Pesti Hírlap, 1910. június (32. évfolyam, 129-155. szám)
1910-06-07 / 135. szám
sem szabad elbizakodnia a siker perceiben és sohasem szabad csüggednie a sikertelenségben. (Zajos tetszés.) Ha ezt a tanulságot elviszszük további küzdelmeinkbe és folytatjuk azokat a küzdelmeket egy nagy cél iránti teljes önfeláldozással és azzal a kölcsönös bizalommal, rokonszenvvel és barátsággal, amely boldogságomat és büszkeségemet képezi s amelyet kérek tőletek a jövőre is: a sikerakkor nem marad el. Tisza szavait a körülállók hosszan megéljenezték. Tisza azután a párttagok közé vegyült és hosszabb ideig elbeszélgetett. Fennjártak azonkívül a körben gróf. Khuen- Héderváry Károlyminiszterelnök, gróf Serényi Béla, Székely Ferenc és Hazai Samu miniszterek, továbbá Jeszenszky Sándor, Kazy József, Kálmán Gusztáv és Karátson Lajos államtitkárok. , * Hieronymi a választásokról. Az igló munkapárt vezető, tagjaiból álló küldöttség hétfőn délután Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél tisztelgett. A küldöttséget Klug Ottó volt választási elnök vezette és átadva a megbízó levelet, a kerület nevében lelkes szavakkal üdvözölte a minisztert. Hieronymi szívesen fogadta a küldöttség tagjait és meleg szavakban köszönte meg a kerület üdvözlését. Este a küldöttséget megvendégelte az Országos Kaszinóban. — Az est folyamán Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter beszédet mondott: — Ami rövid parlamenti történetünkben, — úgymond — amely csak 67. óta keződik, most másodszor történt, hogy az általános választások mintegy Istenítélet söpörtek végig az országon. Az első alkalommal elsöpörte az általános választás a szabadelvű pártot negyven évi uralma után. Természetes dolog, ha egy párt 40 esztendeig uralkodik, miután mindenkinek nem tehet eleget, e negyven esztendő alatt sok sértett önérzet, bántott érdek gyűl össze. De most azt lehet mondani, hogy a koalíciónak három és fél évi uralma után az egész ország intelligenciájának merem állítani, kilenctized része megunta ezt a régimét, belátta azt, hogyazzal a politikával, amit a koalíció folytatott, az országnak tönkre kell menni. Ez már régen élt lelkünkben, de a lökést kétségtelenül az iglói első választás tette meg. Most kötelességemnek tartom rámutatni arra, hogy a választások után kívánatos, hogy azokat a szenvedélyeket, amelyek szükségszerűleg lépnek fel és korbácsoltanak fel minden választás által és amelyek a maguk következésében nagyon sok bajt, rendetlenséget, fegyelmetlenséget vonnak maguk után és amelyek ezért mindamellett, hogy szükségesek a parlamenti rendszer mellett, annak egy nagy baját és hátrányát képezik, mondom,, kívánatosnak tartom, hogy ezeket a szenvedélyeket ma felejtsük el és igyekezzünk felhasználni azt a hatalmat, amelyet nekünk a nép képviselete ad, a polgárok valamennyije érdekének minden különbség nélkül való érvényesítésére. (Tetszés és éljenzés.) Hangsúlyozta azután Kieronyini, hogy nem volt még választás, ahol a katonaságnak, a csendőrségnek oly kevés dolga lett volna, mint a mostani választásoknál, amiben —úgymond — nagy érdeme van Hazay honvédelmi miniszternek. A választások sikere, — így fejezte be beszédét — megadja nekünk a talajt arra, hogy dolgozhassunk. Adja isten, hogy az a párt, amely oly nagy és szép számmal jött össze, bírjon mindig azzal a bátorsággal és elszántsággal, hogy keresztülvigye azt, amit helyesnek lát. Felszólaltak még az est folyamán Hazai Samu honvédelmi miniszter, Kálmán Gusztáv és Stefina József államtitkárok, továbbá az iglóiak közül Münnich Aurél udvari tanácsos, Folgens Károly polgármester és Klug Ottó ügyvéd, Zichy János a pécsiekhez. Hétfőn délben adta át Pécs város küldöttsége Visy László ügyvéd vezetésével gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszternek a város mandátumát. A miniszter meleg szavakkal köszönte meg választói bizalmát és a többi közt ezt mondta: — A választás országos eredményei megerősítik azt a reményemet, hogy képesek leszünk a haza javára működni. Erre a munkára segítségül hívom önöket is, akik a választás alkalmával politikai éleslátásuknak tanújelét adták. Én nem felejtem el soha, hogy mivel tartozom Pécs városának. Támogassanak engem, ki mint képviselő nem jogokat kér, hanem kötelességeket akar teljesíteni. A miniszter a küldöttséget este megvendégelte. ’■ ' PESTI HÍRLAP 1910. junius 7. kedd. Batthyány Tivadar Szegzárdon. 'Vasárnap vette át a szekszárdi mandátumot gróf Batthyány Tivadar, a Justh-párt ügyvezető alelnöke, aki ez alkalommal a választásról nyilatkozott. Elmondotta, hogy mint a Justh-párt választási bizottságának elnöke, akihez tömérdek panasz érkezett, máris képet tud adni a választásról s arról, hogy miként szerzett a munkapárt többséget. — Khuenék először is rengeteg pénzt gyűjtöttek össze — mondotta Batthyány. — Hogy honnan gyűjtötték, eddig csak részben tudjuk a forrást. Nyíltan beszélik, hogy a királynak azt a magasztos jogát használták föl, mely szerint címeket, rangokat, rendjeleket adományozhat; ezzel élt viszsza a kormány, a királynak ezt a jogát áruba bocsátotta, ügynökökkel kerestetett pénzes embereket, akik címet, rendjelt, rangot óhajtottak. Mármár látjuk a többi forrásokat is és mire az országgyűlés együtt lesz, napvilágra fog kerülni igen sok azokból a sötét forrásokból, melyekből mentették azokat a milliókat, amelyekkel a szegény nép erkölcseit megrontani akarják. Ez nem elég. Megtörtént, hogy két héttel a választás előtt egy lap, amely a szélső, függetlenségi eszméket, az önálló gazdasági berendezkedést, az önálló bankot követelte és hirdette, és mely épen ezért a nemzet széles rétegében nagy elterjedtségnek örvendett, egy ilyen lap, különben kimondom nyíltan, — a Friss Tíjság — máról-holnapra köpönyeget forgatott, kormánypárti lett. Az egész országban tervszerűen a legnagyobb igazságtalansággal és törvénytelenséggel jártak el a választási elnökök. Sok helyen az ellenzék bizalmi férfiait a legnevetségesebb ürügyek alatt kizavarták a választási helyiségből, hogy kényük-kedvük szerint járhassanak el. Megtörtént nem egy, de száz községben, hogy a főszolgabírák, a választási elnökök kiadták a parancsot, hogy a polgároknak a szomszédos községekben fuvart rendelniük csak igazolványnyal szabad, de a függetlenségi polgároknak igazolványt nem adtak. Akik pedig ennek ellenére kimentek fuvart szerezni, azokat katonasággal, csendőrökkel toloncoltatták ki, így lehetetlenné tették, hogy a távoli községekből bejöhessenek a szavazók. Máshol, ahol az ellenzékiek tömegesen laknak, kimondta a hatóság, hogy azokban a községekben egyiptomi szembetegség és mi egyéb Van és a község elzárásával fosztottak meg ezernyi választót polgári joguktól. A tisztviselőktől a kormány az erőszaknak és fenyegetéseknek minden eszközével követelte, hogy a hatalmi körükbe tartozókat is arra kényszerítsék, hogy a kormány jelöltjére adják szavazatukat. A közigazgatás nagy erejével visszaélve, a legtöbb kerületben a kormány mellé állt és erejét az ellenzék ellen érvényesítette, és erőszakkal, fenyegetéssel,kínzásokkal alakította át a többséget kisebbséggé és a kisebbséget többséggé. Akárhány helyen ott állott az ellenzék, különösen a mi pártunkbeli választók, túlnyomó, ezernyi többsége. Mikor azután látták, hogy sem a hatósági presszió, sem fenyegetés, pénz nem elegendő, hogy meggyőződésüktől eltántorítsák, egyszerűen katonasággal zavarták el őket a választóhelyiségtől, úgy, hogy ezren és ezren nem adhatták le szavazatukat. Nem becstelenebb az az eljárás sem, amit egyes helyeken tanúsítottak azzal, hogy az ellenzéki választókat tömegesen katonákkal és csendőrökkel valósággal beterelték a kormánypárti tanyákba, ahol a pénz, fenyegetés, a bor addig gyűrte őket, míg le nem szavaztak a kormánypártra. Különösen a kereskedelmi miniszter, de egyáltalán minden miniszter a maga alárendeltjeit oly mértékben presszionálta, hogy erről rémregényekbe való dolgokat tudnék előadni. Tudok eseteket, hogy a választási helyiség bejárata előtt ott állottak a hivatali főnökök, és felügyeltek arra, hogy a hivatalnokok kire szavaznak. Ezen a téren azután vezetett Hieronymi. Azokkal, akik nem akartak a kormányra szavazni, Hieronymi igen könnyen bánt el, Kolozsvárról tucatszámra helyezte át őket Budapestre vagy máshová és megparancsolták az áthelyezetteknek, hogy június elsején, t. i. a választás napján, reggel hét órakor jelentkezzenek Budapesten vagy máshol és további rendelkezésig maradjanak itt. A sátoraljaújhelyieket Miskolcra, a miskolciakat Budapestre helyezték át a kortescélból, az adófizetők pénzén. Nem riadt vissza a kormánypárti kortégia attól a becstelen eszköztől sem, hogy a népnek katonaszabadítási ígéreteket tegyen. Megígérték, hogy a katonafiúk hazaszabadulnak, ha a kormány jelöltjére szavaznak. Sok esetet jelentenek, amelyek szerint a katonaságtól rezervistákat eresztettek haza, hogy a kormányra leszavazhassanak. Beszéde további részében fölszólította aTusth-párti polgárságot Batthyány, hogy a visszaélések miatt tegyen bűnvádi följelentést s adjon be petíciót. Kossuth Ferenchez azt a fölszólítást intézte, hogy pártja ne paktáljon többé a munkapárttal, hanem a hátralévő választásokon fogjon össze a Justh-párttal. Ezután azt fejtegette Batthyány, hogy az új országgyűlésnek csak egy joga van, az általános, egyenlő és titkos választói jog megalkotása. Végül Andrássyékat szólította fel, hogy látva a választás törvénytelen voltát, álljanak szívvel- lélekkel a küzdő ellenzék mellé, a kormány megbuktatására. A horvát miniszterség. A zágrábi Obzor értesülése szerint gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök már a legközelebb betölti a horvát miniszteri széket. Megelőzőleg azonban érintkezésbe lép a miniszterelnök a magyar országgyűlésre kiüldött horvát képviselőkkel. A kormány jelöltje gróf Pejacsevich Tivadar volt horvát bán, minthogy Rakodczay, a hét személyes tábla elnöke, nem vállalta a felajánlott miniszteri tárcát. Ha netán gróf Pejacsevich se fogadná el a tárcát, az esetben a horvát miniszteri szék egyelőre betöltetlen marad. • Mi lesz a „nemzeti munka“? Bécsi hírforrások alaposan rámutatnak már arra, hogy mi lesz az a nagy „nemzeti munka“, ami a többségi kormánypártra vár. A bécsi „Presse“ például esti lapjában a következőket írja : Magyarorszának nagyon jelentékeny deficitje van és mint Ausztriában, ott is ki fog tűnni a szüksége annak, hogy az állam részére új jövedelmi forrásokat szerezzenek. A legutolsó kiegyezés ugyanir fogyasztási adók és monopóliumok terén még jobban meglazította a kapcsolatot Ausztria és Magyarország között és a két állam az adók megválasztásában teljesen függetlenül járhat el, de mindazonáltal fontos megtudni, hogy milyen segédeszközökhöz folyamodik Magyarország avégből, hogy a deficitet megszüntesse. A szeszadó parlamenti elintézésének késleltetése Ausztriában, Magyarországnak sok milliójába került, mert bárha jogilag független, a gyakorlatban Ausztriával egyetértőleg kell eljárnia. A monopóliumoknál, különösen a dohánynál, ezt az egyetértést egyáltalán el sem lehet kerülni. Az osztrák költségvetési kérdésekre nézve tehát egyáltalán nem közömbös, hogy a magyar pénzügyminiszternek milyen tervei vannak és mi módon akar új jövedelmi forrásokat szerezni. A magyar választások eredménye után remélhető, hogy a két delegáció is ősszel összeül. A magyar parlamentnek új többsége van és ez a tény kétségtelenül számszerűleg fog a közös költségvetésben kifejezésre jutni. A hadügyminiszter és a tengerészeti kormányzat arra törekszik, hogy az új többség által választandó magyar. delegációval megszavaztassa azokat a hiteleket, melyekre a hadsereg és a tengerészet megerősítése végett szükség van. A két delegációnak nemcsak a múltat kell pénzügyileg és államjogilag rendeznie, hanem a jövőre nézve is határoznia kell. El kell döntenie, hogy hány évre kell elosztani a követeléseket és hogy a flotta és a hadsereg nagy igényeit hogyan lehet a két állam pénzügyi erejével összhangba hozni. A monarchiának két deficitje van, egy Ausztriában és egy Magyarországon. Mind a két bajnak közös a gyökere és nem lehet megszüntetni, ha a két állam nem karöltve jár el és a monarchia közös szükségleteit nem tisztázzák teljesen. Az új adók esetről-esetre való életbeléptetése és részletfizetések olyan összegekre, melyeket senki sem ismer, olyan eljárás volna, melyért pénzügyi politikai tekintetben a felelősséget senki el nem vállalhatná. Zichy Aladár a kultuszminiszter kerületében. Mint értesülünk, gróf Zichy Aladár, a néppárt elnöke, aki Nagykanizsán bosnyák Géza Justh-párti jelölttel szemben kisebbségben maradt, a szabadbárándi kerületben fog fellépni. A szabadbárándi kerület megválasztott képviselője jelenleg gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki azonban erről a mandátumról lemond.* A Kossuth-pártkörből. A Kossuth-párt klubhelyiségében hétfőn este sok új képviselő és kültag járt fenn. Ott volt gróf Apponyi Albert is, aki sokáig elbeszélgetett párthíveivel a választásról, valamint az ellenzéknek az új parlamentben követendő magatartásáról. Általános volt a vélemény, hogy a pártnak minél több petíció benyújtásáról kell gondoskodni, mert ezek nyilvánvalóan igazolni fogják az ország előtt, hogy a kormány törvénytelen eszközök árán tudott csak magának többséget toborozni. * A Justh-párt köréből. A megválasztott Justh-párti képviselők legnagyobb része már Budapestre érkezett és nem győzik eléggé elpanaszolni azt a sok visszaélést, terrorizmust és erőszakosságot, amelylyel megküzdeniük kellett. Számos kisebbségben maradt képviselőjelölt petíciót fog benyújtani. Az elnökség tagjai közül fent volt a körben.