteletű elnöksége, mihelyt panaszainkkal hozzá for­­dultunk, Laszio János tanítót állásától azonnal fel­függesztette s ellene a vizsgálatot elrendelvén, a törvényes lépéseket a szokott szigorral foganatosította. Aminthogy az egyház közönsége az esp. elnökség ezen erélyes intézkedéséért hálás köszönetének ismé­telten is kifejezést adott. Mély tisztelettel Rákos- Palotán, 1895. aug. 26. Kovácsi Kálmán ev. lelkész, Morva János alfelügyelő — (Nők zendülése egy plébános ellen) Pankotán a napokban az ottani plébános ellen a vallási szertartásokhoz ragaszkodó sráb asszonyok és leányok azért lázadtak föl, mivel a plébános a vecsernyéket és reggeli miséket nézetük szerint, nagyon gyorsan végezte el. Először egy asszony, azután kettő sőt három is fölszólította a papot, hogy hossza­sabban tartsa a miséket, mert ha nem, megverik. Valószínűleg a plébános nem tett eleget kívánataiknak, mert a város összes szoknyát viselő lénye összetömö­rült, hogy a plébánost megverjék. Az azonban ügye­sen kisiklott kezeik közül. A női forradalom albizott­ságot is választott, melynek az a célja, hogy mielőbb csípjék el és rakják el a szófogadatlan lelkipásztort.­­ (Mulatság Pécelen.) Folyó hó 24-én a Pé­­celen építendő róm. kath. templom építési alapja ja­vára dr. Prónay Istvánné, szül gróf Nádasdy Anna védnöksége alatt műkedvelői színielőadással egybekö­­tött táncmulatságot rendezett Pécel közönsége. A mu­latságon nagyszámú és előkelő közönség jelent meg. A jótékonycélú mulatság sikere fényes volt, amennyi­ben mintegy 200 forint tiszta bevétel folyt be. A mu­latság derült hangulatban világos reggelig tartott. A négyeseket 30 pár táncolta. Nagyban emelte a mulat­ság sikerét a műkedvelői szinielőadás. A főszereplők között különösen kitűntek: Cherven Vanda k. a. ha­tározott föllépésével s diskrét, előkelő modorával; to­vábbá Kelemen Jerne és Adrienne kisasszonyok ter­mészetes játékuk s vonzó előadásukkal. Szilágyi Margit k. a. is meglepő higgadtsággal s alakítással adta szerepét. A férfiak között Alker Ernő és Sacher Gusztáv urak játékai tetszettek. Jelen voltak : Zolnay Jenőné, Kelemen Kajetánné, Cherven Florisné, Szilá­gyi Emilné, Tankó Jánosné, Szilágyi Lajosné, Horváth Pálne, Sebastian Jenőné, Virányi Ágostonné, Sacher Istvánné, Sacher Gusztávné, Peterson Alfrédné, Rémi Róbertné, Geőcze Tivadarné, Jakab Istvánné, Kurcsak Antalná, Piny Henrikné, Csepelka Ferencné, Hirsehler Frigyesné, Bolváry Lászlóné, Jamriska Imréné, stb. Leányok : Kelemen Aranka, Kelemen Jerne, Kelemen Adrienne, Cherven Wanda, Szilágyi Margit, Tankó Gizella, Geöcze Boriska, Galgóczy Jolánka, Piny Blanka, Sacher Eleonóra, Jakab Jolán, Bárdossy Etta, Kurcsák Ida, Wlassics Marizka, Korányi Ella, stb. — (Tűz által megzavart bankett) Bölön­ben nagy, 400 teritfékü bankett mellett ültek a zsi­natra érkezettek s egyidejűleg javában folyt a nép­ünnepély, mikor egyszerre tüzves­zedelem lármája zavarta meg a mulatságokat. A tűz onnan keletkezett, hogy egy Szolga István nevű erdőcsősz, ki ez évben már a tizedik gyújtogatást követi el, felgyújtott há­rom nagy és több kisebb épületet. A száraz idő miatt a tűz gyorsan terjedt és csak nagy nehezen lehetett azt lokalizálni. Alighogy azonban a baj nagyobb ter­jedése elé gátat vetettek, háromszáz méternyire a ve­szedelemtől újabb tűz keletkezett. Több gabonával és takarmánynyal telt csűr, egy csomó istálló és me­lléképület gyűlt ki. A zűrzavar óriási volt. A zsi­natra érkezett vendégek otthagyták a mulatságot s a vész helyére siettek. De segítség alig volt, a bölöniek közül mindenki a maga házát óvta csupán. Szeren­csére később megérkeztek a miklósvári tűzoltók s az ő segítségükkel sikerült megmenteni az ünneplő Bö­­lönt az elpusztulástól. — (A horvát nemzeti muzeum) nemrég két értékes gyűjteménynyel gyarapodott. Az egyik egy pillangógyűjtemény, melyet Bécsből hozat­tak és mely 10.593 pillangót és 302 hernyót és bábot foglal magában. A másik gyűjtemény, melyet Spalatoban szereztek be, puhányok gazdag gyűjtemé­nye, mely körülbelül 10.000 darabból áll. A h­orvát múzeum három osztályból áll: régiségtani, állattani és ásványtani osztályból Fenntartási költsége az egész múzeumnak évi 15.989 forint.­­ (Öngyilkosság a vonaton.) Zágrábból sürgönyzik . A Budapestről délelőtt elindult gyorsvonat egy félreeső helyén Langenmantel Arnold eggenbergi földbirtokos öngyilkosságot követett el. Az öngyilkos­nál több levelet, 450 frtot és sorsjegyeket találtak. Kéri, hogy a nejéhez intézett levelet­ fölbontatlanul küldjék el neki és ne értesítsék öngyilkosáé­iról táv­iratilag. Az eset itt nagy szenzációt keltett.

Next