Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 299-312. szám)
1910-12-16 / 299. szám
1910. december 16., péntek. ____________Pesti Hírlap 1907—1909-ig terjedő időre vonatkozó számadásainak megvizsgálásáról. A Ház tudomásul vette a jelentést. Dobreczky Sándor a közlekedési és pénzügyi bizottság nevében ismertette az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvénytársaság vonalaira kiadott engedélyokiratoknak és függelékeinek egységesítéséről, valamint a hajdúnánás—nyírbátori h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. A Ház mindkét törvényjavaslatot elfogadta. Hegedűs Kálmán, a munkásügyi bizottság előadója, ismertette a kereskedelmi miniszter jelentését az iparfelügyelők 1908. és 1909. évi tevékenységéről. Minthogy a munkások húsz százaléka nő, a miniszter női iparfelügyelői állások létesítését tervezi. Földes Béla szerint az iparfelügyelők hatásköre sok olyan munkával van megterhelve, amelyek tulajdonképennem tartoznak az iparfelügyelőséghez. A technikai feladatoktól, főleg a kazánvizsgálattól meg kellene szabadítani őket. Azonkívül az iparfelügyelők ma meg vannak terhelve azzal, hogy az iparfejlesztési akcióban is résztvesznek. Magyarországon az iparfejlesztési akciónak oly nagy jelentősége van, hogy azt nem lehet úgy mellékesen összekötni más dologgal, mert ahol egészen más kualifikáció kell és ott egészen más kérdésekre és ügyekre kell a figyelmet fordítani. Ez is olyan feladatkör, amely alól az iparfelügylőket fel kell szabadítani. Ha megszabadítjuk őket a szociálpolitika szempontjából nem oda tartozó feladatoktól, akkor alkalmunk lesz az iparfelügyelői karba oly egyéneket is bevenni, akik különösen ezen feladatokra készülnek, akik erre éveket fordítottak, akik tanulmányokat és utazásokat tettek és csakugyan erre a feladatra teljesen qualifikálva vannak. Angliában előszeretettel választanak orvosokat, miután igen fontos közegészségügyi feladatokat kell teljesíteni, vagy pedig választanak gentlemant, egy kiváló embert. Az iparfelügyelőnek arra kell törekednie, hogy a munkásnak a lelkébe belehatoljon, hogy tudjon mindent, amik ott az adott körülmények között a munkások érdekében megteendők. A mi jelentéseink csak statisztikára szorítkoznak, ahelyett, hogy egyéni eseteket és általános megfigyeléseket közölnének. A gyárakban alkalmazott gyermekekről, illetőleg általában fiatal személyekről 18-ik életkorig törvényes intézkedéseket kell tennünk. Vannak téglagyárak, amelyekben alkalmaznak gyerekeket reggel öt órától este nyolc óráig 32 fillér munkadíjjal. (Felkiáltások balfelől: Hallatlan!) Ezek oly jelenségek, amelyek feltétlenül a törvényhozás erélyesebb intézkedését kívánják. (Helyeslés.) Legalább is a gyárakban alkalmazott gyermekek és fiatal személyek foglalkoztatására vonatkozólag kellene nekünk intézkedéseket tennünk. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy: „Utasíttassék a kormány, hogy a gyermekeknek és fiatal személyeknek a gyárakban való alkalmaztatásáról törvényjavaslatot nyújtson be. (Élénk helyeslés.) Huszár Károly elszomorítónak tartja, hogy nem hogy fogyna, de növekszik a gyárakban a kihágások száma. Kívánatosnak tartja, hogy az iparfelügyelők meglepetésszerűen vizsgálják meg az ipartelepeket. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kereskedelmi miniszter utasítsa az iparfelügyelőket a vasárnapi munkaszünet szigorúbb ellenőrzésére. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter válaszolt a vita során elhangzottakra. Az iparfelügyelői intézmény — úgymond — nagyon jól bevált s az intézmény természetesen tovább fog fejlődni. A személyzetszaporítást az 1911-iki költségvetésbe még nem tudta fölvenni. A gőzkazánvizsgálatoknak a gőzkazán-egyletekre való bízása sok munkától fogja az iparfelügyelőket megmenteni. Ez az egylet már meg is alakult, p, működését rövid idő alatt megkezdi. Földes Bélának megjegyzi, hogy ha Angliában orvosodat, alkalmaznak iparfelügyelőküt, ez az angol fejlettebb ipari viszonyokból folyik. Kivételesért lehet orvosokat is alkalmazni, de ma még techikai ismeretekkel bíró egyének alkalmazása az ajánlatosabb. A „gentleman“ alkalmazásában egyelőre megköti kezünket a minősítési törvény. A szociális téren való haladásunkat elég gyorsnak tartja. Az az álláspontja, hogy túlságos szociális intézkedéssel nem szabad az ipart béklyóba kötnünk. Azt mondta Földes képviselő úr, hogy nincs elég rendszabály, hogy a fiatalkorúak a kiaknázástól megóvassanak. Néhány nap múlva a nők éjjeli munkájának tilalmáról javaslatot terjeszt a Ház elé. Ez az első lépés. Munkában van a fiatalkorúakról szóló törvény is. Kéri Földest, hogy vonja vissza határozati javaslatát. Huszár Károlynak megjegyzi, hogy kívánatos, ha az iparfelügyelők váratlanul lepik meg az ipartelepeket. De nem bízik benne, hogy még intézkedés mellett is ez a vizsgálat váratlan lesz. Az építkezések vizsgálatát illetőleg megjegyzi, hogy a fővárosban ez nem az iparfelügyelők dolga. A modern építkezéseknél, különben sem sokat használ a felügyelet, mert a legtöbb összeomlás a rossz készítésből ered. Ezek a sajnos esetek úgy volnának meggátolhatók, ha a bűnösöket drákói szigorral büntetnék. (Helyeslés.) örül, hogy ezek a száraz jelentések, alkalmat nyújtottak arra, hogy a Ház ezekkel a fontos anyagi és szociális kérdésekkel foglalkozzék. Kéri a jelentések tudomásul vételét. (Helyeslés.) A Ház ezután elfogadta a jelentést és egyhangúlag elfogadta Földes Béla határozati javaslatát is, ellenben Huszár Károlyét elveti , s Hegedűs Kálmán előadó ajánló szavai után elfogadták még a kereskedelmi miniszternek a színházi és egyéb jegyeknek a munkaszüneti napokon való árusításáról szóló jelentését. Negyedórás szünet után Návay Lajos elnök az ülést újra megnyitotta. Hegedűs Kálmán a munkásügyi bizottság előadója, ismertette a munkásbiztosítási viszonosság iránt Olaszországgal kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A Ház a törvényjavaslatot elfogadta. A fehér vagy sárga foszforral való gyújtógyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Hegedűs Kálmán előadó ismertette a javaslatot. Giesswein Sándor: Örömmel látja, hogy e régi adósságnak letörlesztésénél az egész Ház egyöntetű akarata nyilvánul meg. Reméli, hogy ez a kezdete egy egészséges szociális fejlődésnek, amely a javaslatok egész sorozatát fogja a Ház elé hozni. Ez a demokratikus irány térhódítása, melynek teljességet majd csak az általános választói jog ad. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a gyufagyárosok addig is, míg a törvény életbe lép, köteleztessenek arra, hogy munkásaikat kéthetenkint orvosi vizsgálatnak vessék alá. Ábrahám Dezső: A javaslatot elfogadja, de sürgeti egyúttal az önálló gazdasági berendezkedést, mert addig munkásügyünket nem fejleszthetjük. A munkás-segélypénztár intézményével foglalkozik. Viharos jelenetek. Az elnök kéri, hogy a tárgyhoz szóljon! (Nagy zaj.) Justh Gyula: Hisz oda tartozik. (Nagy zaj.) Az elnök: Tessék engedelmet kérni a Háztól, hogy eltérhessen a tárgytól! Gróf Batthyány Tivadar: Nem szükséges! Ez a tárgyhoz tartozik. (Zaj.) Sümegi Vilmos: Hát gróf Posadowski hozzátartozik, akiről az előadó beszélt? (Nagy derültség.) Az elnök: Az előadó úr szakszerűen beszélt. Semmiféle terrornak nem engedek! Justh Gyula: Mi se engedünk a terrornak. Az elnök: Méltóztassék az elnöki tekintélyt megóvni! (Zaj a baloldalon.) Justh Gyula: Azt ott fenn kell megóvni. (Éljenzés a baloldalon.) Justh János: Návay, a viharelnök! (Derültség.) Ábrahám Dezső: Csodálkozik, hogy mikor a kormány javaslata mellett foglal állást . . . Az elnök: Akár mellette, akár ellene beszél a képviselő úr, szorosan a tárgyhoz kell alkalmazkodnia. (Nagy zaj.) Gróf Batthyány Tivadar: Próbagalopp a bankvitához! Ábrahám Dezső: Az alföldi fazekasiparról beszél. Az elnök: Méltóztassék a Házat megkérdezni, megengedi-e a tárgytól való eltérést. (Nagy zaj a baloldalon.) Gróf Batthyány Tivadar: Fölösleges! Ezt nem fogjuk tűrni! (Zaj.) Justh Gyula: Giesswein is arról beszélt! Ábrahám Dezső csak pár szóval akart a kérdésre kitérni. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a képviselőház utasítja a kereskedelmi minisztert, hogy rövididőn belül olyan törvényjavaslatot terjeszszen a Ház elé, amely eltiltja egyes egészségre ártalmas anyagoknak használatát. (Helyeslés a baloldalon.) Huszár Károly a néppárt nevében elfogadja a javaslatot. Gróf Apponyi Albert elfogadja a javaslatot abban a reményben, hogy a Ház egyhangú megnyilatkozása a javaslat mellett egyéb ilyen humánus törvényalkotásra sarkalja majd a kormányt. Hozzájárul Ábrahám Dezső határozati javaslatához. Csermák Ernő azt indítványozta, hogy Ábrahám határozati javaslatát a törvényjavaslathoz pótlásképen illeszszék. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter válaszolt a vita során elhangzottakra. Mindenekelőtt köszönetet mond a svájci kormánynak, hogy ezt a humánus intézkedést iniciálta. Ábrahám határozati javaslatát nem fogadhatja el. Ha volna olyan anyag, amely nem tartalmazna ólmot és alacsony hőfokon olvadna, akkor el lehetne tiltani az ólom-máz alalmazását. Ilyen anyag azonban nincs. Legközelebb nemzetközi konferencia foglalkozik ezzel a kérdéssel. Megbízta Wartha Vince tudóst, hogy kísérletezzen ebben a dologban, de a kísérlet eddig nem járt eredménynyel. Szándéka törvényjavaslatot előterjeszteni, amely eltiltja a háziiparral foglalkozókat, hogy az ólomoxydót házilag őröljék és kezeljék. Ezzel a bajokat a lehetőségig orvosolja. Kéri Ábrahám Dezső határozati javaslatának mellőzését. Giesswein javaslatához hozzájárul azzal, hogy ne kéthetenkint, hanem időszakonkint vessék a munkásokat vizsgálat alá. A vitát ezután félbeszakították. Az ülés két óra után ért véget. Visszavont petíció. Pécsről jelentik.: Frey János pécsváradi képviselő mandátuma ellen petíciót adtak be. A pécsi Ítélőtábla az elrendelt vizsgálat határnapját már kitűzte, azonban a vizsgálat megejtése előtt kiderült, hogy a petícióba az időpontokat tévesen illesztették be. Ennek következtében a petíciók aláírói abban állapodtak meg, hogy a petíciót visszavonják, s így a vizsgálat elmaradt. f ^ ‘vJ«» *” (Nagy zaj.) lesz, míg állását elfoglalhatja. Akkor majd lassanként visszafizeti. Azonban az üzlet, ahol alkalmazták volna, nem nyílt meg másfél hónap múlva, újabb másfél hónap is eltelt addig. A váltó lejárata pedig veszedelmesen közeledett. A fiatalember elment azöreg francia mesterhez s megkérte, hogy prolongálják a váltót. De az öreg, aki gyanakodni kezdett, nem egyezett bele. — Nem, kérem, nekem a pénzre szükségem van. Úgyis olyan kicsi kamatra adtam. Hiába volt minden könyörgés. Hiába ígért az ifjú nagy kamatot. Az öreg annál gyanakodóbb lett. — Kérem, ha nem tetszik fizetni, én írok a jótállónak. — Jó, kifizetem, — mondta az ifjú. De ugyan miből fizette volna ki? A nagykereskedő cégtől, ahol még el sem foglalta állását, nem kérhetett. Lett volna itt Budapesten anyjának egy nagybátyja, gazdag, nőtlen aggastyán, akinek annyi lett volna háromszáz forint mint semmi, de attól a vén zsugoritól háromszáz krajcárt sem remélhetett. Meg sem látogatta idáig. Nagyon szívtelenül viselte magát az öreg bácsi az apa halálakor. De most nem lehetett habozni. Csak ez az egy út látszott még a menekülésre. Hátha megalázkodással, esdekléssel meg lehetne lágyítani ezt a kőszivet? Nem lehetett. Térden csúszva könyörgött az ifjú: — Nem magamért, szegény beteg anyámért könyörgök, ne hagyjon elveszni mindnyájunkat. Ne engedje, hogy börtönbe jussal— Ha váltót hamisítottál, hát ott a helyed, — mondta az öreg. Akkor a fiatalemberben az a kétségbeesett gondolat támadt, hogy erőszakkal veszi el a pénzt. — Ide vele, vagy máskép meghal. — riadt rá az öregre. Érezte, hogy vad düh szállja meg agyát s keze görcsösen szorult ökölbe. Az öreg rémülten meresztette rá szemét, foga vacogott s szó nélkül kitette eléje az asztalra a háromszáz forintot. Aztán sápadtan hátrahanyatlott ócska támlásszékében. Az ifjú a pénzzel elrohant. Csak másnap tudta meg, hogy az aggastyán meghalt. Úgy találták a székén halva. Most már tehát három bűn is terhelte a fiatalember lelkét. Váltóhamisító volt, rabló és gyilkos. De az éhenhalástól megmenekült anyja és kis öcscse. Többé semmi veszedelem nem fenyegette őket. A hamis váltó történetét nem tudta meg senki, sem a rablást. A fiatalember elfoglalta állását a megnyíló új üzletben, aztán negyven évig becsületesen dolgozott, saját üzletet alapított, gazdag ember lett és köztiszteletben részesült. — Mit gondolsz, Berti, kezet fognál te ezzel az emberrel? Kelemen Bertalan megfogta bátyjának a kezét s alázatosan megcsókolta. — No, no, — szólt Tamás úr, — azért nem kell még kezet csókolni, mert valamikor negyven év előtt én is eltévelyedtem, csak valamivel kevésbbé szigorúan kell megítélni a gazembereket. Vértesi Arnold, ________________________3__ *6