Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 135-150. szám)
1905-05-16 / 135. szám
Vád alá helyezés. A jó gazda mindennel előre számol s megcsinálja magának a politikai előirányzatot minden eshetőségre. Naivitás csak a jóban bízni. Gyengeség a rossztól félni. Készítsünk tervet és programmot bármely elképzelhető eseménynyel szemben s akkor nem érhet váratlan meglepetés. A tervek között, amelyek kivitelre kerülhetnek, ott áll még mindig készenlétben a kormány vád alá helyezése. A koalíció egyelőre nem vette alkalmazásba, mert kerülni kívánta még a látszatát is annak, hogy a politikai helyzetet még jobban kiélesíteni akarja. De ma is úgy állanak még a dolgok, hogy bármely percben az elé a kényszerhelyzet elé állíthatják a parlamenti többséget, hogy ehez az eszközhöz kell nyúlnia az ország érdekében. Ismételjük e kifejezést: kényszerhelyzet elé állíthatják a koalíciót, mert hiszen senki sem tételezi tán föl a győztes koalícióról, hogy jókedvvel s csupa hoszúállási kedvtelésből fordulna ily kellemetlen eszközhöz, amelynek alkalmazása igen kínos konzekuenciákkal járna. Csak kényszerhelyzetben tenné. De ebbe a helyzetbe azonnal belefut már a legközelebbi időben, ha a király föl nem menti végleg az alkotmány ellen még mindig fennálló kormányt s új alkotmányos kormányt ki nem nevez. Miután a parlamenti többség épen azért leitt többség, hogy az alkotmányt visszaállítsa, hisz erre kapott a nemzettől mandátumot, a legelső kötelessége a kisebbségi kormány eltávolítása. S ha a király nem teszi ezt meg, úgy a koalíció szinte automatice jut abba a helyzetbe, hogy vád alá kell helyeznie a kormányt s így törvényes úton kell elmozdítania. Még az is nyílt kérdés azonban, hogy a koalíció megszabadul-e ettől a kellemetlen hivatástól az esetben, ha a király fölmenti ugyan végleg ezt az inparlamentáris kabinetet, de a helyébe épen ilyent nevez ki s az alkotmányos útra nem térünk vissza? Az igazság tudniillik az, hogy az alkotmány megtámadásáért, a törvény megsértéséért a koalíciónak joga és kötelessége volna minden föltétel és időhaladék nélkül a mai kormányt vád alá helyezni. De ha a király rendelkezése folytán az alkotmányos élet minden vonalon visszatér, úgy a koalíció elállhat e joga s kötelessége gyakorlásától, mert ez akkor főként a retorzió jellegével bírna. Ha azonban az alkotmányos és törvényes élet nem tér vissza, úgy ennek előidézésére a leghatásosabb eszköz a vád alá helyezés s akkor kímélet nélkül elő is kell azt venni. A túlságos vérmes ember jól teszi, ha a gutaütés fiziológiájával foglalkozik egy kissé így legalább elkerülheti annak súlyos következményeit. Az illetékes magas és legmagasabb körök, kedvéért, akiket ilyen politikai veszedelem környékez mostanában, foglalkozzunk a vád alá helyezés fiziológiájával, mert ha túlságos vérmesen fogják föl az udvari, katonai és kormánykörök a maguk helyzetét s a mi gyengeségünket, akkor a gutaütés gyorsaságával fog bekövetkezni ez a politikai vivisectio, aminek aztán nagyon furcsa következései lesznek. A jogi helyzet teljesen tiszta. Az elkövetett törvénysértés eklatáns. A követendő eljárás kodifikálva van. Az ítélet föltétlenül szabadság- vesztés lenne a király egyes minisztereire. Azért használjuk tudatosan e kifejezést, hogy a királyi minisztereire, mert ezek a miniszterek csakugyan nem a nemzetnek, hanem forma szerint és lényegileg is csakis a királynak miniszterei. Az 1899-iki XXX.törvény 4. szakasza világosan kimondotta, hogy amennyiben 1903-ig az 1867. XII. törvény értelmében Ausztriával nem jön létre az új vám- éfo kereskedelmi szövetség, akkor nemzetközi szerződések hosszabb időtartamra, mint 1907, nem köthetők. A Tiszakormány ezt a törvényt világosan megszegte, mikor Németországgal szerződést kötött. Ennélfogva előállott az 1848-ik évi III-ik törvénycikk 32—33—34—35-ik szakaszai alkalmazásának szüksége, mely szakaszok a miniszterek felelősségre vonásáról rendelkeznek. E törvény szerint a miniszter felelősségre vonható hivatalos minőségében minden oly tettért vagy rendeletért, amelylyel az alkotmány biztosítékait s a törvények rendeletét sértette. A miniszterek vád alá helyezését az „alsó tábla“ általános többséggel szavazza meg s a bíráskodást a „felső tábla“ által saját tagjai közül választott bíróság végezi. Mégpedig 36 bírót választ a főrendiház, akik közül tizenkettőt a képviselőház által a vádper vitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont miniszterek vethetnek vissza. Az így megmaradt 12 tag egy valóságos főrendiházi esküdtszéket képez, amelynek ítélete ellen még a királyi kegyelmezési jog is „csak általános közbocsánat esetében gyakorolható.“ Az a kínos helyzet állana be tehát, hogy a felsőház bíróságának kellene elítélni a kormányt, látja. Ránéz a pajkos diákra és rágyújt a tolvaj kecske adomájára. Volt egyszer egy szatócs, Jörgli volt a neve. A Jörgli szatócs kicsiben szemes feleséget is árult s ezt azzal tudatta, hogy boltajtajában kis rekeszes szekrényke volt kiakasztva, minden rekeszben más-másféle eleség, borsó, bab, búza, rozs, árpa, lencse, köleskása, zab. De amikor estemen a nyáj hazajött a legelőről, a kecske odament s a zabot mindig megette. Hiába magyarázták neki a tízparancsolatot, hogy a másét nem szabad bántani, a kecske nem hallgatott rá, céda volt. Mit csinált a törgli szatócs? A törgli szatócs azt cselekedte, hogy a zabos szekrénykét magasra akasztotta. Az emberek még láthassák, de a kecske ne láthassa. Szegény Jörgli szatócs! Mintha a kecske nem tudna szagolni, nem tudna bakra állni, nem tudna még az embernél is magasabbra nyújtózkodni! De bizony a kecske még kényelmesebben lopta el a zabot. Hát most mit csinált a törgli szatócs?. Most azt csinálta a Jörgli szatócs, hogy a rekesztékbe zab helyett istentelen erős tört paprikát tett. Aki csak megszagolta is, leszédült a torony tetejéről. Nesze neked tolvaj kecske! Most légy vitéz! Ezt a zabot edd meg! Bizony megette azt is. Hanem hideg-k ! Jókai Mór édes apja. — A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — Irta • EÖTVÖS KÁROLY.' ■ IV. A következő 1816-ik évben Jókay József házát újra meglátogatta istennek áldása. Igazi áldás. Ekkor született február 15-én Eszter leánya. Fölséges asszony. Én már mint, asszonyt ismertem meg ezelőtt ötvenkét esztendővel. Vály Ferenc kedves emlékű hires jó tanácsos felesége volt Pápán. Sokat lehetne és sokat kellene róla írnom. Hires jó tanár: Vály Ferencről nem mondhatok kevesebbet. Nem tudományát értem. Talán az a rendes mértéknél nem volt se mélyebb, se eredetibb. Nem is elméjének erejét éltem. Talán az se volt rendkívüli. Nem is irodalmi műveit értem. Itt ugyan, de iratainak nagy része nem került sajtó alá. Én a kémiát, geológiát és geognóziát De az ő előadásában elevenné vált a kő is. Adomái, észlelései, hasonlatai csodálatos szépek és elevenek voltak. Arcvonásainak tökéletes ura volt. Hangjának és arcvonásainak mozdulataival minden jelenetet és minden gondolatot tökéletesen tudott ábrázolni. Nem volt kövér, de arca telt és piros volt. Mindig úgy jött az előadó terembe, mintha istentiszteletre jött volna. Előkelő komolysággal, fekete öltönyben. Piros arcáról, mosolygó szemeiről, szürkülő bajuszáról és szakálláról nem tudtuk szemünket levenni. Állatvilágból eredeti t adomái páratlanok voltak. Mik azokhoz képest Aesopus mesét? Különösen az állatok humora, vidámsága, pajkosságai: ezekről szeretett adomákat alkotni. Minden adomájának erkölcsi éle és fontossága volt. Pajkos és rakoncátlan a diákgyerek. Előadása közben sasszemmel kisérte minden diák arcát s keze mozdulatát. Észrevett minden pajkosságot s helytelenséget nyomban. A gondolatot, is kitalálta. Rögtön készen volt az adomával és példabeszéddel. Nem nevezte meg a diákot, nemi is szidta könnyedén össze, hanem folyton rá nézve mondta el tanulságos adomáját. Ebből azután az egész osztály diáksága mindjárt megtudott mindent. A rovására történt kacagást nem feledte el a pajkos diák. Például a nagy melegben elszunnyadt a diák. Szomszédja mókából el akarja orozni mellényzsebéből a krétát ,vagy irónt, vagy porticillust. De a penicillus egyik kis pengéje nem jól záródik, hegye kifelé áll, az orozó diák be- ■ leüti ujját, megszúrja magát, fölszisszen, torzképet vág és sebzett ujját szájába kapja. Mindezt senki se látja, de a tanár jól , I7 Budapest, 1905. Kedd, május 16. XX. ért 135. (0503.) szám. --- ------ • . _________•________ ' ' ■» ................. ■ ■w""."" ........... 'h-.wji. ' imuL.w-m- ...........................»y Előfizetési árak: Szerkesztőség: Egész évTo .... 28 k. — f. Budapest, Váci körút 78. Félévre..............li , — m Cj|J KJ *• emelet, Negyedévre • 7 _— 9 hová a lap»^ szellemi részét / ^ hová az előfizetések és a lap Megjelenik minden nap, ünnep ki szétküldésére vonatkozó fél-és vasárnap után is szólalások intézendők. A Festi Hírlap mai száma 32 oldal.