Pesti Hírlap, 1909. október (31. évfolyam, 244-258. szám)

1909-10-28 / 255. szám

8 1909. október 28., csütörtök. PESTI HÍRLAP majdnem 500 főnyi hivatalnok-személyzet. Külön ebédlőt kaptak itt a bank szolgái is. Nagy kényelmet nyújtó nyitás a folyton járó személyszállító, a paternoster, mely a mozgó liftszekrények szakadatlan láncolata. A bank egy­általán gondoskodott arról, hogy az értékeket is mindenütt villamos liftek szállítsák, hogy ezek ne jusanak a szolgák kezeihez. Úyítás a villamos órák bevezetése. Mentőszobáról is gondoskodott a bank, sőt külön kis múzeumot is berendezett a régi ér­mek gyűjteményéből. A souterrain hatalmas részét foglalják el a központi gőzfűtés tágas gépháza, a különféle vil­lany- és gázvilágítási helyiségek, a vacuum clea­ner, a műhelyek és szénraktárak, melyeket valósá­gos kis földalatti iparvasút köt össze a Mérleg­utcai hatemeletes épületrészszel, melyben a bank érdekkörébe tartozó különféle vállalatok nyertek tágas és szintén sa­pen berendezett otthont. A Mérleg­ utcai rész alatt külön kútja is van a bank­nak, hogy szükség esetén fokozott vízmennyiséget szállítson a mindenütt elhelyezett, ugyancsak auto­matikus tűzfecskendőkbe. Az egész bankpalota oly nagyszerű körülte­kintéssel, olyan modern kényelemmel, az értékek biztonságának olyan raffinirozott óvintézkedéseivel készült, hogy nemcsak lélekben felvidulva, de lel­künk mélyéig megnyugodva is távozunk pénz ő felségének ebből az igazán fejedelmi új otthoná­ból. Főleg akkor, ha legalább is egy szerény mil­­liócskát helyeztünk ott letétbe. Kézdi-Kovács László: Színház és zene. * (M. kir. operaház.) A Traviata szerdai elő­adásán S Stracciari volt az öreg Germond és az éneklő pere noble szerepében olyan fényes, művészi sikert aratott, amin ő csak a művészet ritka kiváltságosai­nak, igaz kiválasztottjainak jut osztályrészül. Ki­váló énekművészete, szívből fakadt és szívhez szóló meleg, érzéstelt előadása és kifejező, plasztikus já­téka oly mély és­­általános hatást keltett, hogy a Violettával való jelenése után — nyílt színen — vagy ötször tapsolták ki, a második felvonás u­tán pedig számtalanszor szólították a függöny elé. És a közönségnek elemi erővel megnyilatkozó tetszés­nyilvánításaiban nem volt túlzás; egy szinte esz­ményi tökéletességű művészi alakítás iránti elis­merés volt az csupán. Régen hallottuk a nagy áriát oly előkelő, a banális zenét szinte megneme­­sítő stílusban, mint ma este. Stracciari az első ré­szét (mindkét strófában) halkan, meghatottan éne­kelte; csak a végén bontakozott ki diadalmas orgá­numa teljes érzéki szépségében — mint ahogy a nap egyszerre előbukkan a felhők között — az utolsó addioval pedig valósággal megrázkódtatta hallgatóságát. — Csak épen a maszkja nem tet­szett; oldalt előre és fölfelé kunkorodó pofaszakálla nyilván Biedermeier-jelmezre számított (a water­­mörderekhez viseltek akkor ily szakállt) és sehogy sem illett a művész legújabb szabású redingótjához. Abszurdum is, hogy a m. kir. operaházisán modern ruházatban, „frakkban“ adják Traviatát, elte­kintve attól, hogy bizony furcsa, ha ott fönn a szín­padon hozzánk hasonló ruházatban énekelnek az emberek (ahelyett, hogy — mint mi — beszélve fejeznék ki gondolataikat), épenséggel nem járja, hogy egy színpadi művet a keletkezési idejénél későbbi kor ruháiban játszszák. Ha már modern ruházatban akarják előadni, akkor játszszák abban a ruha-stílusban, mely a mű keletkezésekor divat­ban, vagyis „modern“ volt. Szinte csodáljuk, hogy az öreg Germond ma este nem automobilon érke­zett Violetta falusi nyaralójába; az ő és társainak legújabb divatú ruházata, a termeket világító vil­lamos lámpák mellett ez sem lett volna anachro­­nizmus. Mostani Traviata előadásainkban valóban csak egy az, ami korhű: az elavult, ósdi, Bieder­­meier-stílu — szövegfordítás! * (Az új Szentivánéji álom a Nemzeti szín­házban.) Holnapután, pénteken, teljesen új kiállí­tásban, új berendezéssel és új szereplőkkel kerül a közönség elé Shakespeare remekműve, a Szent­­irénéji álom, amely három esztendő óta nem sze­repel már a színház műsorán. A Nemzeti színház szimfonikus zenekara Kun László karnagy veze­tése mellett Mendelssohn Bartholdy kísérő zené­jét adja elő és köztük a következő önálló szimfo­nikus zeneszámokat: 1. Nyitány. 2. Scherzo. 3. Intermezzo. 4. Nocturno. 5. Nászinduló, amely öt szám újabban összefűzve suite forrd­ájában ,az ösz­­szes szimfonikus hangversenyek műsorán szerepel. A Szentivánéji álom nyilvános főpróbája a sajtó meghívott képviselői előtt holnap, csütörtökön, délelőtt Vati órakor lesz. * (A Vígszínházban) holnap, csütörtökön, a Tatárjárást, Bakonyi Károly és Kálmán Imre dal­lamos operettjét adják. Riza bárónő szerepében, amelyet eddig Keleti Juliska játszott, ezúttal Komlóssy Emma, a kiváló operette-énekesnő, lép fel először. — A Tájfunból, Lengyel Menyhért új színművéből, már a házi főpróbákat tartják. A bemutató előadás szombaton lesz. * (A Jack, a senki bemutatója.) A Magyar színház új darabjából, William Sommerset Maug­ham vígjátékából, a Jack, a senki-ből, amelynek szombaton, e hó 30-án, lesz a bemutató előadása, már teljes díszletezéssel és jelmezben folynak az utolsó házi főpróbák. A darab meséje akörül forog, hogy egy főpincért, mint főherceget állítanak be egy gazdag angol famíliába, s utóbb, a legmulatsá­­gosabb helyzetek után kiderül, hogy a pincér tény­leg főherceg. A Magyar színházzal egyidejűleg a bécsi Deutsches Volkstheater is készül a darab elő­adására. A Jack, a senki bemutatójáig holnap, csü­törtökön, A szerencse fiá­t adják, pénteken pedig A szűz kerül színre. * („A betyárkirálynő“ zenéje.) A Városligeti színház legközelebbi operett-újdonságának, Ber­czik Árpád és ifj. Toldy László „A betyárkirály­­nő“ cím­ű operettjének az érdekes és kedves libret­tó mellett, a fülbemászó szé­p zene is egyik erős­sége. A zeneszámok közül különösen: Lily belé­pője, A horgászó miss, A betyárinduló, Szerelmi kettős, Az úri cigánynóta, Két angol tánckuplé és a Csodadoktor kupié számíthatnak gyors népsze­rűségre. Az első három dal szövegét Gábor Andor, az ismert poéta írta. — A Smokk-család csütör­töki előadására sok előjegyzés történt. * (Az Orsa. m. kir. Színművészeti Akadémia) e hó 30-án, szombaton, este 7 órakor Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett vizsgálati előadást tart saját színpadán (Uránia). Ez alkalommal Bau­­marchais ötfelvonásos vígjátéka: Figaró házas­sága, kerül színre. * (A Gyermekszínházban) vasárnap tartot­ták meg az ez idei évad megnyitó előadását, mely alkalommal a gyermekvilág egyik legnépszerűbb varázsregéje, „Hófehérke és a hét törpe“ került színre. Holnap, csütörtökön, ismét a „Hófehérke és a hét törpé“-t adják. * (Filharmónia.) A november 8-án tartandó, Il-ik filharmóniai hangverseny vendége Leffler— Burchard Márta kamaraénekesnő, a múlt nyári bayreuthi előadások ünnepelt Kundry-ja lesz. Je­gyek kaphatók Rózsavölgyi és Társa zeneműkeres­kedésében, ahol a mai naptól megnyílik a pótbér­let is a még hátralevő 9 hangversenyre kilenctized áron. * (Akadémiai zenekar.) A november 15-én tartandó első hangversenynek szólistája­ Bartók Béla, aki új zongora-rapszódiáját mutatja be zene­­karkísérettel. Ezen az estén adják elő Budapesten először Lisztnek egy nagy méretű művét, a Hegyi szimfóniá­t. Újdonság lesz továbbá Benoit Péter­nek, a belga zene egyik nagymesterének, Dorday Sarolta című nyitánya. A műsort Mozartnak egyik ritkán hallott szimfóniája egészíti ki. Karnagy Hubay Jenő lesz. * (Hangverseny.) A Batthyány­ utcai polgá­ri leány és női kereskedelmi iskola volt növendé­keiből alakult iskolatársnők szövetsége most tar­totta az idényben első hangversenyét. Az estélyen Kozma Gyula igazgató Álom és való a virágfaka­­dásban címen érdekes előadása szolgált bevezetőül. Kovács Mihály, a Nemzeti színház művésze, jóízű mókáival, alkalmi kupléival tartotta derült hangu­latban a hallgatóságot. Majd Báthoryné Kertész Tullia és Unghváry Eszter énekművésznők mély érzéssel, művészi hivatotts­ággal temperamentumo­san előadott énekszámai, Fábry Irma zongorajáté­ka, Buday Dénes hegedű­szólója, Székely Ilona ha­tásos szavalata és Honcz Jaroszláv művészi h­iva­tottságról tanúskodó gordonkajátéka adott az es­télynek művészi jelentőséget. A szép számú hall­gatóság teljes elismeréssel adózott a közreműkö­dőknek.* (Színházi élet a vidéken.) Kassán, Kom­játhy János színtársulata kitűnő erőivel, fegyel­mezett előadásaival, teljesen kiérdemelte a közön­ség pártfogását. A társulat jelesebb tagjai: Vára­­di Margit, Hornyai I., Megyeri I., Csanády M., Sarkadi R. énekesnők, Barna A., Bartos Gy., Új­vári L.,­­ Tihanyi V., Sziklay I. énekesszínészek, Faragó Ödön, a társulat rendezője, mint színész úgy a komikus, mint drámai szerepekben egyaránt művészi és ő az, aki mindkét válfajhoz tartozik — a drámai előadások főerősségei — a Komjáthy-pár, Fái Flóra, Slarsányi Margit, Jákó A., Majthényi L., Bársony A., Bariba J., Ungvári Mór. Az új­donságok sorozatos egymásutánjában szép sikert aratott eddig: Liliom, Falusi verebek, Iglói diá­kok, Csókkirály, Passepartout. Most készülnél: s Laczkovics kapitány, Táncos huszárok, Édes teher, Vakmerő játék­ra. A nagybecskerekei színházban osztatlan si­kerrel vendégszerepelt Tihanyi Miklós, a Vígszín­ház művésze, különösen utolsó fellépte alkalmából ünnepelték, mikor is a Sabin nők elrablásába! Rettegi Fridolint adta kifogyhatatlan humorral A temesvári Ferenc József-színház legutóbb Gárdonyi Géza „Falusi verebek“ c. vígjátékét mu­tatta be. A szereplők közül különösen Fóthi Fridi és Ternyei tetszett a két főszerepben, valamint ki­fogástalan alakítást nyújtott .Szegő Endre, mini bíró, Andor Mária, Csolnakossy, Kádas Margit Fekete, Kövesi és Bérei játszott még teljes si­kerrel. A pozsonyi színházban bemutatták Martel Manó nagyváradi lapszerkesztőnek Nyílt pályán , egyfelvonásosát, amely már előzőleg a nagyváradi és a kaposvári színpadon kiállotta a tűzpróbát. A hatásos darab tetszett a pozsonyi közönségnek is. A nagyváradi Szigligeti-színház most vasár­nap hozta szinre Biró Lajosnak „Férfiak“ c. 3 fel­­vonásos színművét az ottani közönség rendkívüli érdeklődése mellett. Úgy a darab, mint a szerep­lők kielégítették a közönség érdeklődését; a sze­replők közül főleg Tóth Eleknek volt nagy sikere A debreceni színházban felújították Lehár „Mulató istenek“ c. operettjét. A közönség sok­ tapssal adózott Zilahyné S. Vilma gyönyörű hang­jának, továbbá Szilasi Etel pmpás Loubrette tehet­ségének. A férfi szereplők közül Gyöngyi Izsó, Ilor­váth Kálmán, Nádor Zsiga és Torma vitték el a pálmát. Az eperjesi színházban Szabados László szín­társulata jó fogadtatásra talált. Megnyitó előadá­sul a Bíboros került színre. A darabban Haléczy Ilona kitűnő alakítást nyújtott, valamint fölötte megnyerte a közönség tetszését Ács József is. Jól voltak: Fehér Ö. László és Földvári Sándor. Az operette személyzet a Bőregér és az Erdészleány a darabokban mutatkozott be; ezen előadásokon Bándy Rózsi, Peéry Hús, Telekán Valér új tagok kivívták a közönség tetszését. A társulat jobb tagjai még: Sz. Végh Gizi, Medes István, Fehér, Földváry, Sugár. A szegedi színházban első klasszikus előadá­sul a Velencei kalmár került színre; a címszerep­ben szép alakítást produkált Csiky László. Ezer előadás előtt pár nappal fölelevenítették Pailleroi romantikus vígjátékát, az Egér­t. Marthel Várnai Janka játszotta, ügyesen és sok kedvesség­gel. Hasonló sikere volt a társulat új tagjának Szűcs Irénnek, aki alig három-négy fellépése után máris kedvelt színésznője a szegedi közönségnek Jól játszott a vígjátékban Kende Paula és Almássy Endre is. * (A nagyváradi Szigligeti színház kibőví­tése.) Nagyváradon tervbe vették a színház ki­bővítését. A terv szerint a kibővítés olyképen tör­ténnék, hogy a mai színpadot megfelelően átala­kítva hozzácsatolnák a nézőtérhez és e helyett új színpadot létesítenének, mely toldalék gyanánt a színháznak a Szilágyi Dezső­ utcai részéhez épülne. Az építkezést anyagi részről biztosítaná az a kö­rülmény, hogy Erdélyi Miklós színigazgató az épít­kezési költség annuitását vállalja és vállalná ezt a mindenkori színigazgató addig, míg a törlesztési idő tartana. A kibővítés szüksége mindinkább érezhetővé válik különösen azért, mert amint is­meretes, elegendő páholy és elsőrendű ülőhely nem áll a közönség rendelkezésére. Rimler Károly pol­gármester elhatározta, hogy e kérdésben közvet­lenül tárgyalni fog a színháztervező Kellner és Helmer céggel. * (Kényszerből odaajándékozott aréna.) Még az elmúlt, nyár elején szép és tágas aréna épült Szombathelyen; az arénát Nádasi soproni szín­igazgató építette a gráci sörgyár tulajdonában lévő telken. Most aztán a házadókataszter hitelesítési munkálatai során adót vetettek ki az arénára is, mivelhogy a törvény csak oly színházépületeket tesz adómentessé, amelyek városi, vagy törvény­­hatósági tulajdont képeznek. Az adó kivetésénél megállapították, hogy a szombathelyi aréna volta­­képen a gráci sörgyáré, miért is erre rótják ki az adót. Csakhogy a gráci sörgyár nem akarja ezt az adót megfizetni és inkább kész az arénát a város­nak ajándékozni. * (Sardounak) Marlyban, ahol utolsó éveit élte, emlékszobrot állítanak legközelebb. A szob­rot Franceschi szobrász alkotta, költségeit a marlyi községtanács viseli. * (Strauss Oszkár) újabb bukását aligha­nem operai babérokkal akarja enyhíteni: a lipcsei városi színházban e hó 30-dikán két egyfelvonásos dalművét adatja elő, — komoly operákat, melyek­nek zenéje sehogy sem vall a Varázskeringő szer­zőjére. Az egyik dalmű szöveget Schnitzler írta, a másikat Lothar. * (Van Hamme), a bécsi udv. operaház ked­velt magántáncosa — Guerra Miklós utódja a bé­csi operában — most ünnepelte szính­ázi működé­sének huszonötödik évfordulóját. Van Hamme a bécsi Konzervatóriumon és a Theresianumban is működik mint a tánc és illemtan tanára.

Next