Pesti Hírlap, 1909. április (31. évfolyam, 80-102. szám)
1909-04-06 / 81. szám
2009. április 6., kedd. PESTI HÍRLAP A Nőtisztviselők Országos Egyesületében az elmúlt szerdán Faber Oszkár tartott rendkívül értékes előadást. Az egyesület tagjai feszült figyelemmel hallgatták a kiváló előadó fejtegetéseit. Jövő szerdán lesz az egyesület ezidei utolsó esti összejövetele, mely alkalommal az egyesület alelnöke Grossmann Janka tart előadást. — Az Egri izri fillér-egylet most ünnepelte meg fennállásának X. évfordulóját ünnepi közgyűlés keretében. A gyűlést özv. Rothschild Árminná nyitotta meg szép beszéddel; utána Klauber Frigyes főreáliskolai tanár mondott magvas ünnepi beszédet. Végül Kánitz Dezső hitközségi elnök üdvözölte a humánus egyesületet. A Filléregylet naponta ötven iskolásgyermeket élelmez teljesen ingyen felekezeti különbség nélkül. Eddig harmincezer ebédet osztott ki. Színház és zene. * (A m. kir. operaházban) holnap, kedden, a Hugonottákat adják. A királynő szerepében Sándor Erzsi lép fel, Valentint pedig Medek Anna énekli ez alkalommal először. Az előadást Benkő Henrik karmester vezényli s Alszeghy Kálmán főrendező rendezi. (Évi bérlet 64. sz.) Szerdán Fidelio kerül szinre Vasquezné, Payer, Arányi, Kornai, Ney, Szendrői, Kertész és Kárpáth közreműködésével. A m. kir. operaházban a Fidelio szerdai előadása alkalmával a mű ötvenedszer kerül szinre. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, Kedden, a Makrancos hölgy, Shakespeare klaszszikus vígjátéka kerül színre. Szerdára a Vadkacsa, Ibsen nagysikerű tragikomédiája, van műsorra tűzve, K. Hegyesi Marival, Lenkey Hedviggel, Váradi Arankával, Gállal, Pethessel, Gabányival, Somlayval és Horváth Jenővel a főbb szerepekben. Csütörtökön az Ember tragédiáját adják. A három főszerepet Bakó, S. Fáy Szeréna és Gyenes fogja játszani. Pénteken és szombaton nincsen előadás. Vasárnap délután a Csókot, Dóczy vígjátékát, este a Falusi verebeket, Gárdonyi vígjátékot, hétfőn délután az Elnémult harangokat, este pedig a Vasgyárost, Ohnet szinművét, tűzték műsorra. * (A Vígszínházban) holnapután, szerdán, adják először az Ideált, Rózsahegyi Kálmánné háromfelvonásos társadalmi színművét. Az újdonság hősnőjét Varsányi Irén játszsza, aki nagyarányú szerepében jóformán a darab kezdetétől mindvégig a színpadon van. Ugyancsak hálás szerepet játszik még Harmat Hedvig, Gazsi Mariska, Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil és Balassa Jenő. A cselekmény színhelye az első két felvonásban Budapest, a harmadik felvonás pedig az Adria partján játszik. Holnap, kedden a Kivándorlót, Herczeg Ferenc poétiksta színművét ismétlik, amely a jövő héten éri meg a huszonötödik előadás jubileumát. * (A Farkas—Raskó-díj nyertese.) A Nemzeti színház fiatal művészei közül az idén Mészáros Alajos kapta meg a Farkas—Raskó jutalmat. A díjat, az alapító intenciói szerint, minden esztendőben a Nemzeti színház műivészszemélyzete titkos szavazással ítéli oda az arra legérdemesebbnek talált fiatal művésznek. * (Szerződtetés.) A Vígszínház tagjai sorába szerződtette Bihari Ákost. Bihari Ákos már volt egy időben tagja a Vígszínháznak, melyet azonban odahagyott a kecskeméti színház igazgatásának kedvéért. Volt oka megbánni, mert bizony a kecskeméti vállalkozásába belebukott, nemkülönben kudarccal végződött a Baróti-féle társulat vezetése is. * (Növendék-hangverseny.) Vasárnap délelőtt tartotta meg Krausz Jenő zongoratanár növendékeinek nyilvános hangversenyét a Royal kistermében. Különösen Friedenthal Pista, Rubel Béla, Krausz Marianna, továbbá Fürst Ilonka, Weisz Ella, Weisz Zoltán, Tuchmann Klári, Adler Gizella, Cserháti Endre, Horvát István és Heim Vilmos arattak sikert zongorajátékukkal. A növendék-hangverseny érdekessége Kondor Ibolyka, egy ötéves szép kis leányka szereplése volt, aki a Pierre és Ninon című melodráma elszavalásával és Chopin ,,Brillanter Walzer“-jének eltáncolásával aratott nagy sikert és zajos tapsokat. Órabér Lajos és Steinitz Elza zeneiskolája vasárnap rendezte hangversenyét. Elismerést érdemel az elért eredmény, mert kezdő intézetről van szó. * (Kitüntetett színészek.) A székesfehérvári Színpártoló Egyesület, mint tudósítónk írja, követésre méltó szép cselekedetet gyakorol a társulat tagjaival szemben. A szinisaison végeztével elismerő oklevéllel és 5—5 darab tízkoronás arany jutalommal tünteti ie a színtársulat érdemes tagjait. Az idén a társulatnak 5 hölgy és 5 férfi tagja részesült kitüntetésben, név szerint: Verő Janka, Fábián Linka, Kormos Ilonka, Sinkó Gizella, Borbély Lili, Kovács Lajos, Bátori Béla, Déri Béla, Megyasszay Jenő és Gyenis Ede. Külön jutalomban részesül a társulat derék karnagya, Tombor Aladár, valamint jutalmat kaptak Vámos Jenő és Dezsőffi László, továbbá a karszer JÍTMt T»m------y. tagja is. Mindössze 1000 korona került elosztásra. A Színpártoló Egyesület elnöke, Vértessy József, szép beszéd kíséretében vasárnap délelőtt a Vörösmarty-körben adta át a jutalmakat a színészeknek, akiknek nevében Kovács Lajos mondott köszönetet. * (Művészházasság.) Ardó Ilonkát, a székesfehérvári színház bájos ifjú Soubrette énekesnőjét, eljegyezte Lamm István fürgedi nagybirtokos, szolgálaton kívüli huszárhadnagy. A fiatal soubrettet, aki már megvált a színészettől, eljegyzése alkalmával volt pályatársai és sokan a közönségből szeretettel üdvözölték. * (Negyven évig a színpadon.) Egy jónevű vidéki színésznő, Halmai Kornélia, búcsúzik e hónapban a színpadtól, melyen negyven évet töltött. Jelenleg Mezei Béla győri társulatánál van és a győri közönség ünnepséget szándékozik rendezni a nyugalomba vonuló érdemes művésznőnek. * (Hírek a kolozsvári nemzeti színházból.) Kolozsvárról írják lapunknak: Kolozsvárott a hét folyamán mutatkoztak be a színház újonan szerződtetett tagjai. Fehér Gyula a Bíboros címszerepében lépett fel először és markáns, számottevő művésznek bizonyult. Pataki József A bor, Baracs Imre szerepében mutatkozott be igen előnyösen, míg Ihász Aladár, a színész-akadémia végzett növendéke, a Takarodó Lauffe hadnagyát választotta első és sikeres fellépéséül. A budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött Aczél Ilona szerepkörére dr Janovics Jenő Kiss Mariskát, a temesvári színház tagját szerződtette, aki április hó első felében mutatkozik be a kolozsvári közönségnek. Péntek este Kacsóh Pongrác és Hajó Sándor operettese, Mary Ann került színre. A színiszerepben Berky Lili, továbbá Pajor Ödön, Anday Terka, Horti Sándor, Simon Mariska, Mészáros Aranka, Berényné, Hetényi, Mátrai és Hegedűs Szerafin tetszettek. * (Színházi élet a vidéken.) A kecskeméti színházban a haldokló saisont most a tagok búcsufellépteivel élesztgetik. Ezeknek során melegen és visszavárólag búcsúztak el Mezen Jolántól, Kovács Lilitől, de különösen Fenyéri Mórtól. Az utóbbi kettő a Cigányban zajos kitüntetések tárgya volt. Noha a Mester csak a múlt héten vendégeskedett a Cigányban is, nagyobb közönség gyűlt egybe a rendesnél és számtalanszor akklamálta a távozókat Csáderrel együtt, ki vasárnap búcsúzik a Magdolnában, Rákosi paraszttragédiájában. Nagy érdeklődés mellett vendégszerepel péntek óta Petrás Sári a győri színházban. Pénteken a Dollárkirálynőben, szombaton a Varázskeringőben, vasárnap a Nebántsvirágban játszott zsúfolt házak előtt. Vasárnap búcsúzott el Andorffy Péter főrendező is Celestin szerepében. Igen jó partnere volt Petráss Sárinak Árkossy Vilmos, akit különben Zilahy Debrecenbe szerződtetett. A vendégművésznő hétfőn a Madarászban búcsúzott el. (A bécsi színészvilág gyásza.) Prágai távirat jelenti, hogy Sonnenthal Adolf bécsi udvari színész, az osztrákok egyik legnagyobb színésze vasárnap este szívszélhüdés következtében meghalt. Sonnenthal pénteken érkezett Prágába, hogy az ottani Landestheaterben mint vendég lépjen fel. Vasárnap délben a művész próbát tartott, mire visszatért a szállóba és megebédelt. Amikor ebéd után felment szobájába, hogy kissé pihenjen, roszul lett. Kevéssel rá szívtájékán heves fájdalmat érzett és kiáltozni kezdett. A szálló személyzete besietett Sonnenthal szobájába és amikor látták, hogy a művész milyen állapotban van, a lehető legnagyobb gyorsasággal orvosokat hivattak. Az orvosok konstatálták, hogy Sonnenthal súlyos szívszélhüdés érte. A művész elvesztette eszméletét és az orvosok hasztalan fáradoztak, a művész nem tért magához. Egynegyed nyolc órakor állapota rosszabbodott, nehezen lélegzett és szívműködése szemmel láthatólag gyöngült. Egynegyed kilenckor Sonnenthal meghalt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Utolsó szavai ezek voltak: „Őrült módon fáj a fejem !“ Sonnenthal halálának a híre az osztrák főváros köreiben mindenütt nagy részvétet keltett. A cottage negyedben levő gyászházba a nap folyamán számos részvétnyilatkozat érkezett. Az elhunyt művész fiának, lovag Sonnenthal Pálnak, részvétét a király is kifejezte. A temetésre vonatkozóólag még nem történtek végleges intézkedések, de valószínű, hogy a temetés csütörtökön lesz. Sonnenthal Adolf 1834 december 21-én született Pesten. Atyja itt kereskedő volt és fiát kedvezőtlen anyagi körülményei miatt szabómesterségre adta. Sonnenthal azonban felszabadulása után hajlamait követve s Dawison vezetése alatt Bécsben némileg elő is készítve, a színpadra ment s 1851-ben lépettföl először Temesvárott, mint Phőbus s Notredamei toronyőrben. 1852-ben Nagyszebenire ment, innen két évvel később Grácba s az 1855—56. év telén Königsbergbe, ahol oly nagy sikert aratott, hogy Laube, a bécsi Burg-szinház igazgatója szerződési ajánlatot tett neki. Sonnenthal 1856-ban mutatkozott be Bécsben az Agglegények Mortimerjében s nyomban utána három évre, majd utóbb örökös tagul szerződtették. Laube vezetése alatt Sonnenthal a jelenkor egyik legjelentősebb művészei sorába fejlődött. 1881-ben, huszonötéves jubileumi alkalmával a vaskorona-rend adományozásával együtt nemességre emelték, 1884-ben főrendezővé nevezték ki és Wilbrandt igazgató távozása után, 1891 júniusától az 1888. év végéig a Burg-színház művészi vezetője is volt. Sűrűn vendégszerepelt a magyar fővárosban is, a gyapjú-utcai német színházban Swoboda és Müller, majd Lesser Ferdinand igazgatása alatt, sőt egy amerikai tournéeján is diadalokat aratott. Pár évvel ezelőtt sűrűn emlegették nevét, amikor a Bécs város aranyérmével való kitüntetésre ajánlották. Ez az alapítvány, amelyet a császárváros döntése alá tartozik s itt a keresztény-szocialisták nagyon ellenezték a zsidó vallású Sonnenthal kitüntetését, amelyet azonban hosszas harcok és viták után mégis megkapott. Az elhunyt művész tulajdonképeni ereje a színművekben és vígjátékokban escellált; az úgynevezett szalon-szerepekben kétségkívül elsőrangú volt. Sokoldalú műsorából Ahasvér, Hamlet, Narsisz, Mortimer, Waldemar gróf, lord Rochester (A lowoodi árvában), Faust, Jeli Vilmos, Bölcs Náthán, Macbeth, Leah Wallenstein és id. Risler a különösen említésre méltók. Számos francia színművet fordított németre. Feld Zsigmond Sonnenthal halála alkalmából a következő táviratot küldötte a bécsi Burgszínház igazgatóságához: „Kérem legmélyebb részvétemnek kifejezését elfogadni Sonnenthal Adolf elhunyta alkalmából. Az ő halála által nemcsak a német színpad szenved pótolhatatlan veszteséget, hanem az egész világ gyászolja benne a nagy embert és felülmúlhatatlan művészt.4^ Alagi lóversenyek. Erős októberi hangulat. Mintha kifelé mennénk a versenyszezonból. Pedig befelé megyünk. (Szóval úgy megyünk, mintha jönnénk.) Mindenütt: a hidegtől kipirult arcok, amelyek közepén szerényen kéklik egy-egy megfagyott orr. Ezek a tavasz ibolyáit allegorizálják. De azért őrült néptömeg mind a két helyen. És jókedv, amelyet a havas eső sem bír elmosni. Nagy fogadási láz. A totális ateur körül életveszélyes tolongás. De csak a befizető oldalon. A kifizető oldalon a forgalom enyhébb. A nap szenzációja természetesen a „nagy alagi.“ Mi lesz? Ki nyer? Körülbelül mindenki egyetért abban, hogy a „szürke.“ Nagy az izgalom. A közönség alig várja, hogy túl legyen a nagy eseményen és a sejtésekből, jövendölésekből kialakuljon a bizonyosság. Türelmetlenül várják, hogy a lovak elinduljanak. A nagy tribünön izgatott dobogás, topogás. — Gyerünk! Gyerünk! Gyerünk csak azzal a kis akadályversenynyel! Hideg van! Fázunk! Eféle sürgetések röppennek a bírói páholy felé. Végre elindulnak a lovak. Szaladnak. Ugranak. Megint szaladnak. Megint ugranak. Hol szaladnak, hol ugranak. Kivéve azokat, amelyek elbuktak és lovas nélkül szaladnak vagy ugranak, vagy egyáltalában nem csinálnak semmit. Mindez addig tart, amíg befutottak 4300 métert és a szürke Formidable H megnyerte a versenyt. Általános megelégedés. Éljenzik a lovat, éljenzik a Diliont, a lovast. A szürkének sikerült az, ami előtte semmiféle más halandó embernek nem sikerült: megnyernie a rákosát is meg a nagy alagit is. Sőt a lótudósok már most kijelentették, hogy a jövő évben is meg fogja nyerni ugyanezt a két versenyt. Ki verje meg? Ki verje meg? Mire ugyanaz az elkeseredett hazafi, aki már a rákosi díjban is Formidable II ellen játszott, mélabús sóhajjal felelte rá ugyanazt, amit a múltkor: — Az isten verje meg! # Ez az elkeseredett hazafi — akinek valami titokzatos banküzlete van— egyáltalában kedves alakja az alagi gyepnek. — Uram — mondta nekem szomorúan — tudja-e, hogy miért nincs fű az alagi pályán? — ? ? ? — Mert ahol én megjelenek, ott nem nő fű! * Az Eregy-gátversenyben az erélyes Krause kissé erélytelenül lovagolta a már-már nyerőnek látszó Kockást, amely ilyenformán csak második lett Ezres mögött. A beavatottak azzal magyarázzák ezt a lovaglást, hogy a kitűnő űrlovasnak jobban tetszett .__