Pesti Hírlap, 1903. szeptember (25. évfolyam, 238-267. szám)
1903-09-01 / 238. szám
3 1903. szeptember 1., kedd. PESTI HÍRLAP nai programmjának a képviselője gyanánt szerepel a pártkörben. Wekerle Szentiványi Árpáddal hosszasan tanácskozott. A függetlenségiek köréből. A függetlenségiek harci táborának egyik erdélyi képviselője ezeket mondta a párt hangulatának jellemzésére: — Kizártnak tartom, hogy a Kossuthpárt a magyar vezényszó kivívása nélkül leszerelhessen. Ezen a véleményen van most Kossuth Ferenc és a párt nagy többsége. Való igaz, hogy egyesek Wekerlének, mások Apponyinak szívesen engednének, de a többség, ha csak az összes követeléseket nem teljesítik, minden körülmények közt folytatni fogja a harcot, bárki legyen is a jövendő miniszterelnök. Meg vagyok győződve róla, hogy így gondolkozik a párt többsége annál is inkább, mert a választók követelik, hogy a párt tovább küzdjön. A volt tigron párt egy tagja következőleg jellemezte a függetlenségi párt ezen csoportjának állásfoglalását: — Magyar vezényszó nélkül nem szerelünk le senkinek, semmi szín alatt. Rosztszaljuk és elítéljük azoknak a politikáját a függetlenségi párton, akik most eltérneka magyar vezényszó határozott követelésétől, holott még nem is tudhatják, hogymit akar adni a király és mit hoz a jövendő miniszterelnök. Hisz így feladják a harcot, mielőtt a győzelem kivívását megkísértenék. Azt hiszem, hogy a katonai körök utolsó kísérlete a kiszolgált legénységbentartása. Ha ezzel januárig nem sikerül megtörni az ellenzék ellentállását, akkor meg fogják adni a magyar vezényleti nyelvet. Ha majd megismerjük az új miniszterelnök programmját s ha a választások szele fog fújni, akkor elmegyünk kerületeinkbe és további kitartásra fogjuk lelkesíteni a nemzetet. Azt a körülményt, hogy egyes függetlenségi képviselők már most engedékenyeknek mutatkoznak, elítéli Eötvös Károly is, aki ezeket mondta: — A dolog nagyon hasonlít a hitelező és a rossz adós közti viszonyhoz A hitelező, aki egy krajcárt sem tud kapni adóssától, egy nap azt mondja neki: — Hetven százalékát követelésemnek elengedem , fizesd a harminc százalékot. Az adós erre így felel: — Hogy elengedted a hetven százalékot, köszönöm, de én egy krajcárt sem fizetek. A hitelező — úgymond Eötvös — egykrajcárt sem kapott s jogos követeléséből mégis engedett. Az ellenzék is igy járna, ha engedne.Ha sem igy, sem úgy nem kap engedményt, s akkor egy hajszálnyit se adjon fel követeléseiből. Jön idő, amikor az adós fizetésképes lesz s akkor be lehet és be kell majd hajtania rajta az egész követelést. Itt említjük meg, hogy a tiszalöki választókerület rendkívüli ünneplés között bizalmatszavazott Papp Zoltánnak, a Szapáry-féle vesztegetések leleplezőjének. A tiszalöki népgyűléshíre örömet keltett a függetlenségi képviselők közt. Belpolitikai hírek. A hajdúböszörményi szabadelvű párt •Faksy Károly pártelnök elnöklete alatt vasárnapdélelőtt 10 órakor tartott népes gyűlésén tárrgyalta a debreceni szabadelvű párt ismert határozatát s átiratát a nemzeti követelések tárgyában. A párt magáévá tette a debreceniek határozatát s azok sorába áll, akik a nemzeti követelések végrehajtását követelik. Torontál megye és a nemzeti követelések. Torontál hétfői közgyűlésén tárgyalták a nemzeti követelések ügyében beadott indítványt, amita gyűlésen élénk szótöbbséggel ugyan, de csakegyszerűen tudomásul vettek. Nagy tetszést keltett Oprean oláh lelkész beszéde, aki tört magyarsággal pártolta a nemzeti követeléseket. Az iglói választókerület és a nemzeti követelések. Az iglói választókerület szabadelvű pártjának ötven tekintélyes tagja sürgős beadványt intézett a párt elnökségéhez, hogy a nemzeti követelések mellett való állásfoglalás végett mielőbb gyűlés hívjon össze. Bizalom Papp Zoltánnak. A tiszalöki választókerület polgársága vasárnap délután a kerület központján nagy népgyűlést tartott. A népgyűlésen megjelentek a kerület minden községéből a függetlenségi választók, hosszú kocsisorban zászlók alatt vonultak Tiszalök főterére, ahol Veress Ferenc pártelnök négy órakor nyitotta meg az ülést. Lelkes szónoklatban vázolta a politikai helyzetet. Rámutatott arra, hogy Papp Zoltán, a kerület képviselője, leleplezésével hazafiasan cselekedett, melyért köszönetét, elismerést és választói háláját érdemli ki. Homolay Gyula, a párt jegyzője, hoszszabb, nagy tetszéssel fogadott beszéde után indítványt terjesztett elő, melyet viharos tetszéssel fogadott el a népgyűlés. Az indítvány szerint Papp Zoltánnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak hazafias elhatározásáért s nagy örömmel kinyilvánították, hogy eljárásából tisztesség háramlik az egész választókerületre. Lelkes hangú táviratban üdvözölték ezután Kossuth Ferencet és az országos függetlenségi pártot, majd megalakitották az állandó választmányt. Kapusi Dániel (Eszlár) és Bodzás Mihály mondottak még hazafias szónoklatot s a népgyülés Veress Ferenc zárószavai után a Himnusz eléneklésével véget ért. Este banker volt, melyen számos felköszöntőben ünnepelték Papp Zoltánt, akinek küldöttség adja át a fővárosban a népgyűlés határozatát. A fizetésjavítás megfeneklett ügye. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének választmánya ma igen látogatott ülést tartott Vörös László nyugállamtitkár elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek : Benedek Sándor, a közigazgatási biróság szólőbirája, Seyffried József törvényszéki elnök, László Pál kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Mocsáry Béla min. osztálytanácsos, Kerékgyártó István kir. tanácsos, számv. igazgató s még többen a magasabb rangú tisztviselők közül. Az ülés legfontosabb tárgya a fizetésjavítási törvényjavaslat volt, melyet a választmány hevesen tárgyalt, immár két éve, hogy az állami tisztviselők országos kongresszusa részéről kiküldött deputációnak Széll Kálmán akkori miniszterelnök a fizetésjavítás keresztülvitelét megígérte ; bennfoglaltatott ez határozottan a két év előtti trónbeszédben és ennek dacára az állami tisztviselőknek a beállott parlamenti bonyodalmak miatt még mindig várniok kell. Az 1902. évi költségvetésben 3 millió, a folyó évi költségvetésben 17 millió korona van e célra fölvéve, amely összegekből azonban az állami tisztviselők eddigelé semmit sem kaptak, holott a kilátásba helyezett többleteket bizonyára elköltötték már régen. A felszólalók egymás után hangoztatok az ebből származó nyomort és elkeseredést. A választmány végül elhatározta, hogy a kinevezendő kormányelnököt küldöttségileg fogja arra kérni, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága részéről már letárgyalt s a Ház asztalán levő fizetésjavítási törvényjavaslat a legsürgősebben letárgyaltassék. Fővárosi ügyek. — Segítség a károsultaknak. A Párisi áruház égése alkalmával károsultaknak a főváros közgyűlése 20000 korona segélyt szavazott meg. A közgyűlés határozatát a belügyminiszter jóváhagyta és a tanács intézkedett, hogy a segély összeget a VI. kerületi elöljáróság útján kioszszák. — Pályázat. A Posner Károly Lajos és neje nevét viselő kiházasító-alapítványnak rendelkezésére álló kamataiból ezúttal egy 347 korona 71 fillérnyi kiházasító-ajándékot adnak ki. Pályázni szeptember hónap 15-ikéig lehet, a székesfővárosi tanácshoz intézett kérvényben, amelyet a Központi városházán levő iktató hivatalban kell benyújtani. — Egy tanító jubileuma. Ekker Antal, a VII. kerület Madách-utcai elemi iskola tanítója ma töltötte be szolgálatának negyvenedik évét. Ebből az alkalomból Varga Pál igazgató vezetésével szíves ovációban részesítette az iskola tanító kara. Az igazgató beszédében kiemelte, hogy Ekkernek nagy érdeme van a VIII. kerület megmagyarosítása körül. — A kisdedovók szaporítása. A budai részeken tudvalevőleg több új kisdedovót létesített a főváros, melyeknek egy része holnapután meg is nyílik. Most elhatározta a tanács, hogy a Csömöri út külső részén szintén rendez be kisdedóvót, mert az ottani gyermekeket nem lehet elhelyezni. Az óvodát ICO férőhelyre tervezik, egy bérelt épületben helyezik el és október elsején át is adják rendelkezésének. — Iparosok és kereskedők segítése. Az Albrecht-Hildegarde-alapból ma több elszegényedett iparosnak és kereskedőnek szavaztak meg segítséget; így tizenhárom kérelmezőnek 80—80 koronát, kilencnek 120—120 koronát, ötnek 160—160 koronát és harminchatnak 200—200 koronát. Az alap állása ez idő szerint 64.900 korona. — Devecss Ferenc kir. tanácsos, székesfővárosi műszaki tanácsos, szabadságidejéről Budapestre visszaérkezett és a hivatalát átvette. KÉPZŐMŰVÉSZET. Képkiállitás Kolozsvárott, Kolozsvár, aug. 30. Amióta a magyar vidék városai képkiállításokat rendeznek, hogy a művészi érzéket fejleszszék, a képeket a közönséggel megkedveltessék, Kolozsvár most másodszor szervez képtárlatot. Az Erdélyrészi szépművészeti társaság rendezi ezeket a kiállításokat a korcsolyacsarnokban, a kolozsvári sétatér egyik kedves kis épületében, amelynek az ablakai oda szolgálnak le a sétatéri tó vizére. Most egy esztendeje szintén őszszel állítottak ki képeket, a Mátyás-ünnep fénye közepette, Wlassies miniszter jelenlétében. Ma kisebb volt a fény, a miniszter nem volt jelen, még a város polgármestere sem, csak a helyettese, Tibol árvaszéki ülnök ő nyitotta meg a kiállítást. A megnyitóünnep egyszerű volt, minden hiúság nélkül való, intim kis közönség jelenlétében, de ma már haladás van tavalyhoz képest : több a kép és jobbak a képek. Tavaly a kiállítás a helyi érdek jegyében indult útjára. A mostani tárlaton háttérbe szorult a lokálpatriotizmus, úgy is kell, hogy a művészet kérdéseiben félrevonuljon minden ilyen érdek. A közönséget nevelni csak jó képekkel lehet: a közönség ízlését csak az igazi művészi készség fejleszti. A kiállított képek öt termet foglalnak el, a képek száma több a háromszáznál és a kiállításon több rendbeli képpel szerepelnek a fővárosi festők: Vajda Zsigmond, Pohl Hugó, Újvári Ignác, Kelepy Károly, Einer Lajos, Peske Géza, Baditz Ottó, Kimnach László, Tölgyessy Artur, Tahy Antal és mások is. Vajda Zsigmond Emlékek című képe érdekes, de a 6000 koronára értékelt földszinti képet, a Macula non ett inte címűt sehonnan sem lehet látni. A Pohl Hugó képei közül különösen kedves a Kerítésnél című, a parasztleány félszeg alakjával, a paraszt fia szerelmi bátortalanságával. Jóleső vidámság van a Nótás Jóskában, Peske Géza képében, aki frissen festi a füvet meg a falu alakjait. A Vadrózsa finom festője , Baditz Ottó nem jeleskedik most kiállított képével: a Vagyok olyan legény mint te című képpel, amely markos legényt ábrázol ugyan, de amelyben nincs meg a Baditz Ottó ismert művészi ereje meg bája. Annál bájosabb az Erdei csend, a Tölgyessy Artúr képe, csupa finomság, ihlet, hangulat. A természetességével hat a Szapuló asszonyok, a Xinmach László jeles ecsetjének a munkája. A „fővárosi“ művészek között szerepel a nemrég elhunyt Eisenhut Ferenc is és a már régebben elhunyt, de felejthetetlen Jankó János. Egész sor rajza van kiállítva, amiket élclapok számára csinált, azok az igazi humorral telített rajzok, amik hosszú éveken keresztül fakasztottak jó kedvet a magyar közönség szívében. Róna József egy kis szobrot küldött a kiállításra, a Koszorút kötő leányt, kecses kis alkotás. A kolozsvári származású művészek között már képei számánál fogva is Nagy Zsiga érdemel elsősorban említést. Három képe : Shylock, a Napkeletibölcsek és Krisztus sírbatétele kelt különös figyelmet. A Shylock a jellemzés erejével tűnik ki; a másik két kép a tömeg elrendezésével és a fényhatásokkal számíthat érdeklődésre, tetszésre. A kolozsvári régebbi művészekközött Peidle Róbert most is egész sor érdekes képpel szerepel. Neki nemcsak művészi érdemei vannak, hanem a kiállítás elrendezése is őt dicséri elsősorban. És a régi képírók között ott van Graf Jakab, ez a svájci származású professzor, aki a maga kedves és szolid tájait örökíti meg vonzó ecsetjével. Egy-egy figyelemreméltó képet állított ki Papp Gábor (különösen a Szendergője); Marselek Endre, akinek az Ahitatosság c. képe derék művészi alkotás; Melka Vince, erdélyi tájakat fest; Stein János, akinek Szent Piroskája igen poétikus, de mintha kissé Innocentre emlékez