Pesti Hírlap, 1903. április (25. évfolyam, 104-118. szám)

1903-04-17 / 105. szám

.... - „■ ........ - ------ ...-----------------------------— » nemzetet azzal, hogy épen március 15-ére ren­delte el a Gotterhalte éneklését. Tessék leleplezni ennek a rendeletnek a kibocsátását. Elnök tudatja, hogy a többi jelentkezők le­mondtak a felszólalás jogáról. A honvédelmi minisz­ter kíván nyilatkozni. Báró Fejérváry miniszter beszéde. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház ! Az előttem szóló képviselő urak egy felfújt dologról beszéltek, (Ellentmondások a szélső­­baloldalon.) amely iránt április 15-én Papp Zoltán interpellációt tett. Az én kérésem­­, képviselőház az, hogy méltóztassák megengedni, miután épen szeren­csém van Papp Zoltán képviselő úrhoz . . . Papp Zoltán: Én mindig itt vagyok. .. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: . . . azért mondhatom azt, hogy szerencsém van. (Élénk derültség a jobboldalon.) Talán méltóztatik megengedni, hogy válaszolva előttem szóló képvi­selő uraknak, egyúttal a választ megadjam az in­terpellációra is. (Helyeslés a jobboldalon.) Remé­lem legalább, hogy a 1. képviselőháznak nem lesz ez ellen kifogása. Hentaller Lajos: Házszabályellenes! Határo­zathozatalnak napirend előtt nincs helye. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Én az ülés megnyitása alkalmával (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kértem a Ház beleegyezését, hogy a miniszter úr­nak a napirend előtti felszólalásokra adott vála­szát egyúttal tekintse Papp Zoltán képviselő úr in­terpellációjára adott válaszának. Ebbe a Ház egy­hangúlag beleegyezett. (Ellentmondások a szélső­baloldalon. Hosszantartó nagy zaj. Elnök csenget.) Csendet kérek. Határozat hozható ! (Ellentmondás és mozgás a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Bocsá­natot kérek, itt a Ház a határozatával állunk szem­ben, méltóztassák már most a honvédelmi miniszter urat meghallgatni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. El­nök ismételten csenget.) Bocsánatot kérek, ezt meg­változtatni nem lehet. Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A házszabályokhoz csak akkor lehet szólani, ha valaki beszédét befejezte. Beszéd közben nem lehet. Méltóztassanak a miniszter urat meghall­gatni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet ké­rek. (Halljuk! Halljuk!) R. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A t. képviselő urak, úgy az interpelláló képviselő úr. Valamint a három előttem szólott képviselő úr, több­­rendbeli dolgot fölhoztak, amelyeket többnyire — mondom, többnyire, mert nem kizárólag — a lapok­ból vettek. Hát ezek a hírek, amelyek a lapokban megjelentek, csak nagyon csekély részben voltak iga­zak, legnagyobb részben azonban, amint ez szokás bi­zonyos lapokban, a valóságnak meg nem feleltek. Azt méltóztatott mondani, hiszen általában a képviselő urak anélkül bár beismerték, hogy a tény­állást, amint tényleg előfordult, nem tudják . . . Kubik Béla : Mert eltitkolnak mindent. Már az maga nagy bűn, ha valami katonáéktól kiszivá­rog. (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Ku­­bik Béla képviselő urat kérem valamivel hangosab­ban beszélni. (Élénk derültség.) Rubik Béla : Elismerem, hogy jó vicc. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A t. képviselő urak kegyesek voltak a hadapródiskolát, annak parancsnokát, a minisztert, a hadsereget, a véderőt, szőrösfül-böröst is elitélni, mielőtt még tud­ták volna, hogy ott mi történt. Én azt hiszem, nyu­godtan gondolkozó ember először meggyőződik, hogy mi történt tulajdonképen és hogy ha konstatálva van a dolog, nem örül annak, hogy egy szenzációs dolgot hozhat, nem örül annak sem, ha nem szenzációs a dolog, hanem mindig csak a valósághoz tartja ma­gát. Hát legyenek kegyesek az urak megengedni, hogy a történteket előadhassam. A Gall Sándor t. képviselő úr részéről felhozottakra nem akarok rész­letesen válaszolni. (Zaj a szélsőbalon.) Azt mondta például, hogy magyarul nem is akarnak tanulni ott az Intézetben, pedig az nem áll, mert aki magyarul folyékonyan nem tud, az ott a magyar intézetben amúgy is kénytelen, akarva, nem­ akarva, tökéletesen megtanulni a magyar nyelvet, annál is inkább, miután az előadási nyelv a magyar. Hát legyenek kegyesek az urak megengedni, hogy egy kicsit reflektáljak a történtekre és az ezzel kapcsolatosan történt fölszó­­lalásokra. Mielőtt még az interpelláló kérdéseire meg­adnám a határozott feleletet, mégis csak foglalkoz­nom kell egy kicsit azokkal az újsághírekkel, mert úgy a t. interpelláló úr, mint a ma fölszólalt­­. urak azt mondták, hogy a hírlapokból vettek tudomást a dologról. Ivánka megszólal. Okolicsányi László : Nem lett megcáfolva ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kérem, ha mindent meg akarunk cáfolni, ami a la­pokban megjelenik . . . Okolicsányi László : Nem oly kicsiség ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: .. . akkor méltóztassak egy külön cáfoló minisztériu­mot fölállítani. (Elénk derültség.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tessék egy katonailag szervezett intézetben megen­gedi (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Elnök csen­get,­ hogy az a szellem kerüljön fölszinre, amely ott uralkodik. Ily szellemben katonákat nevelni lehetet­lenség. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Egy hang a szélsőbaloldalon : Hazaárulók legyenek, ugye-e ? Ivánka Oszkár: Vagy magyarok vagyunk, vagy nem vagyunk magyarok ! (Élénk éljenzés és taps a bal- és szélsőbalon. Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! (Zajos fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan­. Gyalázat­, nem szabad itt magyarnak lenni !) Kérem a képviselő urakat, mél­­tóztassanak türelemmel meghallgatni a szónokot, mert kü­lönben kénytelen leszek a képviselő urakat név­szerint rendreutasítani Az első vihar. Papp Zoltán: Türelem kell ahoz, hogy ezt meghallgassa az emberi (Hosszantartó nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Papp Zoltán ismételten köz­beszól.) Elnök : Papp Zoltán képviselő urat rendre­­utasítom. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Köteles­ségem a képviselő urakat a házszabályok értelmében még egyszer figyelmeztetni, hogy kénytelen leszek név szerinti rendreutasítási jogommal élni. (Zajos föl­kiáltások a szélsőbaloldalon: A miniszter ne beszél­jen így ! Ezt nem lehet tűrni! Lengyel Zoltán ismé­telten közbeszól.) Lengyel Zoltán képviselő urat rend­­reutasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre: A minisztert utasítsa rendre, aki ilyen hazafiatlanságot beszél ! Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak, mert különben kénytelen lennék név szerinti rendreutasítás­sal élni. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tes­sék !­­­árjuk) Nagy zaj. Lengyel Zoltán ismételten közbekiált.) Lengyel Zoltán képviselő urat másodszor is rendreutasítom és figyelmeztetem a harmadszori rendreutasítás következményeire. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kérem, t. uraim, én már nagyobb lármát hallottam ennél! Papp Zoltán: Fog hallani még ennél nagyob­bat is! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: . . . és bizonyosan még emlékeznek is rá az urak. Tán emlékezni fog Papp Zoltán képviselő úr is arra a nótára, amelyet az ifjúsággal elénekeltettek és amely úgy szólt, hogy: Abzug Tisza, abzug Csáky, Abzug báró Fejérváry, Abzug Török főkapitány: Éljen doktor Takáts Zoltán ! Ne méltóztassék ezt elfelejteni. Barabás Béla: Többet ér a Gotterhalténál még az a nóta is, hogy éljen doktor Takáts Zoltán. (Foly­tonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Szatmári Mór : Akkor ez volt a nemzet han­gulata ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek t. képviselő urak. Kubik Béla: Kinek mondta a miniszter azt? Mit akart azzal a nótával mondani ? (Nagy zaj a szél­sőbaloldalon.) Ráth Endre: Mit akart azzal mondani, hogy éljen Takács Zoltán ? Elnök: Gáli képviselő urat kérem, méltóztas­­sék csendben maradni. (Folyton tartó nagy zaj.) Csen­det kérek t. képviselő urak. Ráth Endre: Ne hasonlítsa a képviselőket olyan emberhez, akit kétszer is fegyházra ítéltek. Elnök: Kérem Ráth Endre képviselő urat ma­radjon csendben. Méltóztassék meghallgatni a szóno­kot. Módjukban van a képviselő uraknak holnap majd válaszolni, de a házszabályok értelmében most senki másnak nincs joga beszélni, mint a miniszter úrnak. Pozsgay Miklós: Mégis csak gyalázat. Elnök : Csendet kérek, Pozsgay képviselő úr. Módjukban áll a képviselő uraknak holnap majd vá­laszolni, ma azonban tessék meghallgatni a miniszter urat. (Pozsgay Miklós közbeszól.) Pozsgay Miklós kép­viselő urat harmadszor kérem, méltóztassék csendben maradni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Kérem, méltóztatik látni, hogy ezen két növendék nem azért távolit­atott el az intézetből, mert talán a Gotterhaltot nem akarta énekelni, hanem azért, mert ott benn politikailag izgatott. (Nagy zaj a szélsőbal­oldalon) . .. kérem nekem csak két fülem van, tes­sék hangosabban. Elnök : Csendet kérek képviselő urak, méltóz­tassék a szónokot meghallgatni. Szatmári Mór: Ehhez kérem irtózatos ciniz­mus kell. Rátkay László: Az elnök mindent eltűr. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem semmi olyasmi nem történt, a­miért ez a gáncs érhetné az elnököt. Kubik Béla: Takács Zoltánnal hasonlítja ösz­­sze a képviselőket. Ez nem inzultus? Disznóság! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) (Gáli Sándor közbeszól.) Csendet kérek képviselő urak. Kérem Gáli Sándor képviselő urat méltóztassék a szónokot meghallgatni. Ráth Endre : Csak nem fogjuk eltűrni, hogy a parlament tagjait egy fegyházra ítélt egyénnel össze­­hasonítí­t. Elnök: Ráth Endre képviselő urat rendre uta­sítom és figyelmeztetem, hogy az elnökkel vitatkozni nem szabad. Méltóztassék majd holnap észrevételei­ket megtenni, ma azonban a házszabályok értelmé­­ben kötelessége a képviselő uraknak a szónokot meghallgatni. Horváth Gyula: Az elnöknek is van köte­lessége. Elnök: Csendet kérek Horváth képviselő úr. Tudni fogom kötelességemet. (Rubik Béla közbekiált.) Kubik képviselő urat harmadszor kérem, méltóztassék csendben lenni. Kubik Béla: Majd ha a miniszter urat a fe­gyelmekkel hasonlítjuk össze, akkor majd én él­jenetek. Endrey Gyula: Takáts Zoltánt tartsa meg magának a miniszter úr. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter. Azon ifjak között, akik pár napi elzárásra voltak ítélve, volt egy Wlassics nevű növendék, aki külön­ben igen jó magaviseletű és szorgalmas volt, dupla kitüntetése is volt, és ő annyira szívére vette ezt, hogy megbüntettetett ez alkalommal, hogy kijelentette, hogy ki akar lépni. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Ezt helyesen lelte !) És a szülök Pécset lakván, más­nap érte jöttek és kivették ezen növendéket az inté­zetből. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Okosan tették!) Ez fölfogás dolga. Aki katona akar lenni . . . Ugron Gábor: Az legyen osztrák, és ne maradjon magyar. (Hosszantartó zaj a szélsőbalol­dalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Aki katona akar lenni, az tanuljon meg engedelmeskedni, aki nem akar fegyelmet tanulni és nem akar enge­delmeskedni, az ne is menjen katonai iskolába, hi­szen nem kényszeríti reá senki. (Nagy zaj és moz­gás a szélsőbaloldalon, Elnök csenget.) Kár, hogy önök, t. képviselő urak, nem jártak katonai iskolába; talán másképen gondolkodnának most. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elég az hozzá, hogy a lapokban föl volt említve, elitéltetvén egyúttal az egész világ és én az élén, hogy öt növendéket ki­dobtak a hadapródiskolából. Ez azonban nem igaz, mert kettő lett elbocsátva, a harmadik pedig önként ment el. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbalolda­­lon: Miért ?) Megmagyaráztam, hogy miért. (Folytonos nagy zaj és fölkiáltások a szélsőbaloldalon: De hát mondja meg, hogy miért?) Mert politikailag izgattak. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: De mivel izgattak?) Szatmári Mór: Hiszen a miniszter úr azt mondta, hogy fölvilágosítást ad! Mondja meg tehát, mivel izgatlak? (Nagy zaj a bal- és szélsőbal­oldalon.) A beszéd folytatása. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Fölolvastam már, hogy mit mondtak ! Vagy még egy­szer olvassam föl? (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Olvassa föl. Halljuk!) Szívesen. (Olvassa.) Az egyik azt mondta: Urak, Írjunk Rakovszky képviselőnek, ő jó véres szájú, majd Interpellál a képviselőházban. (N­­gy zaj és nyugtalanság a szélsőbaloldalon.) Szatmári Mór: Hogy ha egy gyerek ilyen ki­­fejezést használ, azért már kicsapják? (ügy van 1 ügy van­­ a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem gyermek az már, hanem katonai növendék. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: (Csenget.) Kérek csendet képviselő urak. Méltóztassanak meghallgatni a szónokot. (Hall­juk ! Halljuk­­ jobbfelől.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A másik azt mondta: Az már mégis disznóság, hogy március 15-én a Gotterhaltot énekeltetik velünk és nem adnak kimenőt. Azért nem kaptunk kimenőt, mert attól féltek, hogy a szocialisták zászlói alá vo­nulva valami rendetlenséget csinálnak. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Tudni való . . . (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat legyenek csendben. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tudnivaló, hogy épen akkor Pécsett a szocialisták­nak gyülekezetük volt. (Folytonos zaj a szélsőbalol­­dalon.) Ilyenkor az egész katonaállomány készenlét­ben szokott lenni, ezekkel a hadapród-növendékek­­kel, ezekkel a serdülő ifjakkal sem lehetett kivételt tenni és nem lehetett megengedni nekik, hogy ki­­menjenek. (Nagy zaj és fölkiáltások a szélsőbalolda­lon : Mit csináltak a szocialisták ?) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Ne zavarják folytonosan a szónokot. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hogy mit csináltak a szocialisták, azt én nem tudom. Hanem annyit tudok, hogy nem szabad megengedni, hogy a növendékek oda menjenek és valami kelle­metlenség érje őket. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Az volt a lapokban, hogy katonai kíséret alatt kül­dettek haza azok az ifjak. Hát ez nem így volt. (Föl­­kiáltások a szélsőbaloldalon. Hát hazugság volt?) P­E­S­T­I HÍRLAP 4­­903. április 17., péntek.

Next