Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 260-272. szám)

1910-11-12 / 270. szám

' 8 ■.­­ ■«■■■! ...........................ni ni...—­­.. * (A Kolumbusz báró premiereje.) Teljesen készen várja a szombati estét Ráskai Ferenc há­­romfelvonásos bohózata, Ghorin Géza zenéjével. A Várszínház újdonságának hőse egy fantasztikus életű pesti Don Juan, báró Köbölkút­­, aki min­den, neki megtetsző nővel szemben Kolutóbusznak érzi magát, de csak olyannyira, amilyen mérték­ben fölfedezője volt Kolumbusz Kristóf az új világrésznek, amelyet tudvalevőleg ő fedezett fel, de más valakiről, Amerigóról nevezték el Ameri­kának. A bohózat bárója is csak fölfedezi a nőt, de már más férfiről nevezteti el, vagyis máshoz adja feleségül. Ennek a bárónak alakja körül szö­vődik a bohózat bonyodalmas, vidám cselekménye, amelyben azonban nincs egyetlenegy bántó szó sem. Az előadás fél nyolc órakor kezdődik és an­nak végeztével a közönség még a siklót is igénybe veheti, amely az éjjeli órákig közlekedik. * (Zeneakadémiai hangverseny.) Erkel Fe­renc születésének évszázados évfordulóját, a zene­akadémia pénteken este rendezett nyilvános hang­versenyével impozánsan ünnepelte. Hubay Jenő vezényletével a teljes zenekar Hunyadi László nyi­tányát adta elő. Majd dr Molnár Géza hatásos sza­vakkal ecsetelte Erkel zeneköltői működését és da­rabjainak maradandó becsét. Ezután ,Baló Irén koloratúrájával, Háber Györgyike főként hatásos drámai hangjával és megkapó előadásával és Jung­haus Mária szép szopránjával tűntek ki. Télmányi és Braun Regina növendékek duettje következett erre és a Himnusz áhitatos előadása rekesztette be a sikerült ünnepélyt. * (A Kamarajáték) megnyitó előadása szom­baton este van. Bemutatóra kerül Didring Ernő, kiváló svéd írónak ..A nagy tét" c. színműve az Országos Zeneakadémia színházi termében (Liszt Ferenc­ tér 12.) Az író tendenciája, hogy hová ve­zethetne a gondolatban elkövetett bűn. Ezen öt­letét Didring egészen új és merész eszközökkel ál­lítja elénk. A Kamarajáték a Didring-darab bemu­tatásával egész sorozatát vezeti be a legkiválóbb és a mi színpadainkon nagyrészt ismeretlen modern íróknak. A Kamarajáték szombati előadásai min­den vasárnap megismétlődnek. A szombati bemu­tatóra még megmaradt jegyek kaphatók­ az Orszá­gos Zeneakadémia jegypénztáránál. * (Kóts Bálint esete) címmel érdekes szín­művet pilitat.Be a­ népszínpad. A darab bemutatója vasárnap, 13-án, lesz a délutáni előadás keretében. Sziklay Géza és Don Juan a padláson című ope­rettje továbbra is műsoron marad. * (Himnusz a királyra.) Moór Rafael, a győriek egykori híres, zeneszerző főkántora, a király 80-ik születésnapja alkalmával himnuszt irt; a kabinet­iroda most közölte Moorral, hogy a király a himnuszt köszönettel elfogadta. * (Elmaradó hangverseny.) A Waldbauer— Kerpély vonósnégyes f. hó 13-án d. u. 4 órára hir­detett III-ik hangversenye Waldbauer Imre be­tegsége következtében elmarad. A vásárolt jegye­ket a Rózsavölgyi cég esetleg visszaváltja. A kulisszák mögül. (Az apródok. — Premiere után. — Leány nézőben.) Egyik színházunkban van egy bájos fiatal csillag, akinek az öltözője minden este megtelik frakkos urakkal. Minthogy a színház rendeletei ezt tiltják, az igazgató kérdőre vonta a kis mű­vésznőt. — Igazgató úr, — védekezett a művésznő — ezek az én apródjaim. — Jó, jó, édesem, — mondta erre az igaz­gató — de hiszen maga is tudja, mit mond a köz­mondás ? Sok apród sokra megy. Két­ ur a kávéháziján, premiere után­­— No hát milyen volt az új drámát Meg­ölnék, a végén valakit? — Nem. A közönség hívta ugyan a szerzőt, de annak volt esze és nem jött ki. Leánynéző a Terézvárosban. A ,,megnézett" leány, kifogyván összes, fitog­tatandó jó tulajdonságaiból, odafordul az ap­­j­ához:­­— Papa, zongorázzak valamit? — Minek, — mondja az apja. — Hogy még több hozományt kérjen? *, * Léghajózás és repülés. Nőaviatikus sikere. Wright kisasszony, a hí­res Wrighték nőtestvére, — mint New Yorkból je­lentik — tegnap hetvenkét percig tartó repülést végzett. Daytonban felszállt, messze elrepült és aztán visszatért a felszállás hel­yére."" A bátor le­ányt sikere emlékéül szép ajándékkal lepték meg. Pesti Hírlap 1910. november 12., szombat. Egyházi élet. Az evangélikus egyetemes gyűlés Az evangélikus egyetemes gyűlés pénteken folytatta tanácskozását báró Prónay Dezső egye­temes felügyelő és dr Baltik Frigyes püspök el­nöklete mellett. A gyűlés a népiskolai vallásokta­tás és a tanítóképzők utasításait végleges szöve­gezésben elfogadta és kinyomatja. A községi és leányiskolák utasításainak kidolgozására bizottsá­got küldött ki. A bányai egyházkerület javasolta, hogy a tanügy kívánatos ellátására minden egy­házkerületben főigazgatói állás szerveztessék. Az egyetemes gyűlés e kérdés megoldására dr Wagner Géza, Petrovics Soma, dr Babtik Frigyes, dr Zsigmondy Jenő, Gyurátz Ferenc, Góbi Imre, b. Prónay Dezső, Mágócsy-Dietz Sándor s többek felszólalása után egyetemes tanügyi előadói állás szervezését mondotta ki. A rozsnyói iskolai szabályzatot megerősítet­­ték. Az eperjesi, iglói és rimaszombati főgimná­ziumok államsegély szerződését az első összegben a miniszter nem hagyta jóvá. A gyűlés felhatal­mazta az elnökséget, hogy a végleges szerződést, amennyiben az egyház érdekeivel nem ellenkezik, írja alá. Az iskolafentartók és a tanári karok egy­máshoz való jogviszonyára vonatkozó szabályren­delet kidolgozásával a tanügyi bizottságot meg­bízta. Feliratot intéz a gyűlés a miniszterhez, amelyben az állami iskolai ev. hitoktatók óvadí­­jának méltányos és a növendékek számától elte­kintő fölemelését kéri. Az iskolák államosítása tárgyában kimon­­dotta az egyházegy vetem, hogy azok a kerületek beleegyezése nélkül nem­ államosíthatók s a mi­niszternek figyelmébe ajánlja, hogy az ev. iskolák államosításához a kerületek előzetes jóváhagyása szükséges. Úgyszintén felirat megy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a vallástani óráknak a népiskolákban heti 2 óra helyett 3 órára való szaporítása érdekében is. A tanítóképzők részére az­ egyetemes tanügyi bizottság új tanképesítő szabályzatot szerkeszt. A Luis­er-társaság fölter­jesztésére a társaságot megbízták protestáns szel­lemű iskolai tankönyvek megiratásával és kiadá­sával. Kérelem megy a Gyermekszanatóriumhoz és az állami gyermekmenhelyekre vonatkozólag a belügyminiszterhez, hogy az illető intézmények az evang. gyermekeket evangélikus környezetben he­lyezzék el. Az egyetemes egyház belép az Ofsz. evang. tanáregyesület tagjai sorába s erre felhív­ja a kerületeket is. A gyűlés feliratot intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az állami tanítóképzők evang. növendékeit oly inté­zetekbe csoportosíttassa, ahhol evang. gyülekezet is van. Az egyetemes, gyűlés, tekintettel a még hátra lévő sok tárgyra, este folytatta az ülést. A szám­vevőszék jelentéseinek és javaslatainak elfogadása, valamint a közalapra vonatkozó előterjesztések el­intézése után Händel Vilmos egyházi főjegyző az egyetemes gyámintézet részéről tett jelentést. A gyűlés az intézetet ezúttal is a hívek hathatós pártfogásába ajánlotta. Az adócsökkentésre szánt összegből 396,156 koronát állapított meg eddig az egyházegyetem. Rendkívüli segélyképen 4000 ko­ronát. A segélyeket az 1910—13. évekre utalják ki, olyképen, hogy a hátramaradó egy évi vagyis 1909. évi öszeget a gyülekezetek részére, a politi­kai viszonyok esetleges változására való tekintet­tel, de ugyanazon célra,­ tartják vissza. Az egyete­mes gyűlés felhatalmazta az egyetemes felügyelőt, hogy az első egy évi összeget már december havá­ban a kerületek pénztárába utalja. A Luther-tár­­­saság módosított alapszabályait a jogügyi bizott­sághoz utalta az egyházegyetem. Gyürf­y Pál egye­temes nyugdí­jintézeti ügyvivő a nyugdíjintézet ré­széről tett jelentést. Az intézet szervezését — a je­lentés szerint —teljesen befejezték, a nyugdíjigé­nyeket megállapították s a működés az új szabály­­rendelet keretei között a rendes kerékvágásba ke­rült. Az intézet tavaly 153,724 koronát fizetett ki, a folyó évi járulékok összege pedig 481,269 korona és 19 fillért tesz ki. Nyugdíjat és egyéb segélyt 77 lelkész, 128 özvegy és 108 árva élvez. A reformá­tus konvent átiratát, hogy a nyugdíjazásnál az öz­vegyek hitvallására vonatkozó viszonosságát szin­tén teljes mértékben kívánja fentartani, örvende­tes tudomásul vették. A horvát-szlávén báni kor­mány arra kérte az egyetemes gyűlést, hogy a nyugdí­jintézeti szabályrendelet intézkedését, mely szerint, aki a magyarhoni evang. egyház köteléké­ből kiválik, megszűnik a magyarhoni ev. egyház nyugdíjintézetének tagja lenni, megszüntesse. A gyűlés a furcsa kívánságot elutasította. Több ki­sebb tárgy elintézése után az ülést báró Prónay Dezső elnök este 8 órakor másnap délelőttre ha­lasztotta. Egyházi zene. A kath. nagygyűlés megnyitá­sa alkalmából a f6­. kér. belvárosi főplébánia-tem­­plom egyházi énekkara, i. hó 13-án Pichler Életnér­­vezénylete alatt-d.­­e.­9 órakor Petosi'­,,Müssi pon-' tificális“-át adja elő, „Veni Sancte" 4 szólamú ve­gyeskar Hammától. A változó részek a legújabb vatikáni chorális kiadás szerint énekeltetnek. Ugyancsak f. hó 14-én és 15.-én Seymour miséjét adják elő. Az ev. egyetemes misszió-egyesület pénteken este tartotta, meg I. évi közgyűlését Budapesten, az ev. egyetemes egyház Szentkirályi­ utcai épületé­ben. Pröhle Károly theol. tanár Írásmagyarázati és Steltzer Endre világi elnök szép megnyitó be­széde után Scholtz Ödön egyházi elnök terjesztet­te elő az évi jelentést, mely szerint a tagok száma egy év alatt 350-re emelkedett, az évi bevétel pe­dig közel 6000 korona volt. Ezt az összeget az evangélikus hitnek a pogányok között való terjesz­tésére fordították. Az igen látogatott gyűlés több elvi kérdésben is hozott végleges határozatot. Megyék és városok. A közigazgatás az állami költség­vetésben. A belügyminisztérium, ez évi költségvetése is nagyon sok tételből, áll, e sok közül ismertetjük e helyütt azokat, amelyek a törvényhatóságokra és községekre s a közigazgatásnak ezekkel kapcso­latos ágaira vonatkoznak. Ezek a költségvetési tételek, noha különösebb meglepetéseket nem tar­talmaznak, beszédes bizonyítékai annak az alá­rendelt helyzetnek, amelyben a magyar megyék és városok vannak. . . Az 1909. évi költségvetésben 27.748,140 , van felvéve a törvényhatóságok és a községek cí­mén, 1911-re pedig 31.520.940 ,­ irányozott elő a kormány, tehát­ 3.772.800 koronával többet. .Ez a többlet azonban­­772.800 koronára csökken, ha te­kintetbe veszszük, hogy a törvényhatóságok , és községek bevételei között három millió korona aként van fölvéve, mint­ a pénzügyi tárca járuléka a törvényhatósági joggal bíró,­és rendezett tanácsú városok közigazgatási költségeihez; ezt különben még Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdemé­nyezte s a 3.772.800 koronából fenmmar­adó 7­72.800 koronának is csak , csekély része jut a vármegyék­nek, mig az újabban­ törvénynyé vált­ közigazga­tási teendők majdnem­ teljes egészükben a vár­megyékre nehezednek.. A 77­2,800 koronából 480,000 korona a vármegyék közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaira esik mint többszük­­. “seglet.. Uj járások szervezésére és uj állások rend­szeresítésére 70.000­ koronát, kér a belügyminisz­ter, aki maga is, elismeri, hogy ez az összeg vajmi csekély, mert a vármegyei­ szervezetre háruló köz­­igazgatási teendők folytonos fejlődése szükségessé teszi, hogy egyes vármegyékben az aránytalanul nagy kiterjedésű járások kettéosztásával uj járá­sokat létesítsenek s hogy azokban a vármegyék­ben, ahol a közigazgatás rendes menete a rendel­kezésre álló létszám mellett már nem biztosítható, az elkerülhetetlen szükséghez mérten uj állások szervezhessenek. A vármegyéket­­ ily irányú kérel­meikkel 1910-ben a belügyminiszter elutasította, noha — mint az indokolás kifejezetten mondja —­ fontos közigazgatási érdekek a kérelmek teljesíté­sét igen sok esetben feltétlenül megkívánták vol­na. Ennek dacára a megyei közigazgatás tovább­ra is tökéletlen marad s a miniszter mindössze annyit jelent ki, hogy több új járás szervezése tárgyalás alatt áll. A belügyminisztérium 50,000 koronát egyes megyei és járási székházak építésé­nek elősegítésére , kér, 100,000 koronát a várme­gyei tiszti nyugdíjalapok segélyezésére és a ház­tartási alapok hiányainak fedezésére irányzott, elő, dologi kiadásokra 50.000 koronás többletet ál­lított be a költségelőirányzatba, s a rendőri bün­tető eljárási és rabtartási költségek címén is 100 ezer korona az előirányzat. Ez az utóbbi tétel is­­ csak jelentéktelen segítség a törvényhatóságok­nak. Eddig ezek e címen mindössze 44,234­­ hi­tellel rendelkeztek s volt olyan törvényhatóság, amelynek ebből az összegből csak 20 korona ju­tott, ezentúl a 20 korona körülbelül a kétszeresére fog emelkedni. Ami a városok segítségére előirányzott és a költségvetés e tételének m­integy négy milliós emel­kedését illeti, maga az indokolás­ elismeri, hogy ebből az összegből két millió korona egyszerűen át-, hozat a pénzügyi tárca 1909. évi költségvetése ha­sonló tételének a belügyi tárca keretébe. Míg tehát 1909-ben két millió korona a városok segélyezése címén a pénzügyi tárcát terhelte, addig most a bel­ügyibe van beállítva egy milliós többlettel. We­'­kerle Sándor pénzügyminiszter elismerve azt az el­vet, hogy az állam nem­ kérheti ingyen a városok­tól az ő reá háramló közigazgatási teendők ellátá­sát, kezdőleges állami segélyösszegként 1909-re, két milliót vett fel a költségvetésbe, s most ez az álla­mi segélyösszeg a magyar városok jelentékeny ká­rára csakis a harmadával emelkedett. 11 helyütt megjegyzi az indokolás, hogy a 3.000.000 kor.-ból az egyes városok olyképen fognak részesedni, hogy az, 1909. évi részesedés bizonyos mérvű revíziója mellett 1911. évi állami segélyként átlag az 1808.

Next