Pesti Hírlap, 1905. április (27. évfolyam, 107-120. szám)

1905-04-26 / 116. szám

1905. április 26., szerda. PESTI HÍRLAP félszigeten. Mert mi pénzt is, vért is csak nem­zeti jogokért adunk. De ily célra talán még ezért sem. “­­ Tanárok országos gyűlése. Az Országos középiskolai és a református ta­náregyesületek tartották kedden gyűléseiket Buda­pesten. A református tanáregyesület egyelőre még csak előkészítette holnapi nagygyűlését. A felekezeti kereten kívül álló tanáregyesület ma első­sorban a Társadalomtudományi Társaság középiskolai vitájá­val foglalkozott, amit a maga vezetőségének figyel­mébe ajánlott azzal a hozzáadással, hogy, ha a vitát befejezik, akkor ahhoz neki is lesz szava. Érdekes vita fűződött még a rendtartás kérdéséhez, aminek reformjához kérdőíveken gyűjtenek adatokat. Látni való tehát, hogy a Társadalomtudományi Társaság­tól máris eltanulták a tanárok a kérdőívvel való adminisztrációt. A gyűlésről ez a tudósításunk: Rombauer Emil alelnök megnyitó beszédjében kimenti Beöthy Zsolt elnök távollétét. Rámutat, hogy a tervezett tudományos folyóirat ügyében a kultuszminisztériumba beadták a felterjesztést és ott a támogatás dolgában biztatást nyertek. Négyessy László főtitkár jelentésére a refor­mátus tanáregyesület gyűlésére küldöttséget külde­nek. Jutalomdíjat szerveznek a fiumei gimnázium valamely idegenajkú diákjának jutalmazására. A közgyűlést a Dunántúl egyik városában tartják meg, kapcsolatos lesz ez a közgyűlés Boszniába való ki­rándulással. A közgyűlés egy egész napot tölt el majd a magyar nyelvi oktatás kérdéseivel. A szepesi tanári kör indítványozta, hogy a diákok színházláto­gatásával a közgyűlés foglalkozzék. Erre nézve fog­lalkozni fog két előadó a kérdéssel. Beke Manó szóvá teszi a Társadalomtudo­mányi Társaságnak a középiskoláról való nagy vitá­ját, úgy látja, úgymond, hogy nem épen hozzáértők foglalkoznak ott a középiskolával és szükséges, hogy hozzáértők is foglalkozzanak a túlterhelés stb. kér­désével. Kemény Ferenc nem elégednek meg azzal, hogy ezzel a kérdéssel a közgyűlés foglalkozzék. Szük­séges, hogy a vita­ciklus befejezése után a nagyobb sajtóorgánumok megvilágítsák ezt a kérdést. Perényi azt kívánja, hogy az összes vidéki köröket felszólít­sák az ellenakcióban való részvételre. Örvendeni kell, hogy más oldalról is foglalkoznak a középiskolával.­­Bizonyos, hogy hiba van az iskolában és jó lesz azt a hibát megtalálni. Kívánja, hogy a közgyűlés fog­lalkozzék a dologgal. Kardos Albert úgy látja, hogy nem valami jó indulat vonul végig ezeken a vitákon és ezért­­helyes volt már az első összejövetelen ezzel foglalkozni. Cigler azt indítványozza, hogy öröm­mel venné tudomásul azt, hogy az iskolával idegen körök is foglalkoznak, s kívánja, hogy ha befejező­dik a tárgyalás, akkor vegyék ugyanazt a tanárok tárgyalás alá. Waldapfel János nem örömmel, hanem csupán érdeklődéssel nézi a Társadalomtudományi Társaság tárgyalását. Új dolgokat nem hozott ugyan felszínre, de lehet ezzel foglalkozni. Bozóky Endre szerint az orvosok enunciációi a szülők előtt nagy súlylyal esnek a latba. Az iskolaorvosoknak lenne a feladatuk a rektifikálás. Eddig csak egy igazságot hallott ezeken a gyűléseken, hogy a szülők még ter­helt gyermekeiket is középiskolába kényszerítik. Rombauer Emil elnök jelenti, hogy az igazgatóság a hozzászólást még korainak tartja. A tanárság egyelő­re csak egyenként keressen alkalmat publicisztikai úton hatni a nagyközönségre, az egyesület akciójá­nak ideje azonban még nem érkezett meg. Indítvá­nyára kimondotta a választmány, hogy az igazgató­ság figyelmébe ajánlja ezeket a vita­estéket. Volt ezek között olyan előadás is, amelyet elejétől végig minden tanár elfogadhat, s voltak más irányúak. Négyessy László jelenti, hogy a fürdő kon­vik­­tus berendezése megindult. A tanáregyesület téli táncmulatságának egész jövedelmét erre a célra en­gedte át. Beke Manó javaslatára, a tanáregyesület eme humánus akciójáért Kemény Ferencnek, a ter­vezőnek köszönetet mondanak. Négyessy László jelenti még, hogy a közép­iskolai műszótár már készen van és még ebben a hóban sajtó alá kerül. Következett azután Morvay Győző előadása a­­középiskolai rendtartás reformjáról. Ismerteti az állami és felekezeti középiskolák rendtartását, utób­biakban dicséri a nevelésre vonatkozó intézkedéseket. Az új rendtartásnak szerinte magában kell foglalnia a ma érvényes összes rendeleteket. Mindenesetre ja­vítandók lennének­ a fegyelmi szabályok és a vizs­gálatok szabályzata. Kivánja, hogy a gyengébb tanár is védelmet találjon a fegyelmi szabályokban. (Ellen­mondás.) A tanulmányi ügyekre vonatkozólag fényes példát mutat a külföld. A mi szabályzatunk kényel­­műen szabadelvű, míg az osztrák is igazi gavallériát mutat. Kivánja, hogy minden iskolában legyen kü­lön házirend a tanárok számára. Kívánná még az óraközöknek tágítását. Az iskolai vizsgálatokról szól­va, lehetetlennek tartja eltörlésüket, kívánja azon­ban, hogy a vizsgálatok célja csupán a pályaválasz­tás irányítása, legyen. A javító vizsgálatoktól díjat kell fizetni. Kívánja végül, hogy minden tanári kar hozzászóljon a rendtartáshoz, s a begyűlt anyagból merítsék a tanulságot a reformhoz. Kemény Ferenc kívánta, hogy a diákok klub­­bozását tiltsák meg a rendtartásban. Kovács Gyula szerint a kérdések nagy komplexuma van az elő­adó munkájában. Szükséges lenne ezt a kérdést kö­zelebb vinni a megvalósuláshoz. Bozóky Endre sze­retné, ha a tanárnak nagyobb szabadságot adnának. A pragmatikát kellene szervezni, de nem úgy, ahogy az Igazgatói Utasítást készítették el, amely porosz mintára rontja a békét nálunk. A magyar iskola szellemét nem lehet paragrafusokba szorítani. Kar­dos Albert szerint a vizsgálatoknak oly gyökeres re­formját, mint azt az előadó tervezi, nem lehet a rendtartásban megoldani. Szerinte ki kell keresni a rendtartásnak könnyebben reformálható részeit és az így kikapcsolható részekkel egyedire nem kellene foglalkozni. Zlinszky szerint olyan sürgős a reform, hogy feltétlenül kikapcsolandók a törvénymódosítás­sal járó részek. Rombauer Emil szerint a fegyelmi eljárás és a vizsgálati rend szorul leginkább reformra. Sajnos, úgy ebben, mint a középiskolai törvény számos sza­kaszára vonatkozólag hiába várjuk a végrehajtást. A vizsgálatokra vonatkozó rész jó lehet a vidéki iskolának, de nem egy fővárosinak. Szeretné, ha kérdőpontokat adnának fel a tanári karoknak. A választmány elhatározta, hogy a középiskolai rendtartás reformját sürgőssége miatt csupán a tör­vény korlátai között óhajtja véghezvinni. Megejtették ezután a kandidálást. Első helyen kandidálták a jelenlegi tisztviselőket. A szavazás határidejéül június 1. napját tűzték ki. Fővárosi ügyek. — A növények pusztítása. Érthetetlen módon megdöbbentően sok olyan vásott gyerek, vagy go­nosz ember akad, aki gyönyörűségét találja a fák, ligetek, virágok, szóval a növényzet pusztításában. A sok ültetvény, rengeteg pénzbe kerül és a kertészeti személyzet nem képes a növények biztonságát ellen­őrizni. A tanács most megkereste a rendőrséget, hogy éber szemmel őrködjék és a rongálókkal szem­ben járjanak el példásan. — Uj római katholikus templom. A Ferenc­város polgársága nevében Tolnay Lajos és több bi­zottsági tag arra kérte a tanácsot, hogy a fölveendő új nagy kölcsönből a Ferencváros kültelkén kisebb­­szerű római katolikus templomot építtessen. A tem­plomra nagy szükség van, mert a messze terjedő kül­telek munkásnépe közül több mint 1500 római kato­likus van, akik most egyáltalán nem, vagy csak nagy időveszteséggel juthatnak templomba.­­ A Kossuth-szobor juryje május 3-ikán délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen Bartolomé hírneves francia művész is részt fog venni. Bar­­tolométól kedden távirat érkezett Halmos János polgármesterhez Párizsból, amelyben tudatja, hogy május elsején indul el Budapestre és 3-ikán reggel érkezik meg. A polgármester, mint a jury elnöke, kedden Bárczy István tanácsos kíséretében, meg­tekintette a pályaműveket. — Dr Schermann Adolf emlékezete. A szé­kesfőváros közegészségügyi bizottsága, tavaly, a Schermann Adolf tiszti főorvos elhalálozása után való első ülésén elhatározta, hogy a jeles férfiú emlékezetének gyász­ünnepet szentel. A bizottság akkor Weisz Jakab fővárosi bizottsági tagot kérte föl az emlékbeszéd elmondására. Az ünnepséget április 28-án — pénteken — délután 5 órakor fog­ják megtartani a Váci-utcai Újvárosháza közgyű­lési termében. — Árlejtés munkálatokra és szállításokra. A székesfőváros tanácsa többrendbeli munkálatra és szállításra hirdet árlejtést. Ezek közé tartozik: az I. ker. Fehérvári-út belső szakaszának a rendező munkálata. Ez a szakasz a Ferencz József-híd bu­dai hídfőjétől az Atlós-út előtti tér kezdéséig ter­jed. Itt a kocsiutat gránit, vagy bazalt kockakővel kell készíteni, a sínközöket és oldal­utakat elsőrendű keramit téglákkal, a gyalogutakat pedig rendes mé­retű trachit vagy bazalt kővel. Ebbe a munkálatba bele­értve az összes föld, alapozó műveletek, vala­mint az alapozáshoz szükséges zúzott mészkő szállí­tása is. Mindezek csak egy vállalat tárgyát alkothat­ják. Árlejtést hirdet továbbá a tanács 265.200 darab gránit vagy bazalt háromnegyedes kockakő szállítására, 4800 darab trachit, vagy ba­­zalt szegélykőre, 54.320 darab bazal tra­chit vagy bazalt gyalogút­ kőre, amely anyagokat a Fehérvári-út építéséhez fognak fölhasználni. Ár­lejtést hirdet a tanács az I. ker Fehérvári-út keleti oldalán tervezett s 570 méter hosszú beton-csatorna építő munkálataira, végre a IV. ker. Aranykéz­­utcában tervezett csatorna építő­ munkáira. A vonat­kozó ajánlatokat május 12-ig lehet benyújtani, a _________________________________ Központi városháza II. emeletén levő középítési ügy­osztályhoz, a megfelelő bánatpénzzel együtt. — A Vigadó átalakítása. A pénzügyi és gaz­dasági ügyosztályban kedden d.e.tartották meg az ár­lestést a Vigadó épületében szükséges szobafestő munkákra. A beérkezett ajánlatok közül azt java­solja a bizottság elfogadásra, amelyet a 39,500 ko­rona előirányzattal szemben, 27,500 koronával tettek. — Államsegély a községi reáliskolának. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a ma érke­zett leiratában értesíti a székesfőváros hatóságát, hogy a IV. kerületi községi reáliskola költségei­nek a hozzájárulásaként, 14,000 korona segélyt utalványozott ,és küldött a főváros pénztárához. — Iskolák áthelyezése. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter felhívja kedden érkezett leiratá­ban a főváros hatóságát, hogy a IV. kerületi pol­gári leányiskolát, valamint a VI. kerületi felsőbb kereskedelmi iskolát a mostaninál célszerűbb mó­don helyeztesse el. — A magánépítési bizottság ezen a héten nem tart ülést. A legközelebbi ülés május 1-én —• hétfőn — délután lesz. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Erzsébet.) Erzsébet királynénk dicső emlékének állt szobrot Szeged város. És a város tanácsa kétségkivül Lázár Györgynek, a kitűnő ízlésű polgármesternek, tanácsára Li­geti Miklóst bízta meg az Erzsébet-szobor elké­szítésével. Ma mutatta be a művész e szobrát meghívott műértőknek, akik egyhangúlag kon­statálták, hogy ennél gyönyörűbb női szobor­­alakot még ez ideig nem mintázott magyar szobrász. Amennyi előkelő finomság, szűzies­ség és mélyen érző lélek csak beleönthető egy agyagból gyúrt alkotásba, azt együtt látjuk Li­geti Miklós Erzsébet királyné-szobrán. Elbűvö­lő bájjal ül a szépséges királyné egy márvány padon, csipkés magyar díszruhában, koroná­val a fején, üde szépsége teljes vimlásában és miközben elmerengve alátekint, gyönyörű ke­zeit önfeledten az ölében pihenteti s jobbjában legyezőt itart. Annyira szép ez a női alak, hogy rövid időn belül, ha szerte az országban meg­ismerik, szerelmes lesz belé egész Magyarország, mint ahogy szerető rajongással őrizzük emlé­két ma is e hazában. A pozsonyi Mária Terézia­­szobor és a kolozsvári Mátyás-szobor után most Szeged jut egy elsőrangú műalkotáshoz, melyért sírhat a szívünk, hogy nincs itt Budapesten. Fokozni fogja e szobormű szépségét, hogy fe­hér márványból fogják kifaragni. De miért ne lehetne ez a szobor az egész országé? Mint a­hogy Kossuth-szobrokat is emelnek sorban a nagyobb magyar városok. Miért nem állhatna itt Budapesten is? Ajánljuk mindazok figyel­mébe, akik ilyen kérdésekben döntenek és több­nyire a márványból faragott szakácsnőket he­lyeztetik királynői piedestálra a költői ihlet szent perceiben született, igazán eszményi ala­kok helyett. (k. k. l.) '■ * (A Benczur-iskola.) A Benczúr Gyula ve­zetése alatt álló festőmesteriskolának jelenleg öt fiatal művész növendéke, van, ezek: Boruth Andor, Éder Gyula, Reinhardt Károly, Jászai József és Komáromy-Katz Endre. Katzot kivéve, a többiek utolsó esz­tendej­üket töltik az iskolában, ahol szép művet alkottak. Boruth Andor, aki a tavaszi nemzetközi tárlaton a „Jéz­us születése“ című nagyobb szabású festményével feltű­nést keltett, jelenleg a sátoraljaújhelyi templom számára fest egy oltárképet, mely a Szent Erzsébe­tet ábrázolja, aki előtt egy ősz koldus alamizsnáért könyörög. Ennek elkészülte után az ,,Utolsó vacso­rát“ fogja megfesteni, melyet a téli kiállításra szán. Boruth hosszabb ideig volt tanulmányúton Spanyol­­országban, ahol Velasqueznek híres törpéjét má­solta le. Éder Gyula most készült el Kossuth Lajos képével, melyet Debrecen városa rendelt meg nála a­ debreceni városház nagyterme számára. „Ugyancsak Éder készítette a király megrendeléséből, Benczúr­nak a Nemzeti kaszinóban lévő királyképe után ő felsége arcképét a londoni nagykövetség számára. Most mithológiai tárgyú festményeken dolgozik. Reinhardt Károly, akinek több genreképe van a nemzetközi kiállításon, a „Művészet“ számára készít grafikai műveket, Jászai József pedig, akinek szin­tén van egy képe kiállítva a Műcsarnokban, arcké­peket fest. Komáromy-Katz Endre, aki legszorgal­masabb fiatal festőink egyike, két képpel szerepel a nemzetközi tárlaton, s most kisebb genreképeken­ dolgozik. * (Rákóczi sírjának kijelölése.) Az országos képzőművészeti tanács és a műemlékek országos bi­zottságának megbízásából dr­­. Lippich Elek kul­tuszminiszteri osztálytanácsos vezetésével Schulek Frigyes, Strobl Alajos, Steinhaus­ István, Fittler

Next