Pesti Hírlap, 1901. szeptember (23. évfolyam, 241-270. szám)

1901-09-01 / 241. szám

1901. szeptember 1., vasárnap. PESTI HIRLAP _______________________3 tartoznak a kereskedelmi szerződések és a qu óta ügyek megoldásai. A kihallgatás után Széll Kálmán minisz­terelnök Körber osztrák miniszterelnökkel kon­ferált. A két miniszterelnök e tanácskozásának tárgyát, hir szerint, a vám­ügyek képezték. Délután Szil Kálmán miniszterelnök Reichen­­auba utazott Széchenyi Gyulának, a király sze­mélye körüli miniszternek, a meglátogatására, hol a király budapesti időzésének a programm­­ját beszélték meg. Ugyancsak Reichenauba uta­zott báró Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter is. Széll­ Kálmán miniszterelnök hétfőn visz­­szaérkezik Budapestre, hol a bécsi megállapo­dásokról a minisztertanácsnak a képviselőház megnyitása előtt jelentést tesz. A képviselőház első ülésére vonatkozólag a következő hivatalos értesítést adták ki. A képviselőház folyó évi szeptember hó 3-án, kedden, d. e. 10 órakor ülést tart. Tassy Károly, a képviselőházi iroda igazgatója. A szász népprogramm. A szász központi választmány, amely — mint már jelentettük — aug. 27-én Nagy-Szebenben ülésezett, az ott hozott hatá­rozatokat a következőkben közli: 1. Az 1890. június 17-én Nagy-Szebenben tar­tott első szász gyűlés által egyhangúlag elfogadott és az 1696. évi október 22.én tartott második szász gyűlés által csak egyes szervezeti határozmányaiban megváltoztatott, egyebekben azonban változatlanul fenntartott és újabban is megerősített szász néppro­gramm képezi továbbra is szász népünk munkálkodá­sának változatlan alapját és minden szász polgártár­sunktól elvárjuk a hű és buzgó közreműködést a programra előmozdítására és megvalósítására. 2. A szász kerületi bizottságoktól és választó­­gyűlésüktől elvárják, hogy a küszöbön levő ország­gyűlési képvise­l-választásoknál csak olyan férfiakat jelöl és csak olyanokat választ meg, akik kijelentik, hogy teljesen és mindenkép a szász népprogramm alapján állanak. 3. A jövő országgyűlés képviselőházának tag­jaira nézve anélkül, hogy ez a szász népprogramm 6. pontját érintené, az az óhajtás fejeztetik ki, hogy a leendő szász képviselők ez idő szerint a most fennálló országgyűlési pártokon kívül való állásukat megtartsák. 4.­­ A szász országgyűlési képviselőktől, tar­tozzanak bár az országgyűlési pártok valamelyikéhez vagy se, elvárjuk, hogy a szász népprogrammot és annak keresztülvitelét érdeklő minden kérdésben idejekorán érintkezésbe lépnek úgy választókerületük kerületi bizottságával, mint a központi választmány­nyal és hogy amellett továbbra is küzdenek, továbbá hogy a maguk részéről minden erejükkel azon lesz­kával történt, a negyedik és ötödik borda között hatolt a testbe és átbökte a jobb tüdő csúcsát. Állapota veszedelmes, noha nem föltétlenül ha­lálos. Föltéve persze, hogy a kés nem volt rozs­dás és a seb nincs inficiálva. A kórházi orvos kijelentette, hogy a seb nincs inficiálva. Ez is belekerült a jegyzőkönyvbe. — Azonkívül egy pár lakkcipőt vesztett el, vagy loptak el tőle. — siránkozik az asz­­szony. — Ellopták ? — Igenis, kérem, haza vitte épen a kun­csaftnak, mára el kellett vinni, különben nem fogadja el s amikor elesett, elejtette és bizonyára valaki elvitte. — Ez más ügy, — szólt az aranygalléros úr, aki a másiknak diktált — jelentse föl a rend­őrségnél. — Aztán — mondta Ábel János biza­kodva — nekem nagy károm van belőle. — Az már igaz, azt majd a törvényszék­nél jelentse be, ha tárgyalás lesz. Ezzel a rendőri urak elmentek. Súlyos napok következtek, óriási lázzal, fantáziákkal, mik mind arról a nagy dicsőség­ről szóltak, hogy ő fogta el a tolvajt és arról a nagy bajról, hogy ellopták a csizmáját. De volt egyéb baj is. Ő valahogyan el volt látva, de szegény feleségének betevő falatja sem volt. Járta a rendőrséget és mindenütt mint annak az embernek a felesége mutatkozott be, aki elfogta a tolvajt, azt várva, hogy nyájas megle­petések fogadják majd: — Ah, az Ábel János felesége? De bizony nem is akarództak emlékezni a Trencsénből Írják, hogy Rakovszky Géza, a trencséni kerület képviselője, szombaton tartotta be­számolóját, amelynek végeztével kijelentette, hogy többé mandátumot nem vállal. Ezt a kijelentést a nagy számban egybegyűlt választók sajnálkozással vették tudomásul. Ezután egyhangú lelkesedéssel Baross Jusztin alispánt jelölték, aki a választók kö­zött megjelenvén, nyomban el is mondta folytonos nagy esetre, ami sehogy sem fért a fejébe, hogy az urak ilyen dologra, melynek az ura élete majdnem áldozatul esett, nem emlékeznek ; mikor aztán mégis a könyvekből kinézték, épen­­séggel nem nyájaskodtak, hanem a legközöm­­bösebb arccal azt mondták, hogy az nem tar­tozik rájuk. Ha pedig előállt az instanciájával, hogy adjanak neki életre, mert az ura a rend érdekében vált munkaképtelenné, akkor hol el­mosolyodtak, hol meg gorombáskodtak vele, hogy mit gondol, bolondok háza ez ? Minek elegyedik az ura oly dolgokba, amikhez semmi köze ? — Különben majd a végtárgyalásnál igényt jelenthetnek be kárpótlásra. A lakkcipőknek azonban teljesen nyomuk veszett.­­ Az uraknak különben igazuk volt: Ábel Jánosné nem halt éhen, valahogyan megélt, maga sem tudta, miből. Az ura állapota is jobbra fordult s akkor aztán boldogan tanakod­tak, hogy mennyi kárpótlást is kérjenek majd a törvényszéktől. Az asszony ezer ékről ábrán­dozott, de Ábel János nem volt oly vérmes azt gondolta, jó ha adnak száz pengőt, meg az elveszett cipő árát, kilenc forintot. Teljes hat hétig nyomta az ágyat, aztán kiszabadult a kór­házból. Útravalóul azt a tanácsot kapta, hogy ne igen dolgozgasson még s ha lehet menjen Olaszországba vagy Gleichenbergbe. Mert a tüdeje még gyönge. Gleichenbergbe nem mehet, ellenben dol­gozni muszáj volt. Keservesen esett, de mégis meg kellett tenni. A környék szegény emberei bizonyos áhítattal néztek rá, mert ő fogta el a tolvajt és vitték neki toldozni az ócska csizmái­kat. Kuncsaftjait a betegség ideje alatt elvesztette, elnök. Hogyne, hiszen a fájdalom is, az egész­ség is, meg a keresethiány és az elveszett lak­kos cipő. Összesen százkilenc pengő, ha nem sokalja a tekintetes törvényszék. A tekintetes törvényszék nem sokalta, meg is ítélte, hogy fizesse meg a vádlott, ha van miből. Csak ekkor esett le az álla szegény Ábel Jánosnak. A vádlott ? Ez az ágról sza­kadt csavargó, aki egy forint ötven krajcárért került most a fegyházba? Nagy búsan bandukoltak haza. Szegény Ábel János köhögött s ha nagyot ütött kala­pácsával a térdszilra, a melle nyilallott is szű­rős fájdalommal. Bús téli estéken, amikor­ ágyba dúlt és az asszony töltögette neki a, ke­serű teát, el is keseredett és kifakadt: — Igaz is, hát mért is akartam én meg­fogni azt a tolvajt? - nek, hogy a szász képviselők a szász népprogram­­mot és annak keresztülvitelét érintő minden fonto­sabb kérdést időről-időre szabályszerű összejövetele­ken közös és egyöntetű eljárás céljából tanácskozás tárgyává tegyenek. 5. ) Elvárjuk, hogy a küszöbön álló képviselő­választásokból politikai alapelveinknek olyan par­lamenti képviselete fog kikerülni, amely hatá­sosabb és sokoldalúbb parlamenti aktivitásra is ké­pes lesz. 6. ) E határozatokról értesítendők a kerületi vá­lasztmányok. Választási mozgalmait. Közügyi párt Gyöngyösön. A munkásnép Gyön­gyösön »közügyi párt* címen új pártot alakított, melynek vezetősége felerészben iparosokból, felerész­ben pedig földmivesekből alakult. A párt elnöke Ur­­bán István iparosmester , alelnöke Csárdás Ferenc földesgazda, jegyzője Bakó Emil iparos. A közügyi párt a képviselőjelölttől Gyöngyös város érdekeinek erősebb istápolását fogja követelni. * Pétervásárról (Heves megye) Írják, hogy ott a róza. kath. papok, tanítók és minden községből öt­hat választópolgárból alakult értekezlet, melyet Zmes­­kai Zoltán szervezett, fölléptette Kom­áromy István gömörmegyei aljegyzőt néppárti programmal. A sza­badelvű párt még nem mozdult meg, de valószínű, hogy gróf Keglevich Gyula föl fog lépni szabadelvű párti programmal.* Nagy-Szölősről (­apcsamegye’) írják, hogy báró Perényi Zsigmondot, ki szeptember 5-én tartja beszá­moló beszédét, ismét jelölni fogják. * A csákvári kerület szabadelvű­ pártja Tál­l­án Vilmos pátk­ai birtokost fogja jelölni. E tárgy­ban a kijelölő­ értekezlet holnap vasárnap d. n. 3 óra­kor lesz a kerület egyik legnagyobb községében, Lovasberényben, hol a jelölt azonnal programmbeszé­­det tart. — A függetlenségi párt ugyancsak ez időben vasárnap d. u. 3 órakor tartja jelölő-értekezletét a kerület választási székhelyén, Csákváron. Miután az eddig emlegetett jelöltek mind visszaléptek, így a szervezett csákvári függetlenségi­ pártnak, mint az or­szágos 48-as függetlenségi­ pártnak hivatalos jelöltje , dr Horváth Gyula budapesti ügyvéd, kinek Kossuth Ferenc a legmelegebb erkölcsi pártfogást ígérte meg. A jelölt dr Eötvös Bálint és mások kíséretében a hely­színére utazik és a megtörtént kijelölés után programmbeszédet intéz a választókhoz. A jelölt már bejárta a kerület több községét, Gara József fővá­rosi lapszerkesztő társaságában, * helyesléssel kisért programmbeszédét. Végül a válasz­­­toit Szell Kálmán miniszterelnökhöz és báró Podma­­­niczky Frigyeshez üdvözlő táviratokat küldtek. * Az ókanizsai kerületben a szabadelvű párt je­löltje ismét Bezerédj István mostani képviselő. Erős ellenfele azonban dr Pataj Sándor zombori ügyvéd. Legutóbb fölmerült ugyan az a hir, hogy Piukovich Elemér is föllép szabadelvű párti programmal a ke­rületben, ez a hir azonban nem bizonyult valónak. * A szepes-szombati választókerületben heves vá­lasztási küzdelemre van kilátás. A szabadelvű párt három táborra szakadt és mindegyiknek van már je­löltje : az egyik frakció Kálmán Jánost, az eddigi képviselőt, a másik dr Nesz Gyulát, a volt iglói polgármestert, a harmadik párttöredék Krompecher Bertalan felkai bankhivatalnokot lépteti föl. * A somló­vásárhelyi kerület szabadelvű válasz­tói Devecserben tartott értekezleten gróf Erdődy Sándort jelölték képviselőnek. A gyűlésből Széll Kál­mánt táviratilag üdvözölték. A függetlenségi párt hol­nap tart alakuló gyűlést.­­ Arcképes választási tollak és zászlók a „Victoria“ zászló­gyárnál (VI., Andrássy­ út 1.) jól és olcsón kaphatók. Vidéki megbízottak kerestetnek. Az állami tisztviselők mozgalmai Az újvidéki állami tisztviselők augusztus hó 26-án megtartott népes értekezlete a következő ha­tározatokat hozta: A Budapesten folyó évi szeptember hó 21— 23-án megtartandó általános tisztviselői kongresszuson kiküldöttek által résztvesz. Kiküldöttekül megválasz­totta : Kovácsics József kir. járásbirót bizottsági el­nököt, dr Padányi Ernő kir. táblabirót, Zanbauer Ágoston kir. főgimnáziumi tanárt, Bruck Ferenc ke­reskedelmi iskolai igazgatót, Zsámbokréthy Dezső m. kir. posta- és távirdatisztet és Schiff Miksa kir. tör­ ,­vényszéki kezelőtisztet, bizottsági jegyzőt. Az értekezlet abban a meggyőződésben van hogy a jelen pillanat nem alkalmas arra, hogy ki­­vánságaink 10—20 pontba történő foglalásával a­­ legfőbb, legégetőbb szükségről, a törzsfizetés emelésé­­­ről, az összpontosított figyelmet elvonjuk s a helyze­tet zavarosabbá tegyük. Aki sokat markol, keveset fog. Fő sérelmünk, hogy az állam tisztviselőinek, — különösen az alsóbb­­ fizetési fokozatokban — nem biztosítja a tisztessége­­s megélhetés eszközeit, mert fizetésünk a tisztességes­ megélhetéshez kevés. Különösen a családos kis­tiszt­­viselő élete valóságos küzdelem a létért. Maradjunk tehát ennél, kérjük s követeljük a­ törzsfizetés javítását 1600 korona kezdő fizetés mel­lett. Minden egyéb csak másodsorban kell, hogy mozgalmunknál tekintetben jöhessen. A pozsonyi állami tisztviselők ide vonatkozó érvelését teszszük magunkévá, amely így hangzik: A magas kormány már hosszú idők óta foglalkozik a fizetés felemelés kérdésével s igy abban a helyzetben bizony nagyon keserves volt megszerezni a min­dennapra való kenyeret. Többre nem is telt a foldozgatásból. De táplálta őket a reménység, hogy a tör­vény majd kárpótolja őket. Szinte főnyeremény­nek érezték a súlyos esetet, melynek következ­tében száz forinthoz fognak jutni. S szívük nagyot dobbant, mikor kézbesítették nekik az idéző levelet, hogy jelenjen meg Ábel János a vizsgálóbiró előtt, későbben pedig a főtárgya­láson. __ Ábel János büszkén és ünnepélyesen lép­delt a bírák elé és emberségesen megfelelt min­den kérdésre. így volt, amúgy volt, hat hétig volt beteg, most sem heverte még ki a baját. — Igényt tart-e kárpótlásra ? — kérdi az

Next