Pesti Hírlap, 1909. október (31. évfolyam, 244-258. szám)
1909-10-28 / 255. szám
8 1909. október 28., csütörtök. PESTI HÍRLAP majdnem 500 főnyi hivatalnok-személyzet. Külön ebédlőt kaptak itt a bank szolgái is. Nagy kényelmet nyújtó nyitás a folyton járó személyszállító, a paternoster, mely a mozgó liftszekrények szakadatlan láncolata. A bank egyáltalán gondoskodott arról, hogy az értékeket is mindenütt villamos liftek szállítsák, hogy ezek ne jusanak a szolgák kezeihez. Úyítás a villamos órák bevezetése. Mentőszobáról is gondoskodott a bank, sőt külön kis múzeumot is berendezett a régi érmek gyűjteményéből. A souterrain hatalmas részét foglalják el a központi gőzfűtés tágas gépháza, a különféle villany- és gázvilágítási helyiségek, a vacuum cleaner, a műhelyek és szénraktárak, melyeket valóságos kis földalatti iparvasút köt össze a Mérlegutcai hatemeletes épületrészszel, melyben a bank érdekkörébe tartozó különféle vállalatok nyertek tágas és szintén sapen berendezett otthont. A Mérleg utcai rész alatt külön kútja is van a banknak, hogy szükség esetén fokozott vízmennyiséget szállítson a mindenütt elhelyezett, ugyancsak automatikus tűzfecskendőkbe. Az egész bankpalota oly nagyszerű körültekintéssel, olyan modern kényelemmel, az értékek biztonságának olyan raffinirozott óvintézkedéseivel készült, hogy nemcsak lélekben felvidulva, de lelkünk mélyéig megnyugodva is távozunk pénz ő felségének ebből az igazán fejedelmi új otthonából. Főleg akkor, ha legalább is egy szerény milliócskát helyeztünk ott letétbe. Kézdi-Kovács László: Színház és zene. * (M. kir. operaház.) A Traviata szerdai előadásán S Stracciari volt az öreg Germond és az éneklő pere noble szerepében olyan fényes, művészi sikert aratott, amin ő csak a művészet ritka kiváltságosainak, igaz kiválasztottjainak jut osztályrészül. Kiváló énekművészete, szívből fakadt és szívhez szóló meleg, érzéstelt előadása és kifejező, plasztikus játéka oly mély ésáltalános hatást keltett, hogy a Violettával való jelenése után — nyílt színen — vagy ötször tapsolták ki, a második felvonás után pedig számtalanszor szólították a függöny elé. És a közönségnek elemi erővel megnyilatkozó tetszésnyilvánításaiban nem volt túlzás; egy szinte eszményi tökéletességű művészi alakítás iránti elismerés volt az csupán. Régen hallottuk a nagy áriát oly előkelő, a banális zenét szinte megnemesítő stílusban, mint ma este. Stracciari az első részét (mindkét strófában) halkan, meghatottan énekelte; csak a végén bontakozott ki diadalmas orgánuma teljes érzéki szépségében — mint ahogy a nap egyszerre előbukkan a felhők között — az utolsó addioval pedig valósággal megrázkódtatta hallgatóságát. — Csak épen a maszkja nem tetszett; oldalt előre és fölfelé kunkorodó pofaszakálla nyilván Biedermeier-jelmezre számított (a watermörderekhez viseltek akkor ily szakállt) és sehogy sem illett a művész legújabb szabású redingótjához. Abszurdum is, hogy a m. kir. operaházisán modern ruházatban, „frakkban“ adják Traviatát, eltekintve attól, hogy bizony furcsa, ha ott fönn a színpadon hozzánk hasonló ruházatban énekelnek az emberek (ahelyett, hogy — mint mi — beszélve fejeznék ki gondolataikat), épenséggel nem járja, hogy egy színpadi művet a keletkezési idejénél későbbi kor ruháiban játszszák. Ha már modern ruházatban akarják előadni, akkor játszszák abban a ruha-stílusban, mely a mű keletkezésekor divatban, vagyis „modern“ volt. Szinte csodáljuk, hogy az öreg Germond ma este nem automobilon érkezett Violetta falusi nyaralójába; az ő és társainak legújabb divatú ruházata, a termeket világító villamos lámpák mellett ez sem lett volna anachronizmus. Mostani Traviata előadásainkban valóban csak egy az, ami korhű: az elavult, ósdi, Biedermeier-stílu — szövegfordítás! * (Az új Szentivánéji álom a Nemzeti színházban.) Holnapután, pénteken, teljesen új kiállításban, új berendezéssel és új szereplőkkel kerül a közönség elé Shakespeare remekműve, a Szentirénéji álom, amely három esztendő óta nem szerepel már a színház műsorán. A Nemzeti színház szimfonikus zenekara Kun László karnagy vezetése mellett Mendelssohn Bartholdy kísérő zenéjét adja elő és köztük a következő önálló szimfonikus zeneszámokat: 1. Nyitány. 2. Scherzo. 3. Intermezzo. 4. Nocturno. 5. Nászinduló, amely öt szám újabban összefűzve suite forrdájában ,az öszszes szimfonikus hangversenyek műsorán szerepel. A Szentivánéji álom nyilvános főpróbája a sajtó meghívott képviselői előtt holnap, csütörtökön, délelőtt Vati órakor lesz. * (A Vígszínházban) holnap, csütörtökön, a Tatárjárást, Bakonyi Károly és Kálmán Imre dallamos operettjét adják. Riza bárónő szerepében, amelyet eddig Keleti Juliska játszott, ezúttal Komlóssy Emma, a kiváló operette-énekesnő, lép fel először. — A Tájfunból, Lengyel Menyhért új színművéből, már a házi főpróbákat tartják. A bemutató előadás szombaton lesz. * (A Jack, a senki bemutatója.) A Magyar színház új darabjából, William Sommerset Maugham vígjátékából, a Jack, a senki-ből, amelynek szombaton, e hó 30-án, lesz a bemutató előadása, már teljes díszletezéssel és jelmezben folynak az utolsó házi főpróbák. A darab meséje akörül forog, hogy egy főpincért, mint főherceget állítanak be egy gazdag angol famíliába, s utóbb, a legmulatságosabb helyzetek után kiderül, hogy a pincér tényleg főherceg. A Magyar színházzal egyidejűleg a bécsi Deutsches Volkstheater is készül a darab előadására. A Jack, a senki bemutatójáig holnap, csütörtökön, A szerencse fiát adják, pénteken pedig A szűz kerül színre. * („A betyárkirálynő“ zenéje.) A Városligeti színház legközelebbi operett-újdonságának, Berczik Árpád és ifj. Toldy László „A betyárkirálynő“ című operettjének az érdekes és kedves librettó mellett, a fülbemászó szép zene is egyik erőssége. A zeneszámok közül különösen: Lily belépője, A horgászó miss, A betyárinduló, Szerelmi kettős, Az úri cigánynóta, Két angol tánckuplé és a Csodadoktor kupié számíthatnak gyors népszerűségre. Az első három dal szövegét Gábor Andor, az ismert poéta írta. — A Smokk-család csütörtöki előadására sok előjegyzés történt. * (Az Orsa. m. kir. Színművészeti Akadémia) e hó 30-án, szombaton, este 7 órakor Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett vizsgálati előadást tart saját színpadán (Uránia). Ez alkalommal Baumarchais ötfelvonásos vígjátéka: Figaró házassága, kerül színre. * (A Gyermekszínházban) vasárnap tartották meg az ez idei évad megnyitó előadását, mely alkalommal a gyermekvilág egyik legnépszerűbb varázsregéje, „Hófehérke és a hét törpe“ került színre. Holnap, csütörtökön, ismét a „Hófehérke és a hét törpé“-t adják. * (Filharmónia.) A november 8-án tartandó, Il-ik filharmóniai hangverseny vendége Leffler— Burchard Márta kamaraénekesnő, a múlt nyári bayreuthi előadások ünnepelt Kundry-ja lesz. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedésében, ahol a mai naptól megnyílik a pótbérlet is a még hátralevő 9 hangversenyre kilenctized áron. * (Akadémiai zenekar.) A november 15-én tartandó első hangversenynek szólistája Bartók Béla, aki új zongora-rapszódiáját mutatja be zenekarkísérettel. Ezen az estén adják elő Budapesten először Lisztnek egy nagy méretű művét, a Hegyi szimfóniát. Újdonság lesz továbbá Benoit Péternek, a belga zene egyik nagymesterének, Dorday Sarolta című nyitánya. A műsort Mozartnak egyik ritkán hallott szimfóniája egészíti ki. Karnagy Hubay Jenő lesz. * (Hangverseny.) A Batthyány utcai polgári leány és női kereskedelmi iskola volt növendékeiből alakult iskolatársnők szövetsége most tartotta az idényben első hangversenyét. Az estélyen Kozma Gyula igazgató Álom és való a virágfakadásban címen érdekes előadása szolgált bevezetőül. Kovács Mihály, a Nemzeti színház művésze, jóízű mókáival, alkalmi kupléival tartotta derült hangulatban a hallgatóságot. Majd Báthoryné Kertész Tullia és Unghváry Eszter énekművésznők mély érzéssel, művészi hivatottsággal temperamentumosan előadott énekszámai, Fábry Irma zongorajátéka, Buday Dénes hegedűszólója, Székely Ilona hatásos szavalata és Honcz Jaroszláv művészi hivatottságról tanúskodó gordonkajátéka adott az estélynek művészi jelentőséget. A szép számú hallgatóság teljes elismeréssel adózott a közreműködőknek.* (Színházi élet a vidéken.) Kassán, Komjáthy János színtársulata kitűnő erőivel, fegyelmezett előadásaival, teljesen kiérdemelte a közönség pártfogását. A társulat jelesebb tagjai: Váradi Margit, Hornyai I., Megyeri I., Csanády M., Sarkadi R. énekesnők, Barna A., Bartos Gy., Újvári L., Tihanyi V., Sziklay I. énekesszínészek, Faragó Ödön, a társulat rendezője, mint színész úgy a komikus, mint drámai szerepekben egyaránt művészi és ő az, aki mindkét válfajhoz tartozik — a drámai előadások főerősségei — a Komjáthy-pár, Fái Flóra, Slarsányi Margit, Jákó A., Majthényi L., Bársony A., Bariba J., Ungvári Mór. Az újdonságok sorozatos egymásutánjában szép sikert aratott eddig: Liliom, Falusi verebek, Iglói diákok, Csókkirály, Passepartout. Most készülnél: s Laczkovics kapitány, Táncos huszárok, Édes teher, Vakmerő játékra. A nagybecskerekei színházban osztatlan sikerrel vendégszerepelt Tihanyi Miklós, a Vígszínház művésze, különösen utolsó fellépte alkalmából ünnepelték, mikor is a Sabin nők elrablásába! Rettegi Fridolint adta kifogyhatatlan humorral A temesvári Ferenc József-színház legutóbb Gárdonyi Géza „Falusi verebek“ c. vígjátékét mutatta be. A szereplők közül különösen Fóthi Fridi és Ternyei tetszett a két főszerepben, valamint kifogástalan alakítást nyújtott .Szegő Endre, mini bíró, Andor Mária, Csolnakossy, Kádas Margit Fekete, Kövesi és Bérei játszott még teljes sikerrel. A pozsonyi színházban bemutatták Martel Manó nagyváradi lapszerkesztőnek Nyílt pályán , egyfelvonásosát, amely már előzőleg a nagyváradi és a kaposvári színpadon kiállotta a tűzpróbát. A hatásos darab tetszett a pozsonyi közönségnek is. A nagyváradi Szigligeti-színház most vasárnap hozta szinre Biró Lajosnak „Férfiak“ c. 3 felvonásos színművét az ottani közönség rendkívüli érdeklődése mellett. Úgy a darab, mint a szereplők kielégítették a közönség érdeklődését; a szereplők közül főleg Tóth Eleknek volt nagy sikere A debreceni színházban felújították Lehár „Mulató istenek“ c. operettjét. A közönség sok tapssal adózott Zilahyné S. Vilma gyönyörű hangjának, továbbá Szilasi Etel pmpás Loubrette tehetségének. A férfi szereplők közül Gyöngyi Izsó, Ilorváth Kálmán, Nádor Zsiga és Torma vitték el a pálmát. Az eperjesi színházban Szabados László színtársulata jó fogadtatásra talált. Megnyitó előadásul a Bíboros került színre. A darabban Haléczy Ilona kitűnő alakítást nyújtott, valamint fölötte megnyerte a közönség tetszését Ács József is. Jól voltak: Fehér Ö. László és Földvári Sándor. Az operette személyzet a Bőregér és az Erdészleány a darabokban mutatkozott be; ezen előadásokon Bándy Rózsi, Peéry Hús, Telekán Valér új tagok kivívták a közönség tetszését. A társulat jobb tagjai még: Sz. Végh Gizi, Medes István, Fehér, Földváry, Sugár. A szegedi színházban első klasszikus előadásul a Velencei kalmár került színre; a címszerepben szép alakítást produkált Csiky László. Ezer előadás előtt pár nappal fölelevenítették Pailleroi romantikus vígjátékát, az Egért. Marthel Várnai Janka játszotta, ügyesen és sok kedvességgel. Hasonló sikere volt a társulat új tagjának Szűcs Irénnek, aki alig három-négy fellépése után máris kedvelt színésznője a szegedi közönségnek Jól játszott a vígjátékban Kende Paula és Almássy Endre is. * (A nagyváradi Szigligeti színház kibővítése.) Nagyváradon tervbe vették a színház kibővítését. A terv szerint a kibővítés olyképen történnék, hogy a mai színpadot megfelelően átalakítva hozzácsatolnák a nézőtérhez és e helyett új színpadot létesítenének, mely toldalék gyanánt a színháznak a Szilágyi Dezső utcai részéhez épülne. Az építkezést anyagi részről biztosítaná az a körülmény, hogy Erdélyi Miklós színigazgató az építkezési költség annuitását vállalja és vállalná ezt a mindenkori színigazgató addig, míg a törlesztési idő tartana. A kibővítés szüksége mindinkább érezhetővé válik különösen azért, mert amint ismeretes, elegendő páholy és elsőrendű ülőhely nem áll a közönség rendelkezésére. Rimler Károly polgármester elhatározta, hogy e kérdésben közvetlenül tárgyalni fog a színháztervező Kellner és Helmer céggel. * (Kényszerből odaajándékozott aréna.) Még az elmúlt, nyár elején szép és tágas aréna épült Szombathelyen; az arénát Nádasi soproni színigazgató építette a gráci sörgyár tulajdonában lévő telken. Most aztán a házadókataszter hitelesítési munkálatai során adót vetettek ki az arénára is, mivelhogy a törvény csak oly színházépületeket tesz adómentessé, amelyek városi, vagy törvényhatósági tulajdont képeznek. Az adó kivetésénél megállapították, hogy a szombathelyi aréna voltaképen a gráci sörgyáré, miért is erre rótják ki az adót. Csakhogy a gráci sörgyár nem akarja ezt az adót megfizetni és inkább kész az arénát a városnak ajándékozni. * (Sardounak) Marlyban, ahol utolsó éveit élte, emlékszobrot állítanak legközelebb. A szobrot Franceschi szobrász alkotta, költségeit a marlyi községtanács viseli. * (Strauss Oszkár) újabb bukását alighanem operai babérokkal akarja enyhíteni: a lipcsei városi színházban e hó 30-dikán két egyfelvonásos dalművét adatja elő, — komoly operákat, melyeknek zenéje sehogy sem vall a Varázskeringő szerzőjére. Az egyik dalmű szöveget Schnitzler írta, a másikat Lothar. * (Van Hamme), a bécsi udv. operaház kedvelt magántáncosa — Guerra Miklós utódja a bécsi operában — most ünnepelte színházi működésének huszonötödik évfordulóját. Van Hamme a bécsi Konzervatóriumon és a Theresianumban is működik mint a tánc és illemtan tanára.