Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 260-272. szám)
1910-11-12 / 270. szám
' 8 ■. ■«■■■! ...........................ni ni...—.. * (A Kolumbusz báró premiereje.) Teljesen készen várja a szombati estét Ráskai Ferenc háromfelvonásos bohózata, Ghorin Géza zenéjével. A Várszínház újdonságának hőse egy fantasztikus életű pesti Don Juan, báró Köbölkút, aki minden, neki megtetsző nővel szemben Kolutóbusznak érzi magát, de csak olyannyira, amilyen mértékben fölfedezője volt Kolumbusz Kristóf az új világrésznek, amelyet tudvalevőleg ő fedezett fel, de más valakiről, Amerigóról nevezték el Amerikának. A bohózat bárója is csak fölfedezi a nőt, de már más férfiről nevezteti el, vagyis máshoz adja feleségül. Ennek a bárónak alakja körül szövődik a bohózat bonyodalmas, vidám cselekménye, amelyben azonban nincs egyetlenegy bántó szó sem. Az előadás fél nyolc órakor kezdődik és annak végeztével a közönség még a siklót is igénybe veheti, amely az éjjeli órákig közlekedik. * (Zeneakadémiai hangverseny.) Erkel Ferenc születésének évszázados évfordulóját, a zeneakadémia pénteken este rendezett nyilvános hangversenyével impozánsan ünnepelte. Hubay Jenő vezényletével a teljes zenekar Hunyadi László nyitányát adta elő. Majd dr Molnár Géza hatásos szavakkal ecsetelte Erkel zeneköltői működését és darabjainak maradandó becsét. Ezután ,Baló Irén koloratúrájával, Háber Györgyike főként hatásos drámai hangjával és megkapó előadásával és Junghaus Mária szép szopránjával tűntek ki. Télmányi és Braun Regina növendékek duettje következett erre és a Himnusz áhitatos előadása rekesztette be a sikerült ünnepélyt. * (A Kamarajáték) megnyitó előadása szombaton este van. Bemutatóra kerül Didring Ernő, kiváló svéd írónak ..A nagy tét" c. színműve az Országos Zeneakadémia színházi termében (Liszt Ferenc tér 12.) Az író tendenciája, hogy hová vezethetne a gondolatban elkövetett bűn. Ezen ötletét Didring egészen új és merész eszközökkel állítja elénk. A Kamarajáték a Didring-darab bemutatásával egész sorozatát vezeti be a legkiválóbb és a mi színpadainkon nagyrészt ismeretlen modern íróknak. A Kamarajáték szombati előadásai minden vasárnap megismétlődnek. A szombati bemutatóra még megmaradt jegyek kaphatók az Országos Zeneakadémia jegypénztáránál. * (Kóts Bálint esete) címmel érdekes színművet pilitat.Be a népszínpad. A darab bemutatója vasárnap, 13-án, lesz a délutáni előadás keretében. Sziklay Géza és Don Juan a padláson című operettje továbbra is műsoron marad. * (Himnusz a királyra.) Moór Rafael, a győriek egykori híres, zeneszerző főkántora, a király 80-ik születésnapja alkalmával himnuszt irt; a kabinetiroda most közölte Moorral, hogy a király a himnuszt köszönettel elfogadta. * (Elmaradó hangverseny.) A Waldbauer— Kerpély vonósnégyes f. hó 13-án d. u. 4 órára hirdetett III-ik hangversenye Waldbauer Imre betegsége következtében elmarad. A vásárolt jegyeket a Rózsavölgyi cég esetleg visszaváltja. A kulisszák mögül. (Az apródok. — Premiere után. — Leány nézőben.) Egyik színházunkban van egy bájos fiatal csillag, akinek az öltözője minden este megtelik frakkos urakkal. Minthogy a színház rendeletei ezt tiltják, az igazgató kérdőre vonta a kis művésznőt. — Igazgató úr, — védekezett a művésznő — ezek az én apródjaim. — Jó, jó, édesem, — mondta erre az igazgató — de hiszen maga is tudja, mit mond a közmondás ? Sok apród sokra megy. Két ur a kávéháziján, premiere után— No hát milyen volt az új drámát Megölnék, a végén valakit? — Nem. A közönség hívta ugyan a szerzőt, de annak volt esze és nem jött ki. Leánynéző a Terézvárosban. A ,,megnézett" leány, kifogyván összes, fitogtatandó jó tulajdonságaiból, odafordul az apjához:— Papa, zongorázzak valamit? — Minek, — mondja az apja. — Hogy még több hozományt kérjen? *, * Léghajózás és repülés. Nőaviatikus sikere. Wright kisasszony, a híres Wrighték nőtestvére, — mint New Yorkból jelentik — tegnap hetvenkét percig tartó repülést végzett. Daytonban felszállt, messze elrepült és aztán visszatért a felszállás helyére."" A bátor leányt sikere emlékéül szép ajándékkal lepték meg. Pesti Hírlap 1910. november 12., szombat. Egyházi élet. Az evangélikus egyetemes gyűlés Az evangélikus egyetemes gyűlés pénteken folytatta tanácskozását báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és dr Baltik Frigyes püspök elnöklete mellett. A gyűlés a népiskolai vallásoktatás és a tanítóképzők utasításait végleges szövegezésben elfogadta és kinyomatja. A községi és leányiskolák utasításainak kidolgozására bizottságot küldött ki. A bányai egyházkerület javasolta, hogy a tanügy kívánatos ellátására minden egyházkerületben főigazgatói állás szerveztessék. Az egyetemes gyűlés e kérdés megoldására dr Wagner Géza, Petrovics Soma, dr Babtik Frigyes, dr Zsigmondy Jenő, Gyurátz Ferenc, Góbi Imre, b. Prónay Dezső, Mágócsy-Dietz Sándor s többek felszólalása után egyetemes tanügyi előadói állás szervezését mondotta ki. A rozsnyói iskolai szabályzatot megerősítették. Az eperjesi, iglói és rimaszombati főgimnáziumok államsegély szerződését az első összegben a miniszter nem hagyta jóvá. A gyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy a végleges szerződést, amennyiben az egyház érdekeivel nem ellenkezik, írja alá. Az iskolafentartók és a tanári karok egymáshoz való jogviszonyára vonatkozó szabályrendelet kidolgozásával a tanügyi bizottságot megbízta. Feliratot intéz a gyűlés a miniszterhez, amelyben az állami iskolai ev. hitoktatók óvadíjának méltányos és a növendékek számától eltekintő fölemelését kéri. Az iskolák államosítása tárgyában kimondotta az egyházegy vetem, hogy azok a kerületek beleegyezése nélkül nem államosíthatók s a miniszternek figyelmébe ajánlja, hogy az ev. iskolák államosításához a kerületek előzetes jóváhagyása szükséges. Úgyszintén felirat megy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a vallástani óráknak a népiskolákban heti 2 óra helyett 3 órára való szaporítása érdekében is. A tanítóképzők részére az egyetemes tanügyi bizottság új tanképesítő szabályzatot szerkeszt. A Luiser-társaság fölterjesztésére a társaságot megbízták protestáns szellemű iskolai tankönyvek megiratásával és kiadásával. Kérelem megy a Gyermekszanatóriumhoz és az állami gyermekmenhelyekre vonatkozólag a belügyminiszterhez, hogy az illető intézmények az evang. gyermekeket evangélikus környezetben helyezzék el. Az egyetemes egyház belép az Ofsz. evang. tanáregyesület tagjai sorába s erre felhívja a kerületeket is. A gyűlés feliratot intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az állami tanítóképzők evang. növendékeit oly intézetekbe csoportosíttassa, ahhol evang. gyülekezet is van. Az egyetemes, gyűlés, tekintettel a még hátra lévő sok tárgyra, este folytatta az ülést. A számvevőszék jelentéseinek és javaslatainak elfogadása, valamint a közalapra vonatkozó előterjesztések elintézése után Händel Vilmos egyházi főjegyző az egyetemes gyámintézet részéről tett jelentést. A gyűlés az intézetet ezúttal is a hívek hathatós pártfogásába ajánlotta. Az adócsökkentésre szánt összegből 396,156 koronát állapított meg eddig az egyházegyetem. Rendkívüli segélyképen 4000 koronát. A segélyeket az 1910—13. évekre utalják ki, olyképen, hogy a hátramaradó egy évi vagyis 1909. évi öszeget a gyülekezetek részére, a politikai viszonyok esetleges változására való tekintettel, de ugyanazon célra, tartják vissza. Az egyetemes gyűlés felhatalmazta az egyetemes felügyelőt, hogy az első egy évi összeget már december havában a kerületek pénztárába utalja. A Luther-társaság módosított alapszabályait a jogügyi bizottsághoz utalta az egyházegyetem. Gyürfy Pál egyetemes nyugdíjintézeti ügyvivő a nyugdíjintézet részéről tett jelentést. Az intézet szervezését — a jelentés szerint —teljesen befejezték, a nyugdíjigényeket megállapították s a működés az új szabályrendelet keretei között a rendes kerékvágásba került. Az intézet tavaly 153,724 koronát fizetett ki, a folyó évi járulékok összege pedig 481,269 korona és 19 fillért tesz ki. Nyugdíjat és egyéb segélyt 77 lelkész, 128 özvegy és 108 árva élvez. A református konvent átiratát, hogy a nyugdíjazásnál az özvegyek hitvallására vonatkozó viszonosságát szintén teljes mértékben kívánja fentartani, örvendetes tudomásul vették. A horvát-szlávén báni kormány arra kérte az egyetemes gyűlést, hogy a nyugdíjintézeti szabályrendelet intézkedését, mely szerint, aki a magyarhoni evang. egyház kötelékéből kiválik, megszűnik a magyarhoni ev. egyház nyugdíjintézetének tagja lenni, megszüntesse. A gyűlés a furcsa kívánságot elutasította. Több kisebb tárgy elintézése után az ülést báró Prónay Dezső elnök este 8 órakor másnap délelőttre halasztotta. Egyházi zene. A kath. nagygyűlés megnyitása alkalmából a f6. kér. belvárosi főplébánia-templom egyházi énekkara, i. hó 13-án Pichler Életnérvezénylete alatt-d.e.9 órakor Petosi',,Müssi pon-' tificális“-át adja elő, „Veni Sancte" 4 szólamú vegyeskar Hammától. A változó részek a legújabb vatikáni chorális kiadás szerint énekeltetnek. Ugyancsak f. hó 14-én és 15.-én Seymour miséjét adják elő. Az ev. egyetemes misszió-egyesület pénteken este tartotta, meg I. évi közgyűlését Budapesten, az ev. egyetemes egyház Szentkirályi utcai épületében. Pröhle Károly theol. tanár Írásmagyarázati és Steltzer Endre világi elnök szép megnyitó beszéde után Scholtz Ödön egyházi elnök terjesztette elő az évi jelentést, mely szerint a tagok száma egy év alatt 350-re emelkedett, az évi bevétel pedig közel 6000 korona volt. Ezt az összeget az evangélikus hitnek a pogányok között való terjesztésére fordították. Az igen látogatott gyűlés több elvi kérdésben is hozott végleges határozatot. Megyék és városok. A közigazgatás az állami költségvetésben. A belügyminisztérium, ez évi költségvetése is nagyon sok tételből, áll, e sok közül ismertetjük e helyütt azokat, amelyek a törvényhatóságokra és községekre s a közigazgatásnak ezekkel kapcsolatos ágaira vonatkoznak. Ezek a költségvetési tételek, noha különösebb meglepetéseket nem tartalmaznak, beszédes bizonyítékai annak az alárendelt helyzetnek, amelyben a magyar megyék és városok vannak. . . Az 1909. évi költségvetésben 27.748,140 , van felvéve a törvényhatóságok és a községek címén, 1911-re pedig 31.520.940 , irányozott elő a kormány, tehát 3.772.800 koronával többet. .Ez a többlet azonban772.800 koronára csökken, ha tekintetbe veszszük, hogy a törvényhatóságok , és községek bevételei között három millió korona aként van fölvéve, mint a pénzügyi tárca járuléka a törvényhatósági joggal bíró,és rendezett tanácsú városok közigazgatási költségeihez; ezt különben még Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdeményezte s a 3.772.800 koronából fenmmaradó 772.800 koronának is csak , csekély része jut a vármegyéknek, mig az újabban törvénynyé vált közigazgatási teendők majdnem teljes egészükben a vármegyékre nehezednek.. A 772,800 koronából 480,000 korona a vármegyék közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaira esik mint többszük. “seglet.. Uj járások szervezésére és uj állások rendszeresítésére 70.000 koronát, kér a belügyminiszter, aki maga is, elismeri, hogy ez az összeg vajmi csekély, mert a vármegyei szervezetre háruló közigazgatási teendők folytonos fejlődése szükségessé teszi, hogy egyes vármegyékben az aránytalanul nagy kiterjedésű járások kettéosztásával uj járásokat létesítsenek s hogy azokban a vármegyékben, ahol a közigazgatás rendes menete a rendelkezésre álló létszám mellett már nem biztosítható, az elkerülhetetlen szükséghez mérten uj állások szervezhessenek. A vármegyéket ily irányú kérelmeikkel 1910-ben a belügyminiszter elutasította, noha — mint az indokolás kifejezetten mondja — fontos közigazgatási érdekek a kérelmek teljesítését igen sok esetben feltétlenül megkívánták volna. Ennek dacára a megyei közigazgatás továbbra is tökéletlen marad s a miniszter mindössze annyit jelent ki, hogy több új járás szervezése tárgyalás alatt áll. A belügyminisztérium 50,000 koronát egyes megyei és járási székházak építésének elősegítésére , kér, 100,000 koronát a vármegyei tiszti nyugdíjalapok segélyezésére és a háztartási alapok hiányainak fedezésére irányzott, elő, dologi kiadásokra 50.000 koronás többletet állított be a költségelőirányzatba, s a rendőri büntető eljárási és rabtartási költségek címén is 100 ezer korona az előirányzat. Ez az utóbbi tétel is csak jelentéktelen segítség a törvényhatóságoknak. Eddig ezek e címen mindössze 44,234 hitellel rendelkeztek s volt olyan törvényhatóság, amelynek ebből az összegből csak 20 korona jutott, ezentúl a 20 korona körülbelül a kétszeresére fog emelkedni. Ami a városok segítségére előirányzott és a költségvetés e tételének mintegy négy milliós emelkedését illeti, maga az indokolás elismeri, hogy ebből az összegből két millió korona egyszerűen át-, hozat a pénzügyi tárca 1909. évi költségvetése hasonló tételének a belügyi tárca keretébe. Míg tehát 1909-ben két millió korona a városok segélyezése címén a pénzügyi tárcát terhelte, addig most a belügyibe van beállítva egy milliós többlettel. We'kerle Sándor pénzügyminiszter elismerve azt az elvet, hogy az állam nem kérheti ingyen a városoktól az ő reá háramló közigazgatási teendők ellátását, kezdőleges állami segélyösszegként 1909-re, két milliót vett fel a költségvetésbe, s most ez az állami segélyösszeg a magyar városok jelentékeny kárára csakis a harmadával emelkedett. 11 helyütt megjegyzi az indokolás, hogy a 3.000.000 kor.-ból az egyes városok olyképen fognak részesedni, hogy az, 1909. évi részesedés bizonyos mérvű revíziója mellett 1911. évi állami segélyként átlag az 1808.