Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-11 / 249. szám

1902. szeptember 11., csütörtök. PESTI HÍRLAP 9? — (Erzsébet királyné emléke.) Erzsébet királyasszony halálának gyászos évfordulóját kegye­lettel ülte meg az egész ország. A középületekről fekete lobogók hirdették az emlékezést, de kitűzték a gyászzászlókat egyes magánházakra is. Az egész országban gyászistentiszteleteket tartottak s gyászü­n­­nepet ültek az összes iskolák. A fővárosban a buda­vári Mátyás-templomban volt a főistentisztelet; a misét Császka György kalocsai érsek mondotta ab­ban a casualeban, mely Erzsébet királynő ruhájából készült. A misén a kormány tagjai közül Wlassics Gyu­l, Láng Lajos, Plósz Sándor és Darányi Ignác miniszterek, Széll Ignác államtitkár, Márkus József főpolgármester, az állami és városi hivatalok feje, s a konzuli kar volt jelen. Mint Bécsből jelentik, a király reggel hét óra­kor csöndes misét hallgatott a schönbrunni kápolná­ban. Délelőtt tíz órakor a burg plébánia­templomában volt gyászmise, amelyen jelen volt a király, Lajos Viktor és Rajner főhercegek s Mária Terézia Annun­­eláta, Erzsébet Amália, Mária Jozefa, Izabella, Mária Anna s Mária Henrietta főhercegnők, Goluhowszki gróf és Kállay Béni közös miniszterek, Széli és Köp­­ber miniszterelnökök, az osztrák miniszterek és a tá­bornoki kar. A király reggel fél nyolckor a kapucinu­sok temploma elé hajtatott s a sírboltban csöndes imát mondott a királyné, Rudolf trónörökös és szü­leinek a koporsói előtt. A király tíz percig imádko­zott. A királyné sírjára a főhercegnők, Windischgrätz hercegné és Bécs városa küldött koszorút. A magyar nők nevében már tegnap elhelyezték a díszes koszo­rút. A német trónörökös gróf Brockdorf német nagy­követségi titkárral gyönyörű koszorút küldött a ki­rályné koporsójára. Valóságos bucsujárás volt a ka­pucinusok sírboltjában.­­ (A Mátyás-ünnep.) Még egy egész hó­napjuk van a kolozsváriaknak a Mátyás-ünnepig, de azért már most megindult a nagy munka az ünnep minél impozánsabbá tételére. A király elmaradása nagy csalódást hozott a kolozsváriakra, az ünnep rendezői csak a főhercegek megjelenésével vigasz­talják magukat. A rendezőség meghívta az uralkodó­­ház minden nagykorú tagját, akik közül eddig József főhercegnek, mint a király képviselőjének, József Ágost főhercegnek és Auguszta főhercegasszonynak a megjelenése bizonyos. Résztvesz az ünnepen az ország valamennyi törvényhatósága, akiket a város meghívott. A meghívásra Fogaras vármegye főispánja, dr Bausznern Guidó, már bejelen­tette a vármegye részvételét. Az ünnepségre óriási mennyiségű koszorút vár a rendezőség, amely már számos ilyen bejelentést kapott iskoláktól és testü­letektől. Az összes vármegyék koszorút tesznek a szoborra. A közönség elhelyezésére nagy tribünt építenek. A helyekre előjegyzések már most folynak, úgy, hogy eddig több mint kétszáz helyet foglaltak le. Az országgyűlés mindkét háza ott lesz az ünne­pen. A képviselőket Apponyi Albert vezeti, aki ké­sőbb fogja a részvétel módját tudatni a képvise­lőkkel.­­ (Montebello márkiné.) Montebello márki­nak, Franciaország pétervári nagykövetének vissza­hívását a politikai okokon felül bizonyos asszony­­kulissza-okokkal is magyarázza a Temps. A nagy­követ felesége kevély arisztokrata nő, aki egyálta­lában nem tűr meg a maga közelében polgári szár­mazású embert. Még a köztársasági elnököt sem. Mikor Londet a cár meglátogatására legutóbb Péter­­várra érkezett, Montebello márkiné tüntetően eluta­zott az orosz fővárosból. Tűrhetetlen gőgösséget tanúsított a márkiné a miniszterek feleségei iránt is. Mikor a cár tavaly Franciaországban járt, Montebello márkiné újszülött kis unokája keresztapjának kérte föl. A keresztelés meg is történt Compiègneben, anélkül, hogy a nagykövetnő a miniszterek feleségei közül bárkit is meghívott volna. Ezek viszont se­­hogysem voltak hajlandók lakást adni a csecsemő dajkájának, akin végre is Lonberne könyörült meg. Ugyancsak a compiégnei cári látogatáshoz fűződik a gőgös márkiné második sértése is. A cárné tisztele­tére adott ünnepi reggelin minden nő fedetlen fővel jelent meg, csupán Montebello márkiné kalaposan A többi előkelő hölgy leckéztetésnek vette a márkiné eljárását s kivált azóta igen elkeseredetté vált iránta a hangulat.­­ (Véres verekedés.) A kis Rókus­ utca 9 számú vendéglőben Vámos Ferenc, K­eskeméti Vínes és Jóna József kőfaragó segédek összeverekedtek, Jé­nát egy gyufatartóval úgy vágták fejbe, hogy nyom­ban elbontotta a vér. A súlyosan sebesült embert az irgalmasok­ kórházába vitték.­­ — (A zágrábi tüntetések utójátéka.) Zág­rábban napok óta csendes minden. A hatóságok nagy buzgalommal folytatják a vizsgálatot s hozzák meg ítéleteiket. A statáriális hirdetések leszaggatása miatt a járásbíróság Bosner Ottó és Podjer Iván iparos­­segédeket egyenként három napi elzárásra ítélte el. A beszüntetett Srbobran munkatársát, Julija Ada­­movicsot a rendőrség elvezettette és Ratkics rendőr­főnök kihallgatta. Adamovics kijelentette, hogy ő a lap politikai részét és pedig a Balkánügyeket és a kül­politikát vezeti. A kihallgatás befejezése után a rendőrfőnök felolvasta a határozatot, mely szerint Adamovicsot kiutasítják az országból. Adamovics ki­jelentette, hogy a határozat ellen felebbez, de feleb­­bezése nem halasztja el az ítélet foganatosítását. Adamovicsot tegnap egy detektív kíséretében Bel­­grádba toloncolták. A rendőrség megtagadott minden felvilágosítást a kiutasítás indokairól. Az utóbbi na­pokban ezenkívül még százhúsz olyan egyént utasí­tottak ki, ald a tüntetésekben és kihágásokban résztvett. Valamennyit illetőségi helyeikre to­loncolták. A napokban a diakovári tűzoltóság egy 8 tagú küldöttsége érkezett Zágrábba. Főparancsokának, Bar­­lovics István képviselőnek vezetése alatt a küldött­ség egy napot Zágrábban akart tölteni, hogy a város nevezetességeit megtekintse. A rendőrség azonban értesítette a küldöttséget, hogy ez idő szerint semmi csoportosulást sem tűr el, mire a küldöttség a leg­közelebbi vonattal Károlyvárosba utazott. A hivatalos lap egy rendelete, tekintettel az utóbbi napok ese­ményeire és a közbátorság érdekében a szerdai napra eső hetivásárok megtartását további rendelkezésig Zágráb fővárosban beszünteti. Ezenkívül a hatóság megtiltotta a lövöldözést a szőlőben és a fegyver­eladást mindazon személyek részére, kik erre nézve Katkics rendőrfőnök külön írásos engedélyét nem tudják felmutatni. A Starcsevics­ utca egy kávéház tulaj­donosát a rendőrség 200 korona pénzbírsággal súj­totta, amiért este 9 óra után egy gázlángot égve hagyott kávéházában. Hasonló büntetéssel sújtottak több kávést és vendéglőst efféle mulasztások miatt. Minthogy újabb rendzavarás nem fordult elő, a rend­őrség a kapuzárás idejét kilenc órára, a nyilvános helyiségek bezárásának idejét 11 órára tolta ki. A 16. gyalogezrednek Száva-Bródba rendelt zászlóalja ma reggel visszaérkezett. Bródban nem volt rend­zavarás.­­ A belgrádi Dnevnik című lap mai szá­mában erősen inti a boszniai és horvátországi szer­­beket attól, hogy Szerbiába ne vándoroljanak, mert Szerbiában már nincsen hely számukra és csak nagy nyomorba jutnának.­­ (Nagy sikkasztás.) úgy látszik, még­sem teljesen a mi specialitásunk a sikkasztás s hűtlen sáfárok akadnak mindenfelé. Mint Weimarból távira­tozték, a Langewiesener bank igazgatóját, Reinhardtot ma ott letartóztatták, miután a könyvek átvizs­gálásánál kitűnt, hogy Reinhardt több mint félmil­liót sikkasztott a banktól. Párizsból is egy bank megkárosításáról jön tudósítás. A Banque de France földalatti pincebol­tozataiban, ahol a bank készpénzét őrzik, ma reggel nagy lopásnak jutottak nyomára. A pincére felügyelő hivatalnok, mikor ma reggel megkezdte inspekcióját, észrevette, hogy a pincében felhalmozott zsákok kö­zül kettő üres. Azonnal értesítették a banknak sza­badságon levő főpénztárosát, aki visszatér Párizsba és a jórészt húszfrankos aranyakat tartalmazó zsá­kokat leltározni fogja. Hozzávetőleges becslés szerint a bank kára körülbelül negyedmillió frank.­­ (Nagy lopás Hamburgban.) A 33 éves Trofh Gusztáv magán titkár csúnya betörést követett el gazdája ellen. Először is ellopta annak három kö­tetnyi telyepgyűjteményét, melyet 150,000 márkára becsülnek. E gyűjtemény első része Európa, második kötete Afrika és Amerika, harmadik kötete Ázsia és Ausztrália bélyegeit mutatja be és pedig egy-egy új és használt példányban. Aki e gyűjteményt sértetlenül visszaszerezi, tízezer márka jutalmat kap. Roth el­lopta még gazdája ritka becsű római arany és ezüst érem gyűjteményét, azután német, francia, angol és hollandi bankjegyeit és sok mindenféle értékpapír­ját , köztük 53 drb. osztrák hitelsorsjegyet, 103 drb. Freiburg Kanton-sorsjegyet, 12 drb. 1864-iki állam­sorsjegyet és 39 drb. Braunschweigi sorsjegyet. Roth Gusztáv, magas nyúlánk, fekete hajú alak, szemei fe­keték, homloka magas, orra hajlott, ajkai szélesek, fogai hiányosak, fekete bajuszt és szakált viselt, álla hegyes, arca keskeny, arcszíne halovány, beteges, és beszéli a német, angol, francia, portugál és magyar nyelvet. Vele szökött felesége Rothné szül. Giering I Anna Mária Terézia, aki 1868-ban született, közép­magas termet­­, sötét szőke hajú, homloka alacsony, szemei feketék, álla kerek, sápadt arcszinü és a „hochdeutsch“ németet beszéli. Kis fiuk is velük van, akinek arcszine sötét, kézrekerítőjük jutalmat kap.­­ (Walburg báró származása.) Mialatt a báróból fizetőpincérré vedlett Walburg Ernő vidáman szedi a kávéházi vendégek borravalóit, a laibachi bíróságot még egyre foglalkoztatja néhai Ernő főher­ceg fiának születése. Walburg Ernő báró tudvalevő­leg annak idején, hogy örökségi igényeit érvényesít­hesse, keresztelő levéllel állt elő, amelyet akkor ha­misnak jelentettek ki. Megállapították állítólag azt is, hogy az anyakönyv eredeti bejegyzése hiányzik, mert kitépték onnan. A pap, aki akkor a kereszteléseket végezte, nyomtalanul eltűnt s nem tudtak rájönni, mi­után kallódott el az anyakönyvnek az a lapja, amelyre az Ernő főherceg és Skublich Laura házas­ságából származott Walburg Ernő keresztelése volt bevezetve. Később letartóztattak egy Grandinger Miksa nevű kalandort, akit azzal vádolnak, hogy az Ernő főherceg házasságáról felvett jegyzőkönyvet, amit Walburg az udvarnál bemutatott, ő hamisította. Standingert csalás és okirathamisítás miatt vád alá is helyezték és mint most Laibachból táviratozzék, perének tárgyalását szeptember 19-ére tűzték ki. A per mindenesetre érdekesnek ígérkezik, mert sok olyan részletét tisztázza a regényes házasságnak, amiről eddig senki sem tud bizonyosat. Walburg Ernő báró nem lesz ott a tárgyaláson, ami természetes is, mert az osztrák bíróságok Standingerrel együtt az ő elfogatását is elrendelték. Akkor itt Budapesten le is tartóztatták Walburgot, aki sokáig ült vizsgálati fog­ságban, mert a törvényszék nem egyhamar döntött a kiadatása ügyében. ''A Halburg védői ugyanis a báró magyar állampolgársága mellett kardoskodtak, amit bizonyítani is tudtak, úgy hogy a törvényszék meg­tagadta a kiadatást. A sokat emlegetett ügy ezzel le is került a napirendről s csak pár hónap előtt esett megint szó róla, mikor Ernő báró fölvette a pincér­­frakkot. A laibaehi pör most újra napirendre hozza a rejtélyes születés dolgát s talán azt is eldönti, hogy csakugyan törvényes alapon követeli-e Ernő pincér a nagy örökség kiadatását. — 1A perzsa sah aranygyapja.) Említet­tük már, hogy XIII. Alfonz spanyol király Muzaffer Eddint, a Párizsban időző perzsa saht, aranygyapjas rendjelével tüntette ki. A spanyol király követeit a perzsa nagykövet az Elysée palotájába vitette, hol a sah a nagy szalonban, udvari minisztere, nagyve­zére, főkamarása, udvari marsallja s közmunka mi­nisztere társaságában fogadta spanyol vendégeit. A perzsa udvari méltóságok mind teljes díszben, arany­tól, gyémántoktól és rendjelektől csillogó ruháikban csoportosultak uralkodójuk mögé. Perez Cabaliero, a négy tagú küldöttség feje hosszabb beszédet intézett a sahhoz, melyre az uralkodó ép oly hosszasan, de perzsa nyelven válaszolt. E beszédet a nagyvezér tol­mácsolta. Ekkor Perez Cabaliero úr a szokásos for­malitások közt az aranygyapjas rendjelet a sah nya­kába akasztotta, megkérdezvén tőle, hogy elfogadja-e a rendjelet és igéri-e, hogy annak dicsőségét és fé­nyét erejéhez mérten emelni fogja. A sah így felelt:­­ígérem ezt és a magas rendjelet elfogadom.“ Ezzel a szertartás véget ért és a sah a spanyol vendége­ket pazar villásreggelihez hivta meg, melyen nagy­vezére segélyével élénken társalgott velük. Mind a négy spanyol előkelőség magas perzsa rendjeleket viselt, melyeket a sah már a palotába érkeztük előtt küldött át nekik. A sah ezúttal egészen eltekintett a szigorú perzsa etikettől, mert külön asztal helyett vendégeivel egy asztalnál foglalt helyet és olyan gazdag étlapot állított össze, amilyenre még európai itt tartózkodása alatt egyszer sem volt példa.­­­ (A Hazai Leszámítoló- és Takarékszö­vetkezet) Andrássy-út 47. módosította alapszabályait olyképen, hogy az igazgatóság indítványára a kése­delmes befizetésektől eddig számított bírságot telje­sen eltörölte és bankszerü kölcsönök kötését alap­szabályaiba felvette. A szövetkezet az első, mely ezzel az igazi szövetkezeti szellemet alapszabályaiba bevitte.­­ (A telepathia.) A svájci lapok különös történetet mondanak el, amely a telepathiának ere­jéről ad meggyőző bizonyságot. Egy Bornand nevű berni­er néhány napra Gentbe küldte a fiát rokonok­hoz látogatóba. Másnap este az ebédnél Bornand egy­szerre fölkiáltott: — Fiam vagy beteg vagy szerencsétlenség érte. Érzem. És a legközelebbi vonattal elutazott s reggeli öt órára Gentbe is ért. A fia csakugyan beteg volt, sőt halálán. Három orvos ápolta. Az apa megtudta, hogy előtte való este a fia, épen az ebéd idején, vizbe esett és fuldokolva az atyját hivta segítség­ült. Ezt a hangot érezte meg az apa a telepathia révén.

Next